Zöld
Szeptember 23-án van a Nemzetközi hulladékgyűjtő világnap
1,3 milliárd alumíniumdoboz kerül forgalomba Magyarországon évente – az 1,3 milliárd lehetőség az újrahasznosításra!
Az alumíniumból készült italosdobozok egyre népszerűbbek, egyre több fajta és egyre változatosabb üdítők, jegeskávék és különböző italok kaphatóak bennük. A tendenciát pedig a számok is visszatükrözik: míg pár éve körülbelül 1 milliárd, addig napjainkban évente, több mint 1,3 milliárd aludoboz kerül forgalomba, csak hazánkban. Szeptember 23-án, a nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából fontos arról is beszélni, hogy a mennyisége ellenére, miért tekinthetünk értékes hulladékként az alumíniumdobozokra, miért fontos a fenntartható csomagolóanyagok választása, és ideális esetben mi lesz annak a közel 3000 elefánt súlyának megfelelő aludoboz sorsa, amellyel Magyarországon találkozhatunk?
Az alumínium az egyik legkönnyebb fém a világon, jól formázható, tartós, törhetetlen és végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül, ráadásul egy újrahasznosított doboz előállítása 95%-kal kevesebb energiába kerül, mint egy új doboz előállítása. Tulajdonságainak köszönhetően a nagy italgyártó vállalatok is egyre inkább előtérbe helyezik az alumínium csomagolásokat, szemben a PET-palackokkal vagy az üveggel. Az egyik legsokoldalúbb nyersanyag, amely a fenntartható és környezettudatos kereskedelmi tevékenységet, valamint az Európa Unió által kitűzött fenntartható hulladékgazdálkodási célokat leginkább képes támogatni.
Négyszer a Föld körül!
Magyarországon az évente forgalomba kerülő aludoboz mennyisége 1,3 milliárd darab. Hogy mit is jelent ez pontosan? Néhány példán keresztül megpróbáljuk szemléltetni: ez a mennyiség négyszer olyan hosszú, mint az Egyenlítő, tehát négyszer körbeérné a Föld kerületét. Súlyra körülbelül 3000 elefánt súlyával egyezik meg; míg lefektetve őket egymás mellé, a felület nagyságrendileg 10,2 km2-t fedne le, ez azt jelenti, hogy a Margit-szigetnél több mint tízszer nagyobb területet be tudnánk borítani aludobozokkal.
Ennek a rengetek doboznak nem a háztartási szemetesben van a helye, sokkal inkább közös érdekként kell arra gondolnunk, hogy az újrahasznosítás körforgásában maradjanak.
„Az alumíniumdobozok újrahasznosítása viszonylag egyszerű művelet: ipari előkészítés, majd olvasztás után, az előállított óriási alumínium-tekercsekből egyszerűen újraformázhatóak például az italos aludobozok is. Alig 60 nap elegendő az újrahasznosításra és ez a folyamat végtelenszer megismételhető. Fogyasztóként azzal tehetünk a legtöbbet, ha ezt nem csak a hulladékgyűjtés világnapján, hanem egész évben szem előtt tartjuk és törekszünk arra, hogy az üres dobozok a megfelelő helyre kerüljenek”
– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajár képviselője.
Közös érdekünk az újrahasznosítás!
A nemzetközi hulladékgyűjtő világnap tökéletes alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodás fontosságára és arra, hogy tudatosítsuk: az alumíniumdobozoknak nem a szemetesben van a helye. Az üres aludobozok külön gyűjtése és újrahasznosítása, amely hatalmas segítséget jelenthet a Földnek, hiszen mérsékelhető a felesleges energiafelhasználás, illetve károsanyag-kibocsátás.
Az Európai Unió által és Magyarországon is elfogadott hulladékgazdálkodási irányelv szerint, az alumínium újrahasznosításának célszáma 2025 év végre 50%, míg 2030 végére 60% (Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027). Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, különböző ösztönző szabályozások és kampányok valósulnak meg számos európai országban, köztük hazánkban is: 2024. január 1-jén bevezetésre kerül a kötelező visszaváltási rendszer. Szakemberek várakozásai szerint, az új rendszer bevezetése a fogyasztókat is arra fogja ösztönözni, hogy tudatosabban gondolkodjanak hulladékgyűjtéskor és segítsenek abban, hogy egyre több alumínium doboz maradjon benne az újrahasznosítás körforgásában.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
A világ legfenntarthatóbban működő vállalatának választotta 2025-ben a TIME magazin és a Statista a Schneider Electric-et. A vállalat sorban a második évben végzett az 500 céget tartalmazó rangsor élén.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat következetesen halad saját fenntarthatósági céljai megvalósítása felé, emellett pedig elkötelezett aziránt, hogy segítse ügyfeleit az energiahatékonyság növelésében és a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. A társaság céljai között szerepel, hogy a teljes értékláncában 2030-ra 25 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást. A vállalat SBTi-validált „Net Zero” programja és a „Schneider Sustainability Impact 2021-2025” (SSI) kezdeményezése olyan térképként szolgál, amely nemcsak a Schneider Electric és partnerei, hanem ügyfelei és a helyi közösségek számára is lehetővé teszi a fenntartható fejlődést.
„Hihetetlenül megtisztelő számunkra, hogy már második éve a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismernek el minket. Technológiai cégként az a célunk, hogy ügyfeleink megbízható partnere legyünk a hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében. A fenntarthatóság áll minden tevékenységünk középpontjában. Arra törekszünk, hogy jövőformáló vállalat legyünk, amelynek a teljesítmény az alapja. Célunk arra ösztönöz minket, hogy bevonjuk az egész ökoszisztémát, küldetésünk a megoldás részeként pozícionál minket, kultúránk pedig megkülönböztet minket. Ez a holisztikus megközelítés biztosítja, hogy működésünk és értékláncunk minden aspektusa hozzájáruljon egy fenntarthatóbb világ megteremtéséhez”
– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
Eco-friendly building in the modern city. Sustainable glass office building with trees for reducing heat and carbon dioxide. Office building with green environment. Corporate building reduce CO2.
A TIME és a Statista rangsorának készítése során 5700 vállalatot értékeltek 20 kulcsfontosságú teljesítménymutató alapján, és közülük választották ki a világ 500 legfenntarthatóbb cégét. Többek között olyan tényezőket értékeltek, mint a Scope 1 és 2 kibocsátások, az energiafogyasztás a vállalat méretéhez viszonyítva, a kibocsátáscsökkentés, valamint a működés során felhasznált megújuló energia aránya.
A Schneider Electric része lett a TIME magazin „2025 TIME100 Most Influential Companies” kampányának, valamint elsőként kapta meg az „Impact in Sustainability” díjat. A cég kapcsán kiemelték azt is, hogy támogatta a Fortune 500 listán szereplő társaságok 40 százalékának fenntarthatósági törekvéseit.
A Schneider Electricet a Corporate Knights 2025-ben a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának nevezte, és ezzel az egyetlen lett, amely kétszer is az első helyen végzett a Global 100-as listán. A Corporate Knights a legfenntarthatóbban működő európai és a franciaországi cég címet is odaítélte a társaságnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. hivatalosan is megkezdte afrikai tevékenységét: a vállalat első projektje keretében 21 kW teljesítményű napelemes rendszert és 30 kWh kapacitású energiatárolót telepített a Zaso Children’s Home gyermekotthonban.
Az ünnepélyes átadón a zanzibári Energetikai Minisztérium képviselői is jelen voltak, ezzel is hangsúlyozva a kezdeményezés jelentőségét a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából.
A projekt révén az intézmény mostantól teljes mértékben megújuló, ingyenes energiával működik, ami nemcsak a működési költségek csökkenését jelenti, hanem egyúttal példát is mutat arra, hogyan valósulhat meg az energiafüggetlenség a fejlődő térségekben.
Egy otthon, ahol új esélyt kapnak a gyerekek
A Zaso Children’s Home egy szeretetteljes menedék, amely hátrányos helyzetű, árva vagy elhagyott gyermekek számára nyújt biztonságos otthont, oktatási lehetőségeket és teljes körű gondoskodást. Az itt élő több tucat gyermek mind HIV-pozitív, ami miatt – a betegség körüli társadalmi megbélyegzés következtében – gyakran kiszorulnak saját közösségükből, és másutt nem kaphatják meg a szükséges támogatást.
A Zaidí Foundation által működtetett intézményben a gyermekek rendszeres orvosi kezelésben, pszichológiai támogatásban, valamint egyéni igényeikhez igazított, tápanyagban gazdag étrendben részesülnek – ezáltal esélyt kapnak arra, hogy a nehézségek ellenére is teljes életet élhessenek.
Az intézmény célja, hogy olyan környezetet biztosítson, ahol a gyermekek nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is fejlődhetnek – a most telepített napelemes rendszer pedig hosszú távon garantálja az ehhez szükséges stabil és költséghatékony működést, így még több erőforrás juthat közvetlenül a gyerekek jólétére.
A1 Solar: elkötelezetten a jövő energiájáért
Az A1 Solar célja, hogy megbízható, megújuló és mindenki számára elérhető energiaforrásokat biztosítson a világ azon pontjain is, ahol ezek hiánya gátat szab a fejlődésnek. A vállalat hisz abban, hogy az energiához való hozzáférés alapvető emberi jog, és aktívan tesz azért, hogy a technológiai innovációval társadalmi értéket teremtsen. A Zaso Children’s Home projekt csak az első lépés azon törekvésben, hogy az A1 Solar – különösen afrikai jelenlétén keresztül – hosszú távú, fenntartható és emberközpontú energetikai megoldásokat nyújtson közösségeknek világszerte.
Fotókredit: A1 Solar Zanzibar Ltd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Az eldobott cigicsikk a legzavaróbb
Egyetemisták zöld gondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás.
Miért nem választják a fiatalok a környezettudatos megoldásokat akkor, ha fontosnak tartják a fenntarthatóságot? A válasz nem egyszerűen pénz vagy tudás, – sokkal inkább attitűd kérdése. A több mint félezer budapesti és vidéki egyetemistát megszólaltató online kérdőíves felmérés a fiatalok zöld gondolkodásmódját és gyakorlatait térképezte fel.
A hallgatók többsége saját bevallása szerint „inkább” környezettudatos életmódot folytat, ugyanakkor mindössze 7 százalékuk érzi úgy, hogy valóban nagyon környezetbarát módon él. Ennél is beszédesebb, hogy az egyetemisták a fenntarthatóságnak csak egy szűkebb, közvetlenül a környezetvédelemmel összefüggő értelmezését tartják relevánsnak: tízből nyolcan az erőforrásokkal való gazdálkodást és a megújuló energiát tartják a fogalom alapelemeinek, miközben például a méltányos kereskedelem (fair trade) vagy a munkahelyi környezet humánus kialakítása csak keveseknek tartozik ide.
A felmérés szerint a fiatalok jelentős része úgy gondolja, hogy a környezetvédelem fontos, de az eredmények nem rajtuk múlnak. A válaszokból az is kiderült, hogy sokan a társadalmi megerősítés, mások példamutatása nélkül nem érzik motiváltnak magukat a valóban fenntartható életmód kialakításához. A hallgatók elvárják a hiteles, valódi lépéseket, – legyen szó cégekről, egyetemekről vagy influenszerekről. A látszatintézkedések, üres zöld kampányok („greenwashing”) viszont egyre kevésbé tűnnek elfogadhatónak számukra.
A legzavaróbb jelenségek
A hallgatók 86 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy számára mi a legidegesítőbb környezetkárosító magatartás. A legtöbben – az összes válaszadó fele – a szemetelést nevezték meg ilyen cselekedetnek. Ez messze megelőzte a pazarlást (6 százalék), a hulladékkezelési problémákat (5 százalék) vagy az ipari szennyezést (4 százalék). A válaszok alapján a fiatalok elsődlegesen a közvetlenül látható, hétköznapi szabálysértésekre érzékenyek, míg a nagy, rendszerszintű problémák ennél jobban háttérbe szorulnak a szemükben.
Nem rajtam múlik – csak bosszant
Az egyetemisták relatív többsége úgy tartja, hogy ha többen vennék komolyan, akkor hatékonyabb lenne az összefogás a kérdésben. A válaszadók bő negyede nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóság fontos, de az eredmény nem az ő cselekvésükön múlik. Ez az attitűd főként a fiatalabb, műszaki vagy informatikai képzésen tanuló, fővárosi férfiaknál jelent meg hangsúlyosan. A minta alapján úgy tűnik: minél kevésbé él valaki környezettudatos életet, annál hajlamosabb felmenteni magát a felelősség alól. Az „én kevés vagyok ehhez” típusú gondolkodás még sokak számára szolgál önigazolásként a passzívabb magatartásra. Jelentős részüknek leginkább a külső (társadalmi) megerősítés hiányzik ahhoz, hogy mélyebben kialakítsák környezettudatosabb életvitelüket. Szerencsére mindezek ellenére csak 100-ból egy diák nyilatkozott úgy, hogy szerinte egyáltalán nem tekinthető az életmódja fenntarthatónak.
Pozitív eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 79 százaléka szelektíven gyűjti a szemetet, és 76 százalékuk próbálja csökkenteni a vízfogyasztását – ezek mára automatizmussá váltak.
Szelektálnak, de kevesen nézik a csomagolást
A kutatásból az látszik, hogy minden tíz válaszadó közül csaknem kilencnek fontos, hogy fenntartható terméket vásárolhasson. Ugyanakkor a tudatos vásárlói döntések még nem épültek be a napi rutinba: mindössze 16 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a termékcímkék fenntarthatósági jelöléseit, ám már 42 százalékuk figyel a tartós ruházat vásárlására. Érdekes, hogy a legtöbben éppen ebben látják a további lehetőségeket a fenntarthatóság kiterjesztése érdekében, azaz a legfontosabb további teendőnek a tudatosság elmélyítését látják. Arra a kérdésre, hogy mit tehetne még a fenntarthatóság érdekében, a válaszadók 85 százaléka válaszolt, és közülük a legtöbben a tudatos vásárlást jelölték meg (34 százalékuk), ezt követte a szelektív gyűjtés (minden tizedik egyetemista), és nagyjából ugyanennyien a további tudatosság népszerűsítését, mások odafigyelésre való buzdítását említették.
Kevesen követnek zöld influenszereket
A felmérés összeállítói kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon a fiatalok mennyire követik a zöld gondolkodás online terjesztőit. Kiderült, hogy a válaszadók 46 százaléka követ valamilyen influenszert, de csak 12 százalékuk olyat, aki környezetvédelemmel is foglalkozik. A leggyakrabban említett véleményformáló a Vászonzsákoslány (Antal Éva) volt, akit a zöld influenszereket követők közel negyede nevezett meg. Érdekességként: Greta Thunberg csupán öt említést kapott.
Tudta? Ők a legbefolyásosabb magyar zöld influenszerek:
- Szebenyi Péter környezetmérnök, a JÖN Alapítvány és a Hulladékvadász mozgalom arca, TikTokon 165 ezres követőtáborral az egyik legaktívabb zöld edukátor. Rövid videóiban a szelektív gyűjtéstől a lakossági bejelentésekig széles témaspektrummal dolgozik.
- Vászonzsákoslány, azaz Antal Éva a csomagolásmentes vásárlás és a zero waste életmód legismertebb hazai képviselője. Instagram-oldala harmincezres követőtáborral rendelkezik, élő workshopokat is tart, és a kutatás szerint a hallgatók körében ő a legismertebb zöld influenszer.
- Puskás-Dallos Peti bár zenei és televíziós pályáról érkezett, az elmúlt években a vegán életmód, faültetés, fenntartható közlekedés és tudatos vásárlás szószólója lett. 230 ezer Instagram-követőjével a legnagyobb elérésű „mainstream zöld hang”.
- Bukovicsné Békefi Daisy, a Greens of Daisy oldal szerzője gyógynövényes, lomtalanítós és újrahasznosítós tartalmaival Instagramon már 160 ezer követőt ért el – ezzel az egyik legnagyobb hazai „zöld életmód” influenszer.
- Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítója a fenntartható divat kérdéseiben számít meghatározó véleményformálónak. Kapszulagardrób-kihívásaival tízezres közösséget mozgósít, főleg Instagramon és Facebookon.
A nők és az idősebbek a tudatosabbak – a férfiak szkeptikusabbak
A fenntarthatóság kérdésében eltérés mutatkozik a nemek között. A fenntarthatósági szempontokat vásárláskor a nők 86 százaléka tartja fontosnak, míg a férfiaknál ez csak 72 százalék. A nők kétszer akkora arányban kapcsolják a fair trade-et (39 százalék vs. 26 százalék) és a humánus munkahelyi környezetet (42 százalék vs. 22 százalék) a fenntarthatóság fogalmához. Ezt az összefüggést az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban feltételezik: míg a legfeljebb 20 évesek 23 százaléka, a legalább 26 évesek már 42 százaléka sorolja be ezt az elemet a fenntarthatóság fogalma alá. A fenntartható termékeket is nagyobb arányban vásárolják hölgyek, és hajlandóbbak többet is fizetni értük, valamint ők követnek inkább környezetvédelmi témákban influenszert is. A férfiaknál inkább a jövőbeli újrahasznosítás lehetősége a döntő, míg a nők a jelen gyakorlatokra figyelnek jobban.
Gyártsanak tartósabb termékeket
A válaszadók elmondták a véleményüket arról is, hogy kinek kellene foglalkoznia a fenntarthatósággal. A fiatalok 87 százaléka szerint ebben a kérdésben mindenkinek szerepe van. Legtöbben a kormányzatot jelölték meg (31 százalék), majd a cégeket (26 százalék) és sokkal kevesebben a fogyasztókat (10 százalék) vagy az iskolákat (8 százalék) és civil szervezeteket (4 százalék).
A gyártók felé is elvárással vannak a hallgatók. A válaszadók 81 százaléka fogalmazott meg valamilyen konkrét fenntarthatósági, környezetvédelmi elvárást a termelő cégekkel kapcsolatban: például azt, hogy gyártsanak újrahasznosítható termékeket (22 százalék), környezetbarát termékeket állítsanak elő (21 százalék) és tartós terméket hozzanak forgalomba (21 százalék).
A kutatásban résztvevők többsége, 77 százalékuk az egyetemektől várja, hogy példamutatással járjanak az élen a fenntarthatósági témákban.
A felmérésről
A kutatás adatfelvételi időszaka 2025. márciusában és áprilisában volt, online kérdőív segítségével összesen 551 egyetemistát kérdeztek meg. A résztvevők országos mintából, eltérő képzési területekről és élethelyzetekből kerültek ki. A kutatást az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. végezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Mozgásban2 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Okoseszközök1 hét ago
Érkezik Magyarországra az LG vezeték nélküli csúcstévéje, az LG OLED evo M5
-
Okoseszközök6 nap ago
A Samsung kiterjeszti a Galaxy AI-t
-
Mozgásban2 hét ago
Egyedül a vízben – de nem magányosan
-
Okoseszközök2 hét ago
A magyar önkormányzatok is hamarosan új ügyfélszolgálatot kapnak