Connect with us

Ipar

2023 még nem a mélypont az építőiparban

mélypont

Mindez az Újház Piramis Építőház kerekasztal beszélgetésén hangzott el olyan szereplőktől, mint a szektorért felelős helyettes államtitkár és az ÉVOSZ elnöke.

A magyar építőipar 2023-ban is drámai visszaesést él át, de mélypont 2024 lesz – ez derült ki az Újház Piramis Építőház által szervezett kerekasztal beszélgetésen Gödön, a cég új építőanyag- és barkácsáruházának megnyitóján. Az eseményen Juhász Attila ügyvezető igazgató Határ Renáta építésgazdaságért felelős helyettes államtitkárt és Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökét kérdezte a szektor helyzetéről.

– A magyar építőipar hatékonysága az uniós átlag egyharmada
– Az építőanyag gyártók és a kivitelezők idén 20 százalék feletti bevételkiesést várnak
– Az ágazat rendelésállománya a 2009-hez hasonlóan 30 százalékkal csökkent
– Máris 15 ezren tűntek el a szektorból, főleg szakképzettek, akik külföldön vannak
– Ehhez képest a mélypont nem 2023, hanem 2024 lesz.

Határ Renáta elmondta, hogy a kormány a jövőre nézve a legfontosabbnak a kiszámíthatóságot tartja, mert az építőipar nem tud gyorsan reagálni arra, hogy többéves ciklusokban hol kapacitás kihasználatlansággal, hol túlterheltséggel küszködik. A helyettes államtitkár szerint éppen ezért egy olyan keretprogram kialakításán dolgoznak, amely a kiszámíthatóság és a biztonság jegyében előre láthatóvá tenné a tervezett központi beruházásokat. A helyettes államtitkárnak ugyanakkor nincs információja arról, hogy a kormány mely központi beruházásokat indítaná újra, de jelezte, hogy júniusban és júliusban már születtek olyan kormányhatározatok, melyek új projektek előkészítését irányozzák elő.

Határ Renáta úgy fogalmazott, hogy az otthonfelújítási támogatás sikertörténet volt, a kormány gondolkodik is az újraindításán. Ez a munka az ötletelés fázisában tart, aminek középpontjában most egy kifejezetten energetikai célú lakásfelújítási program áll.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra emlékeztetett, hogy az építőipar rendelésállomány idén a 2008-2009-es válsághoz hasonlóan 30 százalékkal esett vissza. Akkor szerinte a szakma legképzettebb és leginnovatívabb krémje, összesen 35 ezer vállalkozó és szakmunkás próbált szerencsét Európában. Itt most még nem tartunk, a szektorból 15 ezer képzett ember hiányzik, de úgy, hogy sokak helyét már kóklerek vették át.

A megoldás az lehet, hogy megpróbáljuk a kollégákat képzésekre rábeszélni, ezt tartom a legfontosabbnak, az oktatásnak lehet visszatartó ereje” 

– magyarázta.

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a borús adatok ellenére nem 2023 lesz az építőipar mélypontja, hanem 2024.

„ A szektor most még megél azokból a munkákból, amikre tavaly, tavalyelőtt szerződött le, de az ágazat nincs hozzászokva ahhoz, hogy 30-50 százalékos kapacitás lekötéssel kezdjen meg egy évet.”

Az elnök szerint a következő két évet az fogja túlélni, aki kiemelkedő hatékonysági mutatói miatt bele tud menni az árversenybe, és jobban együtt tud működni a kollégáival. Határ Renáta ezzel kapcsolatban arról beszélt, a magyar építőipar hatékonysága az uniós átlag egyharmada. Szerinte éppen ezért fontos a rendszer megtisztítása, az alulképzetteket különböző minősítési rendszerekkel történő kizárása és a tiszta piaci helyzet kialakítása.

A szakmabeli résztvevők által kitöltött kérdőív tanúsága szerint a legnagyobb építőanyag gyártók és beszállítók körülbelül egyharmada 20 százaléknál nagyobb árbevétel visszaesést vár 2023-ban, és csak mintegy 15 százalékuk remél növekedést ebben a naptári évben.

Kiderült továbbá, hogy az építőanyag gyártók szerint a banki kamatszintek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága és a megrendelések hiány jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást az építőiparnak. A kivitelezők ezzel szemben a problémák listáján elsőként a megrendelések hiányát látják, ezt követi a banki kamatszintek és az infláció.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta motorindítót hoz a Siemens

A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.

Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.

Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.

Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.

A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.

Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi

Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.

A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.

A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.

Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.

Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss