Ipar
Siemens-kutatás: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok
A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával.
A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.
A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.
Lassan, de biztosan – a hiányozó források jelentik a legnagyobb kihívást
A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, összességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.
„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70%) mérlegel ezt figyelembe véve”
– mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.
A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.
Szemléletben még mindig vezetnek a külföldi cégek a Siemens szerint
A Siemens felmérése arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).
Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest, melyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. Körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.
Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal
A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan, ugyanis miközben a válaszadó 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt fognak jelenteni, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet. A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében is.
„Számos egyszerű gyakorlati lépést tehet minden olyan piaci szereplő, amely hosszú távon szeretne sikeresen működni egy olyan világban, melynek fenntartható jövőképe van. Ennek érdekében tesznek is a cégek: odafigyelnek a hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát – persze ezek egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, vásárlók felé közlése. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is”
– teszi hozzá Simon András energiahatékonysági szakértő.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
A légiközlekedési informatikai megoldásokat fejlesztő Lufthansa Systems Hungária a szegedi belváros szívében található TILIA irodaházban alakította ki új, 1200 négyzetméteres irodáját. Az épület nemcsak modern technológiai feltételeket biztosít, hanem kiemelten dolgozóbarát, ergonomikus környezetet is teremt a közel 80 munkatárs számára.
A Lufthansa Systems a világ egyik vezető IT-szolgáltatója a légiközlekedés területén, több mint 350 ügyféllel világszerte. A portfóliójába tartozó termékek és szolgáltatások a légitársaságok minden üzleti folyamatát lefedik – a pilótafülkében, az utastérben és a földön egyaránt. A cég 1995-ben hozta létre magyarországi leányvállalatát. A Lufthansa Systems Hungária 15 fővel indult, azóta a jelentős és dinamikus létszámbővítés eredményeként mára már több mint 800, magasan képzett szakembert foglalkoztat. A vállalat működésében kiemelt szerepet játszik a munkavállalói élmény és jóllét – ennek érdekében nagy hangsúlyt fektet a támogató vállalati kultúrára, és ennek megfelelő munkakörnyezet kialakítására.
Funkcionális kialakítás a növekedés szolgálatában
Az egyik vezérelv egy olyan munkahely létrehozása volt, amely nemcsak technológiai szempontból korszerű, de a mindennapi munkavégzést is kényelmesebbé teszi. A TILIA irodakomplexumban kialakított új szegedi irodában a három zónára tagolt teret – két irodaterületet klasszikus munkaállomásokkal, valamint egy közösségi blokkot előadótérrel, étkezővel, lobby-val és rekreációs térrel – kifejezetten a hibrid munkavégzés és a hatékony kollaboráció támogatására alakították ki.
„Szegedi csapatunk az elmúlt öt évben dinamikusan növekedett. Bármennyire is szerettük korábbi irodánkat, úgy gondoljuk, hogy a modern és ergonomikus TILIA irodaház új távlatokat nyit számunkra. Biztos vagyok benne, hogy kollégáink kedvelni fogják ezt a munkakörnyezetet, sikeresen hozzájárulva innovatív légiközlekedési informatikai projektjeinkhez, szoros együttműködésben budapesti központunkkal és anyavállalatunk, a Lufthansa Systems nemzetközi hálózatával” – tette hozzá Stephan Neumann, a Lufthansa Systems Hungária ügyvezető igazgatója.
Modern technológia és fenntarthatóság kéz a kézben
Az új iroda legmodernebb technológiai megoldásai közé tartoznak a tárgyalók falára szerelt foglaltságjelző panelek, valamint a nagy tárgyalóban alkalmazott videókonferenciás rendszer: itt fixen beépített eszköz teszi lehetővé, hogy a kollégák saját eszköz használata nélkül is csatlakozhassanak a hívásokhoz. Ugyanitt egy többképernyős megoldást alakítottak ki: két falon összesen három nagy kijelzőn jelenhet meg külön a kamerakép és a megosztott tartalom az online meetingek során. A flip-top asztalok pedig lehetővé teszik, hogy a helyiség gyorsan és egyszerűen workshopok megtartására is alkalmassá váljon.
Az iroda kiválasztásánál a cég számára kiemelt szempont volt a fenntarthatóság: az irodaház fejlesztője – Szegeden elsőként – a legmagasabb nemzetközi minősítések, köztük a BREEAM Excellent, a WELL Platina és az Access4you Gold tanúsítvány elérésére törekszik. Ez jól illeszkedik a Lufthansa Systems Hungária környezettudatosságot támogató vállalati szemléletéhez is.
Több mint munkahely: egy közösségi tér, ahová jó megérkezni
Kiemelt szempont volt a tervezés során, hogy az iroda ne csupán a munkavégzés helye legyen, hanem egy olyan közösségi tér is, amely támogatja a személyes kapcsolatok erősítését és a kollégák jóllétét. Ennek megfelelően a légiipari informatikai vállalat nagy hangsúlyt fektet a kényelmi funkciókra is: az irodában tágas, világos étkező és egy kávézótér várja a munkatársakat. A kollégák környezettudatosságát figyelembe véve zárt biciklitárolót is kialakítottak, hiszen sokan kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel érkeznek az irodába. A kikapcsolódást külön rekreációs tér segíti, ahol többek között játékkonzol, darts, csocsó és pingpong várja a kikapcsolódni vágyókat.
„Fontos mérföldkő számunkra, hogy Szeged egyik legmodernebb irodaházában alakíthattuk ki új irodánkat. Az első pillanattól lehetőségünk volt a saját igényeink szerint formálni a teret, így olyan környezet született, amely támogatja a hatékony munkavégzést és a közös alkotást egyaránt. Hiszünk benne, hogy ez az iroda nemcsak kényelmes, hanem inspiráló hely is, ahová a kollégák szívesen érkeznek meg nap mint nap” – hangsúlyozta Fritz Zsombor, a Lufthansa Systems Hungária szegedi csapatának site managere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
Rangos elismerésben részesült a bim.GROUP mérnökeinek tervezése: a kecskeméti Greentech Solar Parking elnyerte a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának regionális díját, ezzel kijutottak a nemzetközi döntőbe.
A díjjal a hazai mérnökök kiemelkedő digitális, BIM-alapú tervezését és modellezését ismerték el. Emellett a projekt a zöld szemléletet is figyelembe veszi: a filigrán feszített kötélszerkezetű, napelemes parkoló szerkezete árnyékolja az autókat, miközben energiát is termel – ezzel új irányt mutat a fenntartható városi infrastruktúra tervezésében. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech kivitelezésében valósult meg.
Nemzetközi elismerésben részesült a bim.GROUP, a KÉSZ Csoport stratégiai partnere: fenntarthatósági projektjük, a Greentech Solar Parking kiemelkedő tervezői munkája nyerte el a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának hazai díját, amivel kijutottak a verseny nemzetközi döntőjébe. A TEKLA BIM Awards nemzetközi szakmai verseny kifejezetten a Tekla Structures tervezői rendszer felhasználói számára szól, és célja, hogy a digitális BIM-alapú tervezésben és modellezésben nyújtott kiemelkedő és innovatív teljesítményeket és mérnöki bravúrokat díjazza.
A kecskeméti Greentech Solar Parking nemcsak mérnöki szempontból jelent áttörést, hanem új szintre emeli a fenntartható és energiahatékony városi infrastruktúra fogalmát. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech vállalat Greentech üzletága által került kivitelezésre, és egy olyan filigrán, feszített szerkezetű napelemes parkolórendszer, amely egyszerre árnyékol és energiát termel, miközben minimalizálja a beépítési veszteséget – ezáltal új megközelítést adva a fenntarthatóság urbanizációs kihívásaira. A projekt megvalósítása olyan, ma még kihasználatlan városi felületeket tud bevonni az energiatermelésbe, amelyek a megfelelő mérnöki szemlélettel valódi energetikai potenciált rejtenek. A fejlesztés során külön figyelmet szenteltek arra, hogy ne csupán hatékony és gazdaságos rendszer jöjjön létre, hanem esztétikailag is illeszkedjen a városi környezetbe, és minimális beavatkozással képes legyen jelentős megújuló energiát előállítani.
A Solar Parking különlegessége, hogy szerkezeti kialakítása 40–60%-kal kevesebb acélt igényel, mint a hagyományos megoldások, így karbonlábnyoma is jelentősen alacsonyabb. A szerkezet rögzítése és a napelemek hordozása feszített acélszalagokkal történik, amelyek praktikus rögzítési kialakításokat tesznek lehetővé, emellett megjelenésükben is modern, esztétikus, légies formavilágot képviselnek. A kecskeméti prototípus az sbp sonne GmbH német partnerrel és a bim.GROUP szakértőivel együttműködésben valósult meg, de a munkafolyamatokból kivette a részét a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. is. A bim.GROUP a projektben a parametrikus tervezés támogatásával, valamint a szerkezet és gyárthatóság optimalizálásával járult hozzá a hatékony és megvalósítható végső megoldás kialakításához.
„A parametrikus tervezési módszertan és a BIM-integráció kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy az első ötlettől a gyártmánytervekig egyetlen digitális folyamat mentén tudtuk optimalizálni a teljes szerkezetet. Ez nemcsak a tervezési időt csökkentette drasztikusan, hanem lehetővé tette azt is, hogy a rendszer már a kezdetektől sorozatgyártásra alkalmas formában születhessen meg. Úgy gondolom, a Tekla BIM Awards elismerése visszaigazolása a projektet megvalósító mérnöki teljesítménynek, a teljes csapat egyedülálló munkájának, és díjazza azt a szakmai alaposságot és innovatív szemléletet, amellyel egy összetett, digitálisan vezérelt szerkezetet hoztunk létre a fenntartható energiatermelés szolgálatában”
– mondta Nagy Dávid, a bim.GROUP vezető tervezője.
„A Greentech Solar Parking szerkezete a KÉSZ Csoport fenntartható építészet iránti elköteleződésének kézzel fogható eredménye. Egy olyan mérnöki teljesítmény, amely a jelenleg energetikailag kihasználatlan parkolófelületeket teszi hasznossá és értékteremtővé. Laatzenben jelenleg is dolgozunk egy hasonló, napelemes parkoló projekten, ami a Greentech Solar Parkinghoz hasonlóan működik. A parkolók lefedése itthon eddig inkább passzív jellegű volt, érdemi gazdasági megtérülés nélkül. A jelenlegi fejlesztés azonban műszakilag és gazdaságilag is versenyképes, skálázható és fenntartható”
– tette hozzá Honti Ferenc, a KÉSZ Greentech projektmérnöke.
A fejlesztés során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a rendszer egyből sorozatgyártásra alkalmas formában készüljön el, ugyanis kitűzött cél, hogy ne csak a hazai, hanem a DACH és skandináv piacokra is bekerüljön. A rendszer tervezésénél figyelembe vették azt is, hogy Franciaországban már, 2026-tól pedig több európai országban is – köztük Németországban –kötelező lesz a napelemes rendszerek telepítése bizonyos parkolóméret felett.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.
A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.
A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak
A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.
Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:
- CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
- CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
- CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
- CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.
A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:
- A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
- Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
- Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
- A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)
„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”
— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.
A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe
A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.
Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.
A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.
A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.
Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:
- Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
- A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
- A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).
„A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”
— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.
A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Okoseszközök2 hét ago
Érkezik Magyarországra az LG vezeték nélküli csúcstévéje, az LG OLED evo M5
-
Okoseszközök1 hét ago
A Samsung kiterjeszti a Galaxy AI-t
-
Okoseszközök2 hét ago
A Kingston új formátummal bővíti NV3 PCIe 4.0 NVMe SSD-i választékát
-
Gazdaság1 hét ago
Legalább 1,2 milliós nettó kereset kell majd az Otthon Start és a CSOK Plusz teljes kihasználásához
-
Gazdaság2 hét ago
A magyarok szerint az influenszer a legkevesebbre tartott szakma
-
Gazdaság1 nap ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Ipar2 hét ago
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós