Ipar

Siemens-kutatás: egyre jövőtudatosabbak a magyar vállalatok

siemens

A megkérdezett cégek több mint fele rendelkezik fenntarthatósági rendszerrel vagy politikával.

A magyarországi iparvállalatok négyötöde igénybe veszi fenntarthatósági szakember segítségét zöld céljai megvalósítása érdekében. A fenntarthatóságot erősítő tevékenységek pedig leginkább a hulladékkezelésre (95%) az energiahatékonyságra (85%) és a vízgazdálkodásra (78%) irányulnak – derül ki a Siemens Zrt. friss kutatásából. A megkérdezett cégek többnyire odafigyelnek a környezettudatos működésre és kiveszik a részüket a társadalmi felelősségvállalásból is, ugyanakkor a legfőbb akadályozó tényezőnek a forráshiányt jelölik meg: közel felük (45%) pályázott már külső támogatásra a fenntarthatósági célok elérése érdekében. A fenntarthatóság tehát egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások szemléletétől.

A 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében végzett átfogó (mélyinterjús és kérdőíves) kutatást a Siemens Zrt., melyből kiderült, hogy a magyar cégek életében ma már kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság és a mindennapi működésben is igyekeznek szem előtt tartani a jövőtudatosságot. Minél nagyobb szeletet hasít ki a vállalat a piacból, annál jellemzőbb, hogy komoly energiákat fektet a környezettudatosságba és a társadalmi felelősségvállalásba, illetve központi stratégia mentén szervezi kapcsolódó tevékenységeit. Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának van fenntarthatósági rendszere/politikája és 80 százalékuk működik együtt teljes/részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel, vagy éppen vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.

Lassan, de biztosan – a hiányozó források jelentik a legnagyobb kihívást

A fenntarthatósággal összefüggésben a válaszadó cégek 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei, összességében leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) törekszenek, ugyanakkor egyre fontosabb szempont a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%). A vállalatok egyébként elégedettek saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk nyilatkozik úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő. A megkérdezett cégek döntő többsége saját bevallása szerint kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, és főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.

„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelemrendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70%) mérlegel ezt figyelembe véve”

– mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.

A felmérésben résztvevő minden ötödik vállalat a forráshiányt véli a legnagyobb problémának és 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, azaz külső segítséget vár saját fenntarthatóságának növelésére. Ugyanakkor minél több főt foglalkoztat egy cég, annál alacsonyabb arányban nyilatkozta, hogy fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.

Szemléletben még mindig vezetnek a külföldi cégek a Siemens szerint

A Siemens felmérése arra is rákérdezett, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg, mint inspirációs forrást, de az is kiderül, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. Fontos megjegyezni, hogy hazai cégeket még mindig elsősorban a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósításában, döntő részben a jogszabályi előírások (44%), másodsorban pedig az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%).

Ebben elég nagy eltérés tapasztalható a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest, melyek sokkal nagyobb arányban rendelkeznek fenntarthatósági szakértővel és stratégiával, illetve rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel, a törekvéseiket pedig sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja. Körükben erős a tulajdonosi-befektetői elvárás is, hiszen az Európai Unió 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.

Egyelőre csak ismerkedünk a karbonlábnyommal

A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan, ugyanis miközben a válaszadó 39 százaléka szerint az erre vonatkozó vállalati információk a jövőben versenyelőnyt fognak jelenteni, 73 százalékuknál még nem készült ilyen számítás. Sőt, csupán minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbonlábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet. A kérdésben előrébb járó cégek ráadásul szinte kivétel nélkül azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni, de a felmérésből az is látszik, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb kérdés a hazai cégek körében is.

„Számos egyszerű gyakorlati lépést tehet minden olyan piaci szereplő, amely hosszú távon szeretne sikeresen működni egy olyan világban, melynek fenntartható jövőképe van. Ennek érdekében tesznek is a cégek: odafigyelnek a hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát – persze ezek egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség hazánkban az igazi áttöréshez. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz, de nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint például a termékszintű karbonlábnyom kiszámítása, vásárlók felé közlése. Ez versenyelőnyt jelenthet a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is”

– teszi hozzá Simon András energiahatékonysági szakértő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A nehéz helyzet ellenére bizakodók az építőipari szakemberek

építőipari

9. alkalommal került megrendezésre az Országos Építőipari Szakember Találkozó Budapesten. A Mapei Kft. által szervezett eseményen 800 építőipari szakember gyűlt össze az ország minden tájáról, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat, elősegítve ezzel a szakma fejlődését és a szakemberek közötti kapcsolatépítést.

„Az a véleményünk, hogy a Magyar Nemzeti Bank túlságosan óvatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot. Ilyen kamatszintek mellett a vállalkozó nem veszi fel a hitelt, hogy abból szerszámot vegyen, vagy éppenséggel egy nagyobb projektet előfinanszírozzon és a lakosság sem veszi fel a hitelt, hogy felújítson vagy lakást építsen. Tehát amíg ez 5 százalék alá nem megy, addig nekünk a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája borzasztóan nehéz helyzetet teremt”

– mondta Koji László Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke.

A szakember köszöntőjében kitért az építőipar nehézségeire. Hangsúlyozta, hogy az előző év során az építőipar teljesítménye öt százalékkal csökkent, azonban a 7380 milliárd forintos teljesítménnyel a szektor mégis jelentős eredményt ért el.

Koji László bízik benne, hogy rövid időn belül bejelentésre kerül és elindul az otthonfelújítási program, ami, ha az ÉVOSZ javaslatai szerint valósul meg, elsődlegesen az energiamegtakarítást célozza majd.

Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint az elmúlt év inflációs nyomása jelentős kihívást jelentett az építőipar számára. A magas kamatszintek miatt sokan óvatosak voltak a hitelfelvétellel, ami visszafogta a piaci aktivitást. Azonban a szakember optimista 2024-es évvel kapcsolatban, várakozásai szerint mérsékelten javulni fognak a külső gazdasági feltételek. Az inflációs környezet javulása mellett az árak csökkenése és a szakemberhiány csökkenése kedvező fordulatot hozhat.

Ezt támasztja alá Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetőjének tapasztalatai is: „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat.

A találkozón átadták az Év Szakembere Díjakat, amelyekre rekordszámú, 156 pályázat érkezett. A díjazottak között szerepel Havasi Viktor, a lakossági projekt és a medence, valamint wellnesshelyiségek kategóriában; Kalmár Zoltán a nem lakáscélú projekt kategóriában; Jankovics Attila a nagylapos burkolás kategóriában és Kiss Ferenc, aki a pályakezdők közül bizonyult a legjobbnak.

A 9. Országos Szakember Találkozó szakmai előadásokkal, alkalmazástechnikai bemutatókkal, workshopokkal és szakmai vásárral biztosított lehetőséget a résztvevőknek az új ismeretek elsajátítására és a szakmai kapcsolatok bővítésére, tovább erősítve az építőipari szakma közösségét és elősegítve annak fejlődését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Schneider Electric Impact Zone – Újabb közösségi térrel bővült a BGE Külkereskedelmi Kara

bge

Impact Zone néven új közösségi teret vehettek birtokba február 14-én Magyarország legnagyobb üzleti közösségének, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Külkereskedelmi Karának hallgatói.

Az órákra történő készülést és a közösségépítést egyaránt segítő terület kialakítása a Schneider Electric támogatásával valósult meg. A társaság szakértői az elmúlt félévben több témában is tartottak már előadásokat az intézményben, az együttműködés pedig tovább bővült a most átadott fejlesztéssel.

A praktikus és egyben hangulatos Impact Zone-ban a diákok otthonosan érezhetik magukat, tanulhatnak, feltöltődhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Ehhez a helyiségben rendelkezésükre áll USB töltő, a fenntarthatóságot és egészséges életvitelt szolgáló vízadagoló automata, nagyméretű asztalok a kollaborációs munkához, valamint a lazítást szolgáló lounge.

A Schneider Electric és a BGE Külkereskedelmi Kara közötti együttműködés nem újkeletű, hiszen a vállalat szakemberei az elmúlt félévben több előadást is tartottak az intézményben. Az év eleji egyetemi nyílt napon a Schneider Electric egyedüli vállalatként vett részt a megnyitón, és tartott előadást „Az iskolapadtól a szakmai sikerig” címmel megközelítőleg 800 diák és a BGE vezetősége előtt. A társaság ellátási láncokért felelős részlege, a GSC munkatársai 2023 márciusában és októberében is tartottak egy-egy intenzív kurzust, melynek keretében körülbelül 30 hallgató vett részt az előadásokon. A képzés során a beszerzés és ellátási lánc folyamatai, illetve az ezt a szegmenst érintő kihívások kerültek előtérbe. Az elmélet mellett a diákok azt is megtapasztalhatták, hogy a gyakorlatban hogyan valósul ez meg a Schneider Electricnél, ellátogattak ugyanis a társaság kunszentmiklósi üzemébe.

Egy másik, kétnapos kurzuson pedig a Schneider Electric fenntarthatósági üzletága, a Sustainability Business munkatársai osztották meg tapasztalataikat a hallgatókkal. A diákok betekintést nyerhettek az üzletág nagyobb csapatainak munkájába, majd ezen tudást felhasználva, egy esettanulmányon keresztül oldhattak meg izgalmas feladatokat, többek között kockázatkezeléssel és emisszió számítással kapcsolatban.

“Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok bevonása nélkül nem valósulhat meg a fejlődő és fenntartható jövő, éppen ezért arra törekszünk, hogy minél több hazai oktatási intézménnyel alakítsunk ki együttműködést. A BGE fontos partnerünk ebben a törekvésünkben, és nagy örömmel tölt el, hogy a most átadott hallgatói zónával sikerül új szintre emelnünk az együttműködést. A munkáltatói stratégiánk fontos eleme, hogy igyekszünk minél korábban megmutatni az érdeklődő fiataloknak, hogy mivel foglalkozunk, milyen lehetőségek vannak nálunk. Tavaly közel 50 gyakornok kezdett el dolgozni vállalatunknál, általánosságban pedig elmondható, hogy 70-80 hallgatót foglalkoztatunk folyamatosan. A diákok közel fele a tanulmányai sikeres befejezését követően el is helyezkedik a cégnél. Budapesten két olyan központunk is működik, amelyekben releváns a BGE Külkereskedelmi Karán megszerezhető tudás, és bízom benne, hogy egyre több, itt tanuló fiatal csatlakozik majd hozzánk, és vesz részt velünk együtt a jövő formálásában

– mondta el Oltvai Márton, a Schneider Electric ellátási láncokért felelős budapesti központjának (GSC HUB) igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot

Mintaoltalom minősítésben részesült nemrégiben az a mesterséges intelligenciával ellátott kisméretű robot, amelyet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja fejlesztett.

Az autonóm irányítású eszköz képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Az egyedülálló készülék piaci igényt szolgál ki, és célja többek között a precíziós növénytermesztés fejlesztése.

A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására. A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába.

A kutatócsoport tagjai, dr. Teschner Gergely, dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva a szántóföldi robottal. (Fotó: Adorján András)

„A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez”

– hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője.

A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben.

„A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is”

húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is.

A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre.

„Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát”

– tette hozzá dr. Nyéki Anikó.

A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja.

„A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak”

emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense.

Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is”

húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss