A használtautó-piacon ugyan enyhe visszaesés volt a keresletben, de az alternatív hajtású járművek iránti érdeklődés tovább erősödött – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.

A járművek átlagos vételára tovább nőtt, mégis sokan keresnek most jó ajánlatokat, különösen hibrid vagy elektromos modellek között.

A nyár végével, 2025 szeptemberében enyhe visszaesést mutatnak az adatok. 2%-kal kevesebb érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint augusztusban, és előző év azonos időszakához képest is hasonló mértékű csökkenést látunk. Egy kicsivel, 1%-kal nőtt a hirdetések száma, és emelkedtek a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,8 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,29 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,34 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény előző évhez képest: 13,02 helyett 12,66 éves autók közül válogathatunk, és 180 ezer kilométer helyett 174 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.

Az üzemanyagtípusok esetében a rangsor változatlan, továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Az érdeklődési tendenciák azonban már más képet mutatnak: a benzines autók iránti érdeklődés 3%‑kal csökkent, a dízelek esetében 9%-os visszaesés volt. Ezzel szemben az elektromos modellek iránt 37,5%-kal nőtt a kereslet, míg a hibrideknél 23%-os volt a bővülés éves összehasonlításban.

„2025-ben a használtautó-piac több rekordot is megdöntött, ugyanakkor szeptemberben kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami részben az előző hónapok erős forgalmának tudható be. Bár az árak emelkedtek, a vásárlók továbbra is aktívak maradtak – különösen az alternatív hajtású modellek esetében”

  – mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre

Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.

Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.

Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.

„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.

Hogyan készüljenek a cégek a változásra?

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.

Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.

„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.

Magyarország még kivár

A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.

„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.

A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet

A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.

„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.

Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.

„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”

A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.

Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Kyndryl (NYSE: KD), a kritikus fontosságú vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szállítója, valamint a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja, és az Intesa Sanpaolo Csoport Nemzetközi Bankok Divíziójának tagja bejelentették, hogy a Kyndryl közreműködésével és egyéb szakértők bevonásával a bank modernizálta informatikai működését, és fejlesztette az automatizációs és monitorozási képességeit.

A projekt célja az üzemeltetési komplexitás csökkentése, a valós idejű felügyelet biztosítása és a rugalmasság fokozása annak érdekében, hogy a digitális banki szolgáltatások magas rendelkezésre állással működjenek.

A Budapesten 1979-ben alapított CIB Bank ma közel 455 000 ügyfelet szolgál ki Magyarországon. A pénzintézet immár több mint 20 éve tagja az Intesa Sanpaolo Csoportnak, amely Olaszország vezető bankcsoportja, és Európa egyik kiemelkedő szereplője a vagyonkezelés és a pénzügyi szolgáltatások terén. A bővülő digitális szolgáltatások és a növekedés támogatására a CIB Bank tovább egyszerűsítette és fejlesztette felügyeleti rendszereit a gyorsabb teljesítmény, a nagyobb rendelkezésre állás és az ügyfelek fokozott bizalmának érdekében.

A Kyndryl hosszú ideje támogatja a CIB Bank központi IT-infrastruktúráját, beleértve a banki alkalmazásokat és az ügyféloldali szolgáltatásokat működtető kritikus rendszerek menedzselését is. A bank már korábban bevezette a Dynatrace Managed megoldást, egy mesterséges intelligencia által támogatott monitorozási platformot. Ennek tapasztalatai nyomán született döntés a meglévő eszközök konszolidálásáról és kiváltásáról, amelynek eredményeként a Dynatrace vált az egységes felügyeleti platformmá.

A Kyndryl a korábbi rendszerből migrálta a szükséges konfigurációkat, konszolidálta több mint 600 szerver felügyeletét, majd kivezette a régi megoldást. A folyamat során felülvizsgálták a több év alatt kialakított egyedi beállításokat, eltávolították az elavult konfigurációkat, és szoros együttműködésben dolgoztak a bank szakértőivel a zökkenőmentes átállás érdekében. Jelenleg a Kyndryl menedzseli a CIB Dynatrace Managed megoldását és annak környezetét, támogatva az üzletmenet-folytonosságot és az üzemeltetés stabilitását.

„Ügyfeleink állnak minden tevékenységünk középpontjában, ezért folyamatosan fejlesztjük digitális szolgáltatásaink hatékonyságát”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működési és transzformációs vezérigazgató-helyettese.

„Azzal, hogy a Kyndryllel egységesítettük monitorozási képességeinket, tovább erősítettük rendszereink megbízhatóságát és ellenállóképességét. Ezáltal felgyorsul az innováció, miközben ügyfeleink számára zökkenőmentes és biztonságos banki élményt nyújtunk.”

Az átállás eredményeként a Dynatrace Managed ma már a CIB Bank összes kulcsfontosságú IT-környezetére kiterjed. A bank mostantól képes kihasználni az automatizált gyökérok-elemzésből, a proaktív incidensészlelésből és a megbízható digitális szolgáltatásokból fakadó előnyöket. Az AI által támogatott, egyszerűen kezelhető, webalapú irányítópult gyorsabb reakcióidőt tesz lehetővé, így a munkatársak több figyelmet fordíthatnak az innovációra. A platform zökkenőmentesen illeszkedik a bank meglévő IT- és fejlesztési rendszereihez, megkönnyítve az új alkalmazások támogatását és a jövőbeli digitális fejlesztési célok megvalósítását.

„Ez a projekt jól tükrözi a CIB Bankkal fennálló partnerségünk erejét, és közös elkötelezettségünket a digitális transzformáció mellett”

– mondta Tóth András, a Kyndryl Magyarország országigazgatója.

„A bonyolult monitorozási környezetek átállításával egyetlen, AI-alapú platformra hozzájárultunk az üzemeltetési komplexitás csökkentéséhez és az automatizáció lehetőségeinek kibontásához. Együtt olyan alapot teremtettünk, amely nagyobb agilitást, gyorsabb innovációt és erősebb ügyfélbizalmat biztosít.”

A CIB Bank és a Kyndryl partnersége 2016-ra nyúlik vissza. Ezalatt a Kyndryl támogatta a bank kritikus IT-rendszereit, lehetővé téve az ügyfelek számára a zavartalan bankolást. 2024-ben a Kyndryl közreműködésével a CIB Bank tovább modernizálta alkalmazásait, és megújította hitelezési folyamatait is. Ez a hosszútávú együttműködés tovább erősíti a CIB Bank elkötelezettségét a biztonságos, rugalmas és ügyfélközpontú szolgáltatások nyújtása iránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!