Gazdaság
Hosszú távú és megbecsült szakmára vágysz?
Melyek a divatos és jól jövedelmező szakmák az IT világában, a programozó, szoftverfejlesztő szegmensben? A mai trendek a munkaerőpiacon erőteljesen arra mutatnak, hogy még mindig óriási a kereslet a programozók iránt.
Persze nem teljesen mindegy, hogy melyik ágát választjuk ennek az igencsak sokrétű szakmának. Bemutatunk pár olyan szoftverfejlesztői szakmát, amelyekkel jól boldogulhatsz még akkor is, ha karrierváltáson gondolkozol és munka mellett szeretnél programozást tanulni.
Fullstack fejlesztő
A fullstack fejlesztők általában képesek egy-egy alkalmazás valamennyi részének fejlesztésére. Ez alatt a front-end (azaz kliens oldali), valamint backend (szerveroldali), adatbázissal, és infrastruktúrával kapcsolatos feladatköröket értjük. Ennek következtében talán ez az az egyik legvitatottabb pozíció az IT piacon. Ugyanis sok fejlesztő szerint a fullstack developerek mindenhez értenek, de semmihez sem konyítanak mélységeiben, tehát vannak „felszínes” átfogó ismereteik, de azok nem túl részletesek. Mások szerint viszont mindenre találnak megoldást, mivel a részletek helyett az egészet is átlátják. Valószínűleg ez egy örök dilemma és konfliktus marad az IT piacon, amelynek megoldására mi sem vállalkozunk. De miért is jó és mikor érdemes fullstack embereket alkalmazni projekteken specializált fejlesztők helyett?
A full stack fejlesztők feladata elsősorban specifikációnak, üzleti elvárásoknak, és felhasználói igénynek megfelelő funkciók fejlesztése. Mivel a fejlesztést érintő legtöbb területen van tapasztalatuk, ezért gyakran feladatuk lehet még egy adott projekt megtervezése a koncepciótól a kész termék leszállításáig. A full stack szoftverfejlesztő nem feltétlen webes kliens fejlesztésében vesz részt. Lehet mobil applikáció vagy asztali alkalmazás is a kliens oldal. Ez a fejlesztő specializálódásától függ.
Alkalmazás tesztelés
A sűrűn változó szoftverkörnyezet miatt szükségszerű, hogy a szakemberek minél rövidebb idő alatt minél többféle módon vizsgálják meg az adott programot. Minél több tesztet hajtunk végre, annál valószínűbb, hogy az alkalmazásunk megfelelően működik, azaz nyilvánossá tehető. A komplex tesztelés révén bizonyosodhatunk meg arról, hogy az alkalmazás képes lesz-e hosszú távon is hiba nélkül működni, illetve, hogy megfelel-e a felhasználói igényeknek. Ahhoz azonban, hogy ezt megállapíthassuk az automata tesztelők munkája elengedhetetlen. A munkájukat rengeteg tényező befolyásolja: a folyamatosan változó szoftver környezet, az egyre növekvő felhasználói igények is komoly kihívások elé állítják az automata tesztelőket.
Az automata tesztelők a regressziós tesztek és egyéb szükséges feladatok automatikus végrehajtásához, lefuttatásához szükséges kódot – vagyis a szkriptet – írják meg. Az általuk létrehozott parancssor önműködővé teszi a tesztelési folyamatokat. Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy az automatizált tesztelések közel sem végeznek mélyreható vizsgálatokat. Az automata tesztelés során kapott eredmény azt mutatja meg, hogy az adott szoftvernek szüksége van-e alaposabb vizsgálatokra.
Frontend és backend fejlesztő
A frontend (FE) fejlesztő a kliensoldali fejlesztésekért felelős, vagyis annak a környezetnek a fejlesztésével foglalkozik, amellyel a felhasználók találkoznak. Azt fontos leszögeznünk, hogy a frontend fejlesztő nem egyenlő a webtervezővel. A frontend-fejlesztő „csupán” felhasználja a webdesigner által Photoshopban vagy más programban készített vizuális elemeket a fejlesztés során. Egy jó frontend fejlesztő több nyelven beszél: otthonosan kell mozognia a HTML, CSS, és JavaScript nyelvekben. Sőt ezek mellett biztosan foglalkozik munkája során olyan keretrendszerek használatával, mint az Angular vagy a Bootstrap, és olyan JavaScript könyvtárakkal, mint például a jQuery.
A backend fejlesztő ezzel szemben a szerveroldali fejlesztésekért felel, tehát a weboldal működésével, azzal, hogy a változások és frissítések hogyan és miképp mennek végbe. Ezen kívül biztosítja a kommunikációt az adatbázis és az adott applikáció között, a folyamatos pozitív felhasználói élmény érdekében. A backend fejlesztőnek a biztonságot, és teljesítmény hatékonyságot is szem előtt kell tartania. A backendesek többnyire ismerik a CSS és HTML kódokat, de nem ez a fő fókusz számukra. Mivel a mai weboldalak túlnyomó többsége inkább dinamikus, ezért a backend fejlesztőknek értenie kell az adatbázisok nyelvén (például: SQL vagy PHP). A legelterjedtebb programnyelvek, amelyeket a backend fejlesztők használnak: Java, Python és C/C++.
A manapság népszerű IT szakmák igen sokrétűek, nehéz közülük választani, ezért is érdemes alaposan utána nézni, hogy melyik állhat hozzánk közel, mihez van affinitásunk. Egy jó programozó iskola ebben is segíthet nekünk!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric
Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.
A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.
„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”
– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.
Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.
A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.
„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”
– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.
A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.
Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.
A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.
A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.
A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.
További információkért olvassa el a teljes jelentést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.
A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.
Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.
A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.
A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
-
Egészség2 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Szórakozás2 hét ago
Jön a BeerUP Tech Fest: ingyen sör, technológiai mélységek és fesztiválhangulat
-
Gazdaság2 hét ago
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
-
Mozgásban2 hét ago
Nyári autós útikalauz: különleges célpontok, ahol még a zsúfolt autópályákat is elkerülhetjük
-
Szórakozás1 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb ajtónyitás, hosszabb frissesség: betekintőablakkal érkezik a Hisense új hűtője








