Gazdaság

A külföldiek idén sem veszik el a magyarok munkáját

A magyar munkaerőpiac továbbra is nehéz helyzetben van, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Ahhoz, hogy a gazdaság működjön, a beruházások ne maradjanak el, a hiányt pótolni kell, amiben kiemelt szerep jut 2024-ben a munkaerő-kölcsönző cégeknek.

Az idei év egyik kulcs feladata országos szinten integrálni a munkaerőpiacra azt a mintegy 240 ezer munkavállalót, akik jelenleg az ország munkaerő-tartalékát jelentik. A kölcsönző cégek 2024-ben egyértelműen a belföldi munkaerő toborzására fókuszálnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érkeznek külföldi munkavállalók majd Magyarországra”

– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az ország potenciális munkaerő-tartaléka regionálisan eltérő értékeket mutat. A gazdasági előrejelzések szerint az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség.

„Az utóbbi időben egyre többször olvashattunk arról, hogy a külföldiek elveszik a magyarok munkáját. Ez egy hatalmas tévhit, ami sajnos egyre jobban terjed a magyar munkavállalók között. A vállalatok, a munkaerő-kölcsönző cégek érdeke mindig is az volt, hogy Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztassanak, és ez a jövőben is így lesz. Az elmúlt időszak törvénymódosításai pedig még inkább ezt a törekvést erősitik, azonban teljesen nem mondhat le az ország a külföldi dolgozók behozataláról, mert az beláthatatlan következményekkel járna  a magyar gazdaságra nézve”

– hívja fel a figyelmet a Jobtain szakértője.

Aki integrálható és akar dolgozni, annak lesz munkája

Ahhoz, hogy az üres álláshelyek jelentős részét magyar munkavállalók töltsék be, szükség van a munkaerő-tartalék integrálására. A bevonhatóság mértéke függ a munkavállalók mobilitási hajlandóságától, a motiváltságától, és képességeitől.

„Egy vállalat hiába foglalkoztatna magyar munkaerőt, ha nem áll rendelkezésre az adott régióban akkora tartalék, amellyel betölthetők a felmerülő álláshelyek. Egy vállalatnak olyan mennyiségű és minőségű munkaerőre van szüksége, mellyel gond nélkül biztosítható a működése. A jelenlegi piacon a magyar munkavállalók aktivizálására mindenképpen szükség van, emiatt a mobilitási hajlandóság növelése is kiemelt feladata lesz idén a munkáltatóknak és a kölcsönzőknek a belföldi toborzás során”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Jöhetnek a külföldiek, de a belföldi munkavállaló az első

Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek és még több szűrőn kell átesnie az ide érkezőknek. A külföldi munkavállalókról azonban nem mondhat le teljes egészében Magyarország, mert vannak olyan munkakörök és pozíciók, melyekre a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva vagy nem alkalmasak, vagy egyszerűen nem vállalják, hogy ezekben dolgozzanak, és az is megeshet, hogy sokkal nagyobb egy-egy vállalatnak a létszámigénye, mint amennyi munkavállalót be tudnak toborozni.

„A magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala, a befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”

– mondja a szakértő.

A külföldiek sem jönnek kevesebb bérért, mint amennyit a magyarok keresnek

A béreket tekintve a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak a munkaerő piacon. Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben.

A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Ennek oka, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van még szabad kapacitása plusz műszakot vállalni. Ugyanez igaz azokra a magyarokra is, akik szintén a családjuk nélkül mentek külföldre dolgozni és ott a minél magasabb kereseti lehetőség érdekében kihasználják a túlóra lehetőségét”

– összegez Mihályi Magdolna.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

magyar

A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

 – mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Rekordszámú kiállítóval várták a jelen és a jövő agrárszakembereit a Széchenyi István Egyetemre

A győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán április 10-én rendezték az idei Digitális Agrártájolót, a térség egyik legfontosabb agráreseményét.

A kiállítók között a szektor legjelentősebb piaci szereplői, valamint az egyetem kutatási és oktatási egységei is megtalálhatók voltak. A program célja, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában.

A Digitális Agrártájoló a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja, Digitális Fejlesztési Központja és az Óvári Gazdászok Szövetsége közös szervezésében valósult meg rekordszámú, közel ötven kiállító részvételével. A „smart farm gazdaságok az agráriumban” témát körüljáró programra nemcsak az egyetem hallgatói, de középiskolások és a térség agrárszakemberei is nagy számban látogattak el.

Dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja köszöntőjében elmondta, a 2016-ban indult Agrártájoló mára a régió egyik legfontosabb eseményévé vált az agráriumban. „A Széchenyi István Egyetem vezetésének támogatásával, a karon folyó képzési kínálatunk modernizálásával a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció került a célkeresztbe. 2023-ban adtuk át Smart Farm Tangazdaságunkat, példát mutatva a közép- és felsőfokú képzések gyakorlati fókuszú megújítása és a projektalapú oktatás terén. A változások kedvező fogadtatásra találtak hallgatóinknál is, amit a hozzánk jelentkezők számának dinamikus növekedése is igazol” – húzta alá a dékán.

Tavaly óta az egyetem fenntartásában működik a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, amely szintén részt vett az idei program szervezésében. Az iskola igazgatója, Csiszár Rudolf elmondta, egyetemhez csatlakozásuk óta kinyílt számukra a világ. Olyan lehetőségekhez jutottak hozzá, mint a mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaság vagy épp a győri Mobilis kínálta technológia és tudás használata.

Dr. Vona Viktória, a kar tudományos munkatársa hangsúlyozta, az egyetem képzéseivel a modern mezőgazdaság és a digitalizáció kihívásaira válaszol. „Jó példa erre, hogy immár hetedik éve működtetjük nagy létszámmal a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzést, és idén indítjuk el – elsőként az országban – a precíziós állattenyésztés és takarmányozás szakmérnökképzést. A gyakorlatorientált oktatást segíti Smart Farm Tangazdaságunk, ahol precíziós gazdálkodást, automatizált, adatalapú termelésirányítást alakítottunk ki” – húzta alá. Hozzátette, a tangazdaság – amellett, hogy tökéletes gyakorlati helyet biztosít a képzéseikhez – hozzájárul az oktatók, hallgatók kutatási tevékenységéhez.

Dr. Drucskó Zoltán az esemény egyik aranyfokozatú támogatója, az IKR Agrár Kft. ügyvezető kabinetének titkára kifejtette, az IKR és az Agrotec Magyarország Kft. márciustól „precíziós termelés nagyvállalati környezetben” elnevezéssel nagy népszerűségnek örvendő fakultatív tantárgyat indított az egyetemen. Kiemelte, ezzel is hozzá kívánnak járulni az intézmény azon törekvéséhez, hogy a jövő kihívásaira válaszolni tudó, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakembereket adjon a szektornak.

Czuppon Benedek negyedéves agrármérnök hallgató rendszeres résztvevője a Digitális Agrártájolónak. „Hallgatóként azért fontos számomra ez a program, mert számos olyan mezőgazdasági profilú céggel találkozhatok, amelyeknél később akár munkahelyemet is megtalálhatom. Több standnál is korábban végzett hallgatótársak állnak, ami pluszmotivációt jelent” – fogalmazott. Mint mondta, az Agrártájoló olyan aktuális témákat jár körül, amelyek elengedhetetlen tudást jelentenek a most diplomázó agrárszakemberek számára.

Az eseményen emléklapot vehetett át dr. Vona Viktória, aki az Év agrárembere választáson a Jövő agrárszakembere címet nyerte el. Ugyancsak elismerésben részesült Vranovics Károly, az AlphaVet Kft. agrártechnológiai divíziójának igazgatója aktív támogató munkájáért. A díjakat dr. Tóth Tamás dékán és Kovács-Csombor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke adta át.

A nap szakmai programjában többek között a mezőgazdaságot segítő digitalizáció és a jövő smart farmjai álltak a középpontban, a kiállítás pedig nemcsak a vállalkozások bemutatkozásának terepe volt, de kitűnő alkalmat is adott a jelen és a jövő agrárszakembereinek párbeszédére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

PwC Debrecen Business Forum 2024

A Kelet-magyarországi régió fejlődésének új perspektíváiról csaknem 300 üzleti szereplő – köztük a legnagyobb multinacionális vállalatok hazai vezetői – részvételével megtartották az első Business Forum 2024 rendezvényt Debrecenben, ahol a legsikeresebb helyi gazdasági szereplőket is díjazták.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg a PwC április 9-én a Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényt a debreceni Kölcsey Központban. A Kelet-magyarországi régió gazdasági csúcstalálkozójaként aposztrofált eseményen elsősorban közép- és nagyvállalatok vezetői voltak jelen, hogy a város és a térség jövőjéről, valamint iparági és gazdasági trendekről gondolkodjanak közösen.

Párbeszéddel Debrecen jövőjéért

„A fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági eseményre nem volt korábban példa, ami jól mutatja Debrecen szerepét és a kínálkozó lehetőségeket a város és a térség számára”

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója. Többször hivatkozott arra, hogy a jövő Debrecenben épül, Magyarország második legnagyobb városában, a régió tudásközpontjában és beruházási epicentrumában. Ennek a jövőnek az építésébe kapcsolódott be a PwC tavaly novemberben, amikor bejelentette debreceni irodanyitását, hogy szolgáltatásainak teljes skáláját nyújthassa a régió gazdasági szereplőinek, valamint jelenlétével hatékonyabban tudja támogatni a helyi ökoszisztémát.

„Mi a PwC-ben olyan helyeken keressük a kapcsolódást, ahol tudás és lehetőség is van arra, hogy új, értékes, jövőálló ötletek és szövetségek valósulhassanak meg. Ahol tanulhatunk egymástól, és ahol a párbeszéddel mindenki nyerhet. Hisszük, hogy minden vállalás és vállalkozás alapja a bizalom, és attól vagyunk sikeresek az üzleti világban felmerülő nehézségek megoldásában, hogy érintettjeinkkel bizalmat építünk”

– emelte ki a cégvezető.

Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője elmondta:

„Azzal, hogy Debrecenbe szólítunk mindenkit, helyi és nemzetközi, kis- és nagyvállalatot, oktatási intézményt és gazdasági szervezetet, elősegítjük a párbeszédet egy sikeres jövőért.”

Exponenciális fejlődés vs fokozódó munkaerőhiány

A szakember a PwC 13. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Kelet-magyarországi cégvezetők (a 297 hazai válaszadóból 31 fő) jóval borúlátóbbak a munkaerőhiányt illetően az országos átlagnál (81% a 48% képest). Szintén pesszimistábbak a tőkehiány, a finanszírozási és ellátási nehézségek tekintetében és a HR-kérdések kezelése, (úgymint szervezeti kultúra, munkaerő-megtartás és teljesítmény-menedzsment) még inkább prioritás számukra (az országos 80%-hoz képest ezeket 90%-os arányban említették). Ezeknek a témáknak a megvitatására és az egymástól való tanulásra, az újszerű megoldások minél szélesebb körű implementálására nyújt szakmai fórumot a PwC hagyományteremtő eseménye és debreceni jelenléte.

Külön kiemelte az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás támogatását, utóbbi jegyében a PwC szakértői által vezetett adózási ismeretek képzés indul a Debreceni Egyetemen 2024. szeptemberében. Emellett a következő hetek is számos, PwC által szervezett szakmai programot tartogatnak – transzferár, valamint kibervédelem és NIS2 témában – , illetve a PwC Academy felnőttképzési tréningjeivel is Debrecenbe készül IFRS és egyéb számviteli, valamint ESG és fenntarthatósági témakörökkel.

Papp László, Debrecen polgármestere gazdasági évértékelőjében a város strukturált gazdaságfejlesztési stratégiájára hívta fel a figyelmet, valamint az elért befektetés-ösztönzési eredményekre, különös tekintettel az ipari park és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. Mint mondta: „Keleten is lehet olyan gazdaságot építeni, mely nyugaton is elismerésre tarthat számot. Debrecen elmúlt 10 éve arra bizonyíték, hogy egy gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően fel lehet zárkózni Közép-Európa legdinamikusabban növekvő városaihoz.”

A város erősen diverzifikált gazdasága, valamint oktatási rendszerének minőségi és mennyiségi fejlesztése együtt garantálják Debrecen és a régió fejlődését. A városvezetés számításai szerint Debrecen gazdasága a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra.

„Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatokat vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ugyanakkor ez a folyamat csak akkor tekinthető hosszú távon sikeresnek, ha megfelelő figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ebben pedig mindannyiunknak komoly feladata és felelőssége van”

– zárta beszédét a polgármester.

Fenntarthatóan és vállalati szinergiákkal a sikerért

A köszöntőket követő panelbeszélgetésben debreceni multinacionális vállalatok (BMW, LEGO, CATL, WizzAir) felsővezetőit ültették egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat és várakozásaikat a régió fejlődését illetően. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság, a helyi adottságokra és erőforrásokra történő építkezés elsődleges szempont kell legyen minden Debrecenben és a régióban befektető vállalat számára.

A generatív mesterséges intelligencia gazdaságélénkítő hatásának témáját Marc Olric, a PwC Németország nemzetközi szakértője járta körbe, míg Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója aktuális tőkepiaci trendekről és a vállalatoknak kínálkozó börzei lehetőségekről beszélt. A Debrecenben és a régióban működő magyar tulajdonú vállalatok kilátásait, növekedési terveit és beszállítói potenciálját járták körbe a Tranzit Csoport, a Xanga, a Hajdu és a KITE vezetői egy pódiumbeszélgetés keretében.

Kiválósági díjak a legkiemelkedőbb helyi gazdasági szereplőknek

A délelőtti program zárásaként került sor annak a két díjnak az átadására, melyeket Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere nyújtottak át. Dr. Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyerte a „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” elismerést a Kelet-magyarországi régió gazdasági fejlődése érdekében végzett példamutató szakmai és közéleti munkájának elismeréseként.

„A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” a DataExpert Services Kft.-t illette innovációs képességéért és a Kelet-magyarországi régióban hiánypótló tevékenységéért, mellyel nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséért.

Az előadásokat követően 3 szekcióteremben folytatódott a közös gondolkodás szakmai workshopok keretében. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységeknek a régió fejlődésében betöltött szerepéről szervezett panelbeszélgetést. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) workshopján a fenntartható munkaerőpiac volt fókuszban. A VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete a generációváltás és a digitalizáció kapcsolatát vette górcső alá abban a szekcióban, ahol a sikeres vállalat és a vállalati siker ismérveit keresték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss