Gazdaság

A magyar napenergiapiac szereplői közül sokan a túlélésért küzdenek

MANAP

A MANAP Iparági Egyesület tagjai között végzett felmérése szerint a tagok többsége – a rekordokat döntögető magyar napelemes statisztikák mellett – komoly nehézségekkel küzd, és nem gondolja, hogy a következő pár évben számottevően javulnának az iparág és benne vállalkozása kilátásai.

Ami különösen fájó, hogy több mint 80 (!) százalékuk egyes vagy kettes osztályzatot ad a magyarországi szabályozásra.

A MANAP legfrissebb, 2023 végén és 2024 elején végzett kutatása drámai kihívásokat tárt fel a magyarországi napelemiparágban, ahol a tagvállalatok többsége küzd a túlélésért. A felmérés eredményei rávilágítanak az ágazatot sújtó problémákra, amelyekből kiemelkedik a tagok által nagyon rossznak tartott szabályozási környezet, és a lakossági napelem-pályázatok kifizetésének lassúsága.

A tagok 43 százaléka a túlélésért küzd, illetve szenved a visszaeséstől, csupán mindössze ötödük számolt be stabil vagy növekvő helyzetről. Ez rámutat a magyarországi napelemiparágban tevékenykedő vállalkozások széles körű kihívásaira.

Szabályozási akadályok

A válaszadók 80%-a az itthoni szabályozási környezetet nevezi meg a naperőtelepítések fő gátjaként: 10-ből 8 tag az ötfokozatú skálán elégtelen vagy elégséges osztályzatot adott a magyarországi szabályozási környezetre. A szabályozási kihívásokat látva az iparág növekedése és fejlődése komoly akadályokba ütközik.

Borús kilátások

Még a középtávú kilátásokat is csak közepesnek látják a válaszadók, ahol a harmad részük a következő 3-6 év kilátását egészen gyengeként ítéli meg. Az iparág bizonytalanságokkal küzd, amelyek befolyásolják az jövőbeni kilátásokat. A MANAP tagsága a smart/tárolós rendszerek piacában bízik leginkább, de a tagok 40 százaléka érintett a naperőművek telepítésében és fejlesztésében és ez a szegmens is biztatóbb kilátásokkal bír, mint a lakossági háztartási méretű kiserőművek, amelyek kilátásaival kapcsolatban – főleg az állami kifizetések lassúsága miatt – az iparágban tevékenykedő vállalkozások nagyon szkeptikusak.

Ügyfél-tudatosság alacsony

A MANAP tagjainak nincs túlzottan jó tapasztalata a ügyfeleik napenergiával kapcsolatos informáltságáról, még a leginkább informált üzleti ügyfelek is csak 3,8 pontot kapnak a 5-ből.  Ez az informáltság szintén akadályozza a napelemes iparág fejlődését Magyarországon.

RRF-pályázat nehézségei

Az előző évek nehézségei között a tagok különösen rosszul élik meg az RRF-pályázat kapcsán a közvetlen kivitelezői kifizetések akadozását, a lassú elbírálást és a bonyolult és időigényes adminisztrációt.

A HMKE-piac

A háztartási méretű kiserőművek piacán a tagok háromnegyede aktív. Szerintük a leginkább befolyásoló (sőt: fájó) esemény a szaldó-elszámolás kivezetése, a HMKE-betáp stop és a bruttó elszámolás bevezetése volt az elmúlt időszakban, de a 100%-os pályázat nehézségei is a fajsúlyos momentumok között voltak.

„Mindannyian érezzük és éreztük az elmúlt időszak nehézségeit: a kutatásunkból egy kifejezetten negatív kép rajzolódik ki a magyarországi napelemes piacon tevékenykedő cégek mindennapjairól, miközben maga a napenergia elterjedése hónapról-hónapra csúcsot dönt Magyarországon –kifejezetten a napelemes cégek erőfeszítéseinek köszönhetően, és sajnos egyértelműen az ő kárukra, hiszen nekik kell finanszírozniuk a   lakossági pályázatokat, miközben sokszor azon aggódtak az elmúlt években, milyen új, számukra negatív kimenetelű törvények és rendeletek jelennek meg este a Magyar Közlönyben.”

– nyilatkozta a felmérés kapcsán Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.

„Különösen fájó, hogy a helyzet egyértelműen romlik: 2020-hoz képest minden mutató jelentősen romlott a magyarországi napelemes piacon a válaszadó tagok szerint. 2020-ben még a cégek 72%-a számolt be növekedésről. 2023-ban már csak 23%. Az iparág közép távú kilátásait illetően a „nagyon jó” vagy „jó” választ adók aránya háromnegyedről egynegyedre esett vissza, míg a szabályozási környezet megítélése a „rossz” vagy „nagyon rossz“ választ adók esetében 10%-ról 80%-ra ugrott.”

– tette hozzá Szolnoki Ádám.

A felmérést a Catapult Innovation Lab készítette a MANAP tagjainak körében 2023 végén és 2024 elején.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Van élet 1 millió dollár alatt – újraformálódik a startup piac

startup

Az elmúlt évben jelentősen zsugorodott a nemzetközi és a hazai startup piac a befektetéseket és a csapatok számát illetően is.

A start it @K&H vezető nagyvállalati inkubátor szerint azonban az óvatosabb hozzáállás átrendeződést, az úgynevezett unikornisok mellett a kisebb csapatok felértékelődését hozhatja magával, az egyre inkább MI vezérelte megoldások mellett. Az inkubátorprogram a következő féléves fejlesztési időszakban ezért a digitális innovációkra fókuszál, és IT kihívást is hirdet azoknak, akiknek még nincs konkrét ötletük, de belekóstolnának a vállalkozásindítás és a startupok világába.

Elzárták a befektetők a pénzcsapot: uniós szinten 39 százalékkal kevesebb, 52 milliárd dollár befektetés érkezett tavaly a startupokba a 2022-es 86 milliárd és a 2021-es rekordmagas, 118 milliárd dolláros értékkel szemben a Crunchbase befektetői adatbázisa alapján. A hazai ökoszisztéma ennél is nagyobb visszaesést szenvedett el: 180 millió euróról 55 millió euróra esett vissza a tőkebefektetések értéke.

„Az ökoszisztéma egyre inkább átalakul és a kevés, nemzetközi szinten is jegyzett startup mellett a kisebb, egy-egy speciális piacra vagy problémára új megoldást találó, akár teljesen önerőből fejlődő csapatok is nagyobb figyelmet kaphatnak. Sőt, hamarosan azoknak az informatika iránt érdeklődő tehetségeknek is lehetőségük nyílik megismerni ezt a gyorsan pörgő, innovatív céges környezetet, akik még csak kacérkodnak a vállalkozás alapításával”

– avat be Németh Balázs, a 2023-as év legjobb hazai digitális bankjának, a K&H innovációs vezetője a legnagyobb hazai nagyvállalati inkubátorprogram nyújtotta új lehetőségekbe.

Nemcsak az unikornisokra érdemes figyelni

„Habár a média figyelme legtöbbször azokra a startupokra összpontosul, akik már a milliárdos befektetéseknél járnak, mi a startup világ utánpótlásáról is gondoskodunk. Ehhez ismét várjuk a klasszikus, korai fázisban lévő startupok jelentkezését, hogy olyan sikertörténetek születhessenek, mint az ételmentő Munch, a diákkedvezményt nyújtó Diverzum vagy az első online diákszövetkezet, a Quantum. Idén először pedig olyan kétfős csapatokat is keresünk, akiknek még nincs ötletük, de szeretnének belelátni a startupok, a vállalkozásindítás, a digitális újdonságok világába. Hiszen az innováció nem a vállalkozás méretétől vagy korától függ”

– hangsúlyozta a szakember.

IT kihívás a bátraknak

Az inkubátor a tavaszi jelentkezési időszakban továbbra is szakmai fejlesztőprogrammal és értékes kapcsolatépítési lehetőségekkel várja az új csapatokat. Mivel azonban minden iparágban egyre meghatározóbb szerepet kap a technológia, a startupok körében pedig már ott tartunk, hogy kifejezetten a mesterséges intelligenciára épülő megoldások születnek, a kiválasztás során a digitális innovációkra kerül a fókusz. Akiknek pedig még nincs konkrét ötletük, de van affinitásuk az informatika iránt, a K&H IT csapatának támogatásával lehetőséget kapnak arra, hogy egy valós piaci – akár pénzügyi, akár ún. beyond banking – problémán dolgozzanak együtt a K&H tapasztalt szakembereivel, majd a megoldási javaslatukat egyenesen a vezetőségnek prezentálhassák. A start it @ K&H és a start IT kihívás @K&H március 1-jéig várja a jelentkezőket itt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A húszi konfliktus miatt áremelkedésre lehet számítani a klímapiacon

klímaberendezések

Tucatnyi hajó megtámadása elég volt a konténerhajózás költéségének megháromszorozására, ami jelentősen megnöveli a klímaberendezések szállítási költségét.

Tavaly novemberben 700 dollár körüli áron lehetett egy tengeri egységkonténernyi árut Sanghajból Rotterdamba szállítani. Idén januárban már 3 ezer dollár fölött is kellett fizetni, de még mindig 2700 dollár körüli költséggel kell számolni.

Az áremelkedés fő oka, hogy az Ázsia és Európa között közlekedő óriási, akár 20 ezer konténert szállító teherhajók Afrikát délről megkerülve érik el céljukat, ami harmadával hosszabb, mint a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán át. Mindennek több negatív hatása is van az európai fogyasztókra nézve – mondta Medgyesi Tamás, épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője.

Növekvő klímaberendezés költségek

A két-háromszorosára növekvő szállítási díjak az árukészletek legfeljebb egy-kéthónapos kicserélődése után megjelennek a fogyasztói árakban. A Nemzetközi Valutalap friss tanulmánya szerint a szállítási díjak növekedése jelentős hatással vannak az inflációra: a költségek duplázódása körülbelül 0,7 százalékponttal növeli az inflációt Európában, ám a hatás igen eltérő terméktípusonként.

A klímaberendezések és alkatrészeik túlnyomó többsége Kínából érkezik a közép-európai piacra. A jelenlegi szállítási költségek mellett várhatóan körülbelül tíz százalékkal emelkednek a tavasz végéig a klímaberendezések fogyasztói árai – mondta a Polar szakértője.

Átmenti készletgondok 

Nem csak az árakra van hatása annak, hogy az eddigi négy-öt hetes szállítási idő hat-nyolc hetesre növekszik. Mindez átmenetileg készlethiányt is okozhat. Ez pedig további árfelhajtó hatást jelent. Ráadásul pont az év második felében várhatók a hatások begyűrűzése a hazai piacon, amikor jellemzően a legtöbben a klímaberendezések beszerelését vagy cseréjét megrendelik.

Ma már minden harmadik háztartásban van klímaberendezése, amiben nagy szerepe volt a 2022-es energiaáremelkedésnek. A kényelmi hűtési funkció mellett ugyanis a földgázánál jóval olcsóbban lehet a modern hőszivattyús klímaberendezésekkel fűteni. A kereskedelmi adatok alapján a 2022-ben rekordot jelentő, 86 milliárd forintos importot eredményezett a kereslet megugrása, ami a 2,7-szere volt a 2021-es 31 milliárd forintnak.

Továbbra is jelentős a kereslet a klímák iránt, 2023-ban 51 milliárd forint volt a behozatal. Ez ugyan a rekorder 2022-es évhez képest csökkenést, de még mindig 60 százalékkal haladja meg a 2021-es értéket.

Egymást erősítő hatások

Mivel az import 95 százaléka csupán két országból érkezett, Kínából és Dél-Koreából, az ázsiai hajózási költségek emelkedése és a szállítási idő növekedése várhatóan gyorsan be fog épüli a fogyasztói árakba. Mindez pedig nehezen tervezhetővé teszi, mekkora kereslettel lehet tervezni a hazai piacon 2024-ben.

Medgyesi Tamás szerint, ha a forgalmazók a megrendeléseiket csökkentik, de a kereslet erős marad, akkor annak ismét csak árfelhajtó hatása lehet. További kihívást jelent, hogy a forint a 2024-es évet jelentős gyengüléssel kezdte, és a gazdasági elemzői várakozások szerint nem várható erősödés, ami szintén a fogyasztói árak emelkedését jelenti forintban kifejezve.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Sokkal többet lehet alkudni a lakások árából

otthon

Egyre jobb helyzetbe kerülnek a vevők az erősödő kínálati ingatlanpiacon, mindhárom használt szegmensben abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen nőtt a teljes árengedmény mértéke. Az Otthon Centrum (OC) mérése szerint tavaly a paneleknél akár kirívóan magas árengedményt is elérhettek a vevők.

„Abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen nőtt a teljes árengedmény mértéke”

– ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője a három használt szegmensre egyaránt jellemző trendet. Soóki-Tóth Gábor elmondta, hogy tavaly a használt házak teljes árengedménye országosan 13,6 százalék volt, míg a téglalakások árából 8,9, a panelekéből 8,8 százalékot engedtek az eladók.

„Abszolút értékben leginkább a családi házak teljes árengedménye nőtt (4,4 százalékkal) és éves viszonylatban 13,6 százalékra emelkedett. A panellakásoknál valamivel szolidabb emelkedést mért az OC (3,7 százalékot), de egy év alatt így is 8,8 százalékra nőtt az alku mértéke. A téglalakásoknál emelkedett a legkisebb mértékben (3,1 százalékkal) a teljes árengedmény, ám így is 8,9 százalékra nőtt. „Arányait tekintve a panellakásoknál volt a legnagyobb mértékű a teljes árengedmény. A 2022-es évhez viszonyítva tavaly 73 százalékkal nőtt ez az érték, míg a téglalakások és házak esetében 50 százalék körüli változásról beszélhetünk”

– összegezte az országos adatokat a szakember.

A panellakások árengedménye országosan 8,8 százalék volt, amivel 0,1 százalékra megközelítette a téglalakások értékét, bizonyos térségekben pedig meg is haladta azt. A területi szórás nem volt jellemző, az alku mértéke országszerte az átlaggal megegyező volt és a 8,8-9,2 százalék közötti sávban mozgott. Ettől csak a külső pesti kerületek tértek el, ahol csak 8,3 százalék volt a teljes árengedmény átlagos mértéke, míg a kisebb városok az országos átlag értéktől felfelé mozdultak el, az eladók itt átlagosan 11,4 százalékkal csökkentették az árat a sikeres értékesítésig.

A téglalakások árából átlagosan 8,9 százalékot engedtek az eladók 2023-ban. A vevők a legkevesebb engedményt a budai kerületekben tudták kiharcolni (8,2 százalékot), míg a főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a legtöbb megyei jogú városban az átlag körül mozgott az alku százalékos aránya. Ezzel szemben a régióközpontokban már az átlag fölött (9,8 százalékot) engedtek az eladók, és a kisebb városokban két számjegyű alkura is bőven volt példa (11,5 százalék), a községekben pedig még ezt is meghaladta az árengedmény (13 százalék).

„Ennek az a magyarázata, hogy az érdeklődők koncentráltabban jelennek meg a nagyvárosokban, így a távolabbi településeken érezhetően nehezebb lett a lakások értékesítése”

– árnyalta az adatokat az elemzési vezető.

Ahogy a másik két szegmensben, úgy a használt házak esetében is emelkedett tavaly a teljes árengedmény mértéke, amely így elérte a 13,6 százalékot. A nagyobb városokban az átlag alatti, a kisebb településeken az átlagnál magasabb alku volt jellemző. A téglalakásokhoz hasonlóan a családi házaknál is a budai térségben engedték az eladók a legkevesebbet, 9,7 százalékot, a régió központokban már 11,6, míg a megyei jogú városokban és a Pest vármegyében 12,5 százalék volt az átlagos árengedmény. A kisebb városokban, valamint a külső pesti kerületekben mért 15, és a községekre jellemző 16,5 százalékos teljes árengedmény már jóval átlag feletti érték.

A szerződéskötéskori árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 8, a paneleknél 4,7, a téglalakásoknál 4,4 százalék volt. Konkrét vevők esetében a házaknál az árengedmény 59 százalékát engedték el az eladók. Panellakások esetében 53, téglalakásoknál pedig 49 százalék ez az arány, vagyis ezek az adatok egyértelműen azt mutatják: konkrét ajánlattétel esetén továbbra is jelentős mértékben lehet alkudni a hirdetési árból.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss