Ipar

Mesterséges intelligenciát alkalmaz a Széchenyi István Egyetemen fejlesztett mezőgazdasági robot

Mintaoltalom minősítésben részesült nemrégiben az a mesterséges intelligenciával ellátott kisméretű robot, amelyet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatócsoportja fejlesztett.

Az autonóm irányítású eszköz képes környezetének különböző paramétereit felismerni, és az összegyűjtött adatokkal felhőalapú tárolást végez. Az egyedülálló készülék piaci igényt szolgál ki, és célja többek között a precíziós növénytermesztés fejlesztése.

A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására. A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába.

A kutatócsoport tagjai, dr. Teschner Gergely, dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva a szántóföldi robottal. (Fotó: Adorján András)

„A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez”

– hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője.

A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben.

„A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is”

húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is.

A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre.

„Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát”

– tette hozzá dr. Nyéki Anikó.

A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja.

„A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak”

emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense.

Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is”

húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Kiszervezett logisztika: a versenyelőny titka a vegyiparban

dachser

A logisztika pusztán költség a cégek életében, amely nem járul hozzá a nyereséghez? A DACHSER Chem Logistics üzletága igazolni tudja, hogy ez a feltevés nem igaz.

A vegyiparban különösen versenyelőnyt jelenthet, ha kiszervezik a logisztikát és az ehhez kapcsolódó feladatokat. Magyarországon a DACHSER öt telephelye foglalkozik veszélyes áruk szállításával, ezen belül kettő pedig ezek tárolásával. A vegyi gyárak üzemeltetésére szigorú szabályok és biztonsági előírások vonatkoznak, amelyek ugyanígy, sőt olykor fokozottabban érvényesek a termékek szállítására. Ha egy vegyipari cég kiszervezi a logisztikai tevékenységeket, akkor az ehhez szükséges speciális szakértelmet és feltételeket a szolgáltató biztosítja. A DACHSER kifejezetten a vegyipar számára fejlesztett iparági megoldása a teljes ellátási láncot kezelni tudja, jelentős terheket – és költségeket – levéve így az ügyfelek válláról.

A vegyipari termékek kategóriájába számtalan árut sorol a szakirodalom: a teljesség igénye nélkül például festékipari termékeket, különböző szintetikus anyagokat, ragasztókat, szigetelőanyagokat, vegyi nyersanyagokat és olajféléket, szinte minden építőipari alapanyagot, a kaucsuk és a gumifélék számos változatát, tisztítószereket, kozmetikumokat, epoxigyantát, növényvédőszereket és műtrágyákat. Közös jellemzőjük, hogy különböző mértékben, de speciális kezelést igényelnek a szállítás, raktározás során.

Egy a speciálisan vegyipari logisztikai szolgáltatók igénybevételéről nemrégiben készült jelentés rámutatott, hogy a vállalatok kevéssé ismerik a kiszervezett erőforrással járó versenyelőnyöket. A megkérdezettek közel 50%-a attól tart, hogy a logisztikai funkció kiszervezésével „elveszíti az irányítást”, és hasonló arányban – főként a kis- és középvállalkozások – a logisztikát pusztán egy újabb költséghelynek tekintik. Holott a tapasztalt szakértők által biztosított hatékony, átgondolt és rugalmas ellátásilánc-menedzsment előnyt jelenthet az árképzésben a vegyipari termékek piacán.

A DACHSER Európa egyik legnagyobb gyűjtőszállítmányozó és logisztikai szolgáltatója, amely kifejezetten a vegyipar számára fejlesztett ki egy egyedi ipari megoldást, a DACHSER Chem Logistics-et. Magyarországon a vállalat öt telephelyén – Pilisvörösváron, Tiszaújvárosban, Zalaegerszegen, Pécsen és Kecskeméten – foglalkoznak veszélyes anyagok szállításával, árukezelésével és átrakásával. Pilisvörösváron és Tiszaújvárosban, azaz a magyar vegyipar két „szívében” található DACHSER telephelyeken veszélyes anyagok tárolását, komissiózását és címkézését is ellátják. Ahogy világszerte, itthon is a vegyipari termékek teljes ellátási láncát menedzseli a szolgáltató, beszerzéstől az átmeneti tároláson és kezelésen át a végső elosztásig.

A veszélyes anyagok kezelésének kulcsa az emberi tényező: kizárólag képzett, tapasztalt szakemberek képesek gyorsan és rugalmasan szállítani az érzékeny árukat. Az ő feladatuk az is, hogy a folyamat megfeleljen a változó iparági szabályozásoknak, és hogy mindig érvényesüljenek a környezeti fenntarthatóság szempontjai. A DACHSER Magyarországon mintegy 200, a veszélyes áruk szállításához szükséges tudással (ADR 1.3 vizsgával) rendelkező munkatársat foglalkoztat, és két veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó segíti a mindennapi munkát. Világszerte a vállalat több évtizedes tapasztalatát összesen közel 15 000 képzett szakember erősíti ezen a területen.

Az emberi tudást a DACHSER esetében az informatikai háttér egészíti ki annak érdekében, hogy gyorsan, hatékonyan és biztonságosan érjenek célba a vegyi áruszállítmányok. Globálisan szabványosított informatikai rendszerek teremtenek átlátható és rugalmas keretet az árukezelésnek. A gyors tudás- és adatcsere érdekében a logisztikai szolgáltató éjjel-nappal hozzáféréssel rendelkezik egy világméretű veszélyesáru-adatbázishoz; ez magába foglalja az európai közúti szállítást, valamint a világszintű légi és tengeri fuvarozást.

Az ellátásilánc-menedzsment kulcsfontosságú elemei – az átláthatóság, a megbízhatóság, a rugalmasság és a biztonság – jelen vannak tehát a kiszervezett logisztikai szolgáltatások esetén is. Nem kell ezzel szemben figyelmet fordítania a gyártónak az informatikai háttér vagy akár a szállításhoz szükséges szakértelem megteremtésére, mivel ezek a szolgáltatónál rendelkezésre állnak. Így megváltozhat a logisztika hagyományos funkciója a vegyiparban: a nyereséghez nem hozzájáruló költséghelyből olyan elemmé válik, amelyből jelentős piaci versenyelőnyt lehet kovácsolni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

DANU néven egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

Egy cégben egyesítette több évtizedes hazai és nemzetközi szakértelmét az építőipari digitalizációs eljárásokban és a stratégiai és urbanisztikai tervezésben egyedülálló szakemberek csapata.

Az alapítók az elmúlt években 21 országban, több mint 500 projekt keretében mintegy 1,5 millió m2 megvalósult beruházásban és 3,5 millió m2 épületfelmérésben és modellezésben vettek részt. Olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint a BudaPart BIM támogatása, az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, illetve Enying belvárosának megújulása. Közös céljuk, hogy munkájuk eredményeként fenntartható és értékteremtő fejlesztések szülessenek. A DANU Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, így teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek.

Az építőipari folyamatok digitalizációja és az átfogó stratégiai tervezés mára nélkülözhetetlenné vált a komplex építészeti és várostervezési projektek megvalósításánál. Ezt ismerték fel az alapítók, akik már számos korábbi nemzetközi díjnyertes projektnél sikerrel működtek együtt, megalapozva a most bejelentett közös munkát. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda márkanév tükrözi a friss együttműködés szakmai megközelítését: ahogy a Duna összeköti és egyesíti a partjai mentén élő népeket, úgy találkozik a DANU munkáiban a mérnöki, tervezői, analitikus és technológiai szemlélet. Az egymást kiegészítő szaktudások összekapcsolása mellett a cég missziójában meghatározó a kulturális értékteremtés és a jövő generációk környezete iránt érzett felelősség.

A DANU a piacon elérhető legkorszerűbb digitális technológiákat használja. Az épületinformációs és településléptékű modellezéssel (BIM, GIS és CIM) valamint a pontfelhős feltérképezésen alapuló Digital Twin technika felhasználásával idő- és költségtudatos, egyéni igényekre szabott projekteket képes megvalósítani. Az integrált munkafolyamatok segítségével a DANU egy fejlesztést végig tud vinni az ötlettől a megvalósításig, a kockázatelemzéstől és a programalkotástól kezdve a felmérésen, és az adatalapú modellezésen át egészen a tervezésig és az azt kísérő részvételi folyamatokig. Erre rezonál a cég mottója is: a pixelektől a városokig.

A csapat hazai és a régiós piacon is kivételes szakmai háttérrel és a teljes spektrumot lefedő szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Eddig 21 országban összesen több mint 500 projekt és 1,5 millió m2 beruházás megvalósításában vettek részt, több mint 400 ha adatalapú városléptékű fejlesztésben és 3,5 millió m2 épületfelmérésben működtek közre. Többek között olyan meghatározó projektek kapcsolódtak korábban a nevükhöz, mint az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székház és a KEF Központi Garázs és Szerelőműhely tervezése, a BudaPart és a Dél-budai Centrumkórház BIM menedzsmentje, a Puskás Ferenc Stadion BIM alapú koordinációja, a Budapesti Városháza és számos más műemlék épület felmérése és modellezése, Enying városközpontjának megújítása, a szicíliai Mazzarino barokk városközpontjának újratervezése vagy a Balaton-felvidék jövőjével foglalkozó Tájtéka kiadványai.

A DANU működése a közös gondolkodás és a csapatmunka erején alapul, ahol az alapítók külön szakterületeket lefedő tapasztalatai kiegészítik egymást. Dávida Eszter szakmai munkája mellett kiemelkedő tapasztalattal bír a részvételi folyamatok menedzselésében. Erős Tamás a BIM alkalmazásain és módszerein túl az üzletfejlesztéssel is nemzetközi környezetben foglalkozott. Kádár Bálint építészeti és urbanisztikai munkája mellett a szakmai közélet aktív szereplőjeként is közismert. Pál Attila szakterülete az építőipari digitalizáció és a projektmenedzsment. Szemerey Samu szakmai tevékenysége magában foglalja az okos városok fejlesztését, a stratégiai tervezést és kommunikációt és az építészet kulturális, közéleti megközelítéseit.

A DANU szakmai szemlélete a piac átfogó ismeretén alapszik, a beruházás tervezéstől és előkészítéstől a tervezésen és mérnöki feladatokon át a megvalósításig. A házon belül elérhető szakértelem és tapasztalat pedig lehetővé teszi, hogy a klasszikus tervezői és mérnöki megközelítésen túl széles körű szempontok is beépüljenek a munkába, a kiemelkedő minőség és a lehető legjobb eredmény érdekében.

További információ:

https://www.danu.eu/
https://www.instagram.com/danu_engineering?igsh=MTU3Ym41eXZoc3JpMw==
https://www.linkedin.com/company/danu-design-and-engineering/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon

remred

A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.

A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el, az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak.

A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti meg működését, amely 85 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben. Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek. Ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.

„A 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközponttal, továbbá űripari és technológiai portfóliónk vertikális integrációjával vállalatcsoportunk egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalatunk részeként, a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett, a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület.”

–  hangsúlyozta az ünnepélyes alapkőletételen elmondott beszédében Jászai Gellérta 4iG vállalatcsoport elnöke.  

„Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősítik majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. Olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő.”

Dr. Sárhegyi István a REMRED alapítója, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, amely igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak, illetve a különféle űreszközök gyártása iránt. „Célunk az űripar területén, hogy saját mérnöki kapacitásainkra építve új és egyedi űreszközöket, illetve műholdakat fejlesszünk, továbbá, hogy a legnagyobb műholdgyártó és űripari cégek, illetve nemzeti és nemzetközi űrügynökségek stratégiai partnereivé váljunk” – hangsúlyozta Dr. Sárhegyi István.

A 21. században az űripar, és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra, és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss