Gazdaság

Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó.

A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.

„Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a szülési szabadságra menetel általában zökkenőmentes a hazai cégeknél, a visszatérés már egyáltalán nem az. Sőt, az ideális anyabarát munkahely címet is egyelőre kevés munkáltató kaphatná meg. Szerencsére azonban a probléma ismert a vállalatok előtt is, így célunk velük együtt változtatni a jelenlegi helyzeten”

– mondta el Chapman-Varga Anna, a Jobtain “Anya dolgozik!” projektcsoportjának vezetője.

Munkáltatói és munkavállalói oldalról is rendkívül fontos a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci pozíciójának stabilizálása, támogatása. A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg. Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. De az egy vagy két gyermekes anyák munkaerőpiaci reintegrációja is nehezített. Számos korábbi kutatásból kiderült, hogy sokan az anyákat nem tekintik „teljes értékű munkavállalónak”, és ők maguk is hasonlóan gondolkodnak, mivel napjuk nagy részét a gyermekgondozási feladatok teszik ki.

A Jobtain Anyák Napjára készített, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak a szülési szabadságról, a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Sőt, az ideális anyabarát munkahely képét is felvázolták a kutatásban résztvevők segítségével.

A gyermekvállalásban és szülési szabadságban a hazai vállalatok támogatóak

Az édesanyák alapvetően nem tapasztalnak negatív reakciókat, amikor bejelentik munkahelyükön, hogy gyermeket várnak. Támogatást kapnak a munkáltatójuk részéről az adminisztratív ügyintézésben és legtöbbször egy tervet is felállítanak a HR osztállyal közösen a munkából való távozás ütemezésére. Sőt, az apróbb ajándékok, de akár komolyabb értékű babacsomagok is jellemzőek munkáltatói oldalról a várandós anyák részére.

„A cégek HR vezetői is úgy látják, hogy támogatóak a szülés előtt álló anyákkal. Fizikai munkakörökben – de szükség esetén szellemi pozícióban is – egészségügyi felmérés alapján javasolják a munkában való könnyítést, felmentést. Gyártósori munkák esetében, szinte azonnal, ahogy a leendő édesanya tudomást szerez a várandósságról, az üzemorvosi vizsgálatot követően automatikusan kiveszik a munkából az édesanyát. Azokat a leendő anyákat is támogatják, akiknek esetleg egészségügyi vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükségük a teherbeeséshez”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna.

A vállalatok részéről általában a szülési szabadságra menetelhez nem kapcsolódik az akadálymentesített adminisztráción kívül egyéb támogatás. Nem tartják prioritásnak a cégek ilyen jellegű juttatások bevezetését, de egy szülés utáni baba-csomagot megvalósíthatónak látnak. A megkérdezett édesanyák többsége ugyanis úgy véli, az állami támogatások összegszerűsége elszakadt a valóságtól, azok nem követik a gyermekkel járó valós költségek színvonalát. Az akadálymentes szülési szabadságra menetel tehát biztosított, a visszatérés sajnos annál kevésbé.

A visszatérés nehézségei: hat munkahely tíz év alatt

A Jobtain kutatásából kiderül, az édesanyák szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést, de sokan kényszerként élik meg és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak. A korábban a témában végzett kutatások alapján is kiderült, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérésekor a vállalatok azonos elvárásokat támasztanak feléjük, mint a gyermekvállalás előtt. Ennek az elvárásnak pedig szinte lehetetlen megfelelni, különösen támogató családi háttér hiányában vagy egyedülálló anyaként. A Jobtain kutatása is rámutatott, hogy sokan kénytelenek munkahelyet váltani, mert a korábbi pozíciójuk vagy megszűnt, vagy nem tudják összeegyeztetni a gyerekneveléssel a munkaidőt, esetleg a többműszakos munkarenden kívül nem kínál más lehetőséget a munkáltató. Szintén probléma egy többműszakos munkarend esetén, hogy a bölcsődék és óvodák nyitva tartásával összeegyeztethetetlen.

„Volt olyan édesanya, akinek 10 év alatt 6 munkahelye volt az említett okok miatt. A kutatásunk rámutatott: sajnos továbbra is probléma, hogy egy-egy állásinterjún a munkáltatók kockázati tényezőként kezelik, ha egy nő kisgyermekeket nevel. Rákérdeznek, hogy milyen segítséget kapnak otthon és kire számíthatnak a gyerekek betegsége esetén. A kiválasztást pedig a válaszok nagymértékben befolyásolják”

– emeli ki a szakértő.

A cégeknek el kell mozdulniuk a korábbi gyakorlataiktól

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben az anyák reintegrációja kiemelten fontos a munkaerőtoborzás és megtartás során. Ennek érdekében egyre elterjedtebbek az atipikus foglalkoztatási formák és azokban a pozíciókban, ahol lehetőség van rá, a cégek biztosítják a rugalmas munkaidőt és a home office-t a gyermeket nevelő édesanyáknak.

„A kékgalléros, fizikai munkakörökben azonban erre sajnos korlátozottabbak a lehetőségek, de vannak pozitív kezdeményezések például kismama műszakok bevezetésével”

– hangsúlyozza Chapman-Varga Anna. Hozzáteszi: emellett tisztában vannak azzal a cégek, hogy az édesanyák visszatérése egy rendkívül nehéz terület. Éppen ezért igyekeznek biztosítani a munkába való reintegrációt és tudják azt is, hogy a visszatérő munkatárs nyereséget is jelent a cég számára, hiszen nem kell betanítani új munkaerőt. Az édesanyák ennek ellenére mégis gyakran érzik, hogy tudásuk elavult a szülési szabadság alatt. Azok az anyák, akik korábban jól érezték magukat a munkahelyükön általában pozitív fogadtasáról számoltak be, azonban volt, aki érezte, hogy nem kezelik egyenrangú kollégaként többet.

„Pozitív a cégek részéről, hogy egyre több munkáltató figyelembe veszi szabadságolásnál az anyák szükségleteit. Emellett képzést, mentorálást biztosítanak a visszatérőknek. Továbbá érzékenyítik a felsővezetőket az anyák problémáira. A munka-magánélet egyensúlyának biztosítása is fókuszban van”

– emeli ki a szakértő.

Az ideális anyabarát munkahely

A kutatásban résztvevő megkérdezett édesanyák az ideális anyabarát munkahely jellemzőit is felvázolták. Az egyik legfontosabb kritérium a rugalmas és csúsztatható munkaidő biztosítása. Pénteken esetleg rövidebb munkavégzés, de a négynapos munkahetet is támogatnák a megkérdezett édesanyák. A munkahelyi gyermekfelügyelet – különösen nyáron és iskolai szünetekben – szintén megoldott lenne az ideális anyabarát munkahelyen. Egyes cégek részéről vannak ilyen jellegű kezdeményezések egyébként, de sokszor nehéz megoldani, hogy a gyerekek biztonsága és a szakértő felügyelet biztosított legyen. A munkahelyi pszichológus és egy pihenő sarok szintén nem hiányozna a tökéletes munkahelyről.

Szemléletváltásra és azonnali változásra lenne szükség

Az eredmények is igazolták, hogy a terület fejlesztése elengedhetetlen. A munkaadóknak a jelenlegi munkavállalóik megtartása és az új munkaerő toborzása érdekében alkalmazkodniuk kell a munkaerőpiaci változásokhoz. A foglalkoztatottak között a kisgyermekes nők különösen sérülékeny csoportot képeznek.

„Annak érdekében, hogy munkaadóként mindkét fél számára előnyös ajánlatot tudjon tenni egy cég, először is meg kell érteni az édesanyák speciális élethelyzetét és reális igényeiket. Célunk egy anyukákra specializálódott munkaerő-kölcsönzési és közvetítési szolgáltatás felépítése, hosszú távon képzéssel, fejlesztéssel és coachinggal kiegészülve. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen – ahogy a kutatásból is kiderül -, hogy a cégek is optimalizálják a munkafeltételeiket, és rugalmas munkaidővel, személyre szabott munkarenddel, változatos műszakbeosztással stb. segítsék a munkavállalást”

– összegez a Jobtain szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:anyák felmérés foglalkoztatás kisgyermekes

Következő hírünk

A munkavállalók véleménye alapján idén a Lufthansa Systems Hungária lett a hazai IT szektor legvonzóbb munkaadója

Előző hírünk

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Mesterséges intelligencia segítségével készített klipet az Intim Torna Illegál

A zenekar alapítója és frontembere, Dorogi Péter hosszabb szünet után az év elején megújult energiákkal, de a megszokott hangzással és őszinteséggel kezdett bele az Intim Torna Illegál új fejezetébe.

A csapat aktívan koncertezik, és jövőre megjelenő lemezén dolgozik, amelyről a Gyűlölsz című dalukhoz mesterséges intelligencia segítségével készítettek klipet.

Hipnotizőkirály, Vágjál lyukat a kádba, Csillagtengeren, Örökké – néhány sláger, melyekkel az elmúlt közel 15 évben az Intim Torna Illegál a magyar alternatív rockszíntér egyik legmeghatározóbb zenekarává vált. Néhány év kihagyás után idén új felállásban – Dajka Tamás, dob, Dorogi Péter ének-gitár, Geschitz János, gitár és Horváth László basszusgitár – kezdett koncertezni és új dalokat írni a zenekar.

„Tíz év után úgy éreztem, szünetet kell tartani, de reméltem, hogy egyszer újra szeretném majd indítani az ITI-t. A szünetet is úgy éltem meg, mintha elvették volna a szabadságomat… A zenekar mindig is az én dalaimra épült. Szerettem volna, ha olyan csapattal állhatunk színpadra, akikkel szeretünk együtt zenélni, közösen alkotni, és hasonlóak a rezgéseink. Tomival és Janesszel sokat jammeltünk együtt a nagyszünet alatt, ezek voltak az első közös szárnypróbálgatásaink, amik megmutatták, hogy nagyon jó együtt muzsikálni. Az idei koncertek pedig csak tovább erősítették ezt az érzést. Hihetetlenül felszabadultan tudunk együtt alkotni, és végre én is elkezdtem újra dalokat írni. Ebben Jani is a partnerem, ami korábban nem volt jellemző. Visszakerültem abba a flow-ba és kerékvágásba, ami anno az ITI indulásakor volt jellemző: írom a dalokat, stúdióban vagyunk, koncertezünk, mindezt nagyon jó hangulatban”

– meséli Dorogi Péter, a zenekar alapító énekes-gitárosa.

A koncerteket, melyek gerincét természetesen a régi ITI-számok adják, szerencsére a közönség is jól fogadta országszerte és a határon túl is. Közben pedig az Intim Torna Illegál új albuma is készül, melynek egyik előfutára talán a legerősebb mondanivalóval rendelkező dal, a Gyűlölsz.

„Háború van egy szomszédos országban és tőlünk távolabb is. S közben a mindennapjainkat is áthatja a gyűlölködés, elég csak a közösségi oldalak kommentszekciójára gondolni. Azt látom, hogy nagyon könnyű az embereket befolyásolni és gyűlölködővé tenni. Arra gondoltam, írok egy dalt azokról az emberekről, akik nem tudnak mással foglalkozni, csak a dühvel és gyűlölettel. Azt szeretném, ha az emberek nem gyűlölködnének tovább, hanem felismernék magukban ezt az érzést, és abbahagynák”

– emeli ki Peti.

A dalhoz mesterséges intelligencia segítségével készítettek videóklipet.

„A klip ötlete a zenekar énekesétől, Petitől érkezett. Mivel elég erős dalszövegről és mondanivalóról van szó, sokat beszélhettünk arról, hogy milyen történetet lehetne vizuálisan hozzárendelni. Mivel háborús jeleneteket nem tudtunk volna forgatni, az AI-hoz fordultunk segítségért. Egy olyan vizuális megoldást próbáltunk kitalálni, amelyben a zenekar is otthonosan mozog, mindemellett látványos, de kaotikus jeleneteket tartalmazó, érzelmekre ható háborús felvételek sokaságát tartalmazza. Elítéljük a háborút, az erőszakot. Az üzenetünk pedig pont egy ilyen koncepciójú videóban mutatható meg a legjobban”

– mondta Tokay Péter a klip rendezője.

Az Intim Torna Illegál hamarosan újabb dalokkal és lemezzel jelentkezik. 2025 októberében pedig jubileumi nagykoncertre várják majd a rajongókat.

Intim Torna Illegál: Gyűlölsz

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre

A Kyndryl ma közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére.

A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.

A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.

A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.

További fontos megállapítások:

Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.

„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére”

– mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.

„A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”

A jelentés feltérképezi a kockázatokat és az előnyöket

A kiberbiztonság az üzleti aggodalmak élén áll: Az üzleti vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll ezek kezelésére. Hasonlóképpen, 59%-uk aggódik az éghajlati és környezeti zavarok miatt, de csak 25%-uk hiszi, hogy rendszereik képesek hatékonyan reagálni rájuk.

A vezetők számára a felgyorsuló szabályozási környezet is kiemelt fontosságú, mivel jelentős intézkedések lépnek életbe. Míg a vezetők 48%-a aggódik amiatt, hogy a szabályozás üteme túl gyors, 66%-uk úgy véli, hogy a szabályozás összességében pozitív hatással van.

E kihívások ellenére a modernizáló vállalkozások egyértelmű előnyöket realizálnak a projektekből. Az elmúlt évre visszatekintve a vezetők elmondták, hogy tapasztaltak hatékonyságjavulást (85%), nagyobb innovációt (71%) és jobb munkavállalói vagy ügyfélélményt (60%). Van azonban még hova fejlődni, mivel a vezetők kevesebb hatást látnak az adatbiztonságban és a szabályozásoknak való megfelelésben (34%), valamint a fenntarthatóság terén elért eredményekben, például a csökkentett energiafelhasználásban vagy kibocsátásban (27%).

Még a fejlettebb IT-eszközöket, például a teljes IT-állományt felügyelő és a problémákat megoldó automatizációs programokat alkalmazó vállalatoknál is van lehetőség további javulásra. A Kyndryl Bridge szerint az informatikai problémák átlagosan 8%-át orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl úgy véli, hogy az informatikai problémák akár 30%-át is meg lehet oldani automatizációval — ezzel a vállalatok évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg a karbantartási költségek és a megelőzött állásidők terén.

A felkészültséghez vezető terv létrehozása

Amint az adatokból kiderül, a szervezetek nehéz döntésekkel néznek szembe a felkészültség kiépítése során. A jelentés a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínál a felkészültséghez a gyorsan változó üzleti környezetben.

Az „emberek felkészültsége” ugyanolyan fontos, mint a „technológiai felkészültség”. Az IT mindenki ügye. A technológiai útjukon előrehaladottabb szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról is beszámolnak. Mivel az IT egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, azok a CIO-k és CTO-k, akik a C-suite-on belül együttműködnek, felkészültebbek arra, hogy a technológiai fejlesztésekkel magukkal hozzák az alkalmazottakat. A képzett munkaerőt ápoló vezetők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeli kockázatokra, ezért a tehetségfejlesztésbe való befektetés, különösen az AI és a kiberbiztonság terén, kulcsfontosságú.
Az újat a megszokottal szemben mérlegelni szükséges. Az intelligens beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük, hogy az új eszközök hogyan illeszkednek majd nemcsak a technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Az azonnali igények és a hosszú távú befektetések egyensúlyának megtalálása segít a vezetőknek eligazodni az összetett modernizációs kihívásokban. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek; ha először az alapokba fektetnek be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
A technológiai adósságról szóló beszélgetés átformálása. Az adatok azt mutatják, hogy egy fejlődő piacon, ahol szinte mindenki szembesül az elöregedő infrastruktúrával, a vállalkozások nincsenek egyedül az életciklusuk végén járó technológiai kihívásokkal. A technikai adósság csökkentése kiküszöböli a működés rossz hatásfokát, és felszabadítja a gyorsabb növekedés lehetőségét — ez a jövőbeni agilitásba és innovációba való befektetés. Ez magában foglalja az új képességek, például az automatizáció teljes körű alkalmazását a hatékonyság növelése és az állásidő csökkentése érdekében.

A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Nem várt helyről kapnak támadást a hitelt nyújtó pénzintézetek

Miközben a klasszikus bankokat elkényelmesíti, hogy magas kamatszintek mellett is eddig nem látott összegben veszik fel az emberek a személyi hitelt, a Cofidis után most a Provident is rekord alacsony kamatokkal akciózik – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Miközben a jegybanki alapkamat tavaly december vége és idén augusztus között 400 bázisponttal lett alacsonyabb (azóta újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés történt) és a lakáshitelek esetében is 2 százalékpontot meghaladó mértékben esett az év elejéhez képest az átlagos hitelköltség-mutató (THM), addig a személyi hitelek THM-je 2023 decembere és 2024 augusztusa között mindössze 164 bázisponttal csökkent – augusztus végén 17,22 százalékon állt. Mindez Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azt mutatja, hogy a pénzintézetek továbbra is nagyon vonakodva teszik vonzóbbá a fogyasztási hiteleiket.

De miért is tennék? – teszi fel a kérdést a szakértő emlékeztetve arra, hogy ilyen extrém magas kamatszintek mellett is számottevő kereslet mutatkozik a személyi kölcsönök iránt: az év első nyolc hónapjában közel 525 milliárd forint értékű személy hitelt vettek fel az emberek a bankokban. Ez az összeg több mint 50 százalékkal haladja meg a 2023-as időarányos értéket és abszolút csúcsnak számít a személyi hitelezés hazai történetében.

Gergely Péter arra emlékeztetett, hogy a szemmel láthatóan elkényelmesedett pénzintézetek új kihívókat kapnak. A pénzügyi portál korábban már jelezte, hogy a Cofidisnél először csökkent 10 százalék alá személyi kölcsönök kamata. 9,9 százalékon férhetnek hozzá a kölcsönhöz azok, akik 3, 4 vagy 5 éves futamidőre vesznek fel 3 millió forintos személyi kölcsönt és a havi jövedelmük eléri a nettó 450 000 forintot.

Az újabb kihívó a Cofidis-hez hasonlóan a fogyasztási hitelekre specializálódott, jellemzően magasabb kamatozás mellett kisebb összegű hitelnyújtásban érdekelt Provident. A társaságnál október 21-éig igényelhető a Praktikus kölcsön. A hitel kamata itt is évi 9,9 százalék, a maximálisan igényelhető hitelösszeg egymillió forint, a futamidő 22 hónap. Az igényléshez mindössze havi nettó 100 000 forint rendszeres jövedelmet kell felmutatni. Sem a Cofidis, sem a Provident nem vezet számlát, így más bankokkal ellentétben itt nem kell az igazolt jövedelemnek a banki számlára érkeznie. A Provident más termékeivel szemben a praktikus kölcsön nem heti, hanem az itthon megszokott havi törlesztésű, többletköltséget abban az esetben kell fizetni, ha az ügyfél igénybe veszi a pénzügyi cég otthoni szolgáltatás csomagját.

Gergely Péter szerint a klasszikus pénzintézetek továbbra is 2,6 millió forintos átlagos személyi kölcsönnél jóval magasabb hitelösszeget igénylő ügyfeleknek adnak alacsony kamatot, de emellett sok esetben extra magas jövedelmi elvárás is feltétele a vonzó kamatnak – amely ugyanakkor egyelőre még kétszámjegyű minden más versenytársnál.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátora szerint a legkedvezőbb kamathoz az UniCredit Banknál 450 000 forintos a jövedelem-limit, ám a 10,59 százalékos kamathoz minimum 7 millió forint igénylésére van szükség.

A CIB Banknál a 10,99%-os, legkedvezőbb kamatozású hitelhez szintén legalább 7 millió forintot kell igényelnünk és ezen a kamat szinten csak az “A” ügyfélminősítéssel bíró hiteligénylők kaphatnak kölcsönt.

Az Erste 10,79 százalékos kamattal igényelhető Most Extra Személyi Kölcsönéhez elegendő a 400 000 forintos jövedelem, viszont ehhez a kamathoz már 8 millió forint igénylése szükséges.

Gergely Péter szerint ugyanakkor a kedvező inflációs adatok és az év végi felfutó érdeklődést kihasználni akaró bankok kamatversenye egész biztosan azt okozza majd, hogy a legjobb bonítású, nagy összegű kölcsönt igénylő ügyfeleknek szóló kamatajánlatok több hitelintézetnél is áttörik a 10 százalékos alsó határt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább