Gazdaság

Olcsóbb és fenntarthatóbb fűtési megoldásokat hozhat az új otthonfelújítási program

A hőszivattyúk európai piacának szűkülésében közrejátszanak a felújításokat visszatartó kedvezőtlenül alakuló kamatok, a korábbi robbanásszerű növekedésből megmaradt készletek, illetve az energiaárak bizonytalan alakulása.

A stagnálás és csökkenés ellenére a gyártók folyamatosan bővítik gyártókapacitásukat a kontinensen, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac. A hazai zöldhullám akadályait, a stagnálás okait, a környező országok gyakorlatait és az új otthonfelújítási támogatás részleteit foglalta össze Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating&Ventilation Air conditioning Europe divíziójának dél- és kelet európai regionális vezetője.

Több mint két évvel ezelőtt, a háború kitörésének hatására kitört a pánik Európában, hiszen felemerült a lehetősége annak, hogy nem lesz gáz, és mindenki minél előbb szeretett volna valamilyen alternatív megoldást találni a problémára. Ez robbanásszerű növekedést idézett elő a hőszivattyúk piacán, amit a gyártók és az ő beszállítóik sem tudtak lekövetni. „Egyrészt a gyártókapacitás miatt, másrészt az alapanyag-beszállítók sem voltak készen erre a robbanásszerű igényre, ami ekkor jelentkezett. Ez egy olyan piacot generált, ami magától nem alakult volna ki” – mutatott rá Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating & Ventilation Air-conditioning divíziójának vezetője. A szakember szerint korábban évente 20-25%-kal nőtt a hőszivattyúk piaca, de a háború és az energiaválság hatására ez a növekedés robbanásszerű volt. „Lényegében nem tudjuk megmondani, hogy mekkora lett volna a potenciális piac, ugyanis nem sikerült az igényeket kielégíteni, előfordult, hogy a 2022-es rendeléseket 2023-ban kapták meg a megrendelők” – tette hozzá Kozák Tamás. A gyártás és a szállítás torlódott, ami odáig vezetett, hogy jelenleg is ezek a készletek vannak a piacon – ami szintén hozzájárult a hőszivattyúk piacának pillanatnyilag is fennálló stagnálásához.

Hiába a jelenlegi stagnálás és szűkülés, 2030-ra többszörösére fog nőni az európai piac

Bár úgy tűnhet, hogy ez a stagnálás, bizonyos piacokon – például Franciaország, Finnország, Olaszország és Lengyelország – pedig csökkenés a gyártókapacitások visszaszorítását tenné szükségessé, a hőszivattyúgyártók mégis a fejlesztés és bővülés mellett döntenek. „A közel jövőben a hőszivattyú lesz a fő fűtési megoldás Európában” – hangsúlyozta a szakértő. „Annak ellenére, hogy a kontinensen a piac jelenleg kisebb, mint tavaly, a gyártási kapacitásainkat mi és versenytársaink is bővítjük, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac.” A Panasonic jelenleg is a pilzeni gyárát fejleszti, ahol korábban televíziókat gyártottak, de 2018-tól átálltak hőszivattyúkra, amelyek előállításával addig csak a Távol-Keleten foglalkoztak. A támogatási rendszerek jövőbeni alakulása is fontos szerepet játszik a döntés meghozatalában. „Ugyan egyelőre nem tény, azonban várható, hogy a jövőben az Európai Unió kiemelten fogja támogatni az Európában gyártott termékeket, szemben az Európán kívül gyártottakkal” – tette hozzá Kozák Tamás.

A kamatok alakulása és a felújítási piac változása is a hőszivattyúk piacának szűküléséhez vezetett

A háború hatására kialakult gazdasági környezetben a kamatok a korábbiaknál sokkal kedvezőtlenebbé váltak, ami lelassította az új beruházásokat. „Az elmúlt három hónapban ismét elkezdtek csökkenni a kamatok, ami azt jelenti, hogy várhatóan ez a szegmens javulni fog. Azt azonban nehéz előre megmondani, hogy a következő hat, nyolc vagy tíz hónapon belül” – mondta a Panasonic szakértője. „Számos olyan partnerünk van, akik végfelhasználók részére építenek házakat, sok esetben ők is az építés elhalasztása mellett döntöttek, most kezdődött el egy újraindítási folyamat, de ennek várhatóan jövőre lehet majd leghamarabb az eredményeit tapasztalni” – tette hozzá Kozák Tamás. Fontos tényező az is, hogy a felújítási piac sokkal jövedelmezőbb üzletet jelent, mint az új házak építése. Becslések szerint Európában a hőszivattyú értékesítés esetében az új házak teszik ki az egész 30%-át, míg a felújítások a 70%-át. Azonban az elmúlt évben a gáz ára csökkent, míg az elektromos áram ára emelkedett, ami bizonytalanságot okozott a felújításokkal kapcsolatos döntéshozatalban. „Kiváló példa erre Szlovénia, ahol legalább kétszer emelkedett a tavalyi évben az áram ára, és az emberek továbbra is bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy ez fog-e folytatódni. Ez értelemszerűen lelassítja a döntéshozatalt azzal kapcsolatban, hogy belevágjanak-e a felújításba.”

Az árérzékenység meghatározóbb, mint a zöld törekvések

Jól láthatóan Európában azokban az országokban nagy a felújítás és ezzel együtt a hőszivattyúk beépítésének az aránya, ahol van erre célzott állami támogatás vagy annyira zöld gondolkodásúak az emberek, hogy fontos preferencia számukra a fenntarthatóság. Mindemellett azonban az is szükséges, hogy ehhez az anyagi lehetőségeik is adottak legyenek. „Az árérzékenyebb régiókban – mint amilyen a miénk is – kevésbé jellemző a zöldhullám, a vásárlók a választás során elsősorban az árak alapján döntenek. A skandináv országokban, Svájcban, Ausztriában a vásárlók az anyagi helyzetüknek köszönhetően is könnyebben hoznak környezettudatosabb döntéseket” – hangsúlyozta a Panasonic szakértője.

Magyarország szomszédos országaiban vannak célzott támogatási programok, csak hazánk marad ki a sorból

A célzott támogatási programok elengedhetetlenek a piac fellendítéséhez, amelyekre a régióban Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban láthatunk példát. Ezekben az országokban a támogatási programok kifejezetten a hőszivattyúkat célozzák – ehhez csatlakozik most Magyarország is, igaz nem célzott támogatással, de a támogatási csomag részeként itthon is elkezdődhetnek a támogatott hőszivattyús rendszerek telepítései az új otthon támogatási program keretében.

„Nagyon jó iránynak tartjuk, hogy az új otthonfelújítási program lakossági pályázata keretében a fűtéskorszerűsítésre lehetséges a levegő-víz hőszivattyúkat is használni. Ez a lehetőség nemcsak a környezettudatos életmód felé vezető nagy lépés több ezer családnak, hanem jelentős energiamegtakarítást is eredményezhet a háztartások számára. A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága és alacsony üzemeltetési költségei révén hosszú távon kedvezőbbé válnak a fűtési költségek. Emellett ezek a rendszerek jelentős mértékben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, hozzájárulva ezzel a klímavédelmi célok eléréséhez és közvetlen környezetünk levegőjének a tisztulásához is” – mutatott rá a divízióvezető. „A lakossági pályázat által biztosított támogatás lehetőséget ad arra, hogy minél többen élhessenek a korszerű és fenntartható fűtési megoldások előnyeivel. Ez különösen fontos most, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezeti erőforrások védelmére és az energiatakarékosságra. A levegő-víz hőszivattyúk használata nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem hozzájárul a közösségek jóllétéhez és a háztartások komfortérzetének növeléséhez is, hiszen ellentétben a gázkazánokkal a hőszivattyúk a fűtés mellett hűteni is tudnak, ami egyre fontosabb és egyre szükségesebb lesz mindenki életében. A fosszilis tüzelőanyaggal üezemelő fűtőberendezéseket 2025 január után már nem lehet majd támogatni” – tette hozzá Kozák Tamás. A divízióvezető azt is elmondta, hogy a lakosság nagy részének a következő hőtermelő berendezése hőszivattyú lesz, különösen az újgenerációs, környezetbarát modellek. A hőszivattyúk ráadásul nemcsak a lakossági, hanem a közintézményi és nagyobb épületek fűtésében is egyre nagyobb szerepet kapnak majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fenntartható otthonfelújítási program támogatás

Up Next

Alacsony karbonlábnyom és humántőke a középpontban

Don't Miss

A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hiába a hitelcsúcs – harmadára esett a kölcsönből megvehető új lakások száma

Hiába ért el közel 3 éves csúcsot az új lakások finanszírozására folyósított hitelösszeg áprilisban, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy az új lakások árának elképesztő drágulása miatt a most folyósított hitelből harmadannyi átlagos méretű lakás megvásárlása lehetséges, mint 2022-ben volt.

Rövid távon a fizetőképes kereslet csökkenése akár a beruházások visszafogását is magával hozhatja – kérdés, mennyit tud ebből tompítani a Lakhatási Tőkeprogram.

Közel három éves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025 áprilisában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek a bankokkal az ügyfelek új lakások építésére. Ennél magasabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22,35 milliárd forint értékben finanszírozott új lakásvásárlást a magyar bankrendszer – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százalékát tette ki az új lakások finanszírozása. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, de Gergely Péter szerint ez az élénkülés csalóka lehet.

Harmadannyi lakásra elég a felvett kölcsön

A BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökkenő tendenciát mutat. Míg a 2022 júniusi rekordösszegből még több mint 503 darab, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, addig 2025 áprilisára – a jelenlegi, budapesti újépítésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadára, 183 lakásra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma.

Faramuci módon még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13,31 milliárdos hitelösszegből akkor 173 darab átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna lehetséges Budapesten – pont tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, pedig a mostani hitelvolumen közel harmadával magasabb.

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése milyen mértékben csökkenti a hitelből megvásárolható lakások számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik – fogalmaz Gergely Péter.

A fejlesztések is veszélybe kerülhetnek

A szakértő szerint a mostani trend aggasztó lehet a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi árnövekedési ütem tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését, végső soron pedig az árak további emelkedését is eredményezheti.

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány Lakhatási Tőkeprogramja. Az eredetileg 200 milliárd forintos kerettel induló programot a márciusi pályázat eredményei – 23 induló alap, amelyek közül 19 megfelelt – 300 milliárd forintra emelték.

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 – 1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítési volumen bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, minőségi lakás kerül a piacra – ideiglenes “árkorrekciót” önmagában nem hoz létre.

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve – emelte ki Gergely Péter.

Az 5 százalékos hitel sem segít

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 év alattiak első saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak olyan, legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amelyek négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot, ilyenből azonban nagyon kevés van.

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!