Ipar

Élen jár a Schneider Electric hazai csapata a nők egyenjogúságának biztosításában

Nagyszabású, a nők értékesítési területen történő érvényesülésére fókuszáló workshopot rendezett a közelmúltban a Schneider Electric „Sustainability Business” üzletágának budapesti központja.

A vállalat Magyarországon már a múlt évben elérte a globális tervekben 2025 végéig megfogalmazott célkitűzéseket a nők arányára vonatkozóan az újonnan felvettek és a vezetők körében.

A háromnapos, budapesti „Women in sales” rendezvénysorozat célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen akadályok nehezítik a nők elhelyezkedését az értékesítési területen, illetve milyen módszerekkel lehetne támogatni az érvényesülésüket ezekben a pozíciókban. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékesítők között alacsonyabb a nők aránya, mint a férfiaké, és ez különösen igaz a mérnöki tudást igénylő ágazatokra. A Schneider Electricnél az elmúlt években az értékesítési pozíciókban számottevő javulás volt, mára ezen a területen elérte a 24 százalékot a nők aránya, a vezetői posztokon pedig a 17 százalékot.

„Úgy gondoljuk, hogy a nők ugyanúgy tudnának érvényesülni az értékesítői szerepkörben is, mint a férfiak, hiszen rendelkeznek a szükséges képességekkel, ráadásul új értékeket is be tudnának hozni erre a területre. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a meglévő sztereotípiák, a családban betöltött szerepük miatt, illetve a megfelelő mentori támogatás és magabiztosság hiányában sokan eleve lemondanak arról, hogy erre a pályára lépjenek. A budapesti „Women in sales” rendezvényünk volt az első ilyen jellegű, nagyobb program a cégen belül, amelyen a világ számos országából mintegy 60 kollégánk vett részt. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hasonló, a közösségépítést is jelentős mértékben támogató eseményeken keresztül ne csupán felhívjuk a figyelmet erre a kihívásra, hanem a tapasztalatok és a tudás megosztásával megoldási javaslatokat is megfogalmazzunk”

– mondta el Gábor Csilla, a Schneider Electric „Sustainability Business” üzletág budapesti központjának HR vezetője.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat 2025 végéig megfogalmazott ESG célkitűzései között szerepel a nők arányának növelése az újonnan felvettek és a vezetők között is. A tervek szerint az idei év végére az újonnan felvettek körében a nők arányát 50 százalékra, az első vonalbeli vezetők között 40, míg a felsővezetők esetében 30 százalékra kell növelni. A társaság legfrissebb, a tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó jelentése alapján, globális szinten az újonnan felvettek 42 százaléka volt nő, az első vonalbeli vezetők körében 30, míg a felső vezetőknél 31 százalék volt az arányuk. A vállalat törekvéseinek és elért eredményeinek elismeréseként zsinórban hatszor szerepelt a Bloomberg Nemek Közötti Egyenlőségi Indexében.

Magyarországon a 2025 végéig szóló célkitűzéseket már 2024-ben sikerült elérni – sőt, itthon a felső vezetők körében is már 40 százalék a nők aránya a cégnél –, ezzel a teljesítménnyel a társaság hazai érdekeltségei élen járnak a régióban. A nemek közötti egyenlőség kapcsán a másik fontos célkitűzés a bérek egy szintre hozása az azonos feladatkört ellátó nők és férfiak között, ezen a területen legfeljebb egy százalékos különbség elérése a terv a társaságnál. Magyarországon a múlt évben 1,2 százalék volt ez az érték, vagyis lényegében sikerült ezt a célt is teljesíteni.

„Nagyon fontos, hogy legyenek olyan egyedi kezdeményezések, mint a „Women in sales” program, hiszen a mi esetünkben kihívást jelent, hogy sok olyan értékesítői pozíció van, ahol magas szintű mérnöki ismeretek is szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeres lehessen, és a mérnöki pályán eleve kisebbségben vannak a nők. Az ilyen események pedig segítik a hosszú távú, fenntartható eredmények elérését. Emellett gondot fordítunk arra, hogy a mindennapokban is beépüljön az alaptevékenységünkbe, hogy egyenlő esélyeket kínálunk mindenkinek arra, hogy valóra váltsa karrierálmait. Különösen büszke vagyok arra, hogy tavaly úgy sikerült az újonnan felvettek között tartani a nemek közötti egyenlőséget, hogy többszáz fővel bővült a dunavecsei Duna Smart Power Systems üzemünk csapata, és főleg közvetlenül a gyártásban dolgozókat vettünk fel oda. A Schneider Electricnél nagyfokú rugalmasság jellemzi a munkavállalókhoz való viszonyulást, így például egyre több lehetőséget kínálunk a részmunkaidős foglalkoztatásra, valamint a „Family Leave” programunk keretében rendkívüli családi események alkalmával plusz fizetett szabadság jár a dolgozóinknak. Úgy gondolom, ezek a lehetőségek is hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült már tavaly elérnünk a nők arányára vonatkozó célkitűzéseket”

– mutatott rá Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:egyenjogúság electric ipar nők schneider

Up Next

Mit jelentenek valójában a mosási és anyagjelölések?

Don't Miss

Folyamatosan erősödik az elektromos és a hibrid, stagnálnak a hagyományos hajtásláncok

Ipar

A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben

A magyar vállalatok a tűzvédelem területén számos új kihívással szembesültek 2025-ben.

A SMARTme Building Technologies Kft., a gyengeáramú rendszerek és integrált biztonsági megoldások szakértője összefoglalta a legfontosabb fejleményeket, amelyek a beruházók és üzemeltetők számára kulcsfontosságúak.

Tűzvédelem – jogszabályi változások és adminisztrációs egyszerűsítés

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) idén január 1-től ismét módosult. Fontos változás a tűzvédelmi berendezések – így az automatikus tűzjelzők, tűzoltósági kulcsszéfek és evakuációs hangrendszerek – esetében a felülvizsgálati ciklus 2025-től 6 hónapról, 12 hónapra módosult. Ez csökkenti ugyan a jogszabályban előírt, kötelező ellenőrzések számát, ugyanakkor megköveteli a vállalatoktól a folyamatos szakmai felkészültséget és nyomon követést. Fontos megjegyezni, hogy bár az előírt karbantartási ciklusidők a jogszabály szerint megnövekedtek, de ez nem jelenti azt, hogy az adott rendszerek mérete és azok karbantartási időráfordítása csökkent volna, így egy adott rendszer 100%-os rendszerkarbantartását nem a korábbiak szerinti két alkalomra (félévre) szétosztva kell elvégezni, hanem évente, egy alkalommal.

Az OTSZ változása mellett, változott továbbá a tűzjelző rendszerek létesítési- engedélyezési ügymenete is (491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A telepítéséhez több esetben már nem kell előzetes, un. létesítési engedélyt kérni, hanem elegendő csak – a rendszereket érintő – un. bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

„Elmondható, hogy az elmúlt évek jogszabálymódosításai a bürokráciacsökkentés szempontjait követték, miközben a bevezetett módosítások a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bár az OTSZ változása már 10 hónapja hatályban van, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a megváltozott jogi környezetre. Az mindenesetre biztató, hogy tapasztalataink szerint az irodaházak vagy éppen az ipari létesítmények esetében eddig is prioritásként kezelték a beruházók a tűzvédelmet, bízunk benne, hogy ez a jövőben sem fog változni”

– mondta el Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés

A tűzvédelmi szakemberek számára folyamatos szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés is szükséges. A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság új irányelveket dolgozott ki, amelyek 2025. február 1-jétől alkalmazhatók. Ezek az irányelvek segítik a szakembereket a változó jogszabályi környezetben való eligazodásban és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. A magyar piacon kevés a tapasztalt tűzvédelmi mérnök és technikus, ez pedig lassítja a projektek megvalósítását, és nehezíti a folyamatos üzemeltetési megfelelést.

Mindezeknek megfelelően a magyar vállalatoknak 2025-ben érdemes:

naprakészen követni a jogszabályi változásokat,
alkalmazni a legmodernebb technológiai megoldásokat,
biztosítani a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást,
figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat és új tűzvédelmi kihívásokat.

Ezen lépések összessége biztosítják a jogszabályi megfelelést, növelik a biztonságot és támogatják a fenntartható működést a beruházások és üzemeltetés minden szakaszában.

„A tűzvédelem maga, nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a beruházások és üzemeltetés biztonságának alapvető eleme. Ügyfeleinket abban segítjük, hogy a változó jogszabályi környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hosszú távon biztonságos és átlátható rendszereket üzemeltethessenek. Cégünk elkötelezett amellett, hogy ügyfeleinket a jogszabályi változások előtt tájékoztassa és segítse: a modern tűzjelző rendszerek nem csupán a megfelelésről szólnak, hanem a hosszú távú biztonságról, üzemeltethetőségről és fenntarthatóságról is”

– tette hozzá Móró Tibor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Összefognak a gépgyártók

Adatszövetséggel fejlesztik tovább az ipari mesterséges intelligenciát.

Több vezető szerszámgépgyártó – köztük a Trumpf, a Chiron, a Renishaw, a Heller, a Grob, a Voith Csoport, valamint az RWTH Aachen Gépgyártási Laboratóriuma – fog össze a Siemensszel, hogy ipari mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel növeljék a szektor hatékonyságát.

A partnerség az anonimizált gépi adatok cseréjére épül, az adatvédelmi és biztonsági szabványok betartása mellett. Ezeket az adatokat az ipari gyártás követelményeire szabott AI-megoldások fejlesztésére és betanítására használják. A szövetségből származó adatok többek között felhasználhatók lesznek ún. NC-programok automatikus létrehozására, ezek a programok a speciális gyártógépek „munkautasításai”. További célterület lehet a prediktív karbantartás pontos, gépspecifikus előrejelzésekkel; az adaptív gyártási folyamatok, amelyek valós időben alkalmazkodnak a változó körülményekhez; valamint az energiahatékonyság optimalizálása a gép paramétereinek intelligens vezérlésével.

A szövetség hosszú távú stratégiája további vállalatok bevonását is magában foglalja – akár a szerszámgépiparon kívülről is –, hogy az ipari mesterséges intelligenciát még szélesebb körben lehessen alkalmazni különböző iparágakban. A partnerség fontos lépést jelent egy iparágspecifikus AI-modell megvalósítása felé. E víziót, a Siemens Industrial Foundation Modelt a Siemens a Hannover Messe 2025 kiállításon mutatta be.

„Ügyfeleinkkel és partnereinkkel együtt jelentős lépést teszünk az ipari AI skálázhatósága felé” – jelentette ki Roland Busch. A Siemens AG vezérigazgatója elmondta, hogy nagy lehetőséget lát ebben az európai gazdaság és annak erős ipari bázisa számára – az autóipartól, a vegy- és gyógyszeriparon át egészen a gépgyártásig, az energetikáig, az egészségügyig, az infrastruktúráig és a közlekedésig. Azzal, hogy a vállalatok az adatkincseiket elérhetővé teszik a generatív AI-modellek fejlesztéséhez, végeredményként magasabb termelékenységi szintek érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Bivalyerős megawatt-töltő érkezik a piacra

Eddigi legnagyobb, 1,68 MW teljesítményű e-töltőjét mutatta be a Siemens.

Elektromos buszok és kamionok, valamint logisztikai és vállalati e-flották depó-, illetve útközbeni töltését kiszolgáló, minden eddiginél nagyobb töltési teljesítményű megawatt töltőt mutatott be a Siemens. Az új töltők először az osztrák autópályák mellett bizonyíthatnak.

Egyedi igények szerint

A következő generációs SICHARGE FLEX termékcsalád töltői 480 kilowattól (kW) akár 1,68 megawatt (MW) DC (egyenáramú) töltési teljesítményt képesek leadni, dinamikus teljesítményelosztást és akár 1500 A (amper) áramerősséget garantálva. Moduláris és skálázható kialakításuk lehetővé teszi, hogy a különböző igényekhez, helyszíni körülményekhez alkalmazkodva telepíteni lehessen őket.

Az új modell alapját a dinamikus teljesítményelosztó rendszer képezi, ami intelligensen osztja el az energiát több töltőpont, illetve jármű között, a mindenkori igények alapján. A széles teljesítménytartománynak köszönhetően az egyes töltőpontok által éppen szolgáltatott energia 80/120 kW-os fokozatok szerint állítható.

Mind a CCS (Combined Charging System) mind a MCS (Megawatt Charging System) töltési szabványokat támogatja az új termékcsalád, így akár 4 MCS töltőpont is telepíthető, egyetlen töltőoszlop elhelyezésével.

Minimális helyigény

Az iparági vezető teljesítménysűrűséggel (akár 656 kW/m²) működő, rendkívül kompakt kialakítású töltőoszlopok minimális (0,1-02 m²) helyigénnyel szerelhetőek padlóra. Hűtőrendszerüknek köszönhetően pedig akár falra, vagy fej fölötti magasságba is telepíthetőek, ami helyszűke esetén komoly előnyt jelent. Ráadásul a központi tápegységtől akár 300 méterre is elhelyezhetőek a töltőoszlopok, így még sokfélébb környezetben képesek helytállni.

Az új megoldás könnyen telepíthető, karbantartható, és zökkenőmentesen integrálható a korábbi rendszerekbe. A Sifinity Control felhőalapú felügyeleti megoldással ellátott eszközök teljes rálátást és távoli vezérlést biztosítanak az üzemeltetőknek, maximális üzemidőt és működési hatékonyságot, valamint testreszabhatóságot biztosítva. A DepotFinity energiagazdálkodó megoldással integrálva pedig optimalizálható az e-flották töltése, még korlátozott hálózati kapacitás esetén is, csökkentve a költséges infrastruktúra-fejlesztések szükségességét. Az új modell kibervédelmi funkciókkal is rendelkezik.

Forgalmas logisztikai folyosót fog kiszolgálni

Az első SICHARGE FLEX töltőrendszert az osztrák OMV egy pilot projekt keretében már megrendelte, és a Németországot Olaszországgal összekötő, nagy forgalmú A12-es autópálya kufsteini töltőállomásánál fogja telepíteni. Az első fázisban hat töltőpontot helyeznek el, a helyi energiaszolgáltató (DSO) hálózatfejlesztését követően pedig tíz töltőpontra tervezik a bővítést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!