Egészség
Dr. Smart mindig rendel – A digitalizáció forradalma az egészségügyben
Innovációs rendezvénysorozatot indított a Magyar Telekom
A digitális megoldásoknak köszönhetően hamarosan a mainak a töredékére csökkenhet az orvos-beteg találkozások száma, és a műtéti beavatkozások jelentős részénél is precíz robotkarok vehetik majd kezükbe a szikét.
A digitalizáció vívmányai forradalmi változásokat hoznak az egészségügyben, jelentősen javítva a megelőzés és az orvoslás hatékonyságát, lerövidítve a betegutakat, felgyorsítva a gyógyulást. A Magyar Telekom újonnan indított innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum első kerekasztal-beszélgetése az egészségügy és a digitalizáció kapcsolatát járta körbe neves hazai szakértők segítségével.
Dr. Smart mindig rendel, egyszerre számtalan beteget képes kezelni, ráadásul egyaránt elérhető a tengerpartról és a szikla széléről egy balul sikerült hegymászás közben. Bár ez ma még távolinak tűnik, a technológiai fejlődés számos területen karnyújtásnyi közelségbe hozta az okos egészségügyet – sőt, több innovatív szolgáltatás már jelenleg is működik. A digitalizáció számos területen hozzájárul a mindennapi élet problémáinak megoldásához, és nagyságrendekkel hatékonyabbá teszi a már meglévő munkafolyamatokat – vagyis társadalmi szinten is a fejlődés, az előrelépés eszközévé válhat. A Telekom által elindított MOST Fórum küldetése, hogy terepe és katalizátora legyen egy együtt gondolkodó közösség megszületésének, mely véleményvezérek bevonásával, pozitív példák, innovatív digitális trendek bemutatásával cselekvésre, aktív felelősségvállalásra ösztönzi tagjait és környezetét.
A rendezvénysorozat első kerekasztal-beszélgetése a digitális egészségügy legfrissebb trendjeit, vagyis a mesterséges intelligencia, a robottechnológia, a big data-elemzés, különböző információs- és döntéssegítő hálózatok és más okosmegoldások gyógyászati felhasználását elemezte. A Magyar Telekom Csoport az ágazat digitalizációjában tevőlegesen is szerepet vállal: a T-Systems Magyarország fejlesztésével jött létre az ország egészségügyi ellátószerveit egyetlen információs hálózatba összekapcsoló rendszer, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, melynek köszönhetően az ország bármely pontjáról elérhető a betegek összes vizsgálati lelete.
A rendezvényen az egészségügyi digitalizáció témájába a terület neves szakértői nyújtottak bepillantást.
„A magyar egészségügyi szektor számára egyfajta versenyelőnyt jelent az, hogy az egészségügyi adataink egy jelentős része egy adatkezelő kezében összpontosul. A kezelésekben, a gyógyításban, de akár a megelőzésben, rehabilitációban is nagy szerepe lehet az erre az adattömegre épülő elemzéseknek”
– mondta Kohanecz Margó, a KPMG Healthcare and Life Sciences igazgatója.
Lévay György, saját robotkezét fejlesztő mérnök szerint az egyre fejlettebb technika megkönnyíti életünket és a mesterséges intelligenciában óriási lehetőségek rejlenek. Úgy látja, hogy a következő tíz évben fontos változásokat érhetünk el ezáltal az egészségügyben.
„Felmérések eredményei azt mutatják, hogy a smart eszközt viselők többet tesznek az egészségükért, egészségtudatosabban élnek. Akár az eszköz maga is inspirálhatja az egyén magatartását, de a társadalom szemléletformálása is szükséges ahhoz, hogy az egészségben átlagosan eltöltött évek száma növekedjen”
– jelentette ki Srágli Attila, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ projekt igazgatója. A technológia szerepét hangsúlyozta dr. Horváth Tamás orvos, az EgészségKommandó projekt egyik alapítója is, aki szerint növelni kell a megbízható internetes források, alkalmazások szerepét az egészségügyben, hiszen ezek több szempontból is javíthatják az ellátást.
„A T-Systems közreműködésével bevezetett EESZT egy olyan általános elektronikus információs és szolgáltatási hálózat, melyben online elérhető a betegek ellátásához szükséges minden fontos információ. A rendszer megalkotásának egyik fő célkitűzése az volt, hogy a betegek helyett inkább az adatok utazzanak”
– magyarázta Aszódi Gábor, a T-Systems egészségügyi üzleti területének vezetője, aki azt is kiemelte, hogy a rendszer segítségével akár távolról is konzultálhatnak majd a szakorvosok egy-egy beteg kezeléséről.
A MOST Fórum a tervek szerint havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik majd. A következő rendezvény Mesterséges intelligencia – intelligens mesterségek: új eszközök és új képességek a digitalizálódó munkaerőpiacon címmel jelentkezik március 21-én, 18:00-kor.
Egészség
Új magyar applikáció támogatja a munkavállalók mentális jóllétét
A munkahelyi mentális egészség kérdése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára, hiszen miközben az alapvetően meghatározza a szervezet teljesítményét, a munkaerőpiacon mind nagyobb súllyal jelenlévő Z generáció már komoly elvárásokkal fordul a cégek felé ezen a téren is.
A stressz mindennapos jelenség a hazai dolgozók kétharmadánál, amely gyakran még a pihenőnapokon sem csillapodik, emellett világszerte az alkalmazottak nagyjából 50%-a küzd a rohamosan terjedő kiégéssel, ami szélesebb értelemben vett egészségügyi tüneteket is okozhat. A probléma társadalmi jelentőségét felismerve három hazai cég fogott össze, hogy megalkossa a Health check ☑️ nevű digitális megoldást, amely a munkavállalók mentális és fizikai állapotát átfogóan vizsgálja, hogy értékes visszajelzésekkel szolgáljon dolgozók és vállalatok számára egyaránt.
Az Európai Unióban átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon pedig nagyságrendileg 440 milliárd forint veszteség keletkezik évente a nem, vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok mintegy 50-60%-áért felelős. Eközben a munkavállalók is egyre jelentősebbnek érzik a problémát, ráadásul többnyire magukra hagyva küzdenek vele: 10-ből 4 dolgozó úgy véli, hogy a fokozott stresszel járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem képesek hatékonyan orvosolni. Erre a kihívásra ad innovatív választ a Health check ☑️ alkalmazás, melyet a Budapest központú startup, a CHEQ munkáltatói kommunikációs rendszerébe integrálták, szakmai partnere pedig a Pro Health Consulting Group és a munkahelyi pszichológiára specializálódott Minder.
„Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális állapota milyen jelentős mértékben támogatja vagy éppen akadályozza a cégek hétköznapjait, a feladatellátás minőségét vagy konkrétan a termelékenységet. A digitális világban olyan eszközöket kell a cégek kezébe adni, melyek segítségével hatékonyabban felismerhetik és kezelhetik a dolgozóik mentális egészségéhez kapcsolódó problémákat”
– mondta el Logemann-Molnár Zsófia a MINDER alapító szakpszichológusa.
Az alkalmazás anonim visszajelzéseken alapuló „hőtérképet” készít a szervezetről, így a cégvezetők és HR-szakemberek gyorsan felismerhetik, hol van szükség beavatkozásra. Az eredmények alapján újratervezhetők a munkahelyi folyamatok és a célzott egészségmegőrző programok is – ezek pedig közvetlen konkrét üzleti előnyként járulnak hozzá a munkavállalói elköteleződés növeléséhez és a fluktuáció legyőzéséhez is.
Kölcsönös érdek a mentális egészség minden munkahelyen
A hazai munkavállalók egyébként a túlzott munkaterhelés (43%), a tisztelet és igazságosság hiánya (32%), valamint a túl magas elvárások (26%) miatt szenvednek leginkább, és 46%-uk úgy gondolja, hogy már olyan fizikális egészségügyi problémája is van, melyet az ebből fakadó stressz váltott ki. A Health check ☑️ ezeket a tényezőket mind figyelembe veszi, és visszajelzést ad a dolgozónak saját pszichés állapotáról, támogatva ezzel a tudatos stresszkezelést és az önismereti fejlődést. Sokan küzdenek például azzal, hogy bár érzik, hogy valami nincs rendben, mégsem tudják az okokat azonosítani és a dolgok mélyére ásni; a magyar fejlesztésű digitális megoldás segít a felismerésben, sőt, akár a komolyabb következmények megelőzésében is.
“CHEQ rendszeren belül mostantól elérhető a mentális és fizikai egészség felmérése digitálisan, azonnal és adatvezérelten. Ez nemcsak a munkavállalók jólétét támogatja, hanem közvetlenül hozzájárul a cégek hatékonyságához és hosszú távú versenyképességéhez. A modern vállalatok számára a digitalizáció már nem lehetőség, hanem stratégiai eszköz az emberi erőforrás fejlesztésében.”
– emelte ki Deliága Ákos a CHEQ-et fejlesztő Talk-A-Bot Zrt. alapító-vezérigazgatója.
A Health check ☑️ emellett azért is kulcsszereplővé válhat a jövő munkahelyein, mert a fiatalabb generációk egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a munkaerőpiacon, az ő igényeik pedig merőben eltérnek az idősebb kollégáiktól, akik még csak most tanulják, hogy tarthatják karban egészségüket. A fiatalabb munkavállalók olyan vállalatokat keresnek, ahol a szakmai kihívások mellett hangsúlyos szerepet kap a munka-magánélet egyensúlya, a mentális és fizikai egészség támogatása, valamint a kreativitás és az innováció – vagyis sokkal magasabb elvárásokat támasztanak a munkahelyi jóllétük kapcsán, mint bármelyik korábbi generáció, de ha úgy érzik, odafigyelnek rájuk és visszajelzéseikre, azt meghálálják.
„Az sem szabad elfelejteni, hogy a hatályos jogszabályok hazánkban is tartalmaznak a mentális egészségre vonatkozó előírásokat, melyek szerint a munkáltatóknak kötelessége a pszichoszociális kockázatok (konfliktusok, munkaszervezés, stressz stb.) rendszeres felmérése és szükség esetén azok csökkentése. A megoldás hatékonyan támogatja a vállalatokat a törvényi megfelelésben, ráadásul több legyet is üthetnek egy csapásra, hiszen közben a munkavállalói elkötelezettséget és lojalitást is növelhetik. Az eddigi tapasztalatok abszolút pozitívak: a Health check ☑️ bevezetésével könnyebb valóban működő egészségprogramokat tervezni és a CHEQ felhasználással mérhetően javult a belső kommunikáció minősége is”
– részletezte Dr. Horváth Zsófia, a Pro Health Consulting Group vezető partnere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Hogyan hűtsünk okosan és főleg egészségesen az irodát?
Magyarországon közel másfél millió munkavállaló tölti a nyarat irodai környezetben, sokan hőségben.
Ám a hűtött irodaházak sem kellemesebbek, és főleg nem egészségesebbek, ha a nem megfelelő beltéri klímának köszönhetően a beteg épület szindróma tüneteivel kell megküzdeniük a munkavállalóknak. De hogyan hűtsük egészségesen és hosszú távon is költséghatékonyan az irodát? A felülethűtés terén itthon piacvezető Wavin a kérdést pulmonológus és épületgépész szakember segítségével járta körbe.
Nyári „nátha”? Nem véletlen…
Magyarországon 1,2–1,5 millióan dolgoznak irodákban adminisztratív, pénzügyi, informatikai és egyéb szolgáltató munkakörben – a nyári hónapok forróságában is. Bár az épületek 50–60 százalékában működik légkondícionáló berendezés, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a munkavállalók egészséges, komfortos környezetben töltik a munkaidejüket. A nem megfelelő beltéri klíma – különösen az olyan nagy felelősséggel járó pozíciókban, mint például diszpécserközpontokban vagy IT-rendszerfelügyelet esetén – nemcsak a közérzetet, hanem a koncentrációt, a teljesítményt és a dolgozók egészségét is veszélyezteti. A nyári időszakban ráadásul a „beteg épület szindróma” tünetei – mint a fejfájás, légúti panaszok, fáradtság vagy szemirritáció – sokaknál felerősödnek, jellemzően a nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom miatt, de a bútorokból, tisztítószerekből vagy nyomtatókból származó vegyi anyagok, a por, pollen, penészgombák és baktériumok mind hozzájárulhatnak a rossz közérzethez.
“Nem csak a régi, hanem a nyílászárók tökéletesítésének köszönhetően szinte hermetikusan szigetelt új épületek is gondot okozhatnak, ha nincs megfelelő, higiénikus hűtő- és szellőzőrendszer. A keringetős hűtő rendszereknek, légkondícionálóknak köszönhetően az atipikus kórokozók akár több emeleten keresztül is fertőzhetnek, elhúzódó, makacs tüneteket produkálnak, vagy akár olyan súlyos lefolyású betegséget is okozhatnak, mint a legionella fertőzés”
– mondta el Dr. Várdi Katalin pulmonológus. Az egészséges beltéri klímát tehát leginkább olyan hűtési rendszerrel érhetjük el, amely nem levegőbefúvással működik.
Várban vagy irodában – a hűvös fal a legkellemesebb
A nyári kánikulában igazi felfrissülés egy terméskőből, vagy tömör téglából készült épületbe lépni. Ez a hűvös falaknak köszönhető, ugyanis a testünk érzékeli a környezetből érkező hősugárzást, a hidegebb falak pedig kevesebb hőt sugároznak, így nem melegítik fel az embereket, tárgyakat. Ezért tűnik sokkal kellemesebbnek 22 fok egy várkastélyban, mint például egy sátorban. Bár a modern irodákat nehézkes lenne ódon épületekbe költöztetni, mégsincs minden veszve, ha nyáron a klaviatúra mellett is kellemesen hűvös falakra vágyunk.
Németországban, Ausztriában, és a skandináv országokban növekvő arányban alkalmazzák a mennyezetbe integrált felülethűtést, mely huzatmentesen, csendesen és egyenletesen, tehát “egészségesen” hűti le a teret. A megoldás a felületfűtés-hűtési megoldások terén itthon piacvezető Wavin tapasztalati szerint Magyarországon is egyre keresettebb, elsősorban prémium kategóriás irodaházakban vagy okosirodákban telepítik, sokszor hőszivattyúval kombinálva. Ilyen rendszer működik például a K&H Bank budapesti székházban és a STIEBEL ELTRON irodaházában is.
Nem csak a munkavállalóknak jobb
Kóczián László, az intelligens épületgépészeti szolgáltatásokat szállító Stiebel Eltron magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a felülethűtés az irodák piaci értékét is befolyásolja, magasabb bérleti díjat és eladási árat eredményez.
Az egyik szempont az energiamegtakarítás:
„2024-ben például a saját 440 négyzetméteres irodaházunk hűtésére a Wavin mennyezetbe integrált felületi fűtés-hűtés megoldásával, a geotermikus hőszivattyúnkkal üzemelve mindössze 8.280 kWh energiát használtunk fel, ami kiemelkedő eredménynek számít”
– árulja el a szakember. A másik szempont pedig az ESG szabályozásnak való megfelelés, hiszen az 1 000 fő feletti cégek számára kötelezővé váló fenntarthatósági riport szerves része az irodák fűtése és hűtése, a magasabb környezetvédelmi követelményeknek pedig számos vállalat éppen az energiahatékony felülethűtéssel igyekszik megfelelni.
A modern irodaházakban egyre gyakrabban találkozunk a felületfűtés-hűtés és a vezérelt gépi szellőztetés összehangolt alkalmazásával. Ez a megoldás nem csupán az energiahatékonyságot növeli, hanem aktívan javítja a beltéri klímát is. A rendszerek egyetlen épületfelügyeleti technológia segítségével, integráltan működnek együtt, így biztosítva a kellemes, egészséges munkakörnyezetet. A Wavin szerint az egyre gyakoribb hőhullámok közepette ez a megközelítés nemcsak innovatív, hanem hamarosan alapvető követelménnyé is válhat az irodaház-fejlesztésekben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
A szakorvosok közel fele naponta ellenőrzi digitálisan betegei vércukorértékeit
A digitális vércukornapló használata jelentősen megkönnyíti a cukorbetegek mindennapjait, hatékonyabbá teszi az orvos-beteg kommunikációt, valamint a vércukorértékeket kontroll alatt tartó kezelési stratégiák kialakítását – mutat rá a 77 Elektronika Kft. kutatása, amely közel 1200 diabéteszes beteg és szakorvos megkérdezésével készült.
Hazánkban jelenleg több mint 1,2 millió embert érint a cukorbetegség, emellett sokan élnek együtt annak megelőző állapotaival, így számukra létkérdés, hogy folyamatosan és a lehető legnagyobb pontossággal tudják figyelemmel kísérni vércukorszintjüket.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az adatalapú megoldások, a rohamléptékű digitalizáció pedig az egészségügyet sem kerüli el. Számos területen váltak nélkülözhetetlenné a telemedicinás rendszerek – különösen a járványügyi lezárások idején –, melyek hatékonyabbá teszik az otthoni önellenőrzést, javítják az orvos-beteg kommunikációt és lehetőséget adnak a terápiák azonnali módosítására szükség esetén. Ez különösen fontos lehet a diabéteszes betegeknél, hiszen számukra életmentő lehet a vércukorszint rendszeres monitorozása és az adatok megfelelő kezelése.
Nagyobb biztonság a betegeknek, gyorsabb döntések az orvosoknak
A szakorvosok mintegy 45 százaléka naponta használja a Dcont® eNapló (Dcont.hu) telemedicinás rendszert a diabéteszes betegek állapotának nyomonkövetésére, további 18 százalékuk pedig legalább hetente ellenőrzi az eredményeket – derült ki a felmérésből, melyet hazai diabéteszes betegek és az őket kezelő egészségügyi szakemberek részvételével készítettek. A 77 Elektronika Kft. által fejlesztett Dcont.hu az egyik első telemedicinás megoldás Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy a betegek online rögzítsék vércukoradataikat, inzulinadagolásukat és egyéb releváns paramétereiket.
A megkérdezett szakorvosok közel 60 százaléka egyébként már több mint egy éve használja a Dcont.hu rendszert, és a vizitek során szinte azonos arányban történik az értékek megtekintése digitális eszközökön és papíralapon – ez nagy előrelépés a korábbi gyakorlathoz képest, egyben olyan fontos eszközt ad a szakemberek kezébe, mellyel célzottabb terápiát állíthatnak be.
A megkérdezett cukorbetegek 68 százalékát 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálták és 55 százalékuk már több mint 10 éve él együtt betegségével, vagyis bőven van tapasztalatuk az ezzel járó mindennapi kihívásokkal kapcsolatban. A felmérésben résztvevők 70 százaléka használja a Dcont.hu-t vércukorértékeik rögzítésére, és a viziteken kívül ez leginkább a kezelésük folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén azonnali módosítása (76 százalék), a távoli ellátás (31 százalék) vagy éppen más orvosokkal való konzultáció (13 százalék) céljából történik.
A cukorbeteg-ellátás élen jár a magyar telemedicinában
„A diabétesz kezelésének digitalizációja tehát jó úton halad, ebben pedig óriás lépést jelentett, hogy 2022 novembere óta a Dcont.hu rendszerbe feltöltött vércukoradatok automatikusan szinkronizálódnak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT), melyekhez így minden egészségügyi dolgozó azonnal hozzáférhet. A magyar cukorbetegek számára így elérhetővé vált a valódi adatalapú egészségügyi ellátás és a hatékony online orvosi távszolgáltatás”
– mondta el Dr. Brasnyó Pál, a Siófoki Kórház és Rendelőintézet Belgyógyászati osztályának diabetológusa.
Ezt a felmérés szerint a diabéteszes betegek 69 százaléka kifejezetten hasznosnak ítéli, különösen azért, mert így sürgősségi ellátás esetén is azonnal fontos információkhoz juthatnak a kezelőorvosok az állapotukat illetően, ez pedig nagyban hozzájárul, hogy a szükséges beavatkozások a lehető leghatékonyabbak és biztonságosabbak legyenek. A megkérdezett szakorvosok szerint az EESZT-integrációval elkerülhetővé vált a felesleges papírmunka (68 százalék) és megnyílt az egyszerű telefonos konzultáció lehetősége mind a páciensekkel (58 százalék), mind a kollégákkal (29 százalék) az adott kezelés kapcsán.
A digitalizáció tehát jelentős előrelépést jelent a diabéteszkezelés terén, ugyanakkor további edukáció és fejlesztés szükséges annak érdekében, hogy az ebben rejlő előnyöket teljes körűen élvezhessék mind a kezelőorvosok, mind a betegek. Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy a telemedicinás ellátás akkor működhet hatékony, ha a cukorbetegek megbízható eszközöket használnak az otthoni önellenőrzés során, melyre szerencsére már minden lehetőség adott: a Dcont® család legújabb típusai ±8 százalékos hibahatáron belüli, közel klinikai laboratóriumi pontosságú vércukormérést biztosítanak, a készülékek ráadásul Bluetooth-on keresztül is összekapcsolhatók a Dcont.hu rendszerrel.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Az AI a legemberibb IT projekt
-
Mozgásban2 hét ago
Gördülő innováció a zöldebb holnapért – így értelmezi újra a fenntartható abroncsgyártást a Hankook
-
Gazdaság2 hét ago
A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul
-
Zöld1 hét ago
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
-
Gazdaság2 hét ago
E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért
-
Gazdaság2 hét ago
A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt
-
Gazdaság2 hét ago
Hihetetlen összeget költ egy család lakáshitel-törlesztésre
-
Okoseszközök2 hét ago
Rangos fenntarthatósági tanúsítványokat érdemeltek ki az LG 2025-ös OLED televíziói