Egészség

Robotkarral működő hibrid műtő a Szegedi Tudományegyetemen

Világszínvonalú hibrid műtőt és hozzá kapcsolódó orvosi-, beteg és nővérszobákat, kiszolgáló helyiségeket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban. Az idegsebészeti beavatkozások elvégzését szolgáló műtőkomplexumba Magyarország első robotkarral működő Siemens Healthineers ARTIS pheno berendezése került. A sajtóeseményen Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, a magyar cégek az egészségipar területén kiemelkedő eredményeket érhetnek el.

Az orvostudomány fejlődősével nemcsak az egyre komplexebb eljárások és sebészeti beavatkozások száma növekedett, de az ehhez szükséges kombinált képalkotó rendszerek és operációs helyiségek iránti igény is. Mindez az úgynevezett vaszkuláris (érrendszeri) hibrid műtő berendezések elterjedését eredményezte, amely idegsebészeti, illetve kardiovaszkuláris eljárásoknak adnak otthont. A hibrid műtőben a beteg mozgatása és szállítása nélkül, egyazon időben, egyazon berendezésen bármilyen sebészeti és/vagy katéteres eljárás elvégezhető. Ezáltal a komplikációk könnyebben elháríthatók, és a betegellátás hatékonyabbá válik. A világszínvonalú műtő segítségével a magasabb rizikójú – sokszor akut panaszokkal jelentkező – betegek számára is megoldhatóvá válnak olyan beavatkozások, amelyeket korábban a várható szövődmények miatt kivitelezhetetlen volt nyitott műtéti technikával elvégezni. Mindemellett minden olyan katéteres műtét a legnagyobb biztonsággal elvégezhető, amely szükség esetén azonnali sebészeti hátteret igényel.

„A hibrid műtő egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi egy több szakterület képviselőiből álló team számára az olyan komplex beavatkozások elvégzését is, amelyet egyéként csak több fázisban, több helyen lehetne elvégezni. A cél, hogy a betegeket a legmodernebb diagnosztikai készülékekkel tudjuk átvizsgálni, és a kórképnek megfelelően optimális kezelésben tudjuk részesíteni. Ezáltal bonyolultabb és nagyobb rizikófaktorú műtéteteket is el fogunk tudni végezni.”  – fogalmazott Prof. Dr. Rovó László a Szegedi Tudományegyetem rektora.

A 2,2 milliárd forint beépítési és infrastrukturális költségű beruházás során a műtő mellett, orvosi-, beteg és nővérszobákat, vizsgáló és kiszolgáló helyiségeket is kialakítottak a szegedi újklinika ötödik emeletén.

„A Szegedi Tudományegyetem 2017 elején határozta el egy idegsebészeti hibrid műtő megépítését. A műtő teljes orvosi berendezése Európában egyedülálló technológiát képvisel, amelynek következtében a műtő az eszközöket szállító világcégek – a Siemens, a Medtronic, a Mediszer és a Zeiss – egyik európai referencia központja lehet” – hangsúlyozta Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. „A beruházást az SZTE az állami egészségügyi szektorban szokatlan, hosszú távú bérleti konstrukcióban valósítja meg a Merkantil Bank finanszírozásával.” – tette hozzá.

Szeged orvosi robotkar átadás

Fotó: Bobkó Anna, a Szegedi Tudományegyetem fotóriportere

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a sajtóeseményen kifejtette: a magyar gazdaság utóbbi negyedéves 5,2 százalékos növekedése, jelentősen meghaladta az uniós és a német adatokat is. Ez a high tech gyártó és szolgáltató szektor eredményének köszönhető. Ezen belül a magyar egészségipar évente 5-6 százalékos növekedést ér el, a szabadalmi bejelentések több mint egyharmada erről a területről származik. Az orvosképzés az oktatás, kutatás és a klinikai ellátás egységére épül. A gyakorlati képzés jelentősége egyre nő, ehhez megfelelő eszközökre is szükség van, ilyen az újonnan kialakított műtőkomplexum. – tette hozzá.

hibrid műtő Szeged Siemens robotkar

A szegedi műtőkomplexumba elhelyezett Siemens Healthineers ARTIS pheno Magyarország első robotkarral működő berendezése. A szükséges terápiától függően az angiográfiás készülék a legoptimálisabb helyre pozícionálható, így akár a nyílt műtét alatt is alkalmazható. Ez a tény lehetővé teszi, hogy új műtéti technikákat is kidolgozzanak a szegedi klinikán. A rendszer képes az érfestés mellett koponya CT minőségű felvételeket is készíteni, sőt képes az egyes agy területek vérellátását is meghatározni, ami nagy segítséget jelent az agyi érelzáródásban – stroke-ban – szenvedő beteg sürgős ellátásában. Erre az új technikára alapozva egyik pillanatról a másikra új dimenzióba kerülhet a dél-alföldi, storke-ban szenvedő betegek akut ellátása, mint a thrombectomia és az aneuryma okozta agyvérzések gyógykezelése. Mindemellett a különböző diagnosztikai képalkotó módszerek (ultrahang, CT, MR felvételek) egyidejű felhasználásával szinte milliméter pontosan képes navigálni az ellátást végző orvost a beavatkozás során. Ezen tulajdonságainak köszönhetően jelentősen csökkenthető a sugár- és kontrasztanyag dózis is, illetve a korszerűbb műtő növeli a gyógyítás hatékonyságát. Mindemellett a készülék gyorsasága, illetve a programok fejlettsége segíti az orvost a gyorsabb döntéshozatalban is.

Az orvosi képalkotási technológia piacvezető szereplőjeként kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az innováció és a hatékonyságnövelés teljes eszköztárával segítsük a magyar egészségügyet, ennek köszönhetően állunk az újító jellegű klinikai megoldások kidolgozásának élvonalában. – nyilatkozta Oroszné Vincze Rita a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója. „Reményeink szerint a szegedi berendezés lesz az első olyan Siemens Healthineers show site, vagyis bemutató centrum Európában, ahol idegsebészeti, onkológiai, valamint intervenciós radiológiai beavatkozásokat végeznek majd, minimál invazív módon.” – tette hozzá.

Ez a fejlesztés mind a gyógyításban, kutatásban, oktatásban és nem utolsósorban finanszírozási technikában is szinte egyedülálló Európában. A két speciális műtőhöz kapcsolódik egy modern, 29 ágyas fekvőbeteg osztály is, amely az idegsebészet betegellátás további fejlődését fogja szolgálni.

„Ily módon az Idegsebészeti Klinika 4 önálló műtőjével, 12 intenzív és 87 betegágyával Európa egyik legnagyobb idegsebészeti ellátó központjává nőtte ki magát, eleget téve a rohamosan növekvő műtéti igényeknek. A fejlesztéseknek köszönhetően a műtéti számok néhány év leforgása alatt 1300-1500-ról 4000-re emelkedtek, az új műtők elindításával pedig 2-3 éven belül ez a szám megduplázódni látszik. Vagyis egyetemünk, elsősorban az Idegsebészeti és a Fül- Orr Gégészeti Klinikák tevékenységére alapozva Európa, de talán a világ egyik meghatározó fej-nyaksebészeti központjává válhat.” – mondta el Prof. Dr. Barzó Pál, tanszékvezető egyetemi tanár

Egészség

Valós környezetben tesztelhetik majd az egészségügyi MI és robotikai megoldásaikat az európai startupok és kkv-k

egészségügyi

A TEF (Testing and Experimentation Facility) program célja, hogy egyszerűsítse a mesterséges intelligencia és a robotika megoldásainak tesztelését valós környezetben.

A TEF program öt szakterületre fókuszál: egészségügy, ipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, energetika és intelligens városok. A Portugália által vezetett egészségügyi konzorcium most indította el első pályázati felhívását európai egészségügyi startupoknak és vállalkozóknak.

A mesterséges intelligencia (MI) és a robotika kulcsszerepet játszhat az európai népesség elöregedése és az egészségügyi munkaerőhiány jelentette kihívások kezelésében. 2050-re Európában a 80 évesek vagy annál idősebbek száma meghaladja majd a 48 milliót, így előtérbe kerülhetnek a betegek távfelügyeletét és a korai beavatkozást lehetővé tévő megoldások. Az MI alapú viselhető okoseszközök és érzékelők például folyamatos egészségügyi felügyeletet tesznek lehetővé, javítják a hatékonyságot és csökkentik az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terheket.

Az elmúlt években jelentősen nőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó innovatív egészségügyi startupok száma. A Hungarian Startup Report 2022 című jelentés szerint a magyar induló vállalkozások körében továbbra is a mesterséges intelligenciát használó vállalkozásokból van a legtöbb, több mint 20%-uk dolgozik az MI vagy gépi tanulás területén. A Dealroom startup adatbázisából kiderül, hogy Magyarországon több mint 90 működő MI startup és scaleup van, amelyek összértéke több mint 1,5 milliárd euró. A legnagyobb értékű magyar MI startupok közül néhányan az egészségügyi szegmensben tevékenykednek, köztük az EIT Health által is támogatott SemseApps és a Turbine.AI.

Nyílt felhívás a mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő uniós startupok és kkv-k számára

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk nagy lehetőségeket rejtenek magukban, azonban számos tényező akadályozza gyakorlati megvalósításukat. Ilyenek a használatukban rejlő kockázatok és a bizalomhiány, valamint a piacra lépést támogató infrastruktúra hiánya, továbbá az, hogy szigorú tesztelésnek kell őket alávetni. A TEF Health célja, hogy egyszerűsítse az MI és robotikai megoldások valós környezetben történő hitelesítését és tesztelését. A februárban megnyílt első TEF Health felhívás keretében mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő startupok és kkv-k jelentkezését is várja az Európai Unió bármely országából.

A konzorcium élén a portugáliai Pedro Nunes Intézet áll. A konzorciumban részt vesz a Centro Hospitalar Universitário de Coimbra (CHUC), a portói Centro Hospitalar de São João, az Egészségügyi Minisztérium shared service irodája, a Portugál Egészségügyi Klaszter, valamint az EIT Health InnoStars, az Európai Unió szervének, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) részét képező EIT Health nyolc földrajzi területének egyike. Európai szinten a projektben 10 ország 52 szervezetéből álló konzorcium vesz részt, amelynek vezetője a berlini Charité Egyetemi Kórház.

A projekt elsődleges célja, hogy elősegítsük a megbízható mesterséges intelligencia, illetve robotikai megoldások fejlesztését és piacra lépését. Ennek az együttműködésnek az egyik legfontosabb lépése, hogy létrehozzuk a gyakorlati tesztelésre alkalmas létesítmények hálózatát. Ezek a létesítmények fizikai infrastruktúrát, adatforrásokat, számítási képességeket, élő laboratóriumokat és laboratóriumi tesztelési lehetőségeket biztosítanak az egészségügyi innovátoroknak a nagyszabású, valósághű környezetben végezhető tesztekhez és kísérletekhez”

– magyarázza Ricardo Pires, az EIT Health InnoStars egészségügyi közösségi vezetője.

A TEF-ek hálózatának létrehozása az Európai Bizottság kezdeményezése, amelyek célja a mesterséges intelligencia és a robotikai megoldások tanúsításának és tesztelésének egyszerűsítése. A tervek szerint ezek a nagyszabású kísérleti központok olyan fizikai és virtuális létesítményeket kínálnak, ahol a startupok és kkv-k támogatást kaphatnak legújabb, mesterséges intelligencián alapuló technológiáik valós környezetben történő teszteléséhez, validálásához és bemutatásához. A valós környezetet kórházak és az egészségügyben működő kutatási és fejlesztési laboratóriumok fogják biztosítani.

A TEF-Health amellett, hogy hozzájárul az uniós egészségügyi rendszerek hatékonyságának, rugalmasságának és fenntarthatóságának növeléséhez, célul tűzi ki az egészségügyi ellátás terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a jogi, etikai, minőségi és együttműködési szabványoknak való megfelelés biztosítását.

A pályázati folyamat több szakaszból áll, beleértve a jogosultsági vizsgálatot, az értékelést és a portugál TEF-Health szolgáltatási katalógushoz való hozzáférés jóváhagyását. Az érdeklődő startupok és kkv-k a https://tefhealth.eu/call/call-1 weboldalon jelentkezhetnek, a pályázati felhívás dokumentumában ismertetett pályázati folyamatot követve. Az uniós tagállamokból származó kiválasztott startupok és kkv-k állami támogatásban részesülnek a validálási szolgáltatások piaci árából nyújtott kedvezmények formájában.

„Számos ígéretes magyar startup és kkv dolgozik MI és robotikai fejlesztéseken, de a tesztelés és a validálás követelményei jelentős kihívásokat jelentenek megoldásaik piacra vitelében. Ebben hozhat áttörést a TEF Health program, mely olyan lehetőségeket nyit meg a hazai cégek előtt, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. Ezek az innovatív startupok nemcsak arra kapnak esélyt, hogy valós környezetben tesztelhessék terméküket vagy szolgáltatásukat, hanem arra is, hogy az általuk kifejlesztett megoldások piacra kerüljenek és hozzájáruljanak az európai egészségügy helyzetének javításához is”

mondta el Békási Tamás, az EIT Health RIS üzletfejlesztési menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mosolytervezés felsőfokon: már a fogászatban is hódít az AI

mosolytervezés

A mesterséges intelligencia a mosolytervezésben is utat tört magának, és egy olyan forradalmi technológiát alkalmaz, amivel a tervezés nem csak egyszerű és gyors, de a leghatékonyabbnak is bizonyul. De mit is jelent mindez?

Egy kutatás azt mutatja, hogy a nők átlagosan 62 alkalommal mosolyognak naponta, míg a férfiak átlagosan csak nyolcszor. Pedig az emberek több mint 37%-a számára az első dolog, amit észrevesznek egy személyen, a mosolya – derül ki a Today’s Dental cikkéből.  A mosoly tehát fontos, a fogak állapota azonban nem csak esztétikai kérdés. A szájüregi megbetegedések világszerte a leggyakoribb nem fertőző betegségek közé tartoznak, és a WHO szerint 466 millió embert érintenek az európai régióban.

Áttörés a fogászati esztétikában: mosolytervezés mesterséges intelligencia segítségével

A mosolytervezés során a fogorvos és a páciens együttműködik annak érdekében, hogy feltérképezzék, milyen változtatásokat és beavatkozásokat szükséges alkalmazni a szebb mosoly érdekében. Kezdetben a mosolytervezés a fogorvosi tapasztalaton és a pácienssel való konzultáción alapult, majd a digitális technológia megjelenése forradalmasította az eljárást korszerű digitális eszközökkel és szoftverekkel. A digitális mosolytervezési programok (DSD) legújabb innovációja pedig a mesterséges intelligencia (AI) integrálása.

Egy törökországi tanulmány összehasonlította a fogorvosok, fogorvostanhallgatók és laikusok esztétikai preferenciáit a kézzel és az AI segítségével készített mosolytervek tekintetében, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a nem, a szakmai tapasztalat és a szakterület. A felmérés általános észlelési különbséget mutatott ki a fogorvosok és a laikusok között, azonban a szimmetrikus arcok esetében a mesterséges intelligencia által generált minták mind a fogorvosok, mind a laikusok számára elfogadhatóak voltak. Az AI matematikai modellekre támaszkodik a szimmetrikus mosolyok létrehozásához. Mivel azonban az arcáramlás, azaz az arc vonalainak és kontúrjainak természetes áramlása figyelembe veszi az emberi érzékelést, természetesebb mosolytervezést tesz lehetővé mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus arcok esetében. Míg a mesterséges intelligencia által vezérelt DSD jól működik szimmetrikus arcok esetében, a manuális technikák jobbak lehetnek aszimmetrikus esetekben. Mivel a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár az egészségügyben, az algoritmikus korlátok miatt előfordulhatnak félreértelmezések, de az jól látható volt az eredményekből, hogy a digitális mosolytervezés a legtöbb esetben a mesterséges intelligencia segítségével is használható.

“A beszélgetések 49%-ában egymás száját figyeljük, a fogak állapota tehát rövid időn belül a másikról alkotott kép meghatározó elemévé válik. Míg egy évtizeddel ezelőtt csak a fogtechnika számára volt adott a digitális technológia, addig manapság már segítségül hívhatjuk a mosolytervezést végző programokat és azonnali mosoly szimulációt mutathatunk a pácienseknek”

– mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa, aki szerint láthatóan nő azok száma, akik a mosolyukat “terveztetni” szeretnék.

Számos fogászati alkalmazás létezik, amellyel a fogorvosok terveket készíthetnek és hatékonyan prezentálhatják azokat a pácienseknek. Ilyen többek között a Smilefy 4.0 applikáció is, ami mesterséges intelligenciával működő 3D mosolytervezési megoldást kínál, és amelyet már itthon is alkalmaznak. A technológiával a fogászati szakemberek percek alatt könnyedén készíthetnek 3D mosolytervet, és a legmodernebb mesterséges intelligenciát kihasználva kezelési vizualizációt és 3D nyomtatásra kész maketteket, héjakat, kompozit koronákat és ideiglenes modelleket készíthetnek. Ez az innovatív megoldás újradefiniálja a fogászati esztétikát azáltal, hogy a 3D mosolytervezési folyamatot eddig nem látott pontossággal és a kiválasztott kezelési lehetőségek alapján történő alkalmazkodó képességgel automatizálja.

Intraorális szkenner és digitális fogyasztói élmény a fogászatban

A digitális fejlődés hatására a mosolytervezésen túl másfajta innovációk is megjelentek, amit már hazai és nemzetközi szinten is egyre több fogászat használ. Ilyen többek között az intraorális szkenner, azaz a digitális lenyomatvétel, ami a fogpótlások precíz kivitelezéséhez járul hozzá. Az Amerikai Egyesült Államokban a laboratóriumi esetek 33%-a intraorális vizsgálatból indul ki és az előrejelzések szerint a digitális lenyomatvétel fejlesztései hamarosan átalakítják a fogászati munkamódszereket – derül ki a Institute of Digital Dentistry cikkéből. A digitális fogyasztói élmény más szektorban már alapvető, ilyen például egy online vásárlás is, de mit jelent ez a fogászatban? A páciensek egyre gyakrabban részesülnek digitális fogyasztói élményben, amikor is bevonódva a vizsgálat során röntgenfelvételeket, kezelési szimulációkat vagy akár az intraorális szkenner eredményeit láthatják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A bélflóránk elárulhatja, hogy gyorsan öregszünk

bélflóra

2024. február 27-én jelent meg az Aging Cell szakfolyóirat “Alterations of the gut microbiome are associated with epigenetic age acceleration and physical fitness” című cikke, aminek első szerzői helyén Kerepesi Csaba és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kutatója, Torma Ferenc osztoznak.

A cikk konklúziója szerint az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával.

A mesterséges intelligencia alapú epigenetikai órák képesek az öregedési folyamat mérésére és betegségek, illetve a halál előrejelzésére. A magasabb edzettségi fokot lassabb öregedéssel és egészségesebb élettel hozzák összefüggésbe. A mikrobiom (például a bélflóra) változik különféle betegségek és az öregedés hatására, mégis, az epigenetikai öregedés órákkal való kapcsolata eddig ismeretlen volt.

„Hogy erre fényt derítsünk aktív egyének bélflórájából származó metagenomikai- és véréből származó epigenetikai mintákat gyüjtöttünk, kiegészítve edzettségi adatokkal, majd alkalmazva az epigenetikai öregedés órákat összefüggéseket kerestünk a gyorsult öregedés, a bélflóra összetétele és az edzettség között”

– fogalmazott Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója.

„Azt találtunk, hogy a fizikailag aktív középkorú, illetve idős egyének között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával (entrópiájával) és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult.”

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a lassult öregedést és a magasabb edzettségi szintet mutató egyének bélflórájában nagyobb arányban fordultak elő azok a baktériumok, amelyeket gyakran gyulladásgátlással hoznak összefüggésbe.

Összefoglalva, az eredményeink azt sugallják, hogy a mikrobiom egyes megváltozásai összefüggésbe hozhatók a vér alapján mért gyorsult öregedéssel és az edzettséggel. A tanulmány ide kattintva érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss