Egy magyar ember háztartásában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik, amelyből 20,8 kilogramm elkerülhető lenne – derül ki a Nébih friss felméréséből.

A szeptemberi rohanásban ezért nemcsak a napirendünket, hanem a konyhai rutinunkat is érdemes újragondolnunk. Az LG Electronics Magyarország (LG) és Tóth Szilárd, Michelin-csillagos séf azt mutatja meg, hogyan tehetjük egyszerűbbé a hétköznapi főzést tudatos tervezéssel és a konyhai technológia okos használatával – úgy, hogy közben kevesebb élelmiszer menjen veszendőbe.

A „mit főzzek ma?” kérdésnél kezdődhet a pazarlás

A Nébih kutatása szerint a magyar háztartásokban legnagyobb mennyiségben a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk mennek kárba: ez a három kategória adja az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét. A leggyakoribb okok között évek óta ugyanazok szerepelnek: a túlvásárlás, a túl nagy adagok és az otthon lévő, korábban beszerzett, de fel nem használt élelmiszerekről való megfeledkezés.

Szeptemberben, a nyaralások után és az iskola kezdetével újra sűrűbbé válnak a hétköznapok. Ilyenkor különösen sokat számíthat, ha nem minden este a nulláról próbáljuk megoldani a vacsorát. Tóth Szilárd szerint érdemes inkább olyan, jól variálható hozzávalókkal készülni, amelyekből a hét során többféle fogás is gyorsan összeállítható.

Augusztus végén ehhez még bőségesen válogathatunk a szezonális zöldségekből. „Egy fárasztó munkanap után mindenképpen egy egyszerű salátát javasolnék frissen sült hússal vagy sajttal. Ha pedig maradt még bennünk egy kis energia, a sütő Air Fry funkcióját kihasználva készíthetünk hozzá ropogós csirkecombfilét, vagy az összevonható főzőzónán akár egyszerre a család több tagjának is piríthatunk spenótot friss fűszerekkel” – mondja Tóth Szilárd, az LG-vel együttműködő séf.

Az LG beépíthető sütőiben elérhető Air Fry funkcióval külön készülék nélkül is készíthetünk ropogós fogásokat, így egy újabb eszköz sem foglal helyet a konyhapulton, a tágas sütőtérben pedig egyszerre nagyobb adag is elkészíthető. Az indukciós főzőlapok összekapcsolható zónái eközben nagyobb felületet biztosítanak például méretesebb edények vagy grill-lap használatához.

Nem kell vasárnap eldönteni, mit eszünk pénteken

A meal prepping lényege nem feltétlenül az, hogy már hétvégén öt doboz készételt sorakoztassunk fel a hűtőben. Szilárd inkább olyan alapokban gondolkodik, amelyekből később, az adott naphoz és a kedvünkhöz igazodva többféle fogás születhet.

„Mindig legyen otthon sokféle zöldség és fűszer” – tanácsolja a séf. Ha ezek mellé néhány húsféléről vagy más, jól kombinálható hozzávalóról is előre gondoskodunk, ugyanaz az alap más körettel, fűszerezéssel vagy zöldséggel egészen új étellé válhat. Így nem kell napokkal korábban eldöntenünk, pontosan mi kerüljön az asztalra, mégsem minden este az üres hűtő előtt állva kezdődik a vacsorakészítés.

A szakember például többféle húst is elkészítene a hétre az LG prémium beépíthető sütőiben megtalálható Air Sous-Vide funkcióval. Az eljárás alacsony hőmérsékletű sütéssel és szabályozott légáramlással járul hozzá az egyenletes eredményhez, hagyományos sous-vide vízfürdő nélkül.

„Ha sous-vide-oljuk a húsokat, azok napokkal később is felhasználhatók, miközben remek marad a minőségük” – mondja Szilárd. Így a hosszabb hőkezelést elvégezhetjük egy nyugodtabb időszakban, a sűrűbb napokon pedig már csak azt kell eldöntenünk, milyen fogás készüljön az előkészített hozzávalókból.

A vasárnapi ebéd már szombat este elkezdődhet

Szilárd egyik kedvenc példája erre az egészben sült sertéstarja. „Ha egész sertéstarját szeretnénk készíteni, 85 Celsius-fokon, 12 óra alatt elkészíthetjük. Ezt akár este is betehetjük a sütőbe, és ha reggelre időzítjük a program végét, mire felkelünk, gyakorlatilag 95 százalékban kész is egy finom vasárnapi sült.”

Az LG prémium beépíthető sütőiben található Air Sous-Vide funkció szabályozott hőmérséklettel és légáramlással dolgozik, egyes beépíthető sütőkön pedig időzített sütés is beállítható. Így a hosszú elkészülési idő nem egyenlő a konyhában töltött idővel.

Reggelre már csak az utolsó lépések maradnak: a séf a tarját kevés fűszerrel vagy visszaredukált jus-vel dörzsölné be, majd 220 Celsius-fokon nagyjából húsz perc alatt sütné készre. Mellé néhány fej gomba és friss gyökérzöldség kerülhet, így viszonylag kevés aktív munkával komplett fogás kerülhet az asztalra.

Ez jól példázza Szilárd meal prephez való hozzáállását is: nem kész menüsorokat kell napokkal korábban legyártani, hanem olyan kiindulópontokat teremteni, amelyekből a megfelelő pillanatban kevés munkával kész étel születhet.

A séf „vésztartaléka” a fagyasztóban lapul

A tudatos tervezés a maradékoknak is új szerepet adhat. Szilárd egyik kedvenc praktikája például a jus, amelyet kis adagokban lefagyaszt, majd akkor vesz elő, amikor egy hosszú nap végén már nincs kedve komolyabb főzésbe kezdeni.

„Egy hosszú és fárasztó napot gyakran egy brutál forró levessel zárok. Ehhez nem kell más, mint két-három jus-kocka a fagyasztóból, amit rengetegféleképpen lehet ízesíteni” – meséli.

Forró vízzel, vékonyra vágott friss zöldségekkel és tésztával néhány kéznél lévő összetevőből rövid idő alatt meleg vacsora születhet. A praktika jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amelyre a Nébih is felhívja a figyelmet: a megfelelő tárolás, a maradékok felhasználása és a tudatosabb bevásárlás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb étel végezze a szemétben. 1

A gépnek nem kell tudnia, mit szeretnénk vacsorázni

Tóth Szilárd szerint a korszerű konyhai eszközök igazi előnye nem az, hogy átveszik tőlünk a főzést, hanem hogy bizonyos időigényes vagy nagyobb odafigyelést kívánó munkafázisokat egyszerűbbé tehetnek.

„A »mit főzzünk« kérdésben nem segít egy gép, azt nekünk kell eldöntenünk. De a »hogyan«-ban biztosan nagy segítség” – foglalja össze.

Az LG beépíthető prémium sütőiben az Air Fry és az Air Sous-Vide mellett a ProBake légkeverés az egyenletes hőelosztást támogatja, míg az LG ThinQ alkalmazással egyes modelleken távolról is nyomon követhető a hátralévő sütési idő. És mivel egy hosszú nap után a munka nem ér véget azzal, hogy elkészült a vacsora, bizonyos modellek a sütő tisztán tartását is megkönnyítik: az EasyClean™ technológia víz és a sütő speciális belső bevonatának segítségével fellazítja a sütőtérben lévő szennyeződéseket, amelyek ezután könnyebben letörölhetők.

A főzőlapnál Szilárd az összevonható zónákat emeli ki. „Gyorsabban és könnyedén grillezhetek akár több fő részére is egy időben” – mondja. Az LG Flex Zone megoldásával a zónák páronként összekapcsolhatók, így nagyobb főzőfelület alakítható ki, ami például méretesebb edények használatakor ad nagyobb szabadságot.

„Gyakorlatilag rengeteg lehetőség áll a rendelkezésünkre az LG beépíthető konyhai gépei által, így csak a kreativitásunk és az időnk szab határt annak, mi kerül végül az asztalra” – teszi hozzá a séf.

Három szabály, ami megkönnyítheti a szeptemberi hétköznapokat

Tóth Szilárd szerint három egyszerű alapelvvel kevesebb lehet a kapkodás a konyhában. Először is ismerjük meg, mire képesek az otthoni konyhai eszközeink, mert sokszor olyan lehetőségeket sem használunk ki, amelyek éppen a sűrű napokon lennének hasznosak. Másodszor a nyugodtabb időszakokban dolgozzunk a nehezebb napokra: egy adag alaplé, jus vagy néhány előkészített hozzávaló később értékes perceket jelenthet. Harmadszor pedig nem kell mindenáron minden este főzni. Ha előre tudjuk, hogy egy adott napon erre nem lesz időnk vagy energiánk, jobb ehhez igazítani a bevásárlást is, mint olyan élelmiszereket hazavinni, amelyek végül felhasználatlanul maradnak.

A Nébih adatai szerint az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal mérséklődött a magyar háztartások élelmiszer-pazarlása, vagyis egyre tudatosabban bánunk azzal, ami a kosarunkba kerül. 1 A következő lépéshez pedig nem feltétlenül kell több időt töltenünk a konyhában. Sokszor éppen az jelenthet megoldást, ha előre átgondoljuk, mit mikor érdemes megcsinálnunk – a többit pedig, ahol lehet, rábízzuk a konyhai eszközeinkre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az idei nyár ismét emlékeztetett bennünket arra, hogy a szélsőséges hőség már nem kivétel, hanem egyre inkább a mindennapjaink része. A tartósan alacsony dunai vízállás, a megnövekedett energiaigény és a víztakarékossági felhívások sokakat arra ösztönöznek, hogy tudatosabban használják az erőforrásokat.

Kevesebbet használni a klímát, spórolni a vízzel vagy természetesebb anyagokat választani elsőre elsősorban környezetvédelmi kérdésnek tűnik. Pedig ezek közül számos döntés a saját egészségünkre is kedvező hatással lehet. Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, hogyan találkozik a fenntarthatóság és az egészségtudatos életmód a nyári hónapokban.

„A természethez való alkalmazkodás nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos. Az emberi szervezet is akkor működik a legjobban, ha nem folyamatosan extrém körülmények között próbáljuk fenntartani a komfortérzetünket.”

– mondja a szakértő.

Valóban jó ötlet 21 fokra hűteni a lakást?

A légkondicionáló ma már sok helyen nélkülözhetetlen, különösen a legmelegebb napokon. A probléma azonban nem maga a klíma, hanem a túl nagy hőmérséklet-különbség. Ha odakint 37–38 °C van, bent pedig 21–22 °C, a szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a jelentős hőmérséklet-változásokhoz. Ez fokozott terhelést jelenthet a hőszabályozás számára, ráadásul a túl hideg, száraz levegő kiszáríthatja a nyálkahártyákat és kellemetlen izomfeszülést is okozhat.

„Általában elegendő, ha a lakás hőmérséklete 25–27 °C körül marad. Ez még kellemesebb környezetet biztosít, miközben kisebb terhelést jelent a szervezetnek és jelentősen csökkentheti az energiafelhasználást is.”

A természetes anyagok nemcsak kényelmesebbek

Nyáron sokan választanak műszálas sportruházatot vagy divatruhát, pedig ezek nem mindig ideálisak a mindennapokban. A pamut, a len vagy a kender jobban szellőzik, segíti a verejték elpárolgását és kevésbé akadályozza a szervezet természetes hőleadását.

„A bőrünk a legnagyobb szervünk, és hőségben kiemelt szerepet játszik a test hűtésében. Ha ezt túl vastag vagy rosszul szellőző anyagokkal akadályozzuk, az a komfortérzetünket is rontja.”

– teszi hozzá Dr. Hámori Lilla.

Dr. Hámori Lilla

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a természetes alapanyagok választása egy másik szempontból is előnyös lehet. Számos szintetikus textília tartalmazhat olyan vegyi anyagokat vagy kikészítő anyagokat, amelyek érzékeny bőrűeknél irritációt okozhatnak. Emellett mosás közben mikroműanyagok is kerülhetnek a környezetbe.

A hűsölésnek nem mindig a klíma a legjobb módja

Sok olyan egyszerű megoldás létezik, amely egyszerre csökkentheti a lakás felmelegedését és az energiafogyasztást. A reggeli és esti kereszthuzat, a nappali árnyékolás, a redőny használata sok esetben hatékonyabban előzi meg a felmelegedést, mint amikor már délután próbáljuk lehűteni a forró lakást.

A nyári étrend is lehet fenntartható

A szezonális zöldségek és gyümölcsök nemcsak környezetvédelmi szempontból kedvezőbb választások. Frissen szedve általában ízletesebbek, kevesebb szállítást igényelnek, és természetes módon illeszkednek a nyári időszak igényeihez. Uborka, paradicsom, cukkini, paprika, őszibarack, sárgabarack vagy görögdinnye – ezek egyszerre járulnak hozzá a folyadékbevitelhez és értékes vitaminokat, ásványi anyagokat is biztosítanak.

„A természet mindig évszakhoz igazodva kínálja azt, amire a szervezetünknek leginkább szüksége van. Érdemes ezt kihasználni, és minél több szezonális alapanyagot választani.”

Kevesebb pazarlás, nagyobb odafigyelés

A hőségben különösen könnyen romlanak az élelmiszerek, ezért a tudatos bevásárlásnak is nagy jelentősége van. Kisebb mennyiségek vásárlása, a maradékok kreatív felhasználása vagy a heti menütervezés nemcsak az élelmiszer-pazarlást csökkentheti, hanem azt is segíti, hogy frissebb alapanyagok kerüljenek az asztalra.

Az egészség és a fenntarthatóság nem egymással versenyez

Dr. Hámori Lilla szerint sokan úgy tekintenek a fenntarthatóságra, mint egy újabb szabályrendszerre, pedig valójában számos környezettudatos döntés az egészségünket is szolgálja.

„Nem kell tökéletesnek lennünk. Már néhány apró változtatás – egy kicsit magasabbra állított klíma, természetes ruhák választása, szezonális alapanyagok előnyben részesítése vagy a tudatosabb vízhasználat – egyszerre támogatja a saját szervezetünket és a környezetünket is. A kettő sokkal szorosabban összefügg, mint elsőre gondolnánk. És ha ez nem lenne elég, ezek a tudatos döntések legtöbb esetben még a pénztárcánkat is kímélik.”

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóként, fitoterapeuta szakvizsgával rendelkező természetgyógyászként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Munkájában ötvözi a modern kutatások eredményeit a természetközeli, fenntartható életmód szemléletével. Kiemelt célja, hogy olyan gyakorlati megoldásokat mutasson, amelyek hosszú távon egyszerre támogatják az egészséget és a környezetet. További információk a honalpon: https://drhamorililla.hu 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A magyar lakosság számára elérhető digitális egészségügyi ökoszisztéma három pillére – az EESZT, az EgészségAblak és az Egészségvonal – külön-külön már bizonyította létjogosultságát, de a  felhasználók fejében ezek nem egy egységes rendszer részei. A PwC Magyarország közel 1400 fős, reprezentatív piackutatása (részletes eredmények elérhetőek itt) szerint a felhasználók ugyan bíznak a központi platformokban, de a rendszerszintű hatékonyságot gátolja az egységes betegút hiánya.

A digitális egészségügy következő nagy lépése az lehet, hogy a ma még különálló szolgáltatások a felhasználói élethelyzetekre épülő egységes, proaktív rendszerré álljanak össze.

Erős alapok, eltérő szerepek

Az elmúlt évtizedben a magyar egészségügy digitális átalakulását több fontos mérföldkő jelezte. A 2017-ben indult EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) mára a leletek, receptek, beutalók és ellátási dokumentumok hiteles digitális tárhelyévé vált. A pandémia alatt életre hívott, ma EgészségAblak néven ismert mobilalkalmazás a modern, zsebben hordható egészségügyi asszisztens szerepét tölti be. Ezt egészíti ki a 1812-es számon hívható Egészségvonal és a hozzá kapcsolódó weboldal is, amely napi 24 órában kínál szakmai  tájékoztatást.

A PwC kutatása alapján a platformok ismertsége és használati intenzitása eltérő képet mutat. Az EESZT Lakossági Portált a megkérdezettek 83%-a ismeri, és kétharmaduk aktívan használja is. Az EgészségAblak bár később indult, figyelemreméltó sikertörténetté vált – a válaszadók közel kétharmada ismeri, és a letöltők 91%-a  használja is az applikációt, ami kiemelkedő elköteleződést jelez. Ezzel szemben az Egészségvonal 20% körüli ismertsége elmarad a várakozásoktól.

Puskás Otti, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője szerint a felhasználók számára egyértelművé kell tenni, hogy ezek a csatornák egy rendszer részei. A lakosság 62%-a ugyanis nem tudja megítélni, hogy ez a három szolgáltatás összetartozik-e, és mindössze egyötöde ismeri fel, hogy egyetlen központi digitális ökoszisztéma részeiről van szó.

A leletek és receptek elérhetősége csak az első lépés

A használati mintázatok arra utalnak, hogy a lakossági digitális egészségügy ma még főként az adatokhoz való hozzáférésről szól. Az EESZT Lakossági Portálja szinte kizárólag „dokumentumtárként” működik, az EgészségAblak ugyanezt az alapot aktívabb szolgáltatás- és információkereső funkciókkal egészíti ki. Mindkét platformon továbbra is az ellátási dokumentumok, leletek és receptek visszakeresése dominál, de az időpontfoglalás – az egyik legismertebb aktív ellátásszervező funkció – már a mobilalkalmazás negyedik leggyakrabban használt funkciója.

A válaszadók a vizsgált digitális egészségügyi platformokat szakmailag hitelesnek és megbízhatónak tartják. Ez különösen az EgészségAblak és az EESZT esetében magas ajánlási hajlandóságban is megmutatkozik, míg az Egészségvonalat használók szűkebb körében az élőhangos segítségnyújtás elégedettségi mutatói emelkednek ki.

„Az alapok kiválóak, a bizalom megvan. Ahhoz, hogy a rendszer hatékonyságát ki lehessen használni, az egyes lakossági szolgáltatási platformokat egyetlen, könnyen érthető márkaként, transzparens szolgáltatási logika  mentén kell definiálni. Ez nemcsak a felhasználók dolgát könnyítené meg, de a fejlesztési források
hatékonyabb összpontosítását is segíthetné” 

– mutat rá a szakértő.

A leletmegtekintéstől a személyesre szabott segítségnyújtásig

A PwC szakértői szerint a digitális egészségügy következő fejlődési szakaszát nem elsősorban a mesterséges
intelligencia vagy újabb technológiai megoldások bevezetése hozza el, hanem az, ha a lakosság számára valóban használható, élethelyzetekre épülő megoldások születnek. A jelenlegi digitális egészségügyi platformok többsége jól működik „irattárként”, de csak korlátozottan segíti a felhasználót abban, hogy megszervezze az ellátását vagy magabiztosabban döntsön a következő lépésekről.

A jövő digitális egészségügyének ezért a páciens szemszögéből kell építkeznie. A cél nem az újabb funkciók  halmozása, hanem olyan integrált szolgáltatások kialakítása, amelyek végigvezetik a felhasználót az egészségügyi folyamatokon: segítenek értelmezni a leleteket, támogatják a szükséges következő lépések megtételét, egyszerűvé teszik az időpontfoglalást, és csökkentik a bizonytalanságot.

A lakossági digitális egészségügy fejlesztése fokozatos építkezést kíván – érvelnek a PwC szakértői. Elsőként a meglévő szolgáltatások használhatóságát, átláthatóságát és összhangját kell megerősíteni, erre épülhetnek a fejlettebb, proaktív, majd később mesterséges intelligenciával támogatott megoldások.

Az erre kidolgozott érettségi modell jól szemlélteti a lakosság számára nyújtott szolgáltatási érték növelését. A
magasabb érettségi szintek felé haladva a rendszerek az adatok egyszerű megjelenítésétől fokozatosan jutnak el az értelmezésen és az ügyintézés támogatásán át a személyre szabott, proaktív segítségnyújtásig. Ez a modell egyben fejlesztési iránytűként is szolgálhat: arra hívja fel a figyelmet, hogy a fejlettebb, akár mesterséges intelligenciára épülő megoldások csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok stabil, jól működő és a felhasználók számára könnyen érthető alapokra épülnek. Ennek megfelelően a digitális egészségügy fejlesztésének
középpontjában nem a technológia, hanem a páciens élethelyzeteinek hatékony támogatása kell, hogy álljon.

„Az, hogy a leletek, receptek és beutalók digitálisan elérhetők, óriási előrelépés, de a felhasználói bizonytalanság ettől még nem tűnik el automatikusan”

– hangsúlyozza Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadási csapatának vezetője.

„A páciens sokszor nem az adatot keresi önmagában, hanem azt próbálja megérteni, mit jelent számára a következő lépés: kell-e orvoshoz fordulnia, hol tud időpontot foglalni, vagy mit kezdjen egy frissen kapott eredménnyel. A következő érettségi szintet ezért azok a megoldások jelenthetik, amelyek az adatok megmutatása mellett eligazodást is adnak a felhasználónak.” 

Az eRecept már megoldott egy problémát, de a jövőbeli sikerhez ennél többre van szükség

Az eRecept jól példázza, milyen gyorsan válhat tömegesen használt szolgáltatássá egy digitális megoldás, ha egyértelmű és gyakori élethelyzetre ad választ. A Covid-időszakban a digitális receptfelírás aránya rövid idő alatt 70%-ról 90% fölé emelkedett, és mára páciens oldalon is az egyik leggyakrabban használt funkcióvá vált mind az EESZT-ben, mind az EgészségAblakban. Később a mobilapplikáció kiegészült további gyógyszerellátáshoz kapcsolódó funkciókkal, mint például a gyógyszertárkereső. Ez a fejlesztés is bizonyítja, hogy van igény a
gyakorlati ügyintézést könnyítő, mindennapi élethelyzetekre reagáló szolgáltatásokra. Nemzetközi jógyakorlatokból pedig számos további inspiráció gyűjthető: egyes országokban a gyógyszerfelírás automatikusan igényelhető, illetve a rendszerek különböző figyelmeztetéseket küldenek a gyógyszeres ellátással kapcsolatban.
Egy részletesebb kitekintés ebben a cikkben érhető el.

Összekapcsolt digitális betegút

A jelenlegi hazai működés viszont még alapvetően reaktív: a rendszer akkor ad információt, amikor a felhasználó belép és keres. A következő fejlődési lépcsőt olyan megoldások jelenthetik, amelyek már proaktívan is támogatják a felhasználót – például emlékeztetnek, ha elfogy a gyógyszer, figyelmeztetnek az esetleges kockázatokra, jelzik a szükséges következő lépéseket, vagy segítenek eligazodni a teljes ellátási folyamatban – függetlenül attól, hogy portál, mobilalkalmazást vagy telefonos csatorna.

„A digitális egészségügyben az lenne a valódi hozzáadott érték, ha a beteg nemcsak hozzáférne az adataihoz,
hanem könnyebben értené, mi következik belőlük. Ehhez a rendszernek idővel proaktívabbá kell válnia: jelezheti például, ha közeledik egy rendszeresen kiváltott gyógyszer felírásának ideje, figyelmeztethet a gyógyszerelési lista változásaira, vagy segíthet felkészülni egy utazásra a család aktuális gyógyszerigényei alapján. Ezek nem az
orvosi döntéshozatalt váltják ki, hanem a kockázatok korai jelzését és a felhasználói bizonytalanság csökkentését szolgálják”

– foglalta össze Remete Gergő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!