Connect with us
Hirdetés

Egészség

Ha ma élne Semmelweis, valószínűleg genetikus lenne

semmelweis

Minden év július 1-e a magyar egészségügy ünnepe, a Semmelweis-nap, ugyanis 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője.

Az azóta eltelt közel kétszáz évben számos tudományos felfedezés és eredmény járult hozzá ahhoz, hogy a gyermeket vállaló nők biztonságban érezzék saját és kisbabájuk egészségét a várandósság és a szülés során. Ahogy Semmelweis a XIX. században korát megelőző módszert vezetett be, ma a genetika az a terület, ahol a folyamatos tudományos áttöréseknek köszönhetően újabb és újabb úttörő eljárások teszik lehetővé a nyugodt babavárást.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője

Semmelweis kórbonctan tanár barátja halálának körülményeit vizsgálta ki, amikor rájött, hogy az a betegség, amely a férfi halálát okozta, a gyermekágyi lázzal azonos. Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák, amikor boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és a várandós nőket vizsgálják. Világossá vált számára, hogy ezért sokkal ritkább gyermekágyi láz azoknál a szülő nőknél, akiknél bábák segédkeztek, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezelt kismamák között.

Több vegyszert is kipróbált fertőtlenítésre, végül a klórmeszet találta legmegfelelőbbnek. Semmelweis kötelezte az általa vezetett kórházban dolgozó orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet klóros kézmosásra, mielőtt beléptek a szülészeti osztályokra, később pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti könyékig, körömkefével történő klóros kézmosást is, ami összességében egy negyedórás procedúra volt. Rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhunytak aránya 1% alá csökkent. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló volt, hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.

Semmelweis munkásságával rengeteg édesanya életét mentette meg, eredményei tulajdonképpen a mai orvoslás higiéniai feltételeinek alapjait fektették le.

Ian Donald, a babák fejlődésének felügyelője

A XIX. században a technológia még nem tette lehetővé, hogy a magzat egészségi állapotát is ellenőrizhessék az orvosok, Semmelweis után csaknem 100 évet kellett várni az ultrahangvizsgálatra. Ian Donald, skót tudós jött rá arra, hogy a magzatvízben a magzat hasonlóan vizsgálható, mint ahogy a II. világháború idején a tengerben úszó ellenséges tengeralattjárókat próbálták megtalálni. Donald és munkatársai továbbfejlesztették ezt a háborús technikát, először daganatos betegségek vizsgálatára használták, 1957-ben már magzati elváltozások megfigyelésére alkalmazták, alig egy évtizeddel később pedig a terhesség felismerésére is. Ez nagy előrelépést jelentett, hiszen a korábban használt röntgenről már akkor is tudták, hogy káros hatásai vannak.

Magzatról 3D-s ultrahangképet először 1974-ben készítettek, ez az eljárás hamarosan széles körben elterjedt a szülészet-nőgyógyászatban, napjainkban pedig már mm-es struktúrák térbeli megjelenítését is lehetővé teszi. A 3D és 4D technológia nemcsak orvosi szempontból fontos, hanem arra is alkalmas, hogy a szülők is végigkövessék, lássák a baba fejlődését.

Czeizel Endre, a magzatok megmentője

Semmelweis korában ismeretlen fogalom volt a tudatos családtervezés vagy a várandósgondozás.

Semmelweis után kétszáz évvel egy másik magyar orvos, Dr. Czeizel Endre volt az, aki kidolgozta a magzatok védelmének korszerű módszerét. Fő tudományos területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése volt és őt tekinthetjük a genetikai kutatási eredmények alkalmazásának egyik úttörőjének. Tudta, hogy az 1962-ben Nobel-díjjal elismert eredmény, a DNS felfedezése hozta meg azt az áttörést, amire a korszerű családtervezést és terhesgondozást építeni kell.

Már az 1970-es évektől genetikai tanácsadást végzett, kidolgozta a genetikai tanácsadás úgynevezett magyar módszerét, majd az 1980-as években a három lépésből álló Optimális Családtervezési programot. Módszere három szakaszra bontja a tudatos családtervezést. Elsőként az alkalmasságot kell tisztázni, hogy a leendő szülők megfelelő egészségi felkészültséggel lássanak a családtervezéshez. A második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülést jelenti, a harmadik lépésben – a fogantatás után – a középpontba a kora-terhesség fokozott védelme kerül.

Dr. Czeizel Endre 1980-as és 1990-es években végzett kutatásai világítottak rá arra, hogy a magzati fejlődési rendellenességek egy harmadát meg lehet előzni megfelelő összetételű vitaminkészítmény szedésével. A kutatási eredményei alapján kifejlesztett magzatvédő vitaminok nemcsak a nyitott gerinc és a koponyahiány 90 %-ának kialakulását képesek megakadályozni, hanem a szív és a hugyúti rendellenességek jelentős hányadát is, ezért is nevezték Czeizelt a magzatok megmentőjének.

A tudomány és ezen belül a genetika olyan gyorsan fejlődik. Újabb és újabb genetikai vizsgálatokat, terápiás megoldásokat fejlesztettek ki a tudósok. Már lassan 10 éve rendelkezésre áll a magzati diagnosztikában új fejezetet nyitó molekuláris genetikai vizsgálat, amelyaz anyai vérből a magzat teljes kromoszómaállományát képes ellenőrizni, de a PrenaTest® mellett az Origin hordozóság szűréssel azt is megtudhatjuk, hogy milyen genetikai rendellenességeket hordozunk rejtetten, melyeket gyermekeink tőlünk örökölhetnek. A következő nagy áttörés az epigenetika területén várható, itt a kutatók azt próbálják meg felderíteni, hogy életmódunk, a minket érő környezeti hatások hogyan hatnak leendő gyermekeink és unokáink genetikai állományára.

A rövid kis áttekintésből jól látható, hogy az elmúlt 200 évben mennyit fejlődött a szülészet és maga az orvostudomány. Ha Semmelweis Ignác most élne, nemcsak büszke lenne utódaira, hanem korszakalkotó orvosként biztosan genetikával (is) foglalkozna.

Mi is legyünk büszkék orvosainkra, ápolóinkra, és ünnepeljük őket július elsején, a Semmelweis-napon!

Egészség

A wellness-életkor mutathatja meg a valóságot?

A köztudatban széles körben elterjedt a gondolat, hogy nem az számít, hogy hány éves valaki, hanem az, hogy mennyinek érzi magát. Viszont most már nem csak az érzéseinkre hagyatkozhatunk, hanem mindezt pontos adatok és mérések is alátámaszthatják.

„A motorsportokban sok minden fejben dől el. Ehhez kell a rutin, kell a rátermettség, és tudni kell hideg fejjel gondolkodni bizonyos helyzetekben. A sikerhez azonban elengedhetetlen a megfelelő állóképesség”

– hangsúlyozta Talmácsi Gábor a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka a Technogym Sand Stone kollekció bemutatásán.

A budapesti Technogym Boutique bemutatóteremben nemrég számos újságíró és meghívott vendég gyűlt össze, hogy megismerje a világ vezető fitnesztechnológiai vállalatának legújabb kollekcióját. Talmácsi Gábor, aki tevékeny részt vállal az utánpótlás-nevelésben, személyesen osztotta meg tapasztalatait a Technogym megoldásaival kapcsolatban.

„Szerintem minden ember arra törekszik, hogy egészségesen, energikusan és boldogan éljen. Ezt testmozgás nélkül nehéz megvalósítani”

– hívta fel a figyelmet Talmácsi Gábor, aki személyesen is felkereste a Technogym olaszországi központját, a cesena-i Technogym Village-t. A világbajnok kiemelte, hogy napjainkban már a technológia kiemelten hozzá tud járulni céljaink eléréséhez. Ezzel kapcsolatban a Technogym Checkup berendezést hozta fel példaként, amely többek között olyan fontos paramétereket vizsgál, mint például a testösszetétel, az ízületi mobilitás, vagy épp a kognitív képességek.

A Technogym Checkup ellenőrzi a fittséget is.

„Én bár 44 éves vagyok, de a felmérés szerint a wellness életkorom csak 42 év. Ez persze lehetne jobb is, de mindenképpen bíztató ahhoz képest, hogy milyen sérüléseim vannak”

– jegyezte meg Talmácsi Gábor. Kiemelte: a Technogym Checkup a mért adatokból részletes elemzést készít, edzés- és életmódjavaslatokat ad, automatikusan generál egy személyre szabott edzésprogramot a Technogym AI Coach segítségével, és minden eredményt szinkronizál a Technogym App-ba.

„A Technogym fejlesztő- és kutató központjában lehetőségem nyílt számos megoldást kipróbálni, és megdöbbentő volt látni, hogy miután elkészült a személyes digitális útlevelem a felmérés után, már minden berendezés tisztában volt azzal, hogy hol járok az edzésprogramomban, valamint azonnal a testreszabott beállításaimmal fogadott minden állomás. Mindez azért fontos, mert ilyen kontrollált körülmények között könnyebben elkerülhetőek a sérülések”

– emelte ki Talmácsi Gábor.

A Sand Stone kínálat a természetből merít inspirációt. Az új, lenyűgöző esztétikai élményt nyújtó fitneszberendezések a kecsesen ívelt lágy dizájnt ötvözik a páratlan anyaghasználattal.  Az olasz márka újdonságai mediterrán homokkő árnyalatokban pompáznak. Kifinomult szín- és anyagpalettájuk harmonikusan egyesíti a teljesítményt, a fenntarthatóságot, valamint az időtlen eleganciát. Az új kollekcióban olyan intelligens prémium berendezések kaptak helyet, mint a Technogym Checkup, az Artis Cardio és Artis Strength termékcsalád, a Biostrength, a Personal Tools és a Technogym Reform.

„A fejlődés szempontjából kiemelten fontos, hogy mérések, adatok álljanak rendelkezésre. Ez a motorsportok terén sincs másképpen. A Technogym-nek köszönhetően immáron a versenyzőim is sokkal tudatosabban készülhetnek a szezonra, hiszen tisztában lehetünk szervezetünk jelenlegi valós állapotával,  és ennek köszönhetően van lehetőségünk azt tudatosan fejleszteni”

– zárta gondolatait Talmácsi Gábor, majd ki is próbálta a Sand Stone kollekció legikonikusabb darabjait a Technogym Boutique-ban

A Technogym Sand Stone kollekció tehát már a magyar közönség számára is elérhető, a további információk pedig folyamatosan érkeznek az újdonsággal kapcsolatban a Technogym csatornáin.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai

Érdemes felfedezni, hogyan válhat a technológia a mindennapjaink segítőjévé – a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívása, a Megoldások a holnapért Top 8 csapata épp erre használná a digitalizációt: a résztvevő fiatalok közösséget építenek és ötleteikkel mentális védőhálót húznának társaik köré. A döntős projektek elemzése alapján kirajzolódik a technológiai empátia trendje, ahol az innováció a jóllétet és az emberi kapcsolódást támogathatja.

A döntőbe jutott projektek rávilágítanak, hogy a legfiatalabb generáció számára a technológia már nem cél, hanem eszköz a gondoskodásra. Megoldásaikkal a diákok a mentális egyensúlyt és a közösségi kohéziót támogathatják: a palettán éppúgy szerepel mesterséges intelligenciával támogatott időmenedzsment és zajcsökkentett iskolai pihenőhelyszín, mint az idősek elmagányosodását gátló történetmesélő eszköz vagy a cukorbetegséggel kapcsolatosan érzékenyítő közösségi játék. A technológiai gondoskodás a biztonságban és a fenntarthatóságban is megjelenik, legyen szó a biztonságos közlekedést segítő applikációról vagy a termőföldeket óvó okosmegoldásokról.

Technológia mint mentális kapaszkodó

A döntősök több mint fele a mentális jóllétre fókuszált, ami a Mélylevegő Projekt  alapító pszichológusa – egyben a kihívás zsűritagja –,Pető Dorina szerint egyértelmű jelzés: a fiatalok a saját környezetükben tapasztalható stresszre és kontrollvesztettségre keresnek válaszokat. A technológia és a mesterséges intelligencia ezen a téren három meghatározó előnyt nyújthat: gyorsíthat, közelebb hozhat és személyre szabhat.

Az algoritmusok képesek olyan mintázatokat észlelni a felhasználók jóllétében, amelyeket emberként csak később vennénk észre, és akkor is képesek első kapaszkodót nyújtani, amikor szakemberhez fordulni még túl nagy lépésnek tűnik. A szakértők szerint a „one size fits all”, azaz hogy mindenkinek megfelelő ugyanaz a megoldás, szemléletmód kora lejárt; a jövő innovációi már képesek valódi, egyéni szükségletekre hangolódni.

Emberi kapcsolódás a gép mögött

 Bár a digitalizáció fejlődése megállíthatatlan, a program egyik idei tanulsága az, hogy a technológiára nem varázseszközként, hanem támogató ökoszisztémaként érdemes tekinteni.

„A kérdés nem az, hogy a technológia jó vagy rossz, hanem hogy milyen szerepet adunk neki. Akkor működik jól, ha nem kiváltani akarja az emberi kapcsolódást és döntéseket, hanem támogatja őket”

– hangsúlyozza a Mélylevegő Projekt szakembere.

A fiatalok innovációi éppen ezt teszik: a technológia segítségével próbálják visszaadni a kontroll érzését a felhasználók kezébe, csökkentve a mindennapi stresszt és erősítve a társadalmi megtartó erőt.

Gőzerővel a döntő felé

A finalisták március eleje óta egy rendkívül intenzív fejlődési folyamat részesei, amely során minden csapat mellett dedikált szakmai segítők állnak: az EdisonKids hálózatából érkező üzleti, innovációs és civil szakértők, valamint a Samsung Electronics tapasztalt munkatársai kísérik végig a diákokat az ötletcsiszolás fináléjában. A fiatalok online képzéseken mélyültek el a design thinking módszertanában, valamint Szerémi Péter kommunikációs tréningjein tökéletesíthették prezentációs készségeiket, hogy megoldásaikat a lehető legprofibb módon mutathassák be.

A program az április 17-i döntőjében dől el, melyik az a három legkiemelkedőbb projekt, amelynek tagjai és oktatási intézményeik osztozhatnak a Samsung által felajánlott, összesen 6 millió forint értékű digitális eszközparkon. Ugyanakkor a verseny igazi értéke túlmutat a tárgyi nyereményeken: a diákok olyan támogató közösségre és mentális eszköztárra lelhettek az elmúlt hónapokban, amely a jövőben is belső iránytűként szolgálhat a mindennapi kihívásokkal szemben.

További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát

Az egészségügy és a mesterséges intelligencia határterületén született magyar innováció hívta fel magára az IT-szektor figyelmét: egy fiatal mérnökinformatikus hallgató olyan automatizált képfeldolgozási megoldást fejlesztett, amely CT-felvételeken képes az érfalak korai, gyulladásos elváltozásainak azonosítására.

A projekt nemcsak az orvosi diagnosztika jövőjére lehet hatással, hanem jól példázza azt is, hogyan formálja át az AI az adatvezérelt egészségügyi technológiákat. A fejlesztést a K&H STEM pályázat idei nyerteseként ismerték el.

A magyar egészségügy egyik legkritikusabb, mégis technológiailag aluldetektált területére világít rá egy új hazai fejlesztés: miközben évente több tízezer stroke-eset és kiemelkedően magas halálozási arányú érrendszeri kórkép terheli a rendszert, a háttérben meghúzódó, sokáig tünetmentes mikroszkopikus érfalgyulladások továbbra is komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Erre a „láthatatlan” problémára kínál adatvezérelt, AI-alapú megközelítést Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akinek kutatása a 2025-ös K&H STEM pályázat egyik kiemelt innovációjaként az orvosi képalkotás és a mesterséges intelligencia metszetében hozhat áttörést. A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia (Photon-counting CT) kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől. Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését, és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.

A mesterséges intelligencia már régen kilépett a nagy technológiai vállalatok zárt kutatólaborjaiból: ma egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztikai rendszerek egyik meghatározó technológiai pillérévé válik. Különösen figyelemre méltó, hogy az AI-alapú megoldások fejlesztése már az egyetemi szinten is felgyorsult – a fiatal mérnökök és kutatók ma olyan adatvezérelt, gépi tanulásra épülő rendszereken dolgoznak, amelyek néhány éve még kizárólag a globális techcégek privilégiumának számítottak. Ez a trend nemcsak az innováció demokratizálódását jelzi, hanem azt is, hogy a jövő egészségügyi technológiái egyre inkább az akadémiai és startup ökoszisztémákból érkeznek.

„A K&H IT-területe egyfajta szakmai műhelyként működik: nyitott, ötlet vezérelt környezetet biztosítunk, ahol a kollégák aktívan formálhatják a projekteket és a technológia a bankolási problémák valódi megoldását szolgálja. Ezt a szemléletet szeretnénk a fiatal generáció felé is közvetíteni, ezért hoztuk létre a K&H STEM pályázatot. Célunk, hogy teret adjunk azoknak az innovatív ötleteknek, amelyek képesek kézzel fogható társadalmi értéket teremteni, legyen szó akár egyészségügyi technológiai vagy más területekről. Hiszünk abban, hogy az adatvezérelt objektív megközelítések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő technológiai megoldásaiban és fontosnak tartjuk, hogy már a pályakezdők is ebben a szemléletben gondolkodjanak. A pályázat, így nemcsak tehetségeket támogat, hanem azt az innovációs kultúrát is erősíti, amely a saját működésünket is meghatározza. A képzési lehetőségek, karrierutak és projektváltások révén saját kollégáink folyamatosan fejlődhetnek és új megoldásokon dolgozhatnak és ezt a szemléletet követjük a K&H STEM pályázat esetében is évről évre”

– mondta Ozorai Dénes a K&H IT-vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss