Connect with us
Hirdetés

Egészség

Gyógyító erejű mesterséges intelligncia

mesterséges

A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása feltartóztathatatlan, a technológia újabb és újabb alkalmazási területeken veti meg a lábát. Az egészségügyben az elkövetkező néhány évben várható az igazi boom.

Az MI napjainkban a viták kereszttüzében áll: szélsőséges nézetek csapnak össze, egyesek a környezeti katasztrófa felé rohanó emberiség utolsó mentsvárának tekintik, mások a fajunkra leselkedő legsúlyosabb fenyegetést látják benne. Az igazság valószínűleg a két véglet között van: a technológia önmagában sem elpusztítani, sem megmenteni nem fog bennünket, és bár tényleg vannak veszélyei, körültekintően használva hatalmas segítséget nyújthat az elkövetkező évek globális kihívásainak kezeléséhez.

Ha van terület, amelyre ez fokozottan igaz, akkor az a medicina, ahol az MI a szó szoros értelmében életeket menthet. A következőkben az MI néhány izgalmas, új gyógyászati alkalmazását mutatjuk be: olyan kutatásokat, amelyek felvillantanak valamit a technológiában rejlő hatalmas potenciálból.

Érints meg!

Minden egyes ujjvégződésünk több, mint 3000 receptort rejt, amelyek elsősorban nyomásra érzékenyek. Ezek az érzékelők elképesztően pontos képet adnak mindazon dolgok minőségéről, amelyeket ujjainkkal megérintünk, és az általuk közvetített információk kulcsszerepet játszanak a tárgyhasználatunkban. Az ilyen típusú érzékelés hiánya rendkívül megnehezíti azok életét, akik elveszítették kezüket, és testpótlással élnek. Bár ma már többfajta, rendkívül kifinomult technológiájú végtagpótlás létezik, az érintés érzékelése valamennyiből hiányzik, és visszajelzés híján a protézis viselője könnyen elejtheti, vagy összetörheti a tárgyakat.

A Florida Atlantic University kutatói ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan, az emberi érzékeléshez közelebb álló felületet dolgoznak ki, amelyet a mesterséges kezeken lehet alkalmazni.

A szenzorok kialakításakor – a szakterületen elsőként – a folyékony fémekhez fordultak, amelyeket szilíciumalapú, rugalmas kapszulákba ágyaztak. Ez a technológia számos előnyt kínál a hagyományos érzékelőkhöz képest, ugyanis nyugtható, ruganyos, nagyon jó vezető, és a hierarchikus, többujjas taktilis (tapintási) érzékelés integrációjával új szintre emeli a mesterséges kezek intelligenciáját.

A kutatók egyedi ujjvégződéseket használtak a testpótláson, hogy megkülönböztessék a tapintási mozdulat sebességét a különféleképpen texturált felületeken. Négy különböző alaptexturát definiáltak, és ezek érzékeléséhez négy gépi tanulási algoritmust tanítottak be, amelyeket tíz, a négy alaptípust véletlenszerűen variáló, összetett felületen treníroztak.

Versengő algoritmusok

A teszteredmények azt mutatták, hogy a négy ujjvégződésen helyet foglaló folyékony fémes szenzorok együttes munkával a bonyolult, vegyesen texturált felületekkel is jól elboldogultak, ami a kutatók szerint azt jelenti, hogy a hierarchikus intelligencia új formája született meg. Ennek az intelligenciának kulcseleme volt a gépi tanulási algoritmus, amely mindegyik ujjon nagy pontossággal tudott különbséget tenni a különböző tapintási sebességek között. A fejlesztés gyakorlati alkalmazása még odébb van, de az eredmények azt ígérik, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott új technológia belátható időn belül az érintés élményével ajándékozhatja meg az amputáltakat.

A kutatás egyik érdekes hozadéka, hogy a tudósok a négy különböző gépi tanulási algoritmus képességeit is össze tudták hasonlítani abból a szempontból, melyik milyen hatékonysággal segíti a felületek osztályozását. A szakemberek a „legközelebbi szomszéd” (KNN), a „tartóvektor gép” (SVM), a „véletlen erdő” (RF) és „neurális hálózat” (NN) algoritmusokat használták: a leggyorsabbnak és legmegbízhatóbbnak a textúrák felismerésében az NN bizonyult, amely 99,2 százalékos pontossággal tudott különbséget tenni a tíz bonyolult felület között, amikor a néhány ujj érzékelőről egyidejűleg érkeztek a jelek.

Matuzsálem titka

Más, nem kevésbé fontos területen is értek el jelentős sikert a University of Surrey kutatói, akik olyan kémiai anyagok felkutatására használták a mesterséges intelligenciát, amelyek lassítják az öregedést, és végső soron az emberi élet meghosszabbításának kulcsát jelenthetik.

A kémikusokból álló kutatócsoport a DrugAge adatbázisának információin alapuló gépi tanulási modellt hozott létre annak megállapítására, hogy egy vegyület meghosszabbítja-e a Caenorhabditis elegans nevű áttetsző, féregszerű kis lény életét (amelynek anyagcseréje hasonlít az emberére, viszont az életciklusa sokkal rövidebb, így jól tanulmányozható rajta a kémiai anyagok hatása).

Az MI három olyan vegyületet talált, amely nyolcvan százalékos valószínűséggel meghosszabbította a kísérleti alanyok életét. Ezek az anyagok a következők:

  • flavonoidok (növényekben található antioxidáns pigmentek, amelyek a szív- és érrendszer működését segítik)
  • zsírsavak (például az omega-3)
  • szerves oxigén (szén-oxigén kötéseket tartalmazó anyagok).

A tudósok szerint az öregedést a modern gyógyításban egyre inkább betegségek és rendellenességek sorának tekintik, és a korszerű digitális technológiák, köztük az MI segíthet megelőzni vagy lelassítani ezeknek az öregséghez kapcsolódó problémáknak a kialakulását. A modellértékű kutatás valódi jelentősége nem is elsősorban az öregedést gátló vegyületek néhány csoportjának azonosításában rejlik (a feltárt összefüggésekkel az orvosok eddig is tisztában voltak), hanem inkább abban, hogy egy izgalmas, új szakterületre terjeszti ki az MI alkalmazási körét.

A legjobb diagnoszta

A betegségmegelőzés mellett a közvetlen gyógyításban is nagy jövő előtt áll az MI: ezt bizonyítja az az ausztrál fejlesztés, amely a prosztatarák ellen indítja harcba a technológiát.

Ez a ráktípus a daganatos betegségek között világszerte az egyik leggyakoribb halálozási ok a férfiak körében, holott, ha korai stádiumában diagnosztizálják, jól gyógyítható. A férfiak azonban szeretik elhanyagolni a fizikai kontaktussal járó, nem épp kellemes szűrővizsgálatokat, és a betegséget sok esetben már csak túl későn ismerik fel.

Az ausztráliai RMIT University kutatói most egy olyan MI programot fejlesztettek ki, amelynek segítségével egy rutinszerű CT-vizsgálattal kiszűrhető a probléma. A technológia, amelynek kifejlesztésében a melbourne-i St. Vincent Hospital orvosai is részt vettek, a CT-képet kielemezve felkutatja a prosztatarák olyan apró jeleit, amelyek még egy jól képzett orvos figyelmét is elkerülnék.

A CT nem alkalmas rendszer rákszűrésre, mert jelentős mennyiségű sugárzással terheli meg a szervezetet, viszont az ausztrál kutatók MI megoldását akkor is alkalmazni lehet, ha a pácienst más okból vizsgálják az eszközzel.

A CT kiváló eszköz a csontrendszerrel kapcsolatos problémák detektálására, de a prosztata daganatának felismerése a képeken még a radiológusok számára sem egyszerű feladat. A szoftvert viszont úgy tanították be, hogy azt is kiszúrja, amin az emberi szem átsiklik.

A betanítási ciklus végére a program tudása olyan szintre fejlődött, hogy a legprofibb radiológusokat is lepipálta pontosságban, ráadásul sokkal gyorsabban dolgozott emberi vetélytársainál, és néhány másodperc alatt képes volt felismerni a korai stádiumban lévő daganatot. Sőt öntanuló képességének hála minden egyes CT-kép kielemzése tovább gyarapította tudását.
A gépi tanuláson alapuló diagnosztikai megoldás további előnye, hogy rendkívül adaptív, és másfajta képképző eszközökkel (MRI, DEXA stb.) is integrálható.

Az MI tehát felkészült arra, hogy ezernyi módon segítse a gyógyító munkáját. De vajon az egészségügyi rendszer felkészült-e rá, hogy ezt a jövőbe mutató technológiát beillessze a meglévő keretek közé?

Robbanás előtt

A COVID-19 világjárvány előtt borúlátóbb választ adtunk volna a fent megfogalmazott kérdésre, a pandémia azonban – más területekhez hasonlóan – az egészségügyben is kikényszerítette a változásokat, és felpörgette a digitális átalakulás folyamatát. Az elkövetkező években robbanásszerű fejlődésre számíthatunk, ami megmutatkozik a költésekben is: egy felmérés szerint míg 2019-ben az egészségbiztosítás és a gyógyszerészet területén mintegy 500 millió dollárt fordítottak mesterséges intelligenciára, 2024-re ez az összeg várhatólag kétmilliárd dollárra nő!

A világjárvány arra is rávilágított, milyen fontos az egészségügy gyors reagálóképessége: az MI projektek ebből a szempontból is minőségi javulást ígérnek.

A COVID-19 válság ugyanakkor az MI alkalmazásának jelenlegi korlátait is feltárta. Kiderült, hogy az algoritmusokat tápláló adatok gyenge minőségűek, az adatforrások megbízhatatlanok, és sok helyütt nincs meg a technológia alkalmazásához szükséges szakértelem. Az MI integrálásának legnagyobb akadálya nem technológiai: hiányzik az adatok összegyűjtésére és elemzésére szolgáló infrastruktúra, és az a szabvány-halmaz, amely az adatok kompatibilitását biztosítja.

Ahhoz, hogy az MI az egészségügyben is befuthassa azt a pályát, ami potenciálisan benne rejlik, mindenütt az adatvezérelt megközelítésre kell átállni, és olyan robusztus, átlátható modelleket kell létrehozni, amelyek kedvet ébresztenek a technológia alkalmazásához.

Forrás: Computerworld

Egészség

Országos program indult: Az ÉletPlusz gyakorlati útmutatással segíti a magyarokat az aktív és tudatos öregedéshez

A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon együttműködésében elindult ÉletPlusz program célja, hogy új korszakot nyisson Magyarországon a tudatos öregedés és az öngondoskodás témájában.

A kezdeményezés válasz a társadalmi és demográfiai változásokra: a KSH adatai szerint mintegy 4 millió 40 és 69 év közötti magyar tartozik az úgynevezett szendvicsgenerációhoz – azokhoz, akik egyszerre gondoskodnak gyermekeikről és idős szüleikről, miközben maguk is egészséges, aktív és teljes életre törekednek.

Az ÉletPlusz program célja, hogy hosszú távon változást indítson el a társadalom időskorral és önmagunkról való gondoskodással kapcsolatos hozzáállásában, amelyből nemcsak az idősebbek, hanem minden generáció profitálhat. A program országos képzéseken, workshopokon és partnerségi együttműködéseken keresztül támogatja az önkormányzatokat, egészségügyi és szociális intézményeket, civil szervezeteket és szakembereket abban, hogy helyi szinten is működőképes, tudatos öregedést segítő rendszereket alakítsanak ki. A cél, hogy az öngondoskodás ne csupán egyéni, hanem közösségi ügy legyen.

„Az ÉletPlusz program egy közös gondolkodás kezdete. A tudatos öregedés nem csupán az idősek, hanem mindannyiunk ügye, hiszen az életút minden szakaszában felelősek vagyunk magunkért és egymásért”

– hangsúlyozta Milánkovics Kinga a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója.

„A célunk, hogy a szektorok közötti együttműködés révén tartós és látható társadalmi változás induljon el az (ön)gondoskodás terén.”

Hosszú távú kezdeményezés

A program elindítását egy országos attitűdkutatás is megelőzte, amely 2025 elején készült a Haleon „ A kor nem határ” kampányának részeként. A felmérés rámutatott, hogy a negatív sztereotípiák és a saját magunkra szabott korlátok jelentősen rontják az életminőséget.

„A Haleon számára az egészség és az öngondoskodás támogatása mindig is kiemelt érték volt”

– mondta Kis Jenni, a Haleon Magyarország senior brand menedzsere.

„Az ÉletPlusz program célja, hogy ne csak szemléletet formáljon, hanem gyakorlati tudást, eszközöket és kapcsolatokat adjon mindazoknak, akik aktívan szeretnének részt venni a változásban.”

A program következő szakasza már vidéki területekre is kiterjed, így egyre több ember számára válik elérhetővé a tudásbázis.

Az októberi konferenciától a decemberi indulásig: a program új szakaszba lép

A program első szakmai és sajtónyilvános eseményét októberben, az Idősek Világnapjához kapcsolódva tartották Budapesten, az Eötvös10 Művelődési Házban. A rendezvényen szakértők, döntéshozók, civil és akadémiai szereplők, valamint az üzleti szféra képviselői gyűltek össze, hogy közösen rajzolják fel a tudatos öregedés és az (ön)gondoskodás jövőbeli együttműködéseinek térképét. A szakértői panelbeszélgetésen részt vett Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, Jánoshida polgármestere, Zentai Violetta, a CEU professzora, Bócsi Rita, a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának titkára, valamint Kis Jenni, a Haleon Magyarország senior brand menedzsere. A rendezvény házigazdája Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója volt.

Milánkovics Kinga (Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány, társalapító), Kis Jenni (Haleon Magyarország, senior brand manager), Eszes Béla (Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, Jánoshida polgármestere), Zentai Violetta (CEU professzor), Bócsi Rita (Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának titkára).

 

A program decemberben lép új szakaszba: Sóly községben szervezik meg az első helyi workshopot, amely gyakorlati eszközöket ad a tudatos öregedés támogatásához, és elérhetővé teszi a program tudásanyagát vidéki közösségek számára is.

Bővebb információ az eseményekről és magáról a programról az eletplusz.hu oldalon található.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Videójáték-karakterek, akiknek mindenük fáj – díjazták a népszerű fájdalomcsillapító rendhagyó reklámkampányát.

Az Opella büszke rá, hogy Algoflex márkájával bronz díjban részesült a 2025-ös Effie Awards Hungary Big Marketing Idea kategóriájában.

 A fájdalom a videojátékok világában mindennapos jelenség: a nem játszható karakterek (NPC-k) újra és újra elszenvedik a játékosok döntéseinek következményeit, legyen szó csatában összekaszabolt orkokról, a lábuknál fogva a prérin végigvonszolt cowboyokról esetleg az autójukból kirángatott sofőrökről. Ez a humoros megfigyelés adta az alapját az Algoflex legutóbbi marketingkampányának, amely a fiatalok számára releváns kulturális közegben, a gaming világán keresztül beszélt a fájdalomról, annak megelőzéséről és az egészségügyi öngondoskodásról. A kampány célja a tájékozottabb, tudatosabb gyógyszerhasználat erősítése volt.

A 18–24 éves korosztály számára a fájdalom mindennapi tapasztalat – elsősorban a stressz, a kialvatlanság, a képernyő előtt töltött hosszú órák és a rossz testtartás következményeként. Az Opella felismerte, hogy hitelesen és hatékonyan csak akkor tudja ösztönözni a tudatosabb gyógyszerhasználatot, ha olyan terepen is megszólal, ahol ez a generáció tömegesen jelen van. A kampány Twitch-aktivációkkal, YouTube-megjelenésekkel, gaming podcastokkal és a legnagyobb hazai gamer portál bevonásával jutott el a fiatalokhoz.

Monika Banaś-Jankowska, CEE Brand & Innovation Head at Opella:

“A kampány sikere annak köszönhető, hogy nem kioktató módon beszéltünk a fiatalokhoz, hanem az ő kulturális közegükben, az ő nyelvükön szólaltunk meg. A gaming ma közösség és kultúra, ahol a túlterheltség, a feszültség és a fájdalom is része a mindennapi élménynek. Fontos volt számunkra, hogy ebben a világban hitelesen jelenjünk meg, humorral és önreflexióval beszéljünk a fájdalom megelőzéséről és csillapításáról. Az Effie-díj azt jelzi számunkra, hogy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók telített kategóriájában is lehet új, érthető és releváns hangot találni.”

Az Opella már korábbi versenyeken is elismerést szerzett a Publicis Groupe Hungary által megvalósított kampánnyal: az Arany Penge versenyen négy díjat vihetett haza, a Hipnózis reklámfesztiválon pedig Grand Prix-t és három további díjat nyert.

Majosi Judy, Chief Business Officer, Publicis Groupe Hungary:

“Ez a kampány az Opella nyitottsága nélkül nem születhetett volna meg. Egy olyan kampányt szerettünk volna létrehozni, ami ki tud törni a kategória által megszokott kommunikációs sémákból, ez pedig még nagyobb szabadságott adott nekünk. Ez az Effie is bizonyítja, mekkora ereje van a bátor ügyfeleknek és az igazi partnerségnek, és hálásak vagyunk, hogy mindezt az Opellával együtt építhettük fel.”

Az Effie idei mezőnyében az Opella két másik kampánnyal is jelen volt. A No-Spa „Nők egymásért” programja a menstruációs görcsök megértését és a női közösség erejére épülő edukációt állította középpontba, és szintén döntős lett a vény nélküli gyógyszerek kategóriájában. Az Algoflex megelőzésre épülő, többcsatornás „Felelősségteljes Fájdalomcsillapítás platformja” pedig szintén a finalisták közé került.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Erre a tartozékra fokozott figyelmet fordíts porszívózásnál

Az otthoni porszívók vásárlásánál célszerű figyelmet fordítani arra, hogy olyan fejlett szűrőrendszerrel legyenek felszerelve, amelyek megakadályozzák a leapróbb pollenek, baktériumok, vagy vírusok visszajutását a kitakarított helyiség levegőjébe.

Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a szűrő rendszeres takarításáról és cseréjéről sem!

A porszívóknál – kialakítástól függetlenül – a készülékből kiáramló levegő szűrésére van szükség. A Sencor SVC 1080TI esetében például a Multi Cyclone rendszer és a Clean Air HEPA H13-as szűrő biztosítja, hogy legapróbb porszemcsék, valamint allergizáló hatással bíró pollenek se jussanak vissza a helyiség levegőjébe.

Kevéssé ismert tény, de a HEPA H13-as szűrő 99,95%-os hatékonysággal távolítja el a PM10 méretű részecskéket a kibocsátott levegőből (a mérési pontnál – MPPS).  Ezek közé tartoznak a poratkamaradványok, a fékpor, vagy a homokszemek. A PM 2,5 méretű szemcséket is képes megszűrni, amelyek gyakran korom- és koromrészecske, vagy különféle aeroszolok formájában vannak jelen a levegőben. A 2,5 nano mikrométernél kisebb szemcsék már le tudnak jutni a tüdő léghólyagocskáiba és onnan közvetlenül a véráramba is bekerülhetnek, növelve ezáltal bizonyos érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

„Egy nappaliban, vagy hálószobában számtalan olyan apró részecske fedezhető fel, ami az emberi szem számára vagy láthatatlan, vagy nehezen észrevehető. Ilyen a por, a pollen, a penészspóra, a házi kedvencek szőrszálai, az esetlegesen előforduló bőrpikkelyek, vagy baktériumok”

– figyelmeztetett Lucza András, a Sencor SDA Divíziójának termékmenedzsere.

„Ahhoz, hogy a HEPA H13-as szűrő megőrizze a hatékonyságát, nem szabad megfeledkezni a rendszeres tisztításról. Amennyiben csak kis mértékben szennyezett, akkor elég, ha a szabad ég alatt kirázzuk belőle a port. Erősebb szennyezés esetén azonban érdemes a szűrőt gyenge vízárammal és langyos vízzel kiöblíteni úgy, hogy a hajlatokból a víz ki tudja mosni a szennyeződéseket. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a gyártó javasolja a szűrő vízzel történő öblítését a használati utasításban”

– hangsúlyozta a szakember. Ezt követően elegendő, ha hagyjuk szobahőmérsékleten megszáradni, majd miután ez megtörtént a szűrő visszahelyezhető a gépbe.

Fontos, hogy a HEPA H13-as tartozékra rendszeres használat esetén javasolt félévente cserélni. Az eltömődött szűrő miatt a készüléknek többet kell dolgoznia a kívánt légáramlás fenntartásához, ami hangosabb működést és nagyobb energiafelhasználást eredményezhet. Az elhanyagolt szűrőn idővel felhalmozódnak a por- és pollen szemek, a korom és egyéb részecskék, ami csökkentheti a szűrés hatékonyságát.

Mindezekre ügyelve biztosítható, hogy otthonunk levegője mindig friss és egészséges maradjon, hiszen „jobb félni, mint megijedni”, ha egészségünkről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss