Egészség

Gyógyító erejű mesterséges intelligncia

A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása feltartóztathatatlan, a technológia újabb és újabb alkalmazási területeken veti meg a lábát. Az egészségügyben az elkövetkező néhány évben várható az igazi boom.

Az MI napjainkban a viták kereszttüzében áll: szélsőséges nézetek csapnak össze, egyesek a környezeti katasztrófa felé rohanó emberiség utolsó mentsvárának tekintik, mások a fajunkra leselkedő legsúlyosabb fenyegetést látják benne. Az igazság valószínűleg a két véglet között van: a technológia önmagában sem elpusztítani, sem megmenteni nem fog bennünket, és bár tényleg vannak veszélyei, körültekintően használva hatalmas segítséget nyújthat az elkövetkező évek globális kihívásainak kezeléséhez.

Ha van terület, amelyre ez fokozottan igaz, akkor az a medicina, ahol az MI a szó szoros értelmében életeket menthet. A következőkben az MI néhány izgalmas, új gyógyászati alkalmazását mutatjuk be: olyan kutatásokat, amelyek felvillantanak valamit a technológiában rejlő hatalmas potenciálból.

Érints meg!

Minden egyes ujjvégződésünk több, mint 3000 receptort rejt, amelyek elsősorban nyomásra érzékenyek. Ezek az érzékelők elképesztően pontos képet adnak mindazon dolgok minőségéről, amelyeket ujjainkkal megérintünk, és az általuk közvetített információk kulcsszerepet játszanak a tárgyhasználatunkban. Az ilyen típusú érzékelés hiánya rendkívül megnehezíti azok életét, akik elveszítették kezüket, és testpótlással élnek. Bár ma már többfajta, rendkívül kifinomult technológiájú végtagpótlás létezik, az érintés érzékelése valamennyiből hiányzik, és visszajelzés híján a protézis viselője könnyen elejtheti, vagy összetörheti a tárgyakat.

A Florida Atlantic University kutatói ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan, az emberi érzékeléshez közelebb álló felületet dolgoznak ki, amelyet a mesterséges kezeken lehet alkalmazni.

A szenzorok kialakításakor – a szakterületen elsőként – a folyékony fémekhez fordultak, amelyeket szilíciumalapú, rugalmas kapszulákba ágyaztak. Ez a technológia számos előnyt kínál a hagyományos érzékelőkhöz képest, ugyanis nyugtható, ruganyos, nagyon jó vezető, és a hierarchikus, többujjas taktilis (tapintási) érzékelés integrációjával új szintre emeli a mesterséges kezek intelligenciáját.

A kutatók egyedi ujjvégződéseket használtak a testpótláson, hogy megkülönböztessék a tapintási mozdulat sebességét a különféleképpen texturált felületeken. Négy különböző alaptexturát definiáltak, és ezek érzékeléséhez négy gépi tanulási algoritmust tanítottak be, amelyeket tíz, a négy alaptípust véletlenszerűen variáló, összetett felületen treníroztak.

Versengő algoritmusok

A teszteredmények azt mutatták, hogy a négy ujjvégződésen helyet foglaló folyékony fémes szenzorok együttes munkával a bonyolult, vegyesen texturált felületekkel is jól elboldogultak, ami a kutatók szerint azt jelenti, hogy a hierarchikus intelligencia új formája született meg. Ennek az intelligenciának kulcseleme volt a gépi tanulási algoritmus, amely mindegyik ujjon nagy pontossággal tudott különbséget tenni a különböző tapintási sebességek között. A fejlesztés gyakorlati alkalmazása még odébb van, de az eredmények azt ígérik, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott új technológia belátható időn belül az érintés élményével ajándékozhatja meg az amputáltakat.

A kutatás egyik érdekes hozadéka, hogy a tudósok a négy különböző gépi tanulási algoritmus képességeit is össze tudták hasonlítani abból a szempontból, melyik milyen hatékonysággal segíti a felületek osztályozását. A szakemberek a „legközelebbi szomszéd” (KNN), a „tartóvektor gép” (SVM), a „véletlen erdő” (RF) és „neurális hálózat” (NN) algoritmusokat használták: a leggyorsabbnak és legmegbízhatóbbnak a textúrák felismerésében az NN bizonyult, amely 99,2 százalékos pontossággal tudott különbséget tenni a tíz bonyolult felület között, amikor a néhány ujj érzékelőről egyidejűleg érkeztek a jelek.

Matuzsálem titka

Más, nem kevésbé fontos területen is értek el jelentős sikert a University of Surrey kutatói, akik olyan kémiai anyagok felkutatására használták a mesterséges intelligenciát, amelyek lassítják az öregedést, és végső soron az emberi élet meghosszabbításának kulcsát jelenthetik.

A kémikusokból álló kutatócsoport a DrugAge adatbázisának információin alapuló gépi tanulási modellt hozott létre annak megállapítására, hogy egy vegyület meghosszabbítja-e a Caenorhabditis elegans nevű áttetsző, féregszerű kis lény életét (amelynek anyagcseréje hasonlít az emberére, viszont az életciklusa sokkal rövidebb, így jól tanulmányozható rajta a kémiai anyagok hatása).

Az MI három olyan vegyületet talált, amely nyolcvan százalékos valószínűséggel meghosszabbította a kísérleti alanyok életét. Ezek az anyagok a következők:

flavonoidok (növényekben található antioxidáns pigmentek, amelyek a szív- és érrendszer működését segítik)
zsírsavak (például az omega-3)
szerves oxigén (szén-oxigén kötéseket tartalmazó anyagok).

A tudósok szerint az öregedést a modern gyógyításban egyre inkább betegségek és rendellenességek sorának tekintik, és a korszerű digitális technológiák, köztük az MI segíthet megelőzni vagy lelassítani ezeknek az öregséghez kapcsolódó problémáknak a kialakulását. A modellértékű kutatás valódi jelentősége nem is elsősorban az öregedést gátló vegyületek néhány csoportjának azonosításában rejlik (a feltárt összefüggésekkel az orvosok eddig is tisztában voltak), hanem inkább abban, hogy egy izgalmas, új szakterületre terjeszti ki az MI alkalmazási körét.

A legjobb diagnoszta

A betegségmegelőzés mellett a közvetlen gyógyításban is nagy jövő előtt áll az MI: ezt bizonyítja az az ausztrál fejlesztés, amely a prosztatarák ellen indítja harcba a technológiát.

Ez a ráktípus a daganatos betegségek között világszerte az egyik leggyakoribb halálozási ok a férfiak körében, holott, ha korai stádiumában diagnosztizálják, jól gyógyítható. A férfiak azonban szeretik elhanyagolni a fizikai kontaktussal járó, nem épp kellemes szűrővizsgálatokat, és a betegséget sok esetben már csak túl későn ismerik fel.

Az ausztráliai RMIT University kutatói most egy olyan MI programot fejlesztettek ki, amelynek segítségével egy rutinszerű CT-vizsgálattal kiszűrhető a probléma. A technológia, amelynek kifejlesztésében a melbourne-i St. Vincent Hospital orvosai is részt vettek, a CT-képet kielemezve felkutatja a prosztatarák olyan apró jeleit, amelyek még egy jól képzett orvos figyelmét is elkerülnék.

A CT nem alkalmas rendszer rákszűrésre, mert jelentős mennyiségű sugárzással terheli meg a szervezetet, viszont az ausztrál kutatók MI megoldását akkor is alkalmazni lehet, ha a pácienst más okból vizsgálják az eszközzel.

A CT kiváló eszköz a csontrendszerrel kapcsolatos problémák detektálására, de a prosztata daganatának felismerése a képeken még a radiológusok számára sem egyszerű feladat. A szoftvert viszont úgy tanították be, hogy azt is kiszúrja, amin az emberi szem átsiklik.

A betanítási ciklus végére a program tudása olyan szintre fejlődött, hogy a legprofibb radiológusokat is lepipálta pontosságban, ráadásul sokkal gyorsabban dolgozott emberi vetélytársainál, és néhány másodperc alatt képes volt felismerni a korai stádiumban lévő daganatot. Sőt öntanuló képességének hála minden egyes CT-kép kielemzése tovább gyarapította tudását.
A gépi tanuláson alapuló diagnosztikai megoldás további előnye, hogy rendkívül adaptív, és másfajta képképző eszközökkel (MRI, DEXA stb.) is integrálható.

Az MI tehát felkészült arra, hogy ezernyi módon segítse a gyógyító munkáját. De vajon az egészségügyi rendszer felkészült-e rá, hogy ezt a jövőbe mutató technológiát beillessze a meglévő keretek közé?

Robbanás előtt

A COVID-19 világjárvány előtt borúlátóbb választ adtunk volna a fent megfogalmazott kérdésre, a pandémia azonban – más területekhez hasonlóan – az egészségügyben is kikényszerítette a változásokat, és felpörgette a digitális átalakulás folyamatát. Az elkövetkező években robbanásszerű fejlődésre számíthatunk, ami megmutatkozik a költésekben is: egy felmérés szerint míg 2019-ben az egészségbiztosítás és a gyógyszerészet területén mintegy 500 millió dollárt fordítottak mesterséges intelligenciára, 2024-re ez az összeg várhatólag kétmilliárd dollárra nő!

A világjárvány arra is rávilágított, milyen fontos az egészségügy gyors reagálóképessége: az MI projektek ebből a szempontból is minőségi javulást ígérnek.

A COVID-19 válság ugyanakkor az MI alkalmazásának jelenlegi korlátait is feltárta. Kiderült, hogy az algoritmusokat tápláló adatok gyenge minőségűek, az adatforrások megbízhatatlanok, és sok helyütt nincs meg a technológia alkalmazásához szükséges szakértelem. Az MI integrálásának legnagyobb akadálya nem technológiai: hiányzik az adatok összegyűjtésére és elemzésére szolgáló infrastruktúra, és az a szabvány-halmaz, amely az adatok kompatibilitását biztosítja.

Ahhoz, hogy az MI az egészségügyben is befuthassa azt a pályát, ami potenciálisan benne rejlik, mindenütt az adatvezérelt megközelítésre kell átállni, és olyan robusztus, átlátható modelleket kell létrehozni, amelyek kedvet ébresztenek a technológia alkalmazásához.

Forrás: Computerworld

Related Topics:alkalmazás egészség gyógyítás intelligencia mesterséges technológia terület

Up Next

Mennyit képes befogadni maximálisan az emberi agy?

Don't Miss

Lehet, hogy új mellékhatásokat mutat a Pfizer és a Moderna

Egészség

Mozgásban az egészség: a Xiaomi okoseszközei kreatívan támogatják az aktív életmódot

A rendszeres testmozgás az egyik legjobb befektetés, amit egészségünk érdekében tehetünk.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése, a jobb életminőség, a testi és szellemi egészség, valamint a hosszabb élettartam mind olyan előnyök, amelyeket a fizikailag aktív és tudatos életvitel nagy mértékben támogat. Ebben lehetnek kitűnő társaink a Xiaomi viselhető okoseszközei – élükön a Xiaomi Smart Band 10-zel és a Xiaomi Watch S4-gyel – amelyek segítenek abban, hogy tudatosabban és motiváltabban építsük be a fizikai aktivitást mindennapjainkba.

Az aktív életmód kialakításába nem érdemes fejest ugrani, célszerű inkább lépésről lépésre haladni. Mint ahogy a terhelést is fokozatosan kell növelni, hiszen kinek hiányzik egy sportsérülés mindjárt az elején? Egy okosóra vagy aktivitásmérő beszerzése ideális kezdet, hiszen már maga az eszköz is motivál, ráadásul megfelelő használatával könnyen kontrollálható és optimalizálható a mozgás, fizikai terhelés, vagy épp a pihenőidő, emellett pedig láttatja a fejlődésünket.

Séta, kerékpározás, jóga, vagy tánc?

Nem kell mindenkinek maratonra készülni, már egy gyors séta, biciklizés, úszás, torna, tánc vagy jóga is hozzájárul az egészséghez, a lényeg sokkal inkább a rendszeresség – és persze az, hogy örömünket leljük benne. Van, aki az elejétől kezdve tudja, miként szeretne napi rendszerességgel mozogni, de annak sem kell elkedvtelenednie, aki még keresgél. Nekik is segítnek a Xiaomi viselhető okoseszközei, amelyek több mint száz különböző edzésmód követését teszik lehetővé, mérve az edzés időtartamát, a pulzust és akár a vér oxigénszintjét is. Ezek az adatok segítenek, hogy megtaláljuk a számunkra legideálisabb mozgásformát és lássuk saját fejlődésünket.

Mozogj minden nap!

A napi mozgáscélok teljesítése nemcsak a testnek, hanem a léleknek is jót tesz, elég csak belegondolni abba, hogy egy fárasztó irodai munkanap után milyen jól tud esni egy kiadós séta. A Xiaomi aktivitásmérői pontos képet adnak a megtett lépésekről, az elégetett kalóriákról és a fizikai aktivitás intenzitásáról, így fokozatosan növelhetjük a terhelést és fenntarthatjuk a motivációnkat is.

A szervezetünk jelez

Kulcskérdés, hogy mi is az optimális terhelés, ami személyenként egyedi és eltérő lehet, függően az életkortól, testalkattól, testsúlytól, az aktuális kondíciónktól, vagy épp attól, hogy milyen egészségügyi problémáink voltak, vannak. A pulzuskövetés funkció ma már szinte minden viselhető okoseszközben megtalálható, nem véletlenül: hasznos visszajelzést ad arról, hogyan reagál a szervezetünk az edzésre, és mikor van szükség pihenésre. A folyamatos pulzusmérés révén könnyen kontroll alatt tarthatjuk a fizikai terhelésünket és optimalizálhatjuk edzéseinket.

Regenerálódás okosan

Az egészséges életmód része a táplálkozás, valamint a megfelelő pihenés és alvás is. A Xiaomi eszközei képesek a kalória leadását épp úgy, mint az alvás különböző szakaszait is követni, így segítenek abban, hogy jobban megértsük, mennyire pihentető az éjszakánk, és hogyan javíthatunk rajta. Mindez nemcsak a mozgás és pihenés közötti egyensúly megteremtése miatt fontos, de azért is, mert pihenésünk optimalizálásával javíthatunk szellemi teljesítményünkön is, egy-egy munkanap végén kevésbé érezhetjük fáradtnak, kimerültnek magunkat.

„A rendszeres és kontrollált testmozgás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy javítsuk életminőségünket, csökkentsük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és akár évekkel meghosszabbítsuk életünket”

– fejtette ki Dr. Toldy-Schedel Emil, kardiológus, a Szent Ferenc Kórház igazgatója.

„A modern viselhető okoseszközök hasznos visszajelzésekkel szolgálnak a felhasználóknak, hiszen segítenek abban, hogy jobban megismerjük a szervezetünk működését, tudatosabban tervezzük meg a terhelést, és fenntartsuk a motivációt a rendszeres mozgás iránt”

– tette hozzá. A kardiológus szerint bár ezek az eszközök nem helyettesítik az orvosi vizsgálatokat, nagyszerű partnerei lehetnek az egészségesebb életmód kialakításának.

Xiaomi Smart Band 10: stílusos társ az aktív életmódhoz

A Xiaomi Smart Band 10 a legújabb generációs aktivitásmérő, amely a divatot és a funkcionalitást ötvözi. A 1,72 hüvelykes AMOLED kijelző, 150+ edzésmód, fejlett pulzus- és véroxigénszint-mérés, valamint professzionális alvásfigyelés mind azt szolgálja, hogy felhasználója tudatosabban és motiváltabban éljen aktív életet. Az 5ATM vízállóságnak köszönhetően úszás közben is megbízható társ, míg a 21 napos üzemidő gondoskodik arról, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhessük egészségi állapotunkat. A készülék továbbá képes valós idejű értesítéseket és naptárszinkronizálást biztosítani, így a mindennapokban is praktikus kiegészítő.

A divatos anyaghasználat, a pontos egészségügyi funkciók és a zökkenőmentes okoseszköz-integráció révén a Xiaomi Smart Band 10 ideális választás edzéshez, pihenéshez és útközbeni kapcsolattartáshoz egyaránt.

Xiaomi Watch S4: Társ az egészség és a teljesítmény szolgálatában

A legfrissebb generációt képviselő Xiaomi Watch S4 kiemelkedő megoldást kínál azoknak, akik a legmodernebb technológiát keresik elegáns, mégis praktikus formában. A Watch S4 – amellett, hogy Xiaomi Pay funkcióval a felhasználók egyetlen csuklómozdulattal fizethetnek érintésmentesen, kényelmesen, gyorsan és biztonságosan – 1,43”-os AMOLED kijelzővel, testreszabható óraszámlapokkal, több mint 150 sportmóddal, hosszú üzemidővel és rendkívül precíz egészségkövetési funkciókkal szolgálja ki a felhasználókat.

Az eszköz a fitnesz és egészségkövetés érdekében, a továbbfejlesztett, saját fejlesztésű algoritmusának köszönhetően, folyamatosan monitorozza a szívritmust, a vér oxigénszintjét, a stressz szintjét és az alvási mintázatokat. A szívritmus-monitorozás pontossága eléri a 98%-ot, megbízható, többdimenziós egészségügyi elemzést kínálva. A Xiaomi Watch S4 egyetlen érintéssel elérhetővé teszi az egészségügyi adatokat, részletes egészségügyi jelentést generál körülbelül 60 másodperc alatt, emellett légzési tréning kurzusokat is kínál. Az avanzsált L1+L5 GNSS technológia biztosítja a pontos helymeghatározást és tempófigyelést szabadtéri edzésekhez. Az 5ATM vízállóságnak köszönhetően pedig úszás közben is megbízható társ, míg a 15 napos akkumulátor-élettartama gondoskodik arról, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhessük egészségi állapotunkat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Július 24-én van az Öngondoskodás Világnapja

Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7).

Ez a tudatosság manapaság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk.

Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.

Nem akarunk idősek lenni

A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.

Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.

Van hova fejlődni az öngondoskodás terén

Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. Bár az ötvenes éveikben járó magyarokat zavarják az öregedés fizikai jelei, a felmérés ellentmondásos képet fest arról, hogyan vélekednek fizikai állapotuk megőrzéséről. A válaszadók 80%-a állítja, hogy „rendszeresen sportol”, ugyanakkor más kutatások szerint a magyar társadalom fele egyáltalán nem végez testmozgást. A válaszadók 60%-a szerint „rendszeresen jár fogorvoshoz”, azonban célzott kutatások azt mutatják, hogy nagyon kevesen mennek el félévente fogászati ellenőrzésre, ahogyan azt a szakértők ajánlják. Van tehát hova fejlődni a valódi öngondoskodás terén.

Közös gondolkodás a tudatos öregedésért

„Az Öngondoskodás Világnapja alkalmából arra is lehetőség nyílik, hogy a társadalom szereplői, intézmények, cégek, civilek, egyének közösen gondolkozzunk arról, hogy a jelen korunk változó kihívásaira, öregedő társadalmunkban milyen megoldásokat és kereteket szükséges létrehoznunk. Mindezt annak érdekében, hogy az emberek minél jobban és hatékonyabban tudjanak saját magukról, szeretteikről és közösségeikről gondoskodni”

– tette hozzá Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója.

Az alapítvány és a Haleon egészségügyi vállalat közösen indított szemléletformáló kampányt azzal a céllal, hogy a magyar lakosság pozitívabban viszonyuljon az öregedéshez, felismerje az öngondoskodás jelentőségét, és eloszlassa az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákat. A két szervezet arra ösztönöz, hogy kortól függetlenül aktívan, magabiztosan és örömmel éljünk, hiszen a kor nem határ, hanem lehetőség. A kampányról az alábbi oldalakon található bővebb információ:

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Így készíthetsz isteni pisztáciás dubai fagyit otthon

A dubai pisztáciás csokoládé népszerűsége 2022 óta folyamatosan nő, de igazán közkedveltté 2024 végén vált a TikTok-ra feltöltött videóknak köszönhetően.

Ha valaki szeretné, akkor akár otthon is elkészítheti hűsítő változatban.

„A pisztáciás fagylalt igazi luxus lehet az ízlelőbimbóknak. Számos közel-keleti kultúrában a diófélék, különösen a pisztácia felszolgálása a vendégszeretet és nagylelkűség jelképe”

– emelte ki Fazekas Imre, a Sage termékmenedzsere. Hozzátette:

„mindez annak is köszönhető, hogy egy pisztácia fának legalább 5-8 évig kell fejlődnie, hogy termőre forduljon.”

Ez a dióféle már régóta ismert az emberiség előtt. Történészek szerint eredetileg Ázsiából származik, de időszámtásunk előtt hétezer évvel már a mai Irán területén is termesztették. Ez a növény alapvetően nagyon érzékeny a fagyra, de három évvel ezelőtt Magyarországon is elindult a pisztácia hazai termesztése. Megjelenése izgalmas lehetőségeket rejt a hazai mezőgazdaság számára.

Minőségi alapanyagokból

A pisztáciás fagylalt titka a minőségi hozzávalókban rejlik. „A szicíliai pisztáciát az élénk színe és gazdag íze miatt gyakran tartják arany sztenderdnek. Akár nyers, akár pirított pisztáciára esik a választás, mindenképpen érdemes sótlan változatot felhasználni” – hangsúlyozta a Sage termékmenedzsere.

Ehhez a fagylalthoz alapvetően pisztáciamasszára, tehéntejre, tejszínre, vaníliára, egy tojásra, cukorra sóra, apróra vágott pisztáciára és reszelt csokoládéra van szükség. A fagylaltos alap elkészítéséhez először közepes hőmérsékleten fel kell melegíteni a tejet, majd egy kis időre félre kell húzni és hozzá kell adni a tojássárgáját, a tejszínt, a vaníliát és a cukrot. Ez követően vissza helyezzük a főzőlapra, majd lassú kevergetés mellett hozzáadjuk a pisztácia masszát.

„Ezután belehelyezzük a masszát a fagylaltgépbe, majd körülbelül 30-35 percen át keverjük a gépben. Fontos kiemelni, hogy olyan fagylaltoknál, ahol az alapanyagok melegítésére van szükség, a Sage azt javasolja, hogy felszolgálás előtt legalább egy nappal készítsük el az alapmasszát, tegyük hűtőbe, majd a tálalás napján helyezzük be a fagylalt gépbe”

– tette hozzá Fazekas Imre.

A Sage BCI 600 tizenkét programmal rendelkezik (fagylalt, sorbet, gelato, fagyasztott joghurt), emellett automatikusan felismeri a fagylalt sűrűségét és azt a felszolgálásig a kívánt konzisztencián tartja.