Egészség
Gyógyító erejű mesterséges intelligncia
A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása feltartóztathatatlan, a technológia újabb és újabb alkalmazási területeken veti meg a lábát. Az egészségügyben az elkövetkező néhány évben várható az igazi boom.
Az MI napjainkban a viták kereszttüzében áll: szélsőséges nézetek csapnak össze, egyesek a környezeti katasztrófa felé rohanó emberiség utolsó mentsvárának tekintik, mások a fajunkra leselkedő legsúlyosabb fenyegetést látják benne. Az igazság valószínűleg a két véglet között van: a technológia önmagában sem elpusztítani, sem megmenteni nem fog bennünket, és bár tényleg vannak veszélyei, körültekintően használva hatalmas segítséget nyújthat az elkövetkező évek globális kihívásainak kezeléséhez.
Ha van terület, amelyre ez fokozottan igaz, akkor az a medicina, ahol az MI a szó szoros értelmében életeket menthet. A következőkben az MI néhány izgalmas, új gyógyászati alkalmazását mutatjuk be: olyan kutatásokat, amelyek felvillantanak valamit a technológiában rejlő hatalmas potenciálból.
Érints meg!
Minden egyes ujjvégződésünk több, mint 3000 receptort rejt, amelyek elsősorban nyomásra érzékenyek. Ezek az érzékelők elképesztően pontos képet adnak mindazon dolgok minőségéről, amelyeket ujjainkkal megérintünk, és az általuk közvetített információk kulcsszerepet játszanak a tárgyhasználatunkban. Az ilyen típusú érzékelés hiánya rendkívül megnehezíti azok életét, akik elveszítették kezüket, és testpótlással élnek. Bár ma már többfajta, rendkívül kifinomult technológiájú végtagpótlás létezik, az érintés érzékelése valamennyiből hiányzik, és visszajelzés híján a protézis viselője könnyen elejtheti, vagy összetörheti a tárgyakat.
A Florida Atlantic University kutatói ezért azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan, az emberi érzékeléshez közelebb álló felületet dolgoznak ki, amelyet a mesterséges kezeken lehet alkalmazni.
A szenzorok kialakításakor – a szakterületen elsőként – a folyékony fémekhez fordultak, amelyeket szilíciumalapú, rugalmas kapszulákba ágyaztak. Ez a technológia számos előnyt kínál a hagyományos érzékelőkhöz képest, ugyanis nyugtható, ruganyos, nagyon jó vezető, és a hierarchikus, többujjas taktilis (tapintási) érzékelés integrációjával új szintre emeli a mesterséges kezek intelligenciáját.
A kutatók egyedi ujjvégződéseket használtak a testpótláson, hogy megkülönböztessék a tapintási mozdulat sebességét a különféleképpen texturált felületeken. Négy különböző alaptexturát definiáltak, és ezek érzékeléséhez négy gépi tanulási algoritmust tanítottak be, amelyeket tíz, a négy alaptípust véletlenszerűen variáló, összetett felületen treníroztak.
Versengő algoritmusok
A teszteredmények azt mutatták, hogy a négy ujjvégződésen helyet foglaló folyékony fémes szenzorok együttes munkával a bonyolult, vegyesen texturált felületekkel is jól elboldogultak, ami a kutatók szerint azt jelenti, hogy a hierarchikus intelligencia új formája született meg. Ennek az intelligenciának kulcseleme volt a gépi tanulási algoritmus, amely mindegyik ujjon nagy pontossággal tudott különbséget tenni a különböző tapintási sebességek között. A fejlesztés gyakorlati alkalmazása még odébb van, de az eredmények azt ígérik, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott új technológia belátható időn belül az érintés élményével ajándékozhatja meg az amputáltakat.
A kutatás egyik érdekes hozadéka, hogy a tudósok a négy különböző gépi tanulási algoritmus képességeit is össze tudták hasonlítani abból a szempontból, melyik milyen hatékonysággal segíti a felületek osztályozását. A szakemberek a „legközelebbi szomszéd” (KNN), a „tartóvektor gép” (SVM), a „véletlen erdő” (RF) és „neurális hálózat” (NN) algoritmusokat használták: a leggyorsabbnak és legmegbízhatóbbnak a textúrák felismerésében az NN bizonyult, amely 99,2 százalékos pontossággal tudott különbséget tenni a tíz bonyolult felület között, amikor a néhány ujj érzékelőről egyidejűleg érkeztek a jelek.
Matuzsálem titka
Más, nem kevésbé fontos területen is értek el jelentős sikert a University of Surrey kutatói, akik olyan kémiai anyagok felkutatására használták a mesterséges intelligenciát, amelyek lassítják az öregedést, és végső soron az emberi élet meghosszabbításának kulcsát jelenthetik.
A kémikusokból álló kutatócsoport a DrugAge adatbázisának információin alapuló gépi tanulási modellt hozott létre annak megállapítására, hogy egy vegyület meghosszabbítja-e a Caenorhabditis elegans nevű áttetsző, féregszerű kis lény életét (amelynek anyagcseréje hasonlít az emberére, viszont az életciklusa sokkal rövidebb, így jól tanulmányozható rajta a kémiai anyagok hatása).
Az MI három olyan vegyületet talált, amely nyolcvan százalékos valószínűséggel meghosszabbította a kísérleti alanyok életét. Ezek az anyagok a következők:
- flavonoidok (növényekben található antioxidáns pigmentek, amelyek a szív- és érrendszer működését segítik)
- zsírsavak (például az omega-3)
- szerves oxigén (szén-oxigén kötéseket tartalmazó anyagok).
A tudósok szerint az öregedést a modern gyógyításban egyre inkább betegségek és rendellenességek sorának tekintik, és a korszerű digitális technológiák, köztük az MI segíthet megelőzni vagy lelassítani ezeknek az öregséghez kapcsolódó problémáknak a kialakulását. A modellértékű kutatás valódi jelentősége nem is elsősorban az öregedést gátló vegyületek néhány csoportjának azonosításában rejlik (a feltárt összefüggésekkel az orvosok eddig is tisztában voltak), hanem inkább abban, hogy egy izgalmas, új szakterületre terjeszti ki az MI alkalmazási körét.
A legjobb diagnoszta
A betegségmegelőzés mellett a közvetlen gyógyításban is nagy jövő előtt áll az MI: ezt bizonyítja az az ausztrál fejlesztés, amely a prosztatarák ellen indítja harcba a technológiát.
Ez a ráktípus a daganatos betegségek között világszerte az egyik leggyakoribb halálozási ok a férfiak körében, holott, ha korai stádiumában diagnosztizálják, jól gyógyítható. A férfiak azonban szeretik elhanyagolni a fizikai kontaktussal járó, nem épp kellemes szűrővizsgálatokat, és a betegséget sok esetben már csak túl későn ismerik fel.
Az ausztráliai RMIT University kutatói most egy olyan MI programot fejlesztettek ki, amelynek segítségével egy rutinszerű CT-vizsgálattal kiszűrhető a probléma. A technológia, amelynek kifejlesztésében a melbourne-i St. Vincent Hospital orvosai is részt vettek, a CT-képet kielemezve felkutatja a prosztatarák olyan apró jeleit, amelyek még egy jól képzett orvos figyelmét is elkerülnék.
A CT nem alkalmas rendszer rákszűrésre, mert jelentős mennyiségű sugárzással terheli meg a szervezetet, viszont az ausztrál kutatók MI megoldását akkor is alkalmazni lehet, ha a pácienst más okból vizsgálják az eszközzel.
A CT kiváló eszköz a csontrendszerrel kapcsolatos problémák detektálására, de a prosztata daganatának felismerése a képeken még a radiológusok számára sem egyszerű feladat. A szoftvert viszont úgy tanították be, hogy azt is kiszúrja, amin az emberi szem átsiklik.
A betanítási ciklus végére a program tudása olyan szintre fejlődött, hogy a legprofibb radiológusokat is lepipálta pontosságban, ráadásul sokkal gyorsabban dolgozott emberi vetélytársainál, és néhány másodperc alatt képes volt felismerni a korai stádiumban lévő daganatot. Sőt öntanuló képességének hála minden egyes CT-kép kielemzése tovább gyarapította tudását.
A gépi tanuláson alapuló diagnosztikai megoldás további előnye, hogy rendkívül adaptív, és másfajta képképző eszközökkel (MRI, DEXA stb.) is integrálható.
Az MI tehát felkészült arra, hogy ezernyi módon segítse a gyógyító munkáját. De vajon az egészségügyi rendszer felkészült-e rá, hogy ezt a jövőbe mutató technológiát beillessze a meglévő keretek közé?
Robbanás előtt
A COVID-19 világjárvány előtt borúlátóbb választ adtunk volna a fent megfogalmazott kérdésre, a pandémia azonban – más területekhez hasonlóan – az egészségügyben is kikényszerítette a változásokat, és felpörgette a digitális átalakulás folyamatát. Az elkövetkező években robbanásszerű fejlődésre számíthatunk, ami megmutatkozik a költésekben is: egy felmérés szerint míg 2019-ben az egészségbiztosítás és a gyógyszerészet területén mintegy 500 millió dollárt fordítottak mesterséges intelligenciára, 2024-re ez az összeg várhatólag kétmilliárd dollárra nő!
A világjárvány arra is rávilágított, milyen fontos az egészségügy gyors reagálóképessége: az MI projektek ebből a szempontból is minőségi javulást ígérnek.
A COVID-19 válság ugyanakkor az MI alkalmazásának jelenlegi korlátait is feltárta. Kiderült, hogy az algoritmusokat tápláló adatok gyenge minőségűek, az adatforrások megbízhatatlanok, és sok helyütt nincs meg a technológia alkalmazásához szükséges szakértelem. Az MI integrálásának legnagyobb akadálya nem technológiai: hiányzik az adatok összegyűjtésére és elemzésére szolgáló infrastruktúra, és az a szabvány-halmaz, amely az adatok kompatibilitását biztosítja.
Ahhoz, hogy az MI az egészségügyben is befuthassa azt a pályát, ami potenciálisan benne rejlik, mindenütt az adatvezérelt megközelítésre kell átállni, és olyan robusztus, átlátható modelleket kell létrehozni, amelyek kedvet ébresztenek a technológia alkalmazásához.
Forrás: Computerworld
Egészség
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás.
Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.
Európában ma már tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt, például laptopot vagy okostelefont az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett több mint 28 000 európai, köztük 1000 magyar alkalmazott közel fele (48%) arról számolt be, hogy a munkahelyén használt digitális technológiák meghatározzák a feladatvégzés tempóját. Tízből három munkavállaló úgy véli a digitális megoldások miatt elszigetelten dolgozik, több mint negyedük (28%) szerint ezen eszközök használata növeli a munkaterhelésüket. A munkával járó leggyakoribb egészségügyi problémák között említették az általános fáradtságot, a fej- és szemfájást, a stresszt és a depressziót, valamint a csont-, ízületi, illetve izomproblémákat is.
Az EU-OSHA egy korábbi elemzése már kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések kiemelt munkahelyi kockázatot jelentenek Európában különösen az ismétlődő kéz- és karmozdulatok okozta megterhelés miatt.
„A kezüket folyamatosan munkaeszközként használó dolgozóknál, mint a fizikai munkások, varrónők, sofőrök, adminisztrátorok vagy informatikai szakembereknél egyre gyakoribb az úgynevezett kéztőalagút-szindróma”
– hívja fel a figyelmet dr. Czigléczki Gábor, idegsebész.
Ilyenkor a csukló tenyéri oldalán futó „alagútban” a középső ideg nyomás alá kerül. Tipikus tünete, amikor a páciensnek éjszaka zsibbad a keze, fáj a tenyere, és a mindennapi tevékenységek, mint az írás, a telefon használata, vagy akár egy egyszerű tárgy megfogása is nehézséget okoz. A világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegség elsősorban a 40–60 éves korosztályban fordul elő, és a tünetek jóval gyakoribbak a nők körében. A betegségre hajlamosíthat a túlsúly, a cukor- és pajzsmirigybetegség, a terhesség és az egyéni anatómiai adottságok is.
A kéztőalagút-szindróma kezelése műtét nélkül is lehetséges, de a krémek, gyógyszerek és gyógytorna gyakorlatok sokszor csupán a tünetek enyhítésére alkalmasak. Előrehaladott vagy tartós panaszok esetén a bevett megoldás a kéztőalagút felszabadítása, amelyet hagyományosan nyílt műtéttel, a tenyér/csukló területén ejtett metszésből végeznek. A sebgyógyulás és a kéz terhelhetőségének visszatérése egyénenként eltér, de sokan a műtéttől és a kieséstől tartva halogatják a kivizsgálást, pedig elhúzódó idegnyomásnál nő annak esélye, hogy a tünetek tartósan fennmaradnak. Hazánkban évek óta elérhető a kéztőalagút-szindróma gyógyítása ultrahangvezérelt műtéti módszerrel is, ami lehetővé teszi, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal épüljenek fel a tenyér felvágása nélkül, minimalizálva a hegesedést, jelentősen felgyorsítva a gyógyulást és a munkához való visszatérést. A praxisa során több száz ilyen típusú műtétet elvégzett dr. Czigléczki Gábor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a páciensek döntő többségénél már rövid időn belül jelentősen csökken a zsibbadás és a tenyérfájdalom, és a mindennapi tevékenységekhez is gyorsabban, biztonságosabban tudnak visszatérni.

Ultrahangos vs hagyományos műtéti heg
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján idehaza évente több mint 700 kéztőalagút-felszabadító műtétet végeznek el, ami nem tartalmazza a magánegészségügyben kezelt esetek számát. Dr. Czigléczki Gábor szerint a teljes műtéti szám ennek sokszorosa lehet. A nemzetközi adatok alapján a kéztőalagút-felszabadító műtétek aránya látványosan növekszik világszerte. A Precedence Research elemzése szerint a tavaly globálisan 980 millió dollárra becsült terület értéke idén meghaladhatja az egymilliárd dollárt és 2034-re elérheti az 1,74 milliárd dollárt is, ami átlagosan évi több mint 6 százalékos bővülést jelent. Az emelkedés oka, hogy egyre többen keresik a kíméletesebb (minimálisan invazív) beavatkozásokat, és közben folyamatosan jelennek meg új, fejlettebb műtéti eszközök és technológiák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei
Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.
Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.
A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.
A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.
A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.
Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.
„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”
– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Innováció a női egészségért: mesterséges intelligencia alapú ultrahang megoldás fejlesztése indul a meddőséget okozó elváltozások korai felismeréséért
A GE HealthCare a Semmelweis Egyetemmel együttműködve új, közös kutatási projektet indít, amely mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai megoldások fejlesztését célozza ultrahangkészülékekhez.
A Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal (NKIFH) támogatásával mintegy 2,3 milliárd forint összköltségből megvalósuló, 4 évet felölelő program célja, hogy lehetővé tegye a meddőséget okozó elváltozások, kiemelve az endometriózis és az adenomiózis betegségek korai felismerését és pontosabb diagnosztizálását a fogamzóképes korú nők körében.
Projekt megnevezése: „Innováció a női egészségért: a mesterséges intelligencia integrációja a reproduktív medicina ultrahang diagnosztikájába”; Projekt azonosító: 2024-1.1.2-NAGYVÁLL_FÓKUSZ-2025-00006;
Számos nőgyógyászati betegség észrevétlen marad, a tüneteket gyakran félreértik és a téves elképzelések, panaszok gyakori bagatellizálása – például sok nő még mindig úgy gondolja, hogy a fájdalmas menstruáció természetes – megnehezítik a korai diagnózist. Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztizálása különösen problémás és gyakran ezek a betegségek állnak a meddőség hátterében: Magyarországon az érintettek mintegy 40%-a1 küzd termékenységi problémákkal.
Az endometriózis egy krónikus, gyakran kínzó nőgyógyászati betegség, amellyel a WHO2 adatai szerint nagyságrendben a fogamzóképes korban lévő nők mintegy 5-15%-a szembesül világszerte és a meddőség miatt vizsgált páciensek 50%-át érinti. Hazánkban több mint 200 ezer nő él endometriózissal. Az adenomiózis tüneteit leginkább a 30–50 éves nők között diagnosztizálják, és ultrahangos vizsgálatok alapján a reproduktív korú nők 20–34 %-ánál kimutatható ez az állapot.
„Az endometriózis és az adenomiózis diagnosztikája nagy kihívást jelent, hiszen a tünetek változatosak, súlyosságuk nem feltétlenül tükrözi a betegség előrehaladottságát és felismerésük nehézségekbe ütközik még a gyakorlott egészségügyi szakember számára is. A GE HealthCare és a Semmelweis Egyetem most induló kutatásának célja egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely ultrahang készülékbe integrálható mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldással elősegítheti a meddőséget okozó elváltozások korai felismerését, különböző tapasztalati szinttel rendelkező szakértő vizsgáló számára is. Szakorvosi vizsgálat esetén a megoldás a pontosabb, precízebb diagnózist és a legoptimálisabb kezelés tervezését is szolgálja.”
– mondta Ferenczi Lehel, adat és analitikai igazgató, GE HealthCare.
A mesterséges intellingencia alkalmazása az egészségügyben az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává vált. Biztató eredményeket közöltek a hüvelyi ultrahang vizsgálat, illetve hozzáadott MR vizsgálat együttes használata során nyert diagnosztikai képeken az endometriózis felismerésében is. Az adenomiózis tekintetében egyelőre kevés vizsgálat készül ezen a területen.
Ha a tünetek vagy az anamnézis alapján felmerül az endometriózis vagy adenomiózis gyanúja, a páciens ultrahangvizsgálaton esik át, amelynek során képi dokumentáció készül. Emellett rögzítik a beteg kórtörténetét, panaszait és a vizsgálati eredményeket egy kérdőívben, ami kulcsfontosságú a pontos diagnózis felállításához. Ha műtétre is sor kerül, a kérdőív tartalmazza a beavatkozás során talált elváltozásokat is, a szakmai előírásoknak megfelelően.
„A Semmelweis Egyetem örömmel támogatja ezt az innovatív projektet és kulcsszerepet játszik a kutatásba bevont betegek ellátásában, betegút tervezésében, illetve a magas minőségű adatgyűjtésben. Szakorvosaink továbbá részt vesznek az adatgyűjtési és annotációs protokollok kidolgozásában, a kifejlesztett módszer validációjában is, pontos visszajelzéseket eladva a fejlesztők részére az alkalmazás teljesítményéről.”
– tette hozzá Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.
A diagnosztikai megoldások és az adatok feldolgozása mesterséges intelligencia támogatásával valósul meg, melyet a GE HealthCare magyarországi szoftverfejlesztő csapatai, adattudósai fejlesztenek.
A projekt MI-alapú ultrahang alkalmazásai nemcsak a szakorvosi diagnosztikát támogathatják a jövőben, hanem különböző tapasztalati szinttel rendelkező vizsgálók számára is segítséget nyújthatnak a betegség korai felismerésében. Ennek köszönhetően hamarabb megkezdhető a megfelelő kezelés, csökkentve az egészségügyi ellátó rendszerre nehezedő terhet. Az időben elvégzett beavatkozások csökkentik a fájdalmat, megelőzik a szövődmények kialakulását, támogatják a gyermekvállalási terveket és javítják a páciensek életminőségét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Közel 700 milliós beruházással indítja az évet az Sz. Variáns
-
Zöld2 hét ago
Március 1-jén ismét jön a Nemzeti Faültetés Napja!
-
Ipar2 hét ago
Az energia-technológia közös fejlesztésére szólítja fel a davosi találkozó résztvevőit a Schneider Electric
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Gazdaság2 hét ago
Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat
-
Mozgásban2 hét ago
A gumi defekt javítás mennyi időt vesz igénybe







