Egészség

Emelkedő költségek, munkaerőhiány, modellváltás

Az egészségügyi ágazat globális kilátásai 2024-ben.

Világszinten példátlan átalakuláson megy keresztül az egészségügyi ágazat, melynek fő vezérlői a technológiai fejlődés, a demográfiai változások és a fejlődő betegigények. 2024-ben számos kulcsfontosságú trend alakítja majd az egészségügyi ellátás jövőjét – de hogyan készülhetnek fel az ágazat vezetői és az érdekelt felek erre a mélyreható változásra? A Deloitte legújabb 2024 Global Health Care Sector Outlook kutatása ennek járt utána.

A COVID-19 elhúzódó hatásai még mindig érezhetőek: hozzájárulnak a széleskörű munkaerőhiányhoz és az eszkalálódó költségekhez. Ezt némileg ellensúlyozza, és lehetséges megoldásokat kínál a mesterséges intelligencia (MI) elterjedése. A Deloitte előrejelzései szerint az MI-nek kulcsszerepe lesz az egészségügyi folyamatok racionalizálásában, mivel precizitást és hatékonyságot ígér az intézmények fenntartásával, szolgáltatás megszervezésével kapcsolatos adminisztráció (pl.: biztosítási szerződésekből eredő követelések kezelése, időpontfoglalás), az ellátási láncok kialakítása, valamint a betegellátás területén. Mindeközben az egészségügyi szereplők a működésük során egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Az ennek keretében alkalmazott megoldások (pl.: energiahatékonyságot javító technológiák alkalmazása az épületek hűtését, fűtését, illetve energiaellátását illetően, egészségügyi intézményeket ellátó naperőművek telepítése) egyszerre szolgálják a környezetvédelmi célkitűzések elérését (pl.: karbonsemlegesség elérése), valamint az üzemeltetési költségek csökkentését.

A költség és megfizethetőség problémája

Az egészségügyi ellátás növekvő költségei világszerte kihívást jelentenek a minőség, a hozzáférés és a megfizethetőség szempontjából. A COVID-19 világjárvány fokozta a munkaerőhiányt, az inflációt, jelentősen csökkentette a keresletet, ami tovább növelte a költségeket. Jelenleg mintegy 3,3 milliárd ember él olyan országban, ahol többet költenek adósságrendezésre, mint egészségügyre és oktatásra. Az USA-ban egy főre vetítve évi 12 500 dollárt költenek egészségügyi ellátásra, ez a várható élettartam emelkedésével valószínűleg nőni fog. A várható átlagos élettartam Belgiumban, Dániában és Finnországban már most is 80 év, ez egyre nagyobb igényt támaszt a hosszú távú ellátásra. Közben, az egészségügyi szolgáltatók 47%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évhez képest romlott a rászorulók hozzáférése szolgáltatásaikhoz.

Az egészségügyi költségek emelkedése több tényezőre vezethető vissza, ideértve az egészségügyi intézmények (kórházak, járóbeteg-ellátó intézmények) fenntartásának emelkedő költségeit és a növekvő munkabéreket. Az olyan innovatív technológiák, mint a virtuális kórtermek, távgyógyászat, a betegek távolról történő megfigyelését lehetővé tevő eszközök (pl.: vérnyomásmérő, vércukorszintmérő eszközök), és az MI-támogatású diagnosztikai eszközök csökkentik az időskori ellátás, illetve a krónikus megbetegedések ellátása nyomán felmerülő költségeket.

Globális hiány egészségügyi dolgozókból

A globális egészségügyi ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd, az előrejelzések 2030-ra 10 millió fős hiánnyal számolnak, csak Japánnak 2040-re várhatóan összesen 960 ezer egészségügyi és jóléti dolgozóra lesz szüksége, az Egyesült Államokban pedig 2030-ig összesen több mint 1,3 millió új munkavállalóra lesz szükség az idősek és a fogyatékkal élők gondozására. Az amerikai egészségügyi szolgáltatók 87%-a jelölte meg a munkaerőhiányt legnagyobb kihívásként. Eközben tízből kilenc olyan fejlett ország van, ahol az orvosok elégedetlenek vagy kiégéssel küzdenek.

A kiégés mellett az egészségügyi dolgozók utánpótlását érintő kihívások, a demográfiai változások és a migrációs ráta is hozzájárul a globális szakember hiányhoz. Az egészségügyi dolgozók iránti kereslet a következő évtizedben várhatóan 29%-kal fog nőni, amely kritikus kihívást jelent az ágazatnak. A mesterséges intelligencia segítségével csökkenthetők az adminisztrációs terhek és a döntési helyzetekben is jelentős támogatást nyújthat az orvosoknak. Ezzel vonzóbbá válhat a szakma az új tehetségek számára és a meglévő szakemberek kiégése is mérsékelhető.

A szociális ellátás növekvő szerepe

A hagyományos egészségügyi modellt, amely a betegségek kialakulása utáni kezelésre összpontosít, fokozatosan felváltja egy holisztikus megközelítés, amely egyrészt a betegségek megelőzést helyezi előtérbe, másrészt figyelembe veszi és értékeli az egészséget meghatározó társadalmi és egyéb tényezőket is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagos szociális közkiadásai 2022-ben a GDP 21%-át tették ki, Franciaország ebben az első helyen áll, 31,6%-kal. Az Egyesült Királyságban 2024-re és 2025-re 845 millió fontos javaslat érkezett a szociális ellátásához való hozzáférés javítására. A kanadai kormány 23 milliárd kanadai dollár értékű kártérítési összeget fordít a mintegy 300 ezer Első Nemzetekhez tartozóknak a rezervátumokban nyújtott gyermekjóléti szolgáltatások alulfinanszírozása miatt.

A társadalmi tényezők által vezérelt egészségügyi ellátórendszerre való áttérés érdekében a kormányoknak és az egészségügyi szolgáltatóknak a szociális ellátásban dolgozókra kell koncentrálniuk, és olyan holisztikus szolgáltatásnyújtási modelleket kell bevezetniük, amelyek a megelőzést helyezik előtérbe, és az alulellátott közösségek szükségleteivel foglalkoznak.

Fenntartható jövő

Az éghajlatváltozás jelentős egészségügyi kockázatot jelent, különösen igaz ez a rossz egészségügyi infrastruktúrával rendelkező, alacsony jövedelmű területeken, de komoly mértékben érinti a fejlett országokat is. A rossz levegőminőség okozta egészségügyi problémák becsült éves globális pénzügyi hatása 8,1 billió (ezer milliárd) dollár – ez a globális GDP mintegy 7,7%-a. A légszennyezésből eredő orvosi számlák éves költsége az Egyesült Államokban 820 milliárd dollárt tett ki, és a becslések szerint évente 107 ezer idő előtti halálesethez vezetett.

Az egészségügyi ágazatnak olyan modellekre van szüksége, amellyel enyhíteni tudja az éghajlatváltozás betegellátásra és egészségügyi ellátásra gyakorolt hatását. Fenntarthatósági intézkedésekre van szükség, az éghajlatváltozással szemben ellenálló egészségügyi infrastruktúrát kell fejleszteni.

Az egészségügy átalakítása a mesterséges intelligencia segítségével

A prediktív mesterséges intelligencia a jövőbeli erőforrásigények előrejelzésével, a részletes adatok elemzésével, valamint a nagy hatású minták és trendek azonosításával megjósolhatja a betegforgalmat, és segítheti a kórházakat a személyzet és az erőforrások tervezésében. A globális egészségügyi ágazat már 2020-ban világszerte több mint 2,3 zettabájtnyi adatot generált, az átjárható klinikai adatok piaca az Egyesült Államokban a 2022-es 3,4 milliárd dollárról 2026-ra várhatóan közel duplájára, 6,2 milliárd dollárra fog nőni. Jelenleg 1 500 egészségügyi MI-szolgáltató van a piacon, amelyek fele az elmúlt hét évben alakult. Ezt a folyamatot támogatta az egészségügyi mesterséges intelligenciába fektetett jelentős értékű magántőke-finanszírozás, amelynek összege 2019 és 2022 között 31,5 milliárd dollár volt.

A mesterséges intelligenciából származó éves megtakarítási potenciál az USA egészségügyi rendszere számára a következő öt évben 360 milliárd dollár is lehet, a Deloitte számításai szerint.

“A mesterséges intelligencia versenyképességi szükséglet lesz az egészségügyi ágazatban, ennek ellenére még sok szervezet számára nem egyértelmű, hogy milyen lehetőségeket teremthet számára az MI. A technológia képes átalakítani az egészségügyi ellátást azáltal, hogy optimalizálja mind az adminisztratív funkciókat, mind az ellátás nyújtását. Pénzügyi és nem pénzügyi előnyöket is nyújt, például az ellátás minősége és betegélmény javítását, ami az egészségügyi dolgozók nagyobb elégedettségével is jár.”

– Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:emelkedő gazdaság hiány költségek munkaerő

Up Next

Sokoldalúan használható készülékek légzőszervi panaszok esetén: az inhalátorok

Don't Miss

A társas kapcsolatok jó hatással vannak az egészségre

Egészség

Fogatlan igazság: Európa egyik legrosszabb szájhigiéniája a miénk

A fogmosás sokak számára csupán gyors napi rutinként él a mindennapokban – ennek következményei pedig jól tükröződnek a világszerte tapasztalható súlyos szájüregi problémákban.

Az Oral-B most újraírta ezt a rutint: idén tavasszal bemutatta az iO2 elektromos fogkefét, amely a legújabb technológiával nemcsak hatékonyabb tisztítást kínál, de intelligens funkciói révén visszajelzést ad, oktat és támogat. Az iO2 célja, hogy a napi fogmosást új szintre emelve, valódi eszközzé váljon a szájüregi egészség hosszú távú megőrzésében.

A WHO legutóbbi jelentése szerint a szájegészségügyi válság riasztó méreteket öltött világszerte, így Európában is. A legfrissebb adatok szerint a világ népességének közel fele – mintegy 3,5 milliárd ember – szenved valamilyen szájüregi betegségben, míg Európában ez az arány meghaladja az 50%-ot. A 60–65 év közötti korosztályban ez az arány már 70–85%, ami példa nélküli közegészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi daganatok mára a nyolcadik leggyakoribb rákos megbetegedéssé váltak világszerte, és az Európai Unióban a férfiaknál a tizenkettedik leggyakoribb rákos megbetegedésként tartják számon.

Magyarországon a fogszuvasodás előfordulása az egyik legmagasabb Európában. A 12 éves gyermekek átlagosan 2,3 szuvas, hiányzó vagy tömött foggal rendelkeznek (DMFT index), ami ugyan jelentős javulás az 1985-ös 5,0-hoz képest, de még mindig elmarad a WHO célkitűzéseitől. A 65 év feletti magyar lakosság 30%-a, míg a 75 év felettiek 40%-a teljes fogatlanságban szenved. Emellett hazánkban a legmagasabb a szájüregi rák előfordulási aránya az Európai Unióban, évi mintegy 3 000 új esettel és több mint 1 600 halálesettel. Mindez kiemeli a megfelelő szájhigiénia és a megelőző eszközök – például az innovatív technológiával rendelkező elektromos fogkefék – kritikus fontosságát a lakosság egészségi állapotának javításában.

Az Oral-B filozófiája egyszerű: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egész test egészségének egyik legfontosabb alappillére. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a rossz szájhigiénia hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, krónikus gyulladásokhoz, sőt egyes fertőzésekhez is. E felismerés vezette többek közt a világ egyik leginnovatívabb szájápolási márkáját egy új korszak hajnalához – az Oral-B iO™ technológia megalkotásához.

Technológia, amely tanít – és gondoskodik

Az új Oral-B iO2 elektromos fogkefe egy személyre szabott, intelligens társ a napi szájápolási rutinban. Az új iO2 modell:

100%-kal több lepedéket távolít el, mint a hagyományos Oral-B kézi fogkefék, még a nehezen elérhető helyeken is,
a kerek, fogorvosok által ajánlott fej pontosan és precízen körbeöleli a fogakat,
az új intelligens sörtefej színe teljesen fehérre változik, így egyértelműen jelzi, mikor jött el a csere ideje,
a beépített kétperces időzítő támogatja a fogorvosok által javasolt tisztítási időt,
az intelligens nyomásérzékelő piros fénnyel figyelmeztet, ha túl nagy nyomást alkalmazunk – így védve az íny egészségét.

Az iO2 emellett háromféle csendes tisztítási intenzitással rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, „szuperkímélő” mód az alapértelmezett – így azoknak is ideális, akiknek érzékeny az ínyük. Mindez egyetlen gombbal vezérelhető.

Hat év kutatás, 250 szabadalom – és a fogyasztó a középpontban

Az Oral-B iO™ fogkefék fejlesztése több mint hat évnyi kutatómunka eredménye, és 250 szabadalom fémjelzi az innováció jelentőségét. A technológia mögött álló csapat a németországi Kronbergben, a P&G Innovációs Központjában dolgozott, szoros együttműködésben fogorvosokkal és valódi fogyasztókkal.

A Procter & Gamble világszerte több mint 800 millió embert szolgál ki termékeivel, és évente közel 2 milliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan megoldásokat alkosson, amelyek tényleg számítanak a mindennapokban. Az új Oral-B iO2 fogkefe ékes példája ennek az elkötelezettségnek.

Nem találgatnak – figyelnek és megfigyelnek

A P&G innovációs szemlélete nem a véletlenre épül. Minden új fejlesztést alapos viselkedéselemzés, fogyasztói kutatás és tesztelés előz meg. A vállalat szakemberei nemcsak kérdeznek, hanem megfigyelnek, interjúkat készítenek, a vásárlókkal tartanak a boltba és bepillantást nyernek az otthoni használatba is. Ennek köszönhető, hogy az Oral-B iO2 valóban a fogyasztói igényekre ad választ: egyszerű, intuitív, mégis csúcstechnológiás eszköz, amely az árképzésének köszönhetően szélesebb kör számára válik elérhetővé, mint valaha.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

8 hónapos volt a legidősebb kórházban ragadt csecsemő

Felgyorsította a kormány a kórházban hagyott babák örökbeadását, egy részük élete megoldódott.

De mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek nem tudtak családot találni? Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában elsőként számol be erről: az elmúlt fél évben 103 kórházban ragadt csecsemő került a látókörükbe. A legidősebb a megkeresés idején már betöltötte a 8. hónapot.

Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.

A kórházban maradt gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.

Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.

A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.

A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.

A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.

A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Itt a tavasz – megújulás kívül-belül zöldségekkel, vadnövényekkel és kirándulással

A tavasz nemcsak a természet újjászületését hozza el, hanem remek lehetőséget kínál arra is, hogy mi magunk is új lendületet vegyünk – testileg és lelkileg egyaránt.

,,A természet bölcsessége az egyik legjobb tanácsadónk, ha egészségünkről van szó, tavasszal pedig különösen bőkezűen kínálja számunkra azokat az ajándékait, amelyek segítenek az emésztés támogatásában, a szervezet tisztításában és a lelki feltöltődésben.”

– mondja Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó, akivel ma a tavaszi feltöltődésről beszélgetünk.

Az évszak nem telhet el tavaszi zöldségek nélkül

A tavaszi idényzöldségek, mint a retek, spárga, újhagyma vagy a zsenge salátalevelek nemcsak friss ízekkel kényeztetnek, hanem emésztést serkentő, májműködést támogató hatásuk is kiemelkedő. A spárga például természetes vízhajtóként működik, a retek pedig segíti az epe kiürülését, így hozzájárul a tavaszi tisztuláshoz.

,,De ne csak a piacra menjünk, nézzünk szét a kertben is tavasszal! Két gyakran gyomként kezelt növény – a gyermekláncfű vagy pongyola pitypang és a tyúkhúr – valójában igazi kincsek. A pitypang (Taraxacum officinale) levele kesernyés íze révén serkenti az emésztőnedvek termelését, míg a virága salátákba is kiváló. A tyúkhúr (Stellaria media) enyhe ízű, C-vitaminban gazdag növény, amely szintén remekül illeszthető tavaszi ételeinkbe.”

– mondja Dr. Hámori Lilla, aki nem csak életvezetési tanácsadó, de természetgyógyász is.

Fontos dologra hívja fel figyelmünket a szakember, mégpedig arra, hogy legyünk óvatosak és csak akkor gyűjtsünk fogyasztásra növényeket, ha biztosan felismerjük őket, illetve a gyűjtésnek is megvannak a szabályai, amire figyelni kell, így mindig érdemes először szakember segítségét kérni! Manapság már számos gyógynövény, ehető vadnövény ismereti túrát, előadást tartanak, akár ilyeneken is részt vehetünk!

,,Egy kirándulás a friss, virágillatú levegőn, a madárcsicsergés és a zöldülő táj mind segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a hangulatot és új perspektívát adni a mindennapokhoz, így a testi megújulás mellett a tavaszi természet a lelki feltöltődéshez is hozzájárul.”

– teszi hozzá a szakember.

Egy kirándulás csodákra képes

Nagyszerű úti cél lehet a Bakony egyik csodája, a Bakonybéltől nem messze, az erdőrengetegben megbújó Hubertlaki-tó, közismert nevén, a hazai Gyilkos-tó. Gerencepusztáról közelíthetjük meg a tavat, mely mesés látvánnyal vár minket. A túra kellemes, könnyű, szuper családi kikapcsolódás lehet.

,,A tavasz tehát ideális időszak arra, hogy tudatosan visszataláljunk a természethez – egy tányér saláta, egy vadnövény-gyűjtő séta vagy egy erdei túra révén. Testünk és lelkünk egyaránt hálás lesz érte.”

– fejezi be a gondolatot Dr. Hámori Lilla, aki biológusként végzett, dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó és természetgyógyász lett.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de Instagramon (@ebredesem) és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.