Egészség

Emelkedő költségek, munkaerőhiány, modellváltás

költségek

Az egészségügyi ágazat globális kilátásai 2024-ben.

Világszinten példátlan átalakuláson megy keresztül az egészségügyi ágazat, melynek fő vezérlői a technológiai fejlődés, a demográfiai változások és a fejlődő betegigények. 2024-ben számos kulcsfontosságú trend alakítja majd az egészségügyi ellátás jövőjét – de hogyan készülhetnek fel az ágazat vezetői és az érdekelt felek erre a mélyreható változásra? A Deloitte legújabb 2024 Global Health Care Sector Outlook kutatása ennek járt utána.

A COVID-19 elhúzódó hatásai még mindig érezhetőek: hozzájárulnak a széleskörű munkaerőhiányhoz és az eszkalálódó költségekhez. Ezt némileg ellensúlyozza, és lehetséges megoldásokat kínál a mesterséges intelligencia (MI) elterjedése. A Deloitte előrejelzései szerint az MI-nek kulcsszerepe lesz az egészségügyi folyamatok racionalizálásában, mivel precizitást és hatékonyságot ígér az intézmények fenntartásával, szolgáltatás megszervezésével kapcsolatos adminisztráció (pl.: biztosítási szerződésekből eredő követelések kezelése, időpontfoglalás), az ellátási láncok kialakítása, valamint a betegellátás területén. Mindeközben az egészségügyi szereplők a működésük során egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Az ennek keretében alkalmazott megoldások (pl.: energiahatékonyságot javító technológiák alkalmazása az épületek hűtését, fűtését, illetve energiaellátását illetően, egészségügyi intézményeket ellátó naperőművek telepítése) egyszerre szolgálják a környezetvédelmi célkitűzések elérését (pl.: karbonsemlegesség elérése), valamint az üzemeltetési költségek csökkentését.

A költség és megfizethetőség problémája

Az egészségügyi ellátás növekvő költségei világszerte kihívást jelentenek a minőség, a hozzáférés és a megfizethetőség szempontjából. A COVID-19 világjárvány fokozta a munkaerőhiányt, az inflációt, jelentősen csökkentette a keresletet, ami tovább növelte a költségeket. Jelenleg mintegy 3,3 milliárd ember él olyan országban, ahol többet költenek adósságrendezésre, mint egészségügyre és oktatásra. Az USA-ban egy főre vetítve évi 12 500 dollárt költenek egészségügyi ellátásra, ez a várható élettartam emelkedésével valószínűleg nőni fog. A várható átlagos élettartam Belgiumban, Dániában és Finnországban már most is 80 év, ez egyre nagyobb igényt támaszt a hosszú távú ellátásra. Közben, az egészségügyi szolgáltatók 47%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évhez képest romlott a rászorulók hozzáférése szolgáltatásaikhoz.

Az egészségügyi költségek emelkedése több tényezőre vezethető vissza, ideértve az egészségügyi intézmények (kórházak, járóbeteg-ellátó intézmények) fenntartásának emelkedő költségeit és a növekvő munkabéreket. Az olyan innovatív technológiák, mint a virtuális kórtermek, távgyógyászat, a betegek távolról történő megfigyelését lehetővé tevő eszközök (pl.: vérnyomásmérő, vércukorszintmérő eszközök), és az MI-támogatású diagnosztikai eszközök csökkentik az időskori ellátás, illetve a krónikus megbetegedések ellátása nyomán felmerülő költségeket.

Globális hiány egészségügyi dolgozókból

A globális egészségügyi ágazat súlyos munkaerőhiánnyal küzd, az előrejelzések 2030-ra 10 millió fős hiánnyal számolnak, csak Japánnak 2040-re várhatóan összesen 960 ezer egészségügyi és jóléti dolgozóra lesz szüksége, az Egyesült Államokban pedig 2030-ig összesen több mint 1,3 millió új munkavállalóra lesz szükség az idősek és a fogyatékkal élők gondozására. Az amerikai egészségügyi szolgáltatók 87%-a jelölte meg a munkaerőhiányt legnagyobb kihívásként. Eközben tízből kilenc olyan fejlett ország van, ahol az orvosok elégedetlenek vagy kiégéssel küzdenek.

A kiégés mellett az egészségügyi dolgozók utánpótlását érintő kihívások, a demográfiai változások és a migrációs ráta is hozzájárul a globális szakember hiányhoz. Az egészségügyi dolgozók iránti kereslet a következő évtizedben várhatóan 29%-kal fog nőni, amely kritikus kihívást jelent az ágazatnak. A mesterséges intelligencia segítségével csökkenthetők az adminisztrációs terhek és a döntési helyzetekben is jelentős támogatást nyújthat az orvosoknak. Ezzel vonzóbbá válhat a szakma az új tehetségek számára és a meglévő szakemberek kiégése is mérsékelhető.

A szociális ellátás növekvő szerepe

A hagyományos egészségügyi modellt, amely a betegségek kialakulása utáni kezelésre összpontosít, fokozatosan felváltja egy holisztikus megközelítés, amely egyrészt a betegségek megelőzést helyezi előtérbe, másrészt figyelembe veszi és értékeli az egészséget meghatározó társadalmi és egyéb tényezőket is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlagos szociális közkiadásai 2022-ben a GDP 21%-át tették ki, Franciaország ebben az első helyen áll, 31,6%-kal. Az Egyesült Királyságban 2024-re és 2025-re 845 millió fontos javaslat érkezett a szociális ellátásához való hozzáférés javítására. A kanadai kormány 23 milliárd kanadai dollár értékű kártérítési összeget fordít a mintegy 300 ezer Első Nemzetekhez tartozóknak a rezervátumokban nyújtott gyermekjóléti szolgáltatások alulfinanszírozása miatt.

A társadalmi tényezők által vezérelt egészségügyi ellátórendszerre való áttérés érdekében a kormányoknak és az egészségügyi szolgáltatóknak a szociális ellátásban dolgozókra kell koncentrálniuk, és olyan holisztikus szolgáltatásnyújtási modelleket kell bevezetniük, amelyek a megelőzést helyezik előtérbe, és az alulellátott közösségek szükségleteivel foglalkoznak.

Fenntartható jövő

Az éghajlatváltozás jelentős egészségügyi kockázatot jelent, különösen igaz ez a rossz egészségügyi infrastruktúrával rendelkező, alacsony jövedelmű területeken, de komoly mértékben érinti a fejlett országokat is. A rossz levegőminőség okozta egészségügyi problémák becsült éves globális pénzügyi hatása 8,1 billió (ezer milliárd) dollár – ez a globális GDP mintegy 7,7%-a. A légszennyezésből eredő orvosi számlák éves költsége az Egyesült Államokban 820 milliárd dollárt tett ki, és a becslések szerint évente 107 ezer idő előtti halálesethez vezetett.

Az egészségügyi ágazatnak olyan modellekre van szüksége, amellyel enyhíteni tudja az éghajlatváltozás betegellátásra és egészségügyi ellátásra gyakorolt hatását. Fenntarthatósági intézkedésekre van szükség, az éghajlatváltozással szemben ellenálló egészségügyi infrastruktúrát kell fejleszteni.

Az egészségügy átalakítása a mesterséges intelligencia segítségével

A prediktív mesterséges intelligencia a jövőbeli erőforrásigények előrejelzésével, a részletes adatok elemzésével, valamint a nagy hatású minták és trendek azonosításával megjósolhatja a betegforgalmat, és segítheti a kórházakat a személyzet és az erőforrások tervezésében. A globális egészségügyi ágazat már 2020-ban világszerte több mint 2,3 zettabájtnyi adatot generált, az átjárható klinikai adatok piaca az Egyesült Államokban a 2022-es 3,4 milliárd dollárról 2026-ra várhatóan közel duplájára, 6,2 milliárd dollárra fog nőni. Jelenleg 1 500 egészségügyi MI-szolgáltató van a piacon, amelyek fele az elmúlt hét évben alakult. Ezt a folyamatot támogatta az egészségügyi mesterséges intelligenciába fektetett jelentős értékű magántőke-finanszírozás, amelynek összege 2019 és 2022 között 31,5 milliárd dollár volt.

A mesterséges intelligenciából származó éves megtakarítási potenciál az USA egészségügyi rendszere számára a következő öt évben 360 milliárd dollár is lehet, a Deloitte számításai szerint.

“A mesterséges intelligencia versenyképességi szükséglet lesz az egészségügyi ágazatban, ennek ellenére még sok szervezet számára nem egyértelmű, hogy milyen lehetőségeket teremthet számára az MI. A technológia képes átalakítani az egészségügyi ellátást azáltal, hogy optimalizálja mind az adminisztratív funkciókat, mind az ellátás nyújtását. Pénzügyi és nem pénzügyi előnyöket is nyújt, például az ellátás minősége és betegélmény javítását, ami az egészségügyi dolgozók nagyobb elégedettségével is jár.”

– Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A napi kalóriabevitel számolása fontosabb a fogyáshoz, mint az étkezések időzítése

A fogyásnál a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő – állítják egy friss tudományos kutatás készítői.

Varga Dóra dietetikus szerint a kalóriaszámlálás jó módszer a testsúlycsökkentésre, és segít abban, hogy jobban megismerjük táplálkozásunkat, ugyanakkor az étrend összetétele és minősége ugyanúgy lényeges, akárcsak a fizikai aktivitás. Az egészségtudatosabb életmódhoz az okosórák hatékonyan járulhatnak hozzá: a Huawei felméréséből kiderült, hogy az okosóra-tulajdonosok 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ráadásul általánosságban fittebbnek és egészségesebbnek érzik magukat.

Egy friss tudományos kutatás nemrégiben rámutatott: a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő fogyás esetén, nem pedig az, hogy mikor fogyasztják el ezeket a kalóriákat – így a kalóriaszámoláson alapuló étkezés a tudomány jelenlegi állása szerint győzni látszik az időszakos étkezés fölött.

Varga Dóra dietetikus, táplálkozástudományi szakember szerint a kalóriaszámlálás alapvetően jó módszer a testsúlycsökkentésre:

„A kalóriák számolása segíthet az étrend kontrollálásában és pozitívan befolyásolja a táplálkozási döntéseket, de hosszú távon nem szabad, hogy uralja mindennapjainkat. A cél, hogy átmenetileg alkalmazva segítsen a testsúlycsökkentésben”

– mondta a szakértő.

Varga Dóra felhívta a figyelmet arra, hogy a kalóriabevitel figyelése ugyan fontos lehet a testsúly optimalizálásában, de számos egyéb tényező is befolyásolja. Ilyen például a mikrobiom állapota, az anyagcsere-betegségek, a mentális állapot, az étkezési idő, az alvási szokások vagy a gyógyszerszedés.

„Nemcsak a kalóriák mennyisége, hanem az étrend összetétele és minősége is fontos. Alapvetően pozitív, ha tudatosabbá tesszük az étkezésünket, de nem csak a számokat kell nézni. Ráadásul a túl alacsony kalóriabevitel még le is állíthatja a fogyást, vagy akár testsúly gyarapodást is okozhat. Általános elvként elmondható, hogy ha a korábbihoz képest 500 kalóriával csökkentjük a napi energiabevitelt, az jellemzően egy fokozatos, tartható fogyást eredményez.”

A szakértő szerint nagyon fontos szerepe van a fizikai aktivitásnak, mert ha többet mozgunk, több energiára van szükségünk: „

A napi lépésszám nyomon követése már egy jó módszer lehet, mindenképp javasolt a minimum napi tízezer lépést elérni átlagosan naponta”

– mondta a szakértő.

A dietetikus szerint általános ajánlásként megfogalmazható mindenkinek heti szinten minimum 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2×30 perc izomerőt növelő mozgás, amit szintén nagyon jól monitorozhatunk okoseszközök segítségével.

A Huawei legutóbbi okosóra-modelljei, a WATCH GT 4 és a WATCH FIT 3 jól példázzák, milyen sokrétűen támogathatja egy-egy okoseszköz az egészségtudatosabb életmódot. A gyártó legutóbbi okosórái a tudományos alapú edzésfigyelés révén mérik az elégetett kalóriákat, emellett már olyan kalóriamenedzsment-alkalmazással is rendelkeznek, amellyel valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok. Az applikációban személyre szabható a fogyás gyorsasága (normál, gyors, leggyorsabb), és az adott felhasználóra vonatkozó aktivitásszintet, edzést is javasol a célsúly ismeretében. Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy az összes elégetett kalória számolásakor figyelembe veszi a pihenés és az aktivitás (edzés, napi mozgás) közben elégetett kalóriát is.

A Huawei tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek relatív többsége az elhízás (46 százalék) miatt aggódik, és a legtöbben a stressz csökkentése mellett a megfelelő testsúly megőrzését (40 százalék) és az egészséges táplálkozást (35 százalék) szeretnék elérni a közeljövőben. A Huawei felméréséből az is kiderült, hogy az okosórát használók sokkal tudatosabbak egészségi állapotukkal kapcsolatban. Többek között 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ami a testsúly megőrzésének kulcsa. Emellett általánosságban fittebbnek (56 százalék, szemben a 45 százalékkal) és egészségesebbnek érzik magukat (57 százalék, szemben a 45 százalékkal), és elégedettebbek egészségi állapotukkal is (60 százalék, szemben az 50 százalékkal).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A fogyáshoz fontosabb a napi kalóriabevitel számolása, mint az étkezések időzítése

kalóriabevitel

A megkérdezettek relatív többsége az elhízás miatt aggódik a Huawei tavalyi felmérése szerint, és sokan ezzel párhuzamosan a megfelelő testsúly megőrzését és az egészséges táplálkozást tűzték ki célul.

Egy friss tudományos kutatás nemrégiben rámutatott a leghatékonyabb fogyási stratégiára: a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő. Varga Dóra dietetikus szerint noha a kalóriaszámlálás jó módszer a testsúlycsökkentésre, és segít abban, hogy jobban megismerjük táplálkozásunkat, emellett az étrend összetétele és minősége ugyanúgy lényeges, akárcsak a fizikai aktivitás. Az egészségtudatosabb életmódhoz az okosórák hatékonyan járulhatnak hozzá: a Huawei felméréséből kiderült, hogy az okosóra-tulajdonosok 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ráadásul általánosságban fittebbnek és egészségesebbnek érzik magukat.

A Huawei tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek relatív többsége az elhízás (46 százalék) miatt aggódik, és a legtöbben a stressz csökkentése mellett a megfelelő testsúly megőrzését (40 százalék) és az egészséges táplálkozást (35 százalék) szeretnék elérni a közeljövőben. Egy friss tudományos kutatás nemrégiben rámutatott: a nap folyamán elfogyasztott kalóriák száma a döntő fogyás esetén, nem pedig az, hogy mikor fogyasztják el ezeket a kalóriákat – így a kalóriaszámoláson alapuló étkezés a tudomány jelenlegi állása szerint győzni látszik az időszakos étkezés fölött.

Varga Dóra dietetikus, táplálkozástudományi szakember szerint a kalóriaszámlálás alapvetően jó módszer a testsúlycsökkentésre:

„A kalóriák számolása segíthet az étrend kontrollálásában és pozitívan befolyásolja a táplálkozási döntéseket, de hosszú távon nem szabad, hogy uralja mindennapjainkat. A cél, hogy átmenetileg alkalmazva segítsen a testsúlycsökkentésben”

– mondta a szakértő.

Varga Dóra felhívta a figyelmet arra, hogy a kalóriabevitel figyelése ugyan fontos lehet a testsúly optimalizálásában, de számos egyéb tényező is befolyásolja. Ilyen például a mikrobiom állapota, az anyagcsere-betegségek, a mentális állapot, az étkezési idő, az alvási szokások vagy a gyógyszerszedés:

„Nemcsak a kalóriák mennyisége, hanem az étrend összetétele és minősége is fontos. Alapvetően pozitív, ha tudatosabbá tesszük az étkezésünket, de nem csak a számokat kell nézni. Ráadásul a túl alacsony kalóriabevitel még le is állíthatja a fogyást, vagy akár testsúly gyarapodást is okozhat. Általános elvként elmondható, hogy ha a korábbihoz képest 500 kalóriával csökkentjük a napi energiabevitelt, az jellemzően egy fokozatos, tartható fogyást eredményez.”

A szakértő szerint nagyon fontos szerepe van a fizikai aktivitásnak, mert ha többet mozgunk, több energiára van szükségünk:

„A napi lépésszám nyomon követése már egy jó módszer lehet, mindenképp javasolt a minimum napi 10.000 lépést elérni átlagosan naponta”

– mondta a szakértő. A dietetikus szerint általános ajánlásként megfogalmazható mindenkinek heti szinten minimum 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2×30 perc izomerőt növelő mozgás, amit szintén nagyon jól monitorozhatunk okoseszközök segítségével.

A Huawei legutóbbi okosóra-modelljei, a WATCH GT 4 és a WATCH FIT 3 jól példázzák, milyen sokrétűen támogathatja egy-egy okoseszköz az egészségtudatosabb életmódot. A gyártó legutóbbi okosórái a tudományos alapú edzésfigyelés révén mérik az elégetett kalóriákat, emellett már olyan kalóriamenedzsment-alkalmazással is rendelkeznek, amellyel valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok. Az applikációban személyre szabható a fogyás gyorsasága (normál, gyors, leggyorsabb), és az adott felhasználóra vonatkozó aktivitásszintet, edzést is javasol a célsúly ismeretében. Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy az összes elégetett kalória számolásakor figyelembe veszi a pihenés és az aktivitás (edzés, napi mozgás) közben elégetett kalóriát is.

A Huawei felméréséből az is kiderült, hogy az okosórát használók sokkal tudatosabbak egészségi állapotukkal kapcsolatban. Többek között 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik a megfelelő napi kalóriamennyiségüket, ami a testsúly megőrzésének kulcsa. Emellett általánosságban fittebbnek (56 százalék, szemben a 45 százalékkal) és egészségesebbnek érzik magukat (57 százalék, szemben a 45 százalékkal), és elégedettebbek egészségi állapotukkal is (60 százalék, szemben az 50 százalékkal).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A világon elsőként magyar betegek számára lesz elérhető az MI által támogatott, élő, 3D-s kapszula-endoszkópiás vizsgálat

Még idén nyáron elérhető lesz a világ első és egyetlen élő, 3D-s kapszula-endoszkópiás vizsgálata a július elején megnyílt EndoRobotics Tápcsatornai Szűrő- és Oktatócentrumban, Budaörsön.

A legújabb generációs, mesterséges intelligencia által támogatott, robotikailag vezérelt, mágnesesen irányított 3D-s kapszula-endoszkópiás technológia minden eddigieknél pontosabb, teljesen fájdalommentes gasztroenterológiai szűrést tesz lehetővé a páciensek számára.

A magyar betegek számára teljes tápcsatorna és gyomor vizsgálatra a székesfehérvári Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum tette elsőként elérhetővé a kapszula-endoszkópiát.

Gyorsabb és hatékonyabb diagnosztika

Az eljárás során a páciens egy átlagos méretű kapszulát nyel le, melyet a mágneses erő kihasználásával egy robotkar juttat el az emésztőcsatorna azon pontjáig, ahonnan már a bélrendszer természetes mozgása viszi végig az emésztőcsatornán. Mindez csupán néhány órát vesz igénybe, a vizsgálat alatt ugyanakkor akár 50 000 felvétel is készül a diagnózisra váró páciensről, amely egy megközelítőleg 6-8 órás, részletes és hozzáértő elemzést kívánó leletanyagot eredményez. Miközben egy tapasztalt orvos számára a felvételek átnézése nagyjából 1,5 órás munka lenne, az MI bevonásával ez 20 percre rövidül, mivel az algoritmus kiszűri a negatív képeket, a szakemberek pedig csak a gyanús elváltozásokat vizsgálják. Mindemellett az MI bevonása a tapasztalatok szerint 99%-os hatékonysággal képes azonosítani a daganatos területeket, szemben az emberi szemtől elvárható 70-90%-os aránnyal.

A székesfehérvári Centrum már több mint 10 évnyi tapasztalattal bír, és eddig megközelítőleg 5000 vizsgálatot végeztek, ezzel a technológiával a legtöbbet a világon.

A fővárostól 10 km-re is elérhetővé vált

Ezt a ma már népbetegséggé vált emésztőrendszeri daganatok és egyéb tápcsatornai betegségek diagnosztizálásában és korai kezelésében forradalmi módszert kínálja mostantól Budaörsön az EndoRobotics Tápcsatornai Szűrő- és Oktatócentrum is.

A háromemeletes, közel 600 m2-es, magánklinika az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum partnereként, de önálló tápcsatornai- rákszűrő- és gasztroenterológiai oktatócentrumként működik, július elejétől várja a betegeket.

A budaörsi EndoRobotics-ban ráadásul a világon elsőként ötvözik a taiwani Darwin 3D orvosi képalkotó algoritmus és az Amerikai ANX Robotica kapszula endoszkópos optika technológiáját, ami így elsőként a magyar páciensek számára lesz elérhető az egész bolygón. A legújabb generációs modell mozgathatóbb, így nagyobb emberek is elférnek benne, pontosabb és erősebb robottal, valamint a legújabb AI technológiával van felszerelve. A korábbi 2D-s verzióhoz hasonlóan lehetővé teszi a teljes tápcsatorna precíziós feltérképezését és az esetleges elváltozások gyorsabb felismerését, bizonyos modulok pedig akár a szövettani mintavételt is helyettesíthetik.

A technológia valóban annyira új, hogy az amerikai gyártó az egész világról Budaörsre, az EndoRobotics-hoz fogja küldeni betanulásra azokat az orvosokat, asszisztenseket és technikai személyzetet, akik a későbbiekben máshol szintén használni fogják.

Miért fontos, hogy a szűrés fájdalommentes legyen?

Európa-szerte komoly egészségügyi problémát jelent a béldaganatos esetek szaporodása, a szűrés és a korai diagnózis ezért kulcsfontosságú. Különösen a vastagbélrák vált népbetegséggé, és az egyre fiatalabb korosztályt érintő elváltozás Magyarországon kiemelkedően sok áldozatot szed, évente körülbelül 5000 ember veszti életét emiatt.

„Az Egyesült Királyságban az a tapasztalat, hogy míg a hagyományos endoszkópos kolonoszkópiás vizsgálatra az emberek negyede megy csak el, viszont az olyan nem invazív szűrő diagnosztikai lehetőséggel, mint például a kapszula-endoszkópia már a veszélyeztetett lakosság 40-50% élne. Ez nagyon fontos eredmény, mely világosan megmutatja, hány további életet lehetne így megmenteni”

– teszi hozzá Prof. Dr. Madácsy László, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss