Connect with us
Hirdetés

Egészség

8 hónapos volt a legidősebb kórházban ragadt csecsemő

Felgyorsította a kormány a kórházban hagyott babák örökbeadását, egy részük élete megoldódott.

De mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek nem tudtak családot találni? Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában elsőként számol be erről: az elmúlt fél évben 103 kórházban ragadt csecsemő került a látókörükbe. A legidősebb a megkeresés idején már betöltötte a 8. hónapot.
Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.
A kórházban maradt gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.
Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.
A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.
A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.
A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.
A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A 77 Elektronika vércukormérői Magyarországon elsőként IVDR minősítést kaptak

Elsőként kaptak IVDR-tanúsítást magyar gyártású vércukormérők: a magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. Dcont® vércukormérő családjának valamennyi készüléke megfelelt az Európai Unió hatályos, in vitro diagnosztikai szabályozásának (IVDR, EU 2017/746). A tanúsítás igazolja, hogy a vállalat termékei és minőségirányítási rendszere a legszigorúbb európai követelmények szerint működnek.

A 77 Elektronika Kft. számára a szabályozási megfelelés nem önmagában cél, hanem annak bizonyítéka, hogy a fejlesztési, gyártási és ellenőrzési folyamatai a lehető legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. A vállalat négy évtizede következetesen arra törekszik, hogy készülékei megbízható, klinikai bizonyítékokkal alátámasztott teljesítményt nyújtsanak a felhasználók számára.

A pontos vércukormérés a diabétesszel élők mindennapi döntéseinek alapja, ezért kiemelten fontos a mérési eredmények megbízhatósága. A Dcont® termékcsalád minősítése megerősíti, hogy a készülékek teljesítménye klinikai bizonyítékokkal igazolt, minőségbiztosítási rendszerük pedig stabil és átlátható.

A vállalat innovációs szemléletét erősíti a saját fejlesztésű Dcont® eNAPLÓ telemedicinás rendszer is, amely lehetővé teszi a vércukoradatok, inzulinadagolási információk és egyéb releváns paraméterek online rögzítését és megosztását a kezelőorvossal.

„Számunkra a legfontosabb, hogy termékeink minden körülmények között megbízható teljesítményt nyújtsanak. A szabályozási megfelelés azt igazolja, hogy rendszereink és készülékeink a legmagasabb szakmai követelmények szerint működnek. Célunk nem csupán a megfelelés, hanem az, hogy a minőség, a pontosság és az innováció területén továbbra is élen járjunk”

– mondja Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A 77 Elektronika az elmúlt négy évtized alatt egy 900 főt foglalkoztató, Magyarország mellett Németországban és Kínában is jelen lévő vállalatcsoporttá fejlődött, amely a világ közel 100 országába exportálja készülékeit. A vállalat az UriSed technológián alapuló automata vizeletelemző rendszereinek köszönhetően globális, meghatározó szereplővé vált a laboratóriumi diagnosztika területén. Az elmúlt évtizedben jelentős gyártókapacitást épített ki, amely lefedi a teljes fejlesztési és gyártási folyamatot a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől a kereskedelmi értékesítésig.

A 77 Elektronika célja változatlan: a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő, nemzetközi szinten is versenyképes magyar orvostechnológiai megoldások fejlesztése és gyártása.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Adatokkal az öregedés ellen – Az adatvezérelt longevity diagnosztika megérkezett Magyarországra

Miközben a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztika 2026-ra elérte a 94%-os pontosságot a krónikus állapotok korai azonosításában, ezek még mindig a globális halálozások 74%-áért felelősek. Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.

A fizikai „váz” és a metabolikus életkor

Ma már öt, összesen két-három órás orvosi és szakértői vizsgálatot képes helyettesíteni egyetlen csúcstechnológiás berendezés. A hosszú élet egyik mérőszáma az izomtömeg láthatatlan csökkenése, a zsigeri zsír növekedése, a mozgásszervi funkciók beszűkülése, valamint az egyensúlyi képességek és a reakcióidő romlása egyetlen vizsgálatban, 3D-s kamerákkal, szögszenzorokkal és 8 pontos multifrekvenciás BIA-technológiával mérhető fel.

A futurisztikus Anovator A5 mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével személyre szabott edzésprogramot is javasol – aerob, anaerob és rezisztencia edzés optimális arányával, célpulzusszámmal és kalóriaégetési célokkal –, sőt a válltól nyakig mért távolság alapján még az ideális párnaméret is meghatározható.

„Már nem csak a betegségek kimutatására, hanem az egészségfejlesztés adat alapú hatékonyságának növelésére is fókuszálhatunk. A hagyományos mérések kiegészítésével javíthatók a megelőzési stratégiák, növelhető a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma, és csökkenthető az egészségügyi rendszer terhelése.”

– véli Dr. Kulin Dániel, az A-Lab Medical Tudományos és Hálózatfejlesztési vezetője

A QR-kódos beolvasásnak és trendkövetésnek köszönhetően a páciensek és szakemberek több mérés eredményeit vethetik össze idősoron, az életkorra és nemre (gyermek, felnőtt, idős) optimalizált AI-algoritmusok pedig finomított referencia értékeket és programajánlatot adnak.

Az idegrendszer rugalmassága és a szívstressz kontrollja

A longevity egyik kritikus pillére az autonóm idegrendszer rugalmassága, amelyet szívfrekvencia-variabilitás (HRV) és érfalrugalmasság mérés alapoz meg. Olyan mutatókat kapunk, amelyek jelzik, hogy mennyire képes a szervezet „visszapattanni” a napi stresszhatások után. A magyar fejlesztésű Heart Reader képes megmutatni az autonóm idegrendszer rezilienciáját, a perifériás és artériás erek rugalmasságának állapotát, és következtetni képes az érfalak meszesedésének mértékére is – non-invazív módon, percek alatt. Az alacsony HRV érték pedig bizonyítottan összefügg  a hirtelen szívhalállal és a korai biológiai öregedéssel.

Sejtszintű védelem: a REDOX index

Ha a szervezet nem képes semlegesíteni a szabadgyököket, bekövetkezik a sejtszintű „rozsdásodás” – ez az oxidatív stressz évekkel megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását vagy a vércukorszint romlását. Egy korszerű, olasz fejlesztésű POC analizátor 20 percen belül meghatározza a szervezet oxidatív stressz terheltségét és antioxidáns kapacitását; ezek egyensúlyát a REDOX index mutatja meg számszerűen.

Időhatékonyság

A három technológia használata együtt ma már bármely magánklinika, életmód orvosi központ vagy már egészségügyi intézmény és sportközpont számára elérhető. A menedzserek, egészségtudatos állampolgárok és sportolók évente 1-2 alkalommal, minimális időbefektetéssel mérhetik fel legfontosabb paramétereiket, és az értékek követésével és javításával megelőzhetnek komolyabb megbetegedéseket és hosszadalmas terápiákat, sérüléseket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Krónikus stressz és állandó készenléti állapot otthon is

Mentális menedék lehetne az otthonunk – ha legalább ott csend fogadna. Az Ipsos és a Wavin friss kutatása szerint azonban a folyamatos háttérzajok megnehezíthetik a valódi regenerációt, a válaszadók fele ráadásul ehhez kapcsolódó tüneteket is tapasztal: alvászavart, kimerültséget, fejfájást. A magyarok 60 százalékát a szomszédok hangoskodása zavarja, és jelentős stresszforrást jelentenek az épületek üzemeletetéséből származó zajok is.

Az eredmények azt is mutatják, hogy a csend egyre fontosabb értékké válik: a válaszadók csaknem fele nyitott arra, hogy beruházzon az otthoni zajcsökkentésbe.

A nyugalom szigete – vagy mégse?

A naponta ránk zúduló ezernyi stresszforrás elől a legtöbben egy barlangba – vagy legalábbis az otthonunk nyugalmába menekülnénk. A környezetpszichológia szerint ez nem véletlen: az ember evolúciósan is keresi a védett, csendes helyeket, ahol csökken a külső ingerek mennyisége, és az idegrendszer valóban regenerálódhat. Az otthon ezért sokak számára nemcsak lakótér, hanem a világ zajától való visszahúzódás helye, egyfajta „mentális menedék” – főleg, ha legalább ott csend fogad bennünket.

A Wavin friss kutatásának eredményei[1] szerint azonban a magyarok túlnyomó többségét zavaró zajok akadályozzák a regenerációban: a legtöbben – a válaszadók több, mint fele – a szomszédoktól „mászik a plafonra”, különösen igaz ez a panel-, illetve társasházban élőkre, ahol ez az arány eléri a 70 százalékot. A közúti forgalom minden harmadik magyart zavarja, ezt követik a lakótársak és a munkatársak hangoskodása. A válaszadók felét kifejezetten zavarják az épületek üzemeltetéséből származó zajok: a háztartási gépek, a hűtés-fűtés, illetve a csővezetékekben lezúduló víz.

Krónikus stressz és állandó készenléti állapot

Kutatások szerint a tartós, kontrollálhatatlan zajterhelés krónikus stressz faktorként működik: aktiválja az autonóm idegrendszert, emeli a stresszhormonok szintjét, és hosszú távon gátolhatja a regenerációs folyamatokat¹². Az emberi agy különösen érzékeny az olyan monoton, befolyásolhatatlan hangokra – például gépészeti zajokra vagy csövek zúgására –, amelyek folyamatos készenléti állapotban tarthatják a szervezetet³. A fenntartható, egészséges épületgépészeti megoldásokat szállító Wavin kutatásából az is kiderült, hogy a magyarok fele tapasztal magán az otthoni zajszennyezésből adódó tüneteket: a válaszadók 27 százaléka alvászavarról, stresszről, nyugatalanságról, 13 százalékuk kimerültségről, 6 százalákuk pedig fejfájásról panaszkodott.

A szomszédot nehéz “lecserélni” – mégsincs minden veszve!

A legzavaróbb zajforrásokat nem mindig könnyű megszüntetni – a szomszédot például nehéz „lecserélni” vagy „megnevelni”. A válaszadók szerint azonban műszaki megoldásokkal sokat lehet javítani a helyzeten: a kutatás alapján a megkérdezettek közel fele csendesebb háztartási gépekkel csökkentené a zajt, 40 százalék a fűtési–hűtési rendszeren változtatna, míg mintegy 30 százalék a csőrendszerekből származó vízcsobogást mérsékelné. Ebben segíthetnek az olyan épületgépészeti megoldások, mint a felülethűtés–fűtés rendszerek, amelyek a hagyományos klímaberendezéseknél jóval csendesebben működnek, vagy a zajcsillapított lefolyórendszerek – így nyugodtabb, regenerációra alkalmasabb otthoni környezet alakítható ki.

A csend, mint trend

A friss felmérés szerint a magyarok 39 százaléka hajlandó beruházni abba, hogy otthona csendesebb legyen, míg 32 százalék nem hiszi, hogy a zajt hatékonyan lehetne csökkenteni. Mindössze a válaszadók 29 százalékát nem zavarják a környezeti hangok.

Rimanóczy Géza, a Wavin Magyarország ügyvezetője szerint a tervezők már tudatosan választják a csendesebb megoldásokat, az építtetők a vizesblokkok hanghatásai mellett egyre gyakrabban várják el a tetőről lezúduló víz zajának csökkentését is. Ezek a szempontok ma már jelentősen befolyásolják a háztartások beruházási döntéseit: az otthoni nyugalom nem csupán kényelmi kérdés, hanem a mindennapi jólét része, amely erőteljesen alakítja a piaci trendeket.

[1] Az Ipsos Zrt. 2025. január 14. – január 20. között a Wavin Hungary Kft. megbízásából, 1000 fős, a 18-75 éves magyar lakosságra nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentatív mintán készített országos kutatása az Ipsos Instant Research platform használatával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss