Connect with us

Egyéb kategória

10 éve hunyt el Steve Jobs

jobs

Munkatársai szerint Jobsot valóságos erőtér vette körül, az elképzeléseibe vetett hitét senki és semmi nem tudta megingatni. Ennek is köszönhető, hogy a garázscégből lett vállalat, az Apple pár év alatt milliárdos bevételeket hozott.

Tíz éve, 2011. október 5-én halt meg Steve Jobs, az Apple cég alapítója és elnöke, a technológiai iparág egyik legnagyobb alakja.

Steven Paul Jobs 1955. február 24-én született San Franciscóban. Svájci német anyja és szíriai apja végzős egyetemisták voltak, így örökbe adták gyermeküket, Jobs csak felnőttként ismerte meg vér szerinti szüleit. A fiút Paul és Clara Jobs nevelte fel Mountain View városában, amely éppen akkor vált Szilícium-völgyként ismertté, mert számtalan félvezetőgyártó és informatikai vállalat vetette meg itt a lábát. Az iskola untatta, a tekintélyt nem tisztelte, de a vizsgákon kiválóan teljesített. Hétvégénként apjával – a környéken élő mérnökökhöz hasonlóan – ő is lelkesen dolgozott kütyükön a garázsban. 13 éves korában találkozott élete egyik legfontosabb szereplőjével, a 18 éves, hozzá hasonlóan elektronikai zseni Stephen „Woz” Wozniakkal, akivel később az Apple céget alapította.

A középiskola után a Reed College hallgatója lett, de mindössze egy fél évig, mert jobban érdekelte a keleti filozófia, a gyümölcsdiéta és az LSD. Néhány hónapra egy oregoni hippikommunába költözött, ahol leginkább almatermesztéssel foglalkozott, Kaliforniába visszatérve a videojáték-gyártó Atari alkalmazta. Fizetéséből „megvilágosodást keresve” Indiába utazott, de kissé kiábrándultan tért vissza.

Jobs felvette a kapcsolatot Wozniakkal, aki éppen saját számítógépet tervezett, és azt javasolta, kezdjenek közös vállalkozásba. Az Apple céget 1976. április 1-jén jegyezték be a Jobs család cupertinói házának garázsába, a cég impozáns központja ma is e városban van. Az általuk összeszerelt Apple I számítógépeket 666,66 dollárért kínálták, ezekért ma már csillagászati árat fizetnek. Wozniak hamarosan új, a fogyasztói piacot megcélzó, színes kijelzős, formatervezett gépen kezdett dolgzoni. Jobsnak a projekthez sikerült az Inteltől 32 évesen milliomosként visszavonult Mike Markkulától 250 ezer dollár tőkét szereznie, így 1977 áprilisában bemutathatták az Apple II-t. Az első üzletileg is sikeres számítógépet 1993-ig gyártották, segítségével nemzedékek ismerkedtek meg a számítástechnika alapjaival.

Jobs 1980. december 12-én a tőzsdére vitte az Apple-t, a lépés után személyes vagyona 200 millió dollár fölé emelkedett. A vállalat elnökének 1983-ban a Pepsi-Cola vezetőjét, John Sculley-t csábították át, akit a legenda szerint Jobs azzal a kérdéssel győzött meg: „Életed egész hátralévő részében cukros vizet akarsz árulni?”. A cég bevételei a következő évtizedben 800 millió dollárról nyolcmilliárdra nőttek. Ebben oroszlánrésze volt az 1984-ben piacra dobott Macintoshnak, amely a bemutatón saját hangján üdvözölte az izgatott közönséget, a rendezvényt azóta is az „eseménymarketing” archetípusaként emlegetik. A Macintosh volt az első otthoni felhasználásra szánt számítógép, amelynek grafikus felhasználói felülete volt, egérrel lehetett irányítani és előre telepítették a szövegszerkesztő és a rajzolóprogramot.

A vizionárius Jobs és a praktikus üzletember Sculley konfliktusa 1985-re teljesen elmérgesedett, és Jobs az általa alapított cég elhagyására kényszerült. 1986-ban többségi részesedést szerzett a számítógépes grafikával foglalkozó Pixarban, amelyet jelentős animációs stúdióvá fejlesztett. A Pixar készítette 1995-ben az első teljes egészében számítógépes animációval készült filmet, a Toy Storyt, az abban az évben tartott részvénykibocsátás után Jobs milliárdosnak mondhatta magát. NeXT Computer néven alapított cégének drága munkaállomásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de mégis ez vezette vissza az Apple-hoz.

A távozása után egyre komolyabb nehézségekkel küszködő Apple a Microsoft Windows 95 megjelenése után új operációs rendszer után nézett és a NeXT szoftvere mellett döntött. A céget 400 millió dollárért vásárolták meg, és Jobs 1997-ben visszavette a vezetést. Szívós munkával építette újjá a céget, amely sorra állt elő a szakértők által fantazmagóriának tartott, de átütő sikert arató és később már mindenki által utánzott termékekkel. Jobsot munkatársai szerint valóságos erőtér vette körül, ösztönös elképzeléseibe vetett hitét nem lehetett megingatni.

A zenelejátszó iPod 2001-ben debütált, együtt az Apple internetes zeneáruházával, 2006-ban dobták piacra az asztali számítógép tudásával rendelkező, hordozható MacBookot. A következő évben debütált az első és máig legnépszerűbb, a telekommunikációs piacot átrendező okostelefon, az iPhone. A készülék zenelejátszásra és az internet böngészésére is alkalmas volt, s a fejlesztők programokat írhattak rá – ma is az iPhone hozza a nevét időközben Apple Inc-re változtató cég bevételeinek nagy részét. „Nagy testvére”, az iPad tablet 2010-ben jelent meg. Az Apple rendszere zárt, termékei a hardver és a szoftver tökéletes kombinációját nyújtják, minőségük mellett iskolateremtő formatervezésükről is ismertek. A guruként emlegetett, fekete garbós Jobs minden évben maga ismertette az újdonságokat, a végére hagyva a legnagyobb durranást, a legendás „csak még egy dolog” szavakkal.

Forrás: HVG

Egyéb kategória

Gyakornokok a laborban: nemzetközi hallgatók segítik a Széchenyi István Egyetem kutatóinak munkáját

A győri Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit is bevonja tudományos tevékenységébe, sokan gyakornokként támogatják a kutatás-fejlesztést.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapképzésére járó Zaid Mursi és Akram Al Saify Jordániából, míg Hasan Rafiul Bangladesből érkezett Győrbe: tanulmányaik alatt mindhárman a Járműhajtás Technológia Tanszéken zajló laboratóriumi kutatásokat segítik.

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közösségét csaknem ezer fiatal alkotja, akik alap-, mester- és doktori képzéseken folytatják tanulmányaikat. Az intézmény emellett nagy hangsúlyt fektet kutatás-fejlesztési tevékenységére: eredményeivel erősíti a térség gazdasági versenyképességét, és hozzájárul a fenntarthatóbb jövőhöz.

Számos tudományos projekt zajlik az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon is, amelynek képzéseit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerik és keresik. A kar projektalapú, angol nyelvű járműmérnöki alapszakának hallgatói Akram Al Saify és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Zaid Mursi Jordániából, illetve a szintén Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Hasan Rafiul Bangladesből. A fiatalok azért választották a győri egyetemet, mert egyedülállónak találták az intézmény szerteágazó vállalati kapcsolatrendszerét.

A hallgatók közül ketten – Zaid Mursi és Hasan Rafiul – már korábban, Tudományos Diákköri Konferenciára beadott dolgozataikhoz igénybe vették a Járműhajtás Technológia Tanszéken működő laboratóriumokat. Kutatásaikhoz témavezetőjük, Nagy Gábor tanszéki mérnök nyújtott szakmai segítséget. A leendő járműmérnökök annyira elmélyedtek a témában, hogy munkáikkal továbbjutottak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, így áprilisban karuk nemzetközi képviselőiként a Debreceni Egyetemen rendezett Műszaki Tudományi Szekcióban tehetnek tanúbizonyságot tudásukról.

A kutatások és gyakorlati órák alatt mutatott lelkesedés, illetve a szakma iránti elkötelezettség miatt a két fiatal, valamint szaktársuk, Akram Al Saify számára gyakornoki lehetőséget ajánlottak az egyetem szakemberei. Akram és Zaid a Motorvizsgáló Próbateremben kaptak feladatokat Nagy Gábor tanszéki mérnök mentorálásával, míg Hasan – aki korábban is dolgozott már a tanszék munkatársainak keze alatt – a Felületanalitika és a Tribológia Laboratóriumban segíti Szabó Ádám István tanársegéd kutatásait. A dél-ázsiai országból származó fiatal már a tavaly nyáron megrendezett Audi Development Campen is megmutatta rátermettségét: a mintegy 20 különböző nemzetiségű, 35 tehetséges fiatal között teljesítményével az egyik legjobbnak bizonyult.

 „Rengeteget tanulunk itt, és számomra fontos az is, hogy nagy önállóságot várnak el tőlünk. A laboratóriumban jelentős akadémiai és ipari kutatási projektekhez járulhatok hozzá nap mint nap, ugyanakkor lehetőségem van arra is, hogy saját kutatásokat végezzek. Ez még inkább motivál arra, hogy később a tudományos pályát válasszam”

– mondta el Hasan Rafiul.

Akram Al Saify hozzátette: gyerekkori álma válik valóra azzal, hogy valódi járműipari projektekkel foglalkozhat, ugyanis gyakornoki feladataik közé tartozik például belső égésű motorok különböző üzemanyagok hatására változó teljesítményének és károsanyag-kibocsátásának megfigyelése. Gyakornoktársa, Zaid Mursi kifejtette:

„Ez a tapasztalat olyan extra tudással ruház fel minket, amivel előnyre tehetünk szert későbbi karrierünk során. Nagyon hálásak vagyunk mentorainknak, akik minden támogatást megadnak ahhoz, hogy jó szakemberek lehessünk.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.

A díjazottakról:

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.

A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Saját stúdióval és megújuló formátummal tér vissza a Yettel videó- és podcastsorozata

Új koncepcióval tér vissza a Kibontó, a Yettel mostantól már podcast formátumban is elérhető videósorozata.

A március 26-debütáló sorozat első epizódja már a mobilszolgáltató irodaházában megépített saját stúdióban készült. A nézők és hallgatók egyaránt találkozhatnak technológiai trendekkel, üzleti megoldásokkal és betekintést nyerhetnek egyes fejlesztések kulisszái mögé is.

Megújult tartalommal és formátumban tér vissza a négy éve indult Kibontó sorozat. A frissebb, lendületesebb formában érkező műsor már nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem arról is, hogyan tud egy vállalat az emberek technológiai partnereként értéket teremteni a digitális térben.

A tartalomgyártás aranykorát éljük. Az értékes történetek megalkotása már nem csupán a médiavállalatok és influenszerek kiváltsága: a márkák és vállalatok sorra fedezik fel a saját tartalomgyártásban – videósorozatokban, podcastokban – a saját célcsoportjukat megszólító üzenetekben rejlő értékeket.

„A márkakommunikációt többé már nem az egyirányú reklámozói dömping dominálja, hanem a képesség és a készség, hogy proaktívan és reaktívan is tudjunk párbeszédet folytatni a közösségünkkel. Büszke vagyok arra, hogy csapatunk kezdeményezésére új stúdiónkban podcastokat, vodcastokat és még magasabb minőségű belső kommunikációs tartalmakat fejleszthetünk majd

– mondta el Kovács András Péter, a Yettel márka-és marketingkommunikációs igazgatója.

Ahol a technológia és a történetmesélés találkozik

A Yettel irodaházában kialakított stúdió több mint kreatív tér. Olyan inspiráló, dinamikus alkotóműhely, ahol a technológia és a történetmesélés találkozik. A legfrissebb technológiai megoldásokat használja, kialakítása ötvözi a márka vizuális keretrendszerét és a tartalomfogyasztói igényeknek megfelelő látványt. A YouTube-on és a Spotify-on futó sorozat házigazdái Lenzsér Olivér YouTuber és riporter, valamint Szénási Tamás, a Yettel munkatársa és a korábbi Kibontó évadok egyik házigazdája. Nem csak a Kibontó készül majd a stúdióban: azt a tartalomgyártás területén dolgozó yetteles kollégák is használhatják munkájukhoz.

A megújult Kibontó első részének fókuszában a saját igények szerint összeállítható Full szolgáltatáscsomag áll. A második epizód törzse a digitálisan elérhető, hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosító előfizetés, a Yepp, amelyben a két házigazda a szolgáltatás alkalmazásának fejlesztési hátteréről beszélget Tar Balázs Digital Solution Managerrel.

Az első epizód – amely március 26-án 16 órakor debütál a Yettel YouTube oldalán – készítéséről kulisszák mögötti werkfilm is készült, amelyen keresztül képet kaphatunk a megújult sorozat tartalmi- és látványvilágáról.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss