Egyéb kategória
10 éve hunyt el Steve Jobs
Munkatársai szerint Jobsot valóságos erőtér vette körül, az elképzeléseibe vetett hitét senki és semmi nem tudta megingatni. Ennek is köszönhető, hogy a garázscégből lett vállalat, az Apple pár év alatt milliárdos bevételeket hozott.
Tíz éve, 2011. október 5-én halt meg Steve Jobs, az Apple cég alapítója és elnöke, a technológiai iparág egyik legnagyobb alakja.
Steven Paul Jobs 1955. február 24-én született San Franciscóban. Svájci német anyja és szíriai apja végzős egyetemisták voltak, így örökbe adták gyermeküket, Jobs csak felnőttként ismerte meg vér szerinti szüleit. A fiút Paul és Clara Jobs nevelte fel Mountain View városában, amely éppen akkor vált Szilícium-völgyként ismertté, mert számtalan félvezetőgyártó és informatikai vállalat vetette meg itt a lábát. Az iskola untatta, a tekintélyt nem tisztelte, de a vizsgákon kiválóan teljesített. Hétvégénként apjával – a környéken élő mérnökökhöz hasonlóan – ő is lelkesen dolgozott kütyükön a garázsban. 13 éves korában találkozott élete egyik legfontosabb szereplőjével, a 18 éves, hozzá hasonlóan elektronikai zseni Stephen „Woz” Wozniakkal, akivel később az Apple céget alapította.
A középiskola után a Reed College hallgatója lett, de mindössze egy fél évig, mert jobban érdekelte a keleti filozófia, a gyümölcsdiéta és az LSD. Néhány hónapra egy oregoni hippikommunába költözött, ahol leginkább almatermesztéssel foglalkozott, Kaliforniába visszatérve a videojáték-gyártó Atari alkalmazta. Fizetéséből „megvilágosodást keresve” Indiába utazott, de kissé kiábrándultan tért vissza.
Jobs felvette a kapcsolatot Wozniakkal, aki éppen saját számítógépet tervezett, és azt javasolta, kezdjenek közös vállalkozásba. Az Apple céget 1976. április 1-jén jegyezték be a Jobs család cupertinói házának garázsába, a cég impozáns központja ma is e városban van. Az általuk összeszerelt Apple I számítógépeket 666,66 dollárért kínálták, ezekért ma már csillagászati árat fizetnek. Wozniak hamarosan új, a fogyasztói piacot megcélzó, színes kijelzős, formatervezett gépen kezdett dolgzoni. Jobsnak a projekthez sikerült az Inteltől 32 évesen milliomosként visszavonult Mike Markkulától 250 ezer dollár tőkét szereznie, így 1977 áprilisában bemutathatták az Apple II-t. Az első üzletileg is sikeres számítógépet 1993-ig gyártották, segítségével nemzedékek ismerkedtek meg a számítástechnika alapjaival.
Jobs 1980. december 12-én a tőzsdére vitte az Apple-t, a lépés után személyes vagyona 200 millió dollár fölé emelkedett. A vállalat elnökének 1983-ban a Pepsi-Cola vezetőjét, John Sculley-t csábították át, akit a legenda szerint Jobs azzal a kérdéssel győzött meg: „Életed egész hátralévő részében cukros vizet akarsz árulni?”. A cég bevételei a következő évtizedben 800 millió dollárról nyolcmilliárdra nőttek. Ebben oroszlánrésze volt az 1984-ben piacra dobott Macintoshnak, amely a bemutatón saját hangján üdvözölte az izgatott közönséget, a rendezvényt azóta is az „eseménymarketing” archetípusaként emlegetik. A Macintosh volt az első otthoni felhasználásra szánt számítógép, amelynek grafikus felhasználói felülete volt, egérrel lehetett irányítani és előre telepítették a szövegszerkesztő és a rajzolóprogramot.
A vizionárius Jobs és a praktikus üzletember Sculley konfliktusa 1985-re teljesen elmérgesedett, és Jobs az általa alapított cég elhagyására kényszerült. 1986-ban többségi részesedést szerzett a számítógépes grafikával foglalkozó Pixarban, amelyet jelentős animációs stúdióvá fejlesztett. A Pixar készítette 1995-ben az első teljes egészében számítógépes animációval készült filmet, a Toy Storyt, az abban az évben tartott részvénykibocsátás után Jobs milliárdosnak mondhatta magát. NeXT Computer néven alapított cégének drága munkaállomásai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de mégis ez vezette vissza az Apple-hoz.
A távozása után egyre komolyabb nehézségekkel küszködő Apple a Microsoft Windows 95 megjelenése után új operációs rendszer után nézett és a NeXT szoftvere mellett döntött. A céget 400 millió dollárért vásárolták meg, és Jobs 1997-ben visszavette a vezetést. Szívós munkával építette újjá a céget, amely sorra állt elő a szakértők által fantazmagóriának tartott, de átütő sikert arató és később már mindenki által utánzott termékekkel. Jobsot munkatársai szerint valóságos erőtér vette körül, ösztönös elképzeléseibe vetett hitét nem lehetett megingatni.
A zenelejátszó iPod 2001-ben debütált, együtt az Apple internetes zeneáruházával, 2006-ban dobták piacra az asztali számítógép tudásával rendelkező, hordozható MacBookot. A következő évben debütált az első és máig legnépszerűbb, a telekommunikációs piacot átrendező okostelefon, az iPhone. A készülék zenelejátszásra és az internet böngészésére is alkalmas volt, s a fejlesztők programokat írhattak rá – ma is az iPhone hozza a nevét időközben Apple Inc-re változtató cég bevételeinek nagy részét. „Nagy testvére”, az iPad tablet 2010-ben jelent meg. Az Apple rendszere zárt, termékei a hardver és a szoftver tökéletes kombinációját nyújtják, minőségük mellett iskolateremtő formatervezésükről is ismertek. A guruként emlegetett, fekete garbós Jobs minden évben maga ismertette az újdonságokat, a végére hagyva a legnagyobb durranást, a legendás „csak még egy dolog” szavakkal.
Forrás: HVG
Egyéb kategória
Minden idők legnagyobb fekete lyuk összeolvadását észlelték a LIGO detektorai
Minden eddiginél nagyobb tömegű feketelyuk-kettős összeolvadást detektált az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által finanszírozott LIGO obszervatóriumokkal a LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.
A GW231123 jelzésű jelet az ún. negyedik megfigyelési időszakban észlelték a LIGO Livingstonban (Louisiana állam) és Hanfordban (Washington állam) található ikerdetektorai, 2023. november 23-án. Az eredményt a 24. Nemzetközi Általános Relativitáselmélet és Gravitáció Konferencián (GR24) és a 16. Edoardo Amaldi Gravitációs Hullám Konferencián, a két szakterület legnagyobb tudományos szakmai rendezvényén mutatták be, amelyek most közösen kerültek megrendezésre Glasgowban (Skócia), július 14 és 18. között.
A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a mérésekben részt vevő detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek, csak a negyedik (2023. májusa óta tartó) megfigyelési időszak alatt pedig 200-at.
A most közzétett esemény során egy olyan végső fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, vagyis minden eddig detektáltnál nagyobb. A születő fekete lyuk két fekete lyuk összeolvadásából keletkezett, amelyek tömege körülbelül 100, illetve 140 naptömeg volt, ráadásul rendkívül gyorsan forog is. A csillagfejlődés standard modelljei nem engednek meg ilyen tömegű fekete lyukakat ezért a kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói, Frei Zsolt vezetésével, még 2007-ben kapcsolódtak be az együttműködésbe, és azóta aktív résztvevői a kollaboráció munkájának.
„Érdekessége ennek az események, hogy mivel itt nagyon nagy tömegű fekete lyuk párosról van szó, ezt nagyon messziről is képes volt érzékelni a LIGO obszervatórium – mondta el a most közzétett eredményről Frei Zsolt. – Kihívást jelent azonban, hogy megfejtsük, hogyan tudott kisebb fekete lyukak összeolvadásából, ennyi idő alatt, ilyen közepes tömegű fekete lyuk keletkezni, ami ráadásul ennyire nagy sebességgel pörög is.”
A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása, amely közel van az Einstein általános relativitáselmélete szerint elképzelhető maximális forgási sebességhez, kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet.
A mostani észlelést rögzítő LIGO, valamint a kollaborációban még részt vevő Virgo és KAGRA gravitációs hullám detektorokat azért tervezték, hogy a kozmikus események által okozott apró téridő-torzulásokat mérjék. Az együttműködés negyedik megfigyelési időszaka 2023 májusában kezdődött, és az első fél év további megfigyeléseit (2024 januárjáig) később, a nyár folyamán teszik közzé, így még több izgalmas eredményre is számíthatunk a közeljövőben.
„Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk, hiszen az ELTE kutatóinak ez van a fő fókuszában, mi ezek lokalizálásán dolgozunk, hogy lehetősége legyen más távcsöveknek is megfigyelni őket. De ezek sokkal ritkább események, mint a fekete lyukak összeolvadása, amelyekből 300 körülit detektáltunk már a 2015-ös felfedezés óta. Neutroncsillag-összeolvadásból viszont csak egyet” – tette hozzá Frei Zsolt, aki azt is elmondta, hogy a negyedik megfigyelési időszak, ami az eddigi leghosszabb és legérzékenyebb is egyben, nyáron ért volna véget, de azt november végig meghosszabbították. Ennek az az oka, hogy nemrég indult el a világ legnagyobb csillagászati kamerájával felszerelt, az Atacama-sivatagban, 2680 méter magasan felépült obszervatórium az ún. Legacy Survey of Space and Time (LSST), amely tíz éven keresztül készít színes, nagy felbontású, időbeli változásokat is követő felvételeket az univerzumról. A kollaboráció tagjai pedig úgy gondolták, mindenképpen érdemes lenne, hogy a két obszervatórium együtt is működhessen, mielőtt a LIGO detektorait több évre leállítják, hogy tovább fejleszthessék azokat.
„Izgalmas lenne, ha ez alatt az időszak alatt láthatnánk neutroncsillagot és azt az LSST-vel is meg tudnánk figyelni. Ez az ELTE-s kutatóknak külön remek lehetőség lenne, hiszen mi kiemelten dolgozunk ezen a területen” – mutatott rá kutatásaik fontosságára Frei Zsolt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
A hullámkarton forradalmasíthatja a kortárs művészetet
A hullámkarton nemcsak 80 százalékkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos anyagok, de 92 százalékos újrahasznosítási aránya és látványos felhasználhatósága miatt a kiállítóterek, színpadok és filmstúdiók új kedvencévé vált.
A világ 160 millió tonnányi éves termelése már nemcsak logisztikai, hanem kreatív térnyerést is jelent. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről.
A fenntarthatóság ma már nem csupán gazdasági vagy ipari törekvés, hanem esztétikai és társadalmi állásfoglalás is. A kortárs művészetben egyre látványosabban jelenik meg az a szemlélet, amely az anyaghasználatot is környezettudatos alapokra helyezi. Ennek egyik legizgalmasabb példája a hullámkarton térnyerése a művészeti installációktól egészen a díszletépítésig.
A művészeti installációk fenntarthatósági lábnyomát akár 80 százalékkal is csökkentheti a hullámkarton használata – különösen a hagyományos anyagokkal (fém, fa, műanyag) szemben. A karton nemcsak jelentősen könnyebb, de alacsonyabb szállítási költséget, kisebb ökológiai terhelést és gyorsabb lebomlást is biztosít.
Eközben a kartonalapú csomagolások újrahasznosítási aránya Európában meghaladja a 92 százalékot – ez a legmagasabb a csomagolóanyagok között. Világszerte évente több mint 160 millió tonna hullámkartont gyártanak, és miközben továbbra is kulcsfontosságú szereplője a logisztikának, egyre többször bukkan fel kiállítóterekben, közösségi terekben és filmes produkciókban is.
A környezeti előnyök mellett a hullámkarton energiatakarékos alternatívát is kínál. Egy tonna újrahasznosított karton előállítása során akár 4000 kWh energiát lehet megtakarítani – ez egy európai háztartási hűtőszekrény több mint 10 évnyi fogyasztásának felel meg.
Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről. „Mi, mint gyártók, különösen büszkék vagyunk arra, hogy egyre több fiatal alkotó fedezi fel újra ezt az anyagot – és hogy ebben a folyamatban a hazai ipar is inspirációs forrássá válhat” – mondta a szakember,
Olafur Eliasson 2016-os „Green Light – An Artistic Workshop” című projektje ikonikus példája annak, hogyan válhat a hullámkarton a társadalmi üzenet részévé. A dán-izlandi művész menekültekkel együttműködve készített moduláris lámpákat újrahasznosított kartonból, amelyek a közösségi alkotást és a társadalmi integrációt hirdették – a projekt a velencei biennálén is bemutatkozott.
Michael Rakowitz amerikai–iraki művész „The Invisible Enemy Should Not Exist” című kartonszobraiban azokat az iraki műtárgyakat idézte meg, amelyeket háborús pusztítás vagy fosztogatás miatt vesztett el a világ. A karton itt nemcsak formai médium, hanem történelmi emlékezet és politikai kiállás eszköze is lett.
A filmiparban is forradalom zajlik: David Lowery rendező 2024-es karácsonyi filmjében teljes belső díszletvilágot építtetett hullámkartonból. Lowery szerint a karton „olcsó, könnyű és mágikus anyag”, amely nemcsak a gyerekkori képzelet tereit idézi meg, de látványos és fenntartható alternatívája lehet a filmes díszletgyártásnak is.
Magyarországon is egyre többen fedezik fel a karton új szerepét a formatervezésben. 2025 tavaszán a Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Hetek keretében Olivier Grossetête francia képzőművész vezetésével több száz önkéntes építette meg a Keleti pályaudvar monumentális másolatát hullámkartonból az Erzsébet téren. A projekt nemcsak látványos installációként működött, hanem a közösségi művészet és az ideiglenes, fenntartható építés szimbólumává is vált.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t
A világ legtöbb országába repülő légitársaságaként ismert Turkish Airlines ismét megerősítette vezető szerepét a nemzetközi légiközlekedési iparágban: a 2025-ös Skytrax World Airline Awards díjátadón tizedik alkalommal nyerte el az „Európa legjobb légitársasága” címet.
A légiközlekedés Oscarjaként is emlegetett díjátadó ünnepséget június 17-én rendezték meg a párizsi Lég- és Űrmúzeum történelmi falai között.
A déli régió legjobb légitársaságának is megválasztott török nemzeti légitársaság számos további rangos elismerésben is részesült. A Turkish Airlines elnyerte a Világ legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje, Európa legjobb üzleti osztálya, Dél-Európa legjobb üzleti osztálya és az Európa legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje díjakat, amelyek a prémium kabinokban nyújtott kiemelkedő szolgáltatási színvonalat tükrözik. A légitársaság ezen felül elnyerte az Európa legjobb turistaosztálya és az Európa legjobb turistaosztályú fedélzeti cateringje címeket is, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét a magas színvonalú utazási élmény biztosítása mellett minden osztályon. Ezek az elismerések, összesen nyolc díj, ismét megerősítik a Turkish Airlines erős pozícióját a globális légiközlekedési szektorban, valamint vezető szerepét a régióban.
Ezeket a díjakat nemzetközi utasok millióinak közvetlen visszajelzései alapján ítélik oda, így valódi mérőszámot jelentenek az utaselégedettség tekintetében. A Turkish Airlines kiváló szolgáltatási minőségének, páratlan útvonalhálózatának és a Turkish DO&CO-val közösen megalkotott fedélzeti gasztronómiai élményének ismételt elismerése jól tükrözi a légitársaság töretlen elkötelezettségét vendégei iránt.
A díjak kapcsán a Turkish Airlines igazgatótanácsának és végrehajtó bizottságának elnöke, Prof. Ahmet Bolat így nyilatkozott:
„Mérhetetlen büszkeség számunkra, hogy utasaink ismét Európa legjobb légitársaságának választottak bennünket. Ez az elismerés – a többi díjjal együtt – csapatunk fáradhatatlan munkájának és szenvedélyének bizonyítéka. Munkánkat a török vendégszeretet hagyományai vezérlik, és szívből köszönjük utasainknak és a Skytrax szervezetnek, hogy megerősítették elkötelezettségünket a kiválóság iránt. Továbbra is azért dolgozunk, hogy világszerte felejthetetlen utazási élményeket nyújtsunk vendégeinknek.”
A Skytrax vezérigazgatója, Edward Plaisted hozzátette:
„Örömmel látjuk, hogy a Turkish Airlines nyolc díjat is elnyert a 2025-ös World Airline Awards keretében, köztük az Európa legjobb légitársasága, a legjobb üzleti osztályú catering, valamint a Dél-Európa legjobb légitársasága címeket. A Turkish Airlines olyan gondosan kialakított szolgáltatást nyújt, amely mélyen rezonál az utasokkal – a vendégszeretettől kezdve a fedélzeti étkezések minőségéig. Az eredmények újfent megerősítik a légitársaság vezető szerepét a régióban, valamint stabil jelenlétét a világ élvonalában.”
A hat kontinensre kiterjedő, folyamatosan bővülő útvonalhálózatával – amelyért Guinness-rekord is illeti –, a Turkish Airlines a török vendégszeretet szellemiségét testesíti meg, miközben továbbra is az élen jár a fenntarthatóság és a technológiai innováció területén a légi közlekedésben. A légitársaság növekvő nemzetközi jelenléte biztosítja, hogy a jövőben is irányt mutasson az ágazatban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban7 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar4 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Tippek1 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport