Gazdaság

Mit tehetnek a vállalatok a munkahelyi jóllét érdekében?

A munkahelyi elégedettség helyzete az IT- és a HR-szektorba.

A munkahelyi jóllét csak egy jól hangzó fogalom, vagy a gyakorlatban is alkalmazott munkaerőt megtartó eszköz? A No Fluff Jobs legújabb kutatása arra kereste a választ, hogy az IT- és HR-szakemberek tapasztalatai alapján melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják a munkavállalók fejlődését és elégedettségét. A riportból az is kiderül, a szektor munkavállalói tartanak-e attól, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíthetik a munkájukat.

Boldogság, elégedettség, jóllét – egyéni törekvéseink, céljaink alapján mást és mást értünk ezek alatt, azonban mindannyian azt szeretnénk, ha a magánéletünk és a munkahelyünk összhangban lenne egymással.

„Néha csak az összetartozás, az elfogadás és a tisztelet érzésére van szükség ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat a munkahelyünkön. Ezeket azonban csak olyan környezetben lehet igazán átélni, amely a szervezeti struktúra minden szintjén elősegíti az őszinteséget és a tiszteletet”

– emel ki egy apróságnak tűnő, de nagyon is lényeges szempontot Tomek Bujok, a No Fluff Jobs CEO-ja, amelyet érdemes lenne a vállalatoknak figyelembe venni.

Hosszú távon ugyanis kifizetődő lehet számukra, ha a munkahelyi jóléti szolgáltatásokba invesztálnak, hiszen ezek az intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek mind a munkavállalók megtartásában, mind pedig a jobb, vonzó munkakörnyezet kialakításában. Számos tanulmány alátámasztja, hogy azok a munkavállalók, akik boldogok, és elkötelezettnek érzik magukat a munkájuk iránt, magasabb munkateljesítményt nyújtanak, kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe és kisebb valószínűséggel hagyják el a vállalatot.

Van, ami a pénznél is fontosabb

A felmérés szerint eltérő motivációk tapasztalhatók az IT-szakemberek és a HR-sek munkahelyi elvárásai között. Érdekesség, hogy míg az IT-sek esetében a magas fizetés a lista élére került, HR szakemberek számára a magas fizetés csak az 5. legfontosabb tényező (57,7%), helyette a támogató és kiegyensúlyozott munkahelyi környezetet és a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Ugyanakkor mindkét terület munkavállalói között a második és a harmadik legfontosabb helyre került a munka és a magánélet egyensúlya (74,5, illetve 73,1%), illetve a kötetlenebb munkavégzés lehetősége – az IT-specialisták 73,7%-a preferálná a távmunkát, míg a HR-szakemberek 68,1%-a a rugalmas munkaidőt.

Bár az IT-szakemberek kiemelten fontosnak tartják a technikai tudásuk értékelését, és közel egynegyedük (23,6%) elismeri a fejlődési lehetőségek meglétét, 17,8% nem használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, mert azok nem az ő igényeihez igazodnak. A válaszadók 29,1%-a arról számolt be, hogy egyáltalán nincs lehetősége, hogy fejlessze készségeit.

Az eredmények alapján a munkáltatóknak érdemes megvizsgálni, hogyan tudják jobban személyre szabni a nem pénzügyi juttatásokat is, hogyan lehet a fejlesztési programokat jobban összehangolni az IT-szakemberek sajátos igényeivel. Az időgazdálkodás vagy a munkaterhelés elosztásának javításával, valamint hozzáférhető, releváns és rugalmas fejlesztési lehetőségek biztosításával jelentősen növelhető az informatikusok elégedettsége.

Határ a munka és a magánélet között

Sok informatikai szakembernek nehézséget okoz a munka és a magánélet közötti egészséges határok fenntartása. A válaszadók 39,6%-a néha hazaviszi a munkát, ami hozzájárulhat a stresszhez és hatással lehet a személyes időre. Ugyanakkor majdnem ugyanekkora részük (47,1%) ügyel arra, hogy ne vigye haza a munkát, ami azt mutatja, hogy a munkaidőn belüli munkahelyi kötelezettségek kezelése egyensúlyban van.

Szintén aggodalomra ad okot: az informatikusok több mint harmada (37,9%) a szabadsága alatt vagy munkaidő után is bekapcsolva tartja a munkahelyi telefonját, ez az állandó készenlét pedig negatívan befolyásolhatja a szabadidőt és a családi életet. A betegség alatti munkavégzés is meglehetősen gyakori. A válaszadók 38,6%-a a betegség ellenére is dolgozik.

A HR-szakemberek esetében még rosszabb a helyzet a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásában. Több mint 52%-uk bekapcsolva hagyja a munkahelyi telefonját szabadság alatt vagy munkaidő után, 44%-uk néha hazaviszi a munkát, ugyanennyien szabadidejükben is gondolnak a munkára, közel 43%-uk betegen is dolgozik, valamint 35,8%-uk havonta túlórázik.

Az eredmények mégis azt mutatják, hogy a megkérdezettek többsége (IT – 64,7%, HR – 67%) elégedett a munka és a magánélet egyensúlyával. Ugyanakkor van még mit javítani azon, hogy a munkavállalók nagyobb hányada tudja optimálisan összeegyeztetni a szakmai és a magánéletét. A rugalmas munkaidő-beosztás javítása és a támogató munkakultúra előmozdítása tovább javíthatná az elégedettségi szintet.

Az elvándorlás kockázata

A felmérés eredményei szerint az informatikusok közel 21%-a jelenleg aktívan keres állást, valamint körülbelül 41%-uk nyitott új lehetőségekre. Ezzel párhuzamosan 47,2%-uk nyitott külföldi, költözéssel járó állásajánlatokra is.

Az, hogy a válaszadók majdnem fele hajlandó lenne külföldre költözni egy jobb állásajánlatért, arra utal, hogy a jelenlegi munkahelyi környezet és juttatások nem feltétlenül elégítik ki maradéktalanul az igényeiket.

Ez a nyitottság a külföldi lehetőségekre különösen fontos jelzés a munkáltatók számára, hogy a munkahelyi elégedettség javítása érdekében törekedjenek a munkavállalói igények kielégítésére. Ide tartozhat a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő, a munka és magánélet egyensúlya, valamint a karrierfejlesztési lehetőségek biztosítása. Ezek a lépések nemcsak a munkahelyi elégedettséget növelhetik, hanem a tehetségek megtartását is elősegíthetik, csökkentve az elvándorlás kockázatát.

Tévesek lennének az informatikusok félelmét hirdető szalagcímek?

A kutatás szerint sem a mesterséges intelligencia fejlődése, sem az iparági válság nem befolyásolja negatívan a munkahelyi stabilitás érzését. A megkérdezettek majdnem 73%-a nem aggódik amiatt, hogy a közeljövőben elveszíti az állását.

Azonban a bizonytalan és aggódó válaszok rámutatnak arra, hogy bizonyos tényezők, mint például a gazdasági környezet vagy a munkaerőpiac változásai befolyásolják az alkalmazottak biztonságérzetét. A vállalatok számára fontos lehet a munkahelyi kommunikáció, és az alkalmazottak támogatása a bizonytalanságok kezelésében.

Ugyanez a helyzet a HR-esek esetében is az IT-szektorban. A válaszadók többsége (66,5%) nem aggódik jelentősen a munkahelyének elvesztése miatt a közeljövőben, ami a munkahelyi biztonság és stabilitás érzésére utal.

A No Fluff Jobs magyarországi munkavállalók megkérdezésével végzett felmérésében mindkét célcsoportban a válaszadók többsége a 25–34 éves korosztályba tartozik, míg a második legnagyobb csoport a 35–44 éves korosztály. Az adatok szerint a válaszadó informatikusok többsége (78,49%) férfi, míg 20,4%-a nő. A HR-esek esetében fordított a helyzet – a válaszadók 88,4%-a nő és 11%-a férfi.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Világszerte elismert vezetőkkel indít úttörő mesterséges intelligencia szolgáltatást az EY Magyarország

Az EY AI Confidence biztosítja, hogy a cégek átfogó támogatásban részesüljenek MI megoldásaik bevezetése során

Mesterséges intelligencia (MI, AI) tanácsadói központot hoz létre EY AI Confidence elnevezéssel az EY Magyarország. A terület élén az MI területének két globálisan is kiemelkedő alakja áll: Erik Slooten vezető partner és Dr. Tilesch György vezető MI-szakértő. A bejelentett központ a hazai és a Közép-Kelet európai vállalatoknak, valamint a közszférának átfogó MI-megoldásokat szolgáltat, beleértve a stratégiaalkotást és technológiai megvalósítást is.

Az EY AI Confidence integrált megközelítéssel biztosítja, hogy a cégek teljes körű támogatásban részesüljenek különböző MI megoldásaik bevezetése során, a stratégia kidolgozásától az elkészült alkalmazások megvalósításáig. A szolgáltatás három fő pillérre alapul: az AI Enterprise Strategy Consulting, vagyis a vállalati stratégiai MI tanácsadás; a Responsible AI, vagyis a felelős, etikus MI alkalmazás; valamint az MI megoldások megvalósítása, azaz AI Tech Delivery.

„Az üzleti átalakulás új korszakának közepében vagyunk, ahol a mesterséges intelligencia nem csupán egy eszköz, hanem az innováció és a növekedés motorja. Az EY Magyarország vezérigazgatójaként személyes küldetésem, hogy a legjobb szakemberekkel biztosítsunk egyedülálló szolgáltatásokat ügyfeleinknek, lehetővé téve számukra, hogy ne csak lépést tartsanak a változó digitális környezettel, hanem iparáguk vezetőivé váljanak. Nagy örömmel üdvözöljük Erik Slootent és Tilesch Györgyöt csapatunkban. Velük közösen felszabadítjuk az MI-ben rejlő valamennyi üzleti lehetőséget”

– mondta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója a budapesti AI Summit 2024 rendezvényen.

„Különösen büszke vagyok arra, hogy olyan világszínvonalú szolgáltatást indítunk Budapesten, amely teljes körű MI tanácsadást kínál a hazai cégeknek és az országhatárokon átnyúló projektekkel rendelkező multinacionális vállalatoknak is”

– tette hozzá Vékási Tamás.

Helyi vezetés, globális perspektíva

Az új MI részleget Erik Slooten, a vállalati szintű digitális átalakulások levezénylésében nagy tapasztalattal rendelkező nemzetközi vezető és Dr. Tilesch György, a vállalati és kormányzati MI-stratégia és az etikus MI kiemelkedő globális szakértője együtt irányítják majd. Emellett a mesterséges intelligencia és annak alkalmazása terén végzett úttörő kutatásairól és fejlesztéseiről ismert szervezettel, az amerikai PHI Intézettel is stratégiai partnerséget kötött az EY Magyarország. Ez az együttműködés biztosítja, hogy a cég ügyfelei folyamatosan első kézből származó globális tudásból részesüljenek.

Erik Slooten több mint 25 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik technológiai területen, szakterülete a digitális átalakulás és a felhőszolgáltatások. Korábban a T-Systems International szolgáltatási kiválóságért felelős globális vezetőjeként dolgozott. Erik a felelős mesterséges intelligencia és a technológiai innováció úttörőjeként ismert. Regionális pozíciókat töltött be több globális piacvezető mobil- és ICT-vállalatnál, többek között a szlovákiai Slovak Telecomnál, a csehországi GTS-nél és T-Mobile-nál, az írországi Eirnél és a bulgáriai Vivacomnál.

„Az EY AI Confidence szakértői csapatával lehetővé tesszük, hogy a szervezetek élhessenek az MI transzformatív erejével”

– hangsúlyozta Erik Slooten.

„Az MI-megoldások határtalan lehetőségeket kínálnak a vállalatok számára, hogy ne csak a hatékonyságot növeljék, hanem működésük átalakításával soha nem látott sikereket érjenek el. Átfogó szolgáltatásaink biztosítják, hogy ügyfeleink etikus, felelős és stratégiai céljaikkal összhangban lévő, korszerű MI-megoldásokat fejlesszenek ki, ezáltal jelentős értéket teremtsenek”

– tette hozzá.

Dr. Tilesch György, az MI stratégia és irányítás világszerte elismert alakja, az EY AI Confidence vezető MI szakértője. Dr. Tilesch több mint 25 éves pályafutása során a világ vezetőinek, számos kormányinak és Fortune 50 vállalatoknak volt bizalmas tanácsadója az MI- és innovációs stratégiák terén minden kontinensen. A Szilícium-völgyben szerzett tapasztalataival, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnökeként és a ‘BetweenBrains: Taking Back our AI Future’ (Mesterség és Intellegencia) című nagyhatású könyv társszerzőjeként, valamint a felelős mesterséges intelligencia területének vezető alakjaként jelentős ismeretekkel járul majd hozzá a vállalat MI-megoldásainak, etikai és stratégiai irányvonalának kialakításához.

„A mesterséges intelligencia paradigmaváltást hozott. A szervezeteknek gyorsan, de bölcsen kell alkalmazkodniuk az új valósághoz, különben végérvényesen lemaradhatnak. Tanácsadóként az a feladatunk, hogy lehetővé tegyük a vezetők számára, hogy célirányosan törhessenek előre ezen a komplex úton. A fenntartható és jelentős eredmények eléréséhez az MI-megoldások teljes skáláját bocsátjuk az ügyfeleink rendelkezésére, az MI-stratégia kialakításának első lépéseitől a teljes MI-technológia bevezetéséig. A nemzetközi élvonalnak megfelelően, helyben megvalósuló, felelős MI-alapokra épülő megoldásainkkal ügyfeleink is magabiztosan léphetnek az új korszakba”

– emelte ki Dr. Tilesch György.

Az új MI-üzletág elindítása jelentős mérföldkő az EY Magyarország számára. A tanácsadócég ezáltal tovább erősíti pozícióját az MI-tanácsadás és a technológiai szolgáltatások területén. Az EY egy globális befektetést követően, 2023-ban indította el az EY.ai mesterséges intelligencia platformot, hogy segítse a szervezeteket az MI-megoldások magabiztos bevezetésében. Ezek a befektetések tették lehetővé az MI beágyazását az EY saját technológiáiba is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Munkaerőpiaci kihívások: nehéz 10 év elé néz Magyarország

A magyar munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, mely a következő években számos további kihívás elé állítja a gazdaságot.

A munkaerőpiacra ható globális trendek, a digitális átmenet és az új technológiák pedig alapvetően formálják át a munka világát. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális megoldások egyre inkább átalakítják a munkahelyeket és a munkavégzés módját. A külföldi munkavállalók szabályozott keretek között történő alkalmazása pedig lehetővé teszi a vállalatok számára a globális munkaerőpiac lehetőségeinek kihasználását – vázolta fel a jövő munkaerőpiaci kihívásait és lehetőségeit Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A munkaerőpiacot már most olyan hatások érik, amelyekre nehéz felkészülni

A legnagyobb európai munkaadói szövetség, a BusinessEurope előrejelzése alapján 35 millió főt veszít majd el a munkaképes korú lakosságából az európai munkaerőpiac 2050-ig.

„Több, a közelmúltban készült munkaerőpiaci felmérésből is kiderült: a magyar munkaadók közel háromnegyede küzd már jelenleg is munkaerőhiánnyal, vagy szembesül azzal a problémával, hogy nagyon nehezen talál megfelelő munkaerőt. Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon a legnagyobb kihívás a munkaerő toborzás jelenleg. A munkát keresők bérigényei sok esetben annak ellenére is magasak, hogy nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal”

– hangsúlyozza a szakértő.

A jelenleg nem dolgozó, de munkaképes fiatalok, nyugdíjasok és kisgyermeket nevelő szülők aktivizálása már most egyre nagyobb figyelmet kap. A leszakadó, inaktív munkaképes társadalmi réteg felzárkóztatása szintén elengedhetetlen. A vendégmunkások behozataláról sem mondhat le Magyarország. Mihályi Magdolna elmondta: a harmadik országbeli munkavállalók integrálása a magyar munkaerőpiacra már bevált gyakorlat, így a munkaerő-kölcsönzők a törvényi szabályozásnak megfelelően a jövőben is hoznak be külföldi munkavállalókat.  A munkaadóknak a generációs kihívásokkal és a „slow life” trend terjedésével is meg kell küzdeniük a következő években.

A munkaerőhiány felgyorsítja az automatizációt Magyarországon is

A mesterséges intelligencia (AI) miközben bizonyos pozíciókat automatizál, új munkaköröket teremt.

„Az automatizációt a munkaerőhiány egyértelműen felgyorsítja a következő évtizedben.  A rutinszerű, ismétlődő, monoton feladatokat gépek veszik át. Először az alacsonyabb képzettséget igénylő kékgalléros pozíciók esetében várható, hogy automatizálnak munkaköröket, munkafolyamatokat. A következő 10-15 évben a PwC Magyarország tanulmánya szerint a technológiai változások mintegy 900 ezer munkahelyet érinthetnek majd”

– tájékoztat a Jobtain szakértője. Kiemeli: az, hogy elsőként mely területeken jelenik meg leginkább az automatizáció és az milyen hatással lesz a munkaerőpiacra nagyban függ majd attól, hogy mely iparágak lesznek a gazdaság fókuszában, illetve milyen lesz a rendelkezésre álló munkaerő összetétele.

Az oktatás szerepe minden eddiginél jobban felértékelődik

Több területen kihívást jelent, hogy nem olyan munkaerő kerül ki az iskolapadból, amely összhangban van a munkaerőpiac igényeivel. A leszakadó társadalmi csoportok alacsony iskolázottsága szintén probléma és tagjai nehezen integrálhatóak a munkaerőpiacra.

Mindezek mellett a digitalizáció egyre hangsúlyosabbá válik így azt is szükséges beépíteni az oktatás minden szintjén, legyen szó szakképzésről, duális képzésről, továbbképzésről.

„A következő 10 évben a hangsúlyt a munkáltatók, a döntéshozók és az intézmények együttműködésén alapuló oktatás kell, hogy meghatározza. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása ugyanis az alapja a gazdasági növekedésnek”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Kiemeli: a nyelvtudás jelentősége szintén tovább nő a következő 10 évben, így a nyelvoktatás területét is kiemelten kell kezelni. Az angol nyelv ismerete már évek óta elengedhetetlen számos iparágban, de más nyelvek is egyre jobban elterjednek a globális gazdasági kapcsolatok erősödésével. A technológiai fejlődés és a digitalizáció, valamint a globális munkaerőpiac pedig megköveteli a nyelvismeretet.

Digitalizáció terén hatalmas lemaradásban vagyunk

A technológiai fejlődés megállíthatatlan, ehhez a munkavállalóknak, a munkáltatóknak, az oktatásnak is alkalmazkodni kell. A digitális eszközpark mérete és színvonala folyamatosan nő, a felhőszolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek, az adatátvitel sebessége elképesztően felgyorsul. A Jobtain szakértője elmondta: Magyarország sajnos még az uniós átlag alatt áll ezeken a területeken, különösen a kis- és középvállalkozások vannak lemaradásban. Becslések szerint a magyar munkaerő körülbelül 70%-a KKV-knál dolgozik, így esetükben még sürgetőbb a digitális hátrány ledolgozása.

A munkaerőpiac szerkezete alapjaiban alakul át

A kreativitást, problémamegoldást, emberi közreműködést igénylő munkakörök jelentősége felértékelődik.  2035-re a magyar munkaerőpiacon – összhangban a globális trendekkel – várhatóan több szakma iránt is nő a kereslet. Különösen a technológiai és informatikai, az egészségügyi, oktatási, logisztikai, a környezetvédelmi és fenntarthatósági területeken. Soha nem látott mértékben lesz szükség szoftverfejlesztőkre, kiberbiztonsági szakemberekre, adatkutatókra és elemzőkre, AI mérnökökre.

„Az oktatás területét is áthatja a digitalizáció, ehhez kapcsolódóan leginkább tréning szakemberekre és oktatási platform fejlesztőkre lesz igény. Az e-kereskedelem rohamos fejlődése a logisztika területén hív életre újabb pozíciókat. A zöld szemlélet terjedésével energetikai szakértőkre, környezetmérnökökre is nagy lesz a kereslet. Az orvosokra, ápolókra pedig az elöregedő társadalom miatt lesz egyre nagyobb szükség a következő évtizedekben. A jövő munkahelyeinek kihívásaira való felkészüléshez a munkavállalóknak is fejleszteniük kell készségeiket”

– összegez Mihályi Magdolna.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A hatékony online marketing stratégia alapjai és gyakorlati tippek

hatékony online marketing stratégia
Kép forrása: Freepik

Az online marketing világában a hatékony stratégia kialakítása elengedhetetlen a sikerhez. Az internetes platformok és eszközök széles körű elérhetősége lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy könnyen elérjék célcsoportjukat, azonban a megfelelő módszerek nélkül könnyen elveszhetnek a versenyben. Mi most adunk egy kis útmutatást, és bemutatjuk az online marketing stratégia alapjait, valamint néhány gyakorlati tippet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kampányaid valóban eredményesek legyenek.

A célközönség meghatározása

Az első lépés a hatékony online marketing stratégiában a célközönség tűpontos meghatározása. A vállalkozásoknak tudniuk kell, kiket akarnak elérni, hogy személyre szabott üzeneteket küldhessenek nekik. A célközönség demográfiai adatai, érdeklődési körei és online viselkedése mind kulcsfontosságúak az üzenet kialakításában és a megfelelő csatornák kiválasztásában. Sokszor azonban nehéz szakértelem nélkül a célközönség meghatározása, így célravezetőbb egy internet marketing ügynökség megbízása.

Közösségi média marketing és PPC hirdetési kampányok

Az online marketing szerves része a közösségi média platformok aktív, tudatos és következetes használata. A Facebook, Instagram, LinkedIn, TikTok és más hasonló felületek lehetőséget nyújtanak arra, hogy közvetlen kapcsolatot építsünk ki a célcsoportunkkal. A jól célzott hirdetések és a folyamatos jelenlét hozzájárulnak a márkaismertség növeléséhez és a forgalom növeléséhez.

A fizetett hirdetések, mint a Google Ads kampányok, vagy social media hirdetések, szintén fontos részét képezik az online marketingnek. A PPC (Pay Per Click) hirdetések segítségével a vállalkozások azonnali eredményeket érhetnek el, hiszen a hirdetések a keresések élén jelenhetnek meg, így nagyobb esély van a konverziókra.

A weboldal optimalizálása

A látogatók megtartása érdekében elengedhetetlen a felhasználóbarát és gyors weboldal. A mobilbarát kialakítás, az egyszerű navigáció és a gyors betöltési idő mind olyan tényezők, amelyek javítják a felhasználói élményt, és ezzel növelik az oldal látogatóinak számát.

A SEO szempontjából is fontos, hogy a weboldal jól optimalizált legyen. Az oldalon található kulcsszavak megfelelő elhelyezése, a meta leírások használata és a keresőmotor-barát struktúra mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a weboldal előkelő helyet foglaljon el a találati listákon.

Az eredmények mérése és optimalizálás

A hatékony online marketing stratégia nem ér véget a kampányok elindításával. Az eredmények folyamatos mérése és elemzése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a stratégiát optimalizálni tudjuk. Az olyan eszközök, mint a Google Analytics, segítenek megérteni, hogyan viselkednek a látogatók a weboldalon, és mely csatornák hozzák a legjobb eredményeket. A rendszeres riportok és a kampányok teljesítményének nyomon követése lehetőséget nyújt arra, hogy finomhangoljuk a stratégiát, és az aktuális piaci trendekhez igazítsuk azt.

A megfelelő online marketing stratégia kialakítása hosszú távon komoly versenyelőnyt jelenthet a vállalkozások számára. Ha szeretnénk a célközönségünket hatékonyan megszólítani és cselekvésre ösztönözni, akkor érdemes profikra bíznunk online marketingünket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss