Gazdaság
50 millió euróra bírságolták meg a Google-t adatvédelmi problémák miatt
A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt.
A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő GOOGLE LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.
Az eljárást két szervezet, a None Of Your Business (“NOYB”) és a La Quadrature du Net (“LQDN”) kezdeményezte, pontosan a GDPR hatálybalépésének napján. A két szervezet azt állította, hogy a GOOGLE-nek nincs megfelelő jogalapja a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatásai nyújtása, így kiváltképpen a reklámok személyre szabása kapcsán.
A CNIL 2018. június elején megküldte a két kifogást az európai adatvédelmi hatóságok részére, hogy megállapítható legyen, hogy melyik hatóság illetékes. Megállapították, hogy a jelen ügyekben a GDPR-ban előírt egyablakos rendszert – mely alapján a fő felügyeleti hatóság jár el hasonló ügyekben – nem kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az Európában egyébként írországi központú GOOGLE-nek nem az európai, ír leányvállalata volt felelős az adatkezelési tevékenységekért.
A CNIL megvizsgálta a kifogásolt adatkezelési műveleteket, és kétfajta jogsértést állapított meg.
Az átláthatóság és tájékoztatás követelményének megsértése: a CNIL véleménye szerint a felhasználóknak nyújtott tájékoztatás nem érhető el könnyen az érintettek részére. Fontos információk, mint például az adatkezelési célok, az adattárolás időtartama vagy a kezelt adatok kategóriái teljesen szétszórva találhatók meg a különböző dokumentumokban, melyek egy sor gombra és hivatkozásra történő kattintással érhetők csak el. A releváns információhoz gyakran csak 5-6 lépést követően lehet eljutni, mint pl. amikor a felhasználó arra kíváncsi, hogy milyen adatait használják a geolokációs követéshez. A CNIL azt is megállapította, hogy néhány információ nem minden esetben egyértelmű vagy teljes körű, és a felhasználók számára a GOOGLE által alkalmazott adatkezelések nem teljesen érthetőek. A GOOGLE által nyújtott szolgáltatások nagy száma miatt az adatkezelési műveletek kifejezetten tömegesek és agresszívek, továbbá a cég túlságosan is általános jelleggel nyújt tájékoztatást az adatkezelési célokról és a kezelt adatok köréről. Végső soron a felhasználók számára nem egyértelmű, hogy a reklámok személyre szabása a hozzájárulásuk vagy a GOOGLE jogos érdeke alapján történik, és néhány esetben az adattárolás időtartamát sem közli a cég.
A reklámok személyre szabásához szükséges jogalappal kapcsolatos jogsértés: A GOOGLE azt állítja, hogy ehhez a felhasználók hozzájárulása alapján kezeli a személyes adatokat, azonban a CNIL megállapította, hogy a hozzájárulásokat nem szerzi be jogszerűen a cég, mégpedig a következő két ok miatt:
Először is, az érintett nem kellő információ alapján adja meg a hozzájárulást. A reklámok személyre szabásával kapcsolatos információk szét vannak forgácsolva különböző dokumentumokban és nem teszik lehetővé, hogy a felhasználó megismerje a tartalmukat. Például az “Ads Personalization” pontban nem lehetséges felmérni a szolgáltatások, weboldalak és alkalmazások sokaságát és az általuk kezelt adatokat. Másodszor, a hozzájárulás nem kellően kifejezett és nem egyértelmű. Bár egy GOOGLE-fiók létrehozásakor lehetőség van a személyre szabott reklámok beállításához, azonban ez nem jelenti azt, hogy ez a GDPR-nak megfelelően történik. A hozzájárulás előre ki van pipálva a beállítások között, ami sérti azt a szabályt, hogy a felhasználónak aktív megerősítéssel – pl. egy üres jelölőnégyzet kipipálásával – kell kifejeznie egyértelmű hozzájárulását. Ugyancsak sérti az előírásokat, hogy a hozzájárulás minden adatkezelési műveletre vonatkozik, és nincs lehetőség adatkezelési célonként külön-külön hozzájárulni az adatkezelésekhez.
A fentieket mérlegelve döntött a CNIL az 50 millió eurós bírság kiszabása mellett, először alkalmazva a GDPR által lehetővé tett bírság mértékét. A bírság kiszabásánál a GDPR alapelveinek – átláthatóság, tájékoztatás, hozzájárulás – súlyos megsértését vette figyelembe a hatóság. Bár a GOOGLE alkalmaz bizonyos eszközöket, ezek azonban nem akadályozzák meg azt, hogy a felhasználókat a személyes adataik kezeléséhez kapcsolódó szükséges garanciáktól ne fosszák meg. Márpedig ezen adatkezelések a nagyságrendjüknél és komplexitásuknál fogva a magánéletre jelentős hatással vannak, és szükségessé teszik a megfelelő tájékoztatást, az ellenőrzés lehetőségét és az érvényes hozzájárulás beszerzését.
A hatóság azt is figyelembe vette, hogy a jogsértés folyamatos, nem csak egyszeri vagy időben korlátozott. Az Android franciaországi piaci jelentősége is fontos szempont volt a bírság kiszabásánál (naponta franciák ezrei hoznak létre okostelefonjukon GOOGLE fiókot), valamint az, hogy a cég üzleti modellje részben a hirdetések személyre szabásán alapul.
A CNIL-nél a GOOGLE ellen bejelentést tevő NOYB a napokban az osztrák adatvédelmi hatósághoz fordult, mert állításuk szerint egy sor streaming szolgáltató nem teljesíti a GDPR 15. cikkében foglalt érintetti jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit, azaz az érintett hozzáféréshez való jogát. Az eljárás olyan szolgáltatókat érint, mint az Amazon, Apple, Netflix, Spotify, SoundCloud, YouTube. Magyarországon is indultak hatósági eljárások GDPR hatályba lépése óta, azonban bírság kiszabására – tekintettel arra, hogy a hatóság csak kisebb súlyú jogsértéseket állapított meg – a mai napig nem került sor.
Forrás: Advocatus
Gazdaság
Új vezető a Yettel marketing igazgatóságának élén
Május 6-tól Simon György irányítja a Yettel lakossági marketing igazgatóságát.
Simon György több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, karrierje jelentős részében az infokommunikációs szektor különböző területein szerzett tapasztalatot, majd az elmúlt három évben a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozott, ahol digitális lottójátékok fejlesztésére összpontosított. Innen tér vissza a telekommunikációba a Yettel Magyarország lakossági marketing igazgatójaként.
György a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, az egész életen át tartó tanulás és a fiatalok mentorálása is közel áll a szívéhez – tanárként is kipróbálta magát, egy évben számvitelt tanított középiskolás fiataloknak. Vezetőként nagyra értékeli az együttműködést és a pozitív légkört, hiszi, hogy ezek nélkül hosszú távon nem lehetséges igazán sikeres csapatot építeni. Dolgozott már agilis szervezetekben, a hagyományos marketingstratégiák mellett szenvedélyesen rajong az intelligens digitális megoldásokért, új vagy újragondolt megközelítéseket alkalmaz és szilárdan hiszi, hogy igazi sikert csak valódi ügyfélélmény és értékteremtés révén lehet elérni.
Magánéletében mély szenvedélyt érez a városi vasúti közlekedési hálózatok története iránt, és szeret feleségének és két gyermekének főzni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bennragadtak a magyarok a folyószámla- és hitelkártya hitelekben
2025 márciusában már kilencedik hónapja tart a folyószámlahitel-állomány éves alapú növekedése.
Hasonlóra legutóbb több mint egy évtizede, 2013-ban volt példa. A hitelkártyáknál pedig még egyértelműbb a trend: 2022 novembere óta egyetlen hónapban sem csökkent éves összevetésben tartozásállomány, ami példátlan sorozat a magyar lakossági hitelezés történetében.
Az adatok alapján 2025 első három hónapjában a likviditási célú hiteltermékek – folyószámlahitel, hitelkártya – továbbra is jelentős szerepet játszanak a háztartások pénzügyi egyensúlyának fenntartásában.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerinte azok, akik akik likviditási hitel igénybevételére kényszerülnek, a reálbér-emelkedés ellenére sem átmeneti jelleggel veszi igénybe azt. Ez pedig éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent, és nehezíti a hitelcsapdából való kilépést.
Évtizedes csúcsok dőlnek
A folyószámlahitelek állománya 2025 márciusára elérte a 161,7 milliárd forintot, ami 9,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Éves összevetésben a növekedés megszakítás nélkül tart 2024 júniusa óta, amire utoljára 2013-ban volt példa.
Gergely Péter szerint a folyószámlahitel-keretek ilyen mértékű és ilyen hosszan tartó kihasználtsága azt jelzi, hogy sok háztartásnál már nem vésztartalék, hanem rendszeres pénzügyi mankó lett ez a hitelfajta.
2025 márciusában a lakossági hitelkártya-tartozás összege 157,4 milliárd forint volt, 2,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hitelkártya tartozás éves változása már 29 egymást követő hónapban mutatott pozitív éves változást. Beszédes, hogy utoljára 2022 októberében csökkent éves alapon a kártyatartozás összege.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint sokan gondolhatják, hogy a növekedést csak a számlák és hitelkártyák bővülése miatt van, ám ez csak részben igaz. Magyarországon 2024. végén 10,477 millió darab bankszámlát birtokoltak természetes személyek, a növekedés éves szinten 2,8 százalék volt.
Arról, hogy pontosan hány számlához tartozik folyószámla-hitelkeret nem állnak rendelkezésre adatok, ám az állomány növekedésének gyorsasága azt mutatja, hogy itt nem természetes bővülésről van szó.
Hiába a reálbér-növekedés, a tartozások összege magas maradt
Hitelkártya oldalon más a helyzet. 2024 végén 1,114 millió, 2025 márciusában már 1,165 millió darab hitelkártya volt forgalomban, ami 4,6 százalékos bővülés egy év alatt. Gergely Péter szerint a kártyaszám növekedése részben természetes, hiszen egyre több ember használja a hitelkártyát napi kiadásaira. A probléma inkább az, hogy az új kártyák nem csökkentették érdemben az egy főre jutó tartozást.
2025 januárjában egy átlagos hitelkártyára 134 ezer forint tartozás jutott. Ugyanekkor a KSH szerint a nettó átlagkereset 444 266 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az egy kártyára jutó tartozás a kereset 30,2 százaléka volt.
A tartozás/kereset arány szépen csökken – 2021-ben még az átlagkereset 40,3 százaléka volt az átlagos hitelkártya-kitettség. Ám beszédes a szakértő szerint, hogy a fizetés arányában csak 10 százalékos csökkenést tudtunk elérni annak ellenére, hogy a nettó átlagbér 5 éves időtávban több, mint kétharmadával 264 831 forintról 444 266 forintra nőtt.
A tény, hogy az egy hitelkártyára jutó tartozás ilyen arányú bérnövekedés mellett még mindig a nettó minimálbér 30 százaléka körül mozog, azt mutatja: a magyarok jelentős része ténylegesen eladósodik a napi kiadások fedezésére – mondta Gergely Péter.
Aki hitelkártyával vásárol, vagy folyószámla hitelkeretét használja, valójában a jövő havi fizetését költi el. Amíg a keresetek tartják a tempót, ez kezelhető. De ha bármilyen törés jön – jövedelemkiesés, új inflációs sokk – a mostani tartozások gyorsan krízisforrássá válhatnak – tette hozzá a szakértő.
Persze a kockázatot illetően nem mindegy, hogy mekkora összegű a hitelkeret, ennek maximális nagysága pedig bankonként eltérő. Az Erste Banknál például legfeljebb 1,5 millió forint igényelhető, míg a Gránitnál és az UniCredit Banknál 1 millió forint, a CIB-nél és a MagNet Banknál 800 ezer forint, a K&H és az OTP Banknál pedig 2 millió forint a limit.
A magas a kamat veszélye
Gergely Péter szerint a folyószámlahitel kényelmes biztonsági tartalék, de drága megoldás, hiszen az MNB szabályozása értelmében a folyószámlahitelek, hitelkártyák, záloghitelek és áruhitelek, esetében a kölcsönök teljes hiteldíj-mutatója (THM) nem haladhatja meg az alapkamat 39 százalékponttal növelt értékét. Ez aktuálisan a 6,50 százalékon álló alapkamatnak köszönhetően jelenleg 45,5 százalék lehet.
Ezt a mértéket egyetlen bank sem használja ki, ám ettől még valóban drága konstrukcióról beszélünk, a kedvezményekkel csökkentett thm-ek 30 és 37 százalék között szóródnak.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője megtévesztő lehet, hogy az MNB statisztikáiban a folyószámlahitelek kamataiban a fenti szinteknél alacsonyabb – 21-23 százalékos kamatszint kerül kimutatásra.
Ennek oka szerinte az, hogy míg a bankok által hirdetett thm-szintek magasabbak, mivel a teljes évre vetített összes költséget tartalmazzák, addig az MNB által közölt átlagos kamatlábak alacsonyabbak, mivel a tényleges használat alapján számított kamatokat tükrözik. Hiszen az ügyfelek döntő része rövid időre (pl. pár napra vagy hétre, a fizetés beérkezéséig) veszi igénybe a hitelt.
A pénzügyi szakértő szerint a fentiek miatt nem jellemző, hogy a bankok akcióznának a folyószámlahitellel – jelenleg csak a Gránit Bank kínál akciós folyószámlahitelt az ügyfeleknek az első évre. Ugyanakkor a szakértő szerint a pénzintézetek bizonyos feltételek teljesítésén kedvezményes kamatokat kínálnak.
Összegezve, átmeneti, 1-2 hónapos likviditási problémák oldására a szakértő szerint alkalmas lehet a folyószámlahitel, a hitelkártya pedig kiváltképp olcsó megoldás, ha a felhasznált hitelkeretet maradéktalanul vissza tudjuk fizetni a türelmi idő végéig. Ám az, ha bérünk 30 százalékát kitevő összeget rendszeresen havi 2-2,5 százalékos kamatozású kölcsönkamat sújtja, az éves szinten több tízezer forintos extra terhet jelent a pénztárcánknak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A jövő itt készül – Látogasson el a VARINEX 3D Digitális Gyárába!
Ha szeretné megismerni a jövő gyártástechnológiáit, lenyűgözik a 3D szkennelés és 3D nyomtatás hihetetlen lehetőségei, vagy kíváncsi arra, mire képesek a legmodernebb ipari 3D fém- és polimernyomtatók, akkor ezt az eseményt nem szabad kihagynia! Térjen be a VARINEX-hez, és tapasztalja meg élőben, hogyan formálják át a 3D-s technológiai innovációk a gyártás világát!
A VARINEX Zrt. szeretettel meghív minden mérnököt, fejlesztőt és gyártási szakembert egy kötetlen hangulatú, de szakmailag rendkívül tartalmas gyárlátogatásra Magyarország legnagyobb 3D Digitális Gyárába. Ez az esemény egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy testközelből ismerhesse meg az additív gyártás valódi erejét és alkalmazási lehetőségeit.
Külön jó hír, hogy a 3D Digitális Gyár mindössze 2 km-re található a Hungexpo területétől, így az Ipar Napjai kiállítás ideje alatt is könnyen elérhető negyedórás sétával vagy rövid autózással.
Mit kínálunk a gyárlátogatás során?
A 360 négyzetméteren elterülő 3D Digitális Gyárban kilenc különböző additív gyártási technológia működését tekinthetik meg élőben szakértői vezetés mellett. Látogatóink nemcsak a gépeket nézhetik meg, hanem működés közben figyelhetik meg, hogyan születik meg egy digitális tervből valós, kézzelfogható tárgy – akár műanyagból, akár fémből.
A bemutató során látható lesz:
- ipari 3D fémnyomtatás – erős, funkcionális alkatrészek gyártása acélból,
- polimer 3D nyomtatás – gyors prototípusgyártás, végtermékek és kis sorozatok előállítása nyolc különböző additív technológiával,
- nagy pontosságú 3D szkennelés, amellyel bármilyen fizikai tárgy digitálisan rekonstruálható,
- és természetesen számtalan kézbe vehető, valós alkalmazásokban már bizonyított 3D nyomtatott modell, amelyek inspirációt adhatnak a saját projektjeihez.
Ez nem csupán egy technológiai bemutató – ez egy élmény. Egy hely, ahol a jövő gyártása már ma történik, ahol az ötletek fizikailag is formát öltenek.
Miért érdemes eljönnie?
- Mert testközelből ismerheti meg azokat az ipari technológiákat, amelyek új távlatokat nyitnak a tervezésben és gyártásban.
- Mert kérdezhet, kipróbálhat, tapasztalatot gyűjthet.
- Mert ez az élmény garantáltan új szemszögből világítja meg az additív gyártástechnológia és a 3D szkennelés lehetőségeit – és talán Ön is beleszeret ezekbe a forradalmi módszerekbe.
A látogatás során a VARINEX szakértő csapata készséggel válaszol minden kérdésre, legyen szó technikai részletekről, alkalmazási lehetőségekről vagy iparági tapasztalatokról. A hangulat kötetlen, a környezet inspiráló – tökéletes alkalom a tanulásra, kapcsolatépítésre és az innováció iránti lelkesedés újraélesztésére.
Ne hagyja ki ezt a különleges lehetőséget! Ha kíváncsi, merre tart a modern gyártástechnológia világa, látogasson el hozzánk, és élje át személyesen, milyen, amikor a jövő már most kézzelfoghatóvá válik!
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött – jelentkezzen most, és legyen részese ennek az izgalmas technológiai utazásnak!
Helyszín: VARINEX Zrt. – 1106 Budapest, Fehér út 10. /22. épület
Időpontok: 2025. május 13. 14. 15. 16.
Részvétel: Regisztrációhoz kötött
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a felhőalapú Xbox játékélmény az LG okostévékre
-
Mozgásban2 hét ago
Egyre több SPAR-üzletnél tölthetőek az elektromos autók, a vállalat interaktív térképen mutatja be a töltőpontokat
-
Okoseszközök1 hét ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Gazdaság2 hét ago
Bizonytalanabbá váltak a munkáltatók a külföldi munkaerő-kölcsönzésben
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét
-
Ipar2 hét ago
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora