Gazdaság

A kiberbűnözés 5 200 milliárd dollár kárt okozhat a vállalatoknak a következő öt évben

A következő öt évben a vállalatoknak közel 5 200 milliárd dollár többletköltséget és árbevétel-kiesést okozhatnak az internetes támadások, mivel a cégek gyorsabb ütemben állnak át az összetett internetes üzleti modellekre, mint ahogy bevezetik a kritikus eszközeik védelméhez szükséges óvintézkedéseket – állapította meg az Accenture új kutatása.

A világszerte több mint 1 700 vállalati vezető bevonásával elvégzett „A digitális gazdaság védelme: az internet iránti bizalom újjáépítése” (Securing the Digital Economy: Reinventing the Internet for Trust) című tanulmány az internetes biztonsági kihívások összetettségét vizsgálja, és hangsúlyozza a vezetők egyre fontosabb szerepét a technológia, az üzleti architektúra és az irányítás területén.

A jelentés megállapítja, hogy az átfogó internetes bűnözés egyre jelentősebb kihívást jelent a vállalatoknak az üzleti működés, az innováció, a növekedés, valamint az új termékek és szolgáltatások bevezetése terén, amely több ezer milliárd dollár kárt is okozhat. A kockázat a csúcstechnológia terén a legmagasabb, ami évente több mint 753 milliárd dollárt jelent, ezután az élettudományok 642 milliárdnyi, valamint a gépkocsigyártás következik 505 milliárd dollárnyi kockázattal.

„Az internetes biztonság kifinomultsága elmarad a kiberbűnözők eszközeitől, amely gyengíti a digitális gazdaságba vetetett bizalmat. Az internetes biztonság erősítéséhez határozott – és néha formabontó – vezetésre van szükség az információbiztonsági vezető (CISO) mellett a vezérigazgató részéről is. Ahhoz, hogy egy vállalat maximálisan védetté váljon az internetes támadásokkal szemben, a cég vezetőjének – amellett, hogy elfogadja a CISO szakmai döntéseit – a biztonságot már a projektek tervezésének első szakaszában be kell építeni, és más üzleti területek vezetőinek is felelősséget kell vállalniuk a vállalat teljes biztonságáért és az adatvédelemért.”

– mutatott rá Omar Abbosh, az Accenture kommunikációs, technológiai- és médiaszektorért felelős operatív csoportjának globális vezetője.

A legfontosabb megállapítások:

A válaszadók 79%-a szerint a digitális gazdaság fejlődésében jelentős akadályt jelenthet, ha hamarosan nem sikerül áttörést elérni az internetes biztonság terén; a válaszadók több mint fele (59%) úgy nyilatkozott, hogy az internet kiberbiztonsági szempontból egyre megbízhatatlanabb és bizonytalan a veszélyek elleni védekezésben.

Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede (75%) úgy gondolja, hogy a kiberbiztonság veszélyeivel szemben összehangolt és közös fellépésre lesz szükség, mivel egymagában egyetlen szervezet sem tudja megoldani a problémát. A kiberbiztonság miatti aggodalmak erősödésére utal, hogy a vezetők több mint fele (56%) szívesen fogadná, ha egy központi szervezet vagy irányító testület szigorúbb üzleti előírásokat határozna meg ezen a területen.

„Az internetet nem ilyen szintű komplexitásra és digitális környezetre hozták létre, ezért elég egy óvatlan kattintás – a vállalaton belül vagy kívül – ahhoz, hogy valaki áldozatul essen egy végzetes kibertámadásnak. Egyetlen vállalat sem képes egyedül megbirkózni az internetes fenyegetések veszélyeivel. Egy olyan globális problémáról van szó, amely globális megoldást követel, ezért kulcsfontosságú az együttműködés. Az erős és megbízható digitális gazdaságra épülő jövő kialakításához a felsővezetőknek túl kell tekinteniük a szervezeti határokon, partner ökoszisztémákat kell kialakítaniuk és a teljes értéklánc védelmét ki kell építeniük – minden egyes partnerre, beszállítóra és ügyfélre kiterjesztve.”

– mutatott rá Kelly Bissell, az Accenture Security ügyvezető igazgatója.

Az új technológiák gyors megjelenése újabb kihívásokat jelent. A válaszadók 79%-a úgy véli, hogy szervezete gyorsabban vezeti be az új technológiákat, mint ahogy az internetes biztonság problémáit képes megoldani, és háromnegyedük (76%) beismeri, hogy a kiberbiztonság területén épp a dolgok internetéhez (IoT) és az ipari dolgok internetéhez (IIoT) hasonló új technológiák miatt csúszott ki kezükből az irányítás. A többség (80%) szerint egyre nehezebb megvédeni cégüket a partnereknél tapasztalt hiányosságok miatt, ami egyáltalán nem meglepő napjaink összetett internetes ökoszisztémájában.

Számos felsővezető kiemelten fontosnak tartja a fogyasztói adatok védelmét. 76% szerint a fogyasztók nem bízhatnak online személyazonosságuk biztonságában és aggódnak amiatt, ha túl sok személyes adatuk érhető el korlátozás nélkül.

A jelentés három olyan intézkedést ismertet, amelyet a vezetők végrehajthatnak az internetes biztonság javítására:

Szabályozás: összefogás más vállalatokkal és globális fellépés – együttműködési törekvések ösztönzése más felsővezetőkkel, kormányzati és hatósági szereplőkkel a kibertámadások megelőzésére.

Üzleti architektúra: digitális bizalomra épülő védelem – a kiberbiztonság alapjainak megszilárdítása. A vállalat teljes körű védelme a partnerek és az ellátási láncok ökoszisztémájának minden szintjén.

Technológia: a vállalatok és a biztonság fejlesztése – új technológiák bevezetése, az IoT-biztonsággal kapcsolatos tudás fejlesztése, felkészülés a kvantumtechnológia kihívásaira. Annak biztosítása, hogy a szoftveres biztonsági és frissítési funkciókat már a tervezés kezdeti szakaszában beépítik az IoT- és mobileszközökbe.

A teljes tanulmányt erről a linkről töltheti le: www.accenture.com/ReinventTheInternet

Related Topics:2019 accenture crime cyber kiberbűnözés

Up Next

Nincs aki megcsinálja a digitális forradalmat

Don't Miss

Vállalati tréningekkel és tapasztalatai megosztásával kezdi a Codecool az évet

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!