Gazdaság

A Gyermelyi az ABB technológiája segítségével a kelet-közép-európai régió meghatározó tésztagyártójává vált

A Gyermelyi Vállalatcsoport hazánk vezető tésztagyártója, egyik meghatározó élelmiszeripari vállalkozása.

A Gyermelyi Zrt. 2018-ban 7,2 milliárd forintos beruházással egy új tésztagyárat épített, amellyel a gyár kapacitása évi 70 000 tonnára duplázódott.

gyermelyi_gyar_automatizalas_abb_2

Az új üzem mellett felépült egy 11 600 raklap befogadására alkalmas automata magasraktár is, amelyet teljes mértékben az ABB technológiájával automatizáltak. A tésztagyártó ezzel a kelet-közép-európai régió meghatározó tésztagyártó központjává vált.

A Gyermelyi Vállalatcsoportnál 1971-ben indult el a tésztagyártás. A Gyermelyi tészta termékek eddig is egy 2006-ban átadott high-tech üzemben készültek. Az elmúlt évek piaci bővülésének köszönhetően azonban a beépített kapacitás kihasználtsága elérte az akkori üzemméret határát. A magyar és az exportpiacokon való növekedés dinamikájának fenntartása érdekében szükségessé vált a kapacitás bővítése, így a meglévő üzem mellé egy azzal megegyező méretű új tésztagyár és raktárbázis épült meg.

A beruházás az új, automata magasraktár építésével indult, ezzel a meglévő raktárkapacitás megduplázódott: az új raktárban a 8200 rakathelyből több mint 3000 rakathely duplaraklap tárolására is alkalmas, az apróáru gépsor 4000 kg/óra, a szálasáru gépsor 3500 kg/óra kapacitású.

Az ABB egy nagy teljesítményű automatizált válogató- és palettázó rendszert tervezett és telepített a teljesen emberi munkaerő nélkül működő raktárba. Az elkészült termékek a gyártóterületről liftek segítségével feljutnak a csarnok mentén végig futó szállítószalag pályákra. A projekt megvalósítása során közel 280 méter pályát telepítettek. Külön vonalon haladnak a zsákos termékek és a kartondobozos termékek. Gyártás során egyidejűleg többféle terméket sorolhatnak a pályákra, amelyeket áthaladnak a gyártócsarnokból a raktár területére. Itt kamerás ellenőrzés segítségével a rendszer felismeri az érkező terméket és a HMI-n kiválasztott robotos palettázó cellába tereli egy automata szortírozó rendszer.

A robotos palettázó rendszer összesen öt robotból áll, melyből kettő kartonos termék palettázására alkalmas robot, kettő zsákos termék palettázására alkalmas és egy robot szolgálja ki raklappal a palettázó robotokat.

gyermelyi_pasta_manufacturer_abb

A kartonos termékek palettázása cellánként kettő különböző termék egyidejű palettázására képes, a zsákos rendszerek 1-1 típus kezelésére alkalmasak. A robotok egyedi megfogókkal rendelkeznek, ezeken szervóhajtások biztosítják a termékekhez szükséges méretek és távolságok beállítását. A teljes rendszer tervezésekor elsődleges szempont volt a lehető legnagyobb rugalmasság, ugyanis a sokféle termék jelentősen eltérő méretű dobozokba és zsákokba van csomagolva és a rendszernek a legkisebb és legnagyobb termékeket is kezelnie kell.

A gyors és hatékony palettázáshoz szükség van az üres raklapok ellátásának automatizálására is. Ezt egy 21 méter hosszú lineáris pályán mozgó raklapkiszolgáló segítségével oldottuk meg. Ez a robot eljut mind a négy palettázó robot munkaterületéhez és folyamatos raklapellátás biztosít. Minden cellához tartoznak puffer raklaphelyek is, hogy a kisebb hiba esetén se álljon le a folyamat. A rendszer képes EUR és CHEP raklap kezelésére is, ezeket a robot felvételkor színellenőrzővel újból ellenőriz és egy mozgó raklaptárba helyezi a robotkar mellé. Ezt követően a raklapok és a robot együtt mozog a lineáris pályán ahhoz a palettázó cellához, amely jelezte a rendszernek, hogy új üres raklapra lesz szüksége.

A beruházás során a legmodernebb technológiát építették be a gyártó-és a csomagolóvonalak tekintetében egyaránt. Az ABB technológia bevezetésével a Gyermelyi áttért egy teljesen automatizált rendszerre és rugalmas termékkezelésre, amely felhasználóbarát, ember-gép-interfésszel rendelkező (HMI) ipari robotokra épül. Ez a technológia lerövidíti a gyártási folyamatot, és egy eddig nem használt, előremutató megoldást hozott a magyar élelmiszeriparba.

A fejlesztést követően a két tésztagyár kapacitása 70 000 tonna/év, mely meghaladja a teljes magyarországi piac méretét, a Gyermelyi ezzel a kelet-közép-európai régió meghatározó tésztagyártó központjává vált.

„Ismerjük saját piacunk változatosságát, így flexibilis megoldásokat kerestünk az új palettázó üzem kialakításakor. Döntésünk meghozatalakor természetesen a rendszer műszaki paraméterein túlmenően fontos szerepet játszott az, hogy az ABB-nek jelentős tapasztalata van a raklapozás területén. Mérnökei és konstruktőr partnerei kellő szaktudással rendelkeznek, illetőleg nagyon lényeges szempont volt részünkről a magyarországi szervizháttér”

– mondta el Pósfai Csaba, a Gyermelyi gyárigazgatója.

A Gyermelyi Vállalatcsoport sikerének titka, hogy a megtermelt eredmény nagy részét az alkalmazott technológia és minőségirányítási rendszer állandó fejlesztésére fordítja. A cégcsoport 2010 óta több mint 26 milliárd Ft-ot fordított beruházásokra. A tésztaértékesítés az elmúlt években dinamikusan bővült, az idén várhatóan 36 000 tonna tésztát fog értékesíteni a vállalat, melynek 30 %-a az országhatárokon túl, zömében az Európai Unióban talál gazdára.

Az ABB újdonságairól további érdekes cikkeket talál a Műszaki Magazin oldalán.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss