Gazdaság

Felhőben a jövő: 10 trend, amely meghatározza 2019-et felhő ügyileg

Az Oracle TOP 10 felhőtechnológiai előrejelzése 2019-re

2019-ben a vállalatok már nemcsak kísérletezgetnek az új technológiákkal, hanem a gyakorlatban, többféle területen alkalmazzák is azokat az új üzleti lehetőségek kiaknázásában, vagy a még kifinomultabb alkalmazások fejlesztésének területén.

Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re a felhőszolgáltatók és az általuk támogatott vállalatok is egyre inkább kihasználják majd a második generációs felhőmodellek nyújtotta technológiai újdonságokat: a magasabb fokú biztonságot, a jobb árfekvést, illetve a mélyautomatizálási képességeket.

Napjainkra a felhőtechnológia elterjedése szinte minden iparágra jelentős hatást gyakorolt. Ezek a felhőképességek határozzák meg a vállalati technológiai normákat, az állandóan elérhető és rendelkezésre álló alkalmazások futtatásától a korlátlan infrastruktúra-skálázhatóságig. 2019-ben fontos ponthoz érkeztünk: a vállalatok már gyorsabban adaptálják a legújabb technológiákat, mint a fogyasztók – ideértve a mesterséges intelligenciát (AI), a blokkláncokat, a digitális asszisztenseket, a konténertechnológiát, a szerver nélküli megoldásokat és az IoT eszközöket.

Az Oracle előrejelzése szerint a felhő adaptálásának elterjedésével 2025-re a vállalatoknak teljes körű felhő stratégiára lesz szükségük, és jövőbe mutató, új megközelítéssel kell megtervezniük a felhő-alapú IT környezetre való átállásukat.

A második generációs felhőszolgáltatók teljes adatközpont cserét tesznek lehetővé

A felhő használatának számtalan módja van, de végül minden út a teljes felhőbe költözés irányába mutat. Az adatközpontok teljes lecserélése viszont csak akkor lehetséges, ha a felhőmegoldások legalább olyan szintű megbízhatóságot és teljesítményt biztosítanak, mint a házon belül telepített technológiák.

Az első generációs felhőmodellek többsége leginkább az alapvető képességekre és az azonnali igényekre koncentrált – kis költségigényű, általános célú szerverek (commodity server), adattárolók, hálózat, megosztott bérlés –, amivel nagy sikert arattak a piacon, az alacsony kockázatú munkafolyamatok esetében. A második generációs felhők azonban már sokkal összetettebb munkaterhelést és üzemkritikus rendszereket is elbírnak. Nagyobb garanciát adnak a biztonságra, a folytonos működésre, a szabályozásra és a kedvezőbb árra. Emellett olyan innovációknak is teret engednek, mint az autonóm adatbázis, az AI, a gépi tanulás (ML), a blokkláncok, az IoT vagy az ún. HID (Human Interface Device) eszközök. Ennek köszönhetően az IT részlegek a felhőben is biztonsággal kezelhetik üzemkritikus folyamataikat.

A vállalati munkafolyamatok 80 százaléka a felhőben zajlik majd

Napjainkban a privát adatközpontok mellett a legtöbb vállalat már alkalmaz valamilyen menedzselt vagy publikus felhő szolgáltatást is. Az üzemkritikus alkalmazások egyre nagyobb arányban kerülnek át a vállalati adatközpontból a felhőbe, hiszen az előbbiek esetében túl nagy kockázatot jelent egy esetleges leállás. A vállalati IT-rendszerek felhőbe való migrációja megállíthatatlan ütemben zajlik, az átállás pedig újféle integrációs és migrációs eszközökre teremtett igényt, amelyek révén ez a változás könnyedén végrehajtható.

A felhő mellett szóló érvek között a rugalmasság, a megbízhatóság és a nagyobb teljesítmény szerepelnek. Ezen képességek révén a felhőinfrastruktúra bármilyen típusú munkafolyamatot képes kezelni, legyen az hagyományos, üzemkritikus, AI vagy nagy teljesítményű számítástechnika (High Peformance Computing – HPC).

A felhőbe való átállás legnagyobb előnyei a kereskedelmi cégek pénzügyi alkalmazásaiban mutatkoznak majd meg, az átlagos kasszarendszerektől a nagysebességű pénzügyi tranzakciós rendszerekig.

Minden alkalmazás AI képességeket használ majd, egyre jobban eltávolodva a hagyományos alkalmazásoktól

2019-ben becslések szerint több adatot generálunk majd, mint az előző 5000 évben összesen. Ha jól használjuk ezeket az adatokat, akkor sokkal gyorsabban, hatékonyabban és rugalmasabban tudunk majd dolgozni. A mesterséges intelligencia képes nagy mennyiségű adatot összegyűjteni, kontextusban értelmezni és kezelni. Ezzel párhuzamosan az AI utat nyit számos újféle alkalmazásnak, amelyek folyamatosan fejlődnek és adaptálódnak az aktuális igényekhez. A digitális átalakulással a hagyományos back-office alkalmazások innovatív front-endekkel és hatékonyabb értékesítési automatizációkkal egészíthetők ki.

Napjainkban a mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák: a termékek minőségét elemző, kifinomult mélytanulási algoritmusoktól (deep learning) a felhasználókhoz kötődő paradigmákig, amelyek az emberi beszédre, látásra, gesztusokra és érintésre irányulnak. Az Oracle előrejelzése szerint az AI lesz minden új generációs alkalmazás alapja.

Az AI és az egyéb új technológiák megduplázzák a hatékonyságot

A mesterséges intelligencia elterjedésének ma már érezhető hatása van az emberi termelékenység területén is – az egyre fejlődő AI képességek révén fokozatosan növekszik a mi hatékonyságunk is. A vállalati adattömegek gyarapodásával pedig az AI egyre jobbá válik a döntések meghozatalában. A mesterséges intelligencia már nemcsak az emberi munkaráfordítás csökkentésére szolgál, hanem képes ténylegesen kiküszöbölni a szubjektivitásból adódó hibákat is.

Az AI révén számos folyamat automatizálható, így a jelenlegi munkakörök az összetettebb és időigényesebb feladatok megoldására koncentrálhatnak: a munkaerő-toborzók például sokkal gyorsabban szűrhetik ki a megfelelő jelölteket, a pénzügyi elemzők pedig elkerülhetik a magas hibalehetőséget hordozó manuális jelentéseket. Az automatizálás viszont nem a munkahelyek megszűnéséhez vezet. Az új technológiák integrálásával – mint az AI és a blokkláncok – a vállalatoknak kevesebb erőforrást kell az üzemeltetésre fordítaniuk, jelentősen csökken a feladatok lefutási ideje, ezzel pedig új, sokkal értékesebb munkakörök jönnek létre, amelyek már az üzleti növekedésre és az innovációkra fókuszálhatnak. Az Oracle előrejelzése szerint az új technológiák, az AI és a kiterjesztett valósághoz kapcsolódó élmények révén 2025-re megduplázódhat a vállalatok jelenlegi hatékonysága.

Az ügyfélkapcsolatok 70 százaléka automatizált lesz

Napjainkban az emberek 89 százaléka használ hangasszisztenseket ügyfélkapcsolattartás keretében, és a vállalatok 69 százaléka alkalmaz chatbotot ügyfélkapcsolati szolgáltatásaihoz. Az automatizált ügyfélkezelés hamarosan teljesen hétköznapivá válik, sőt az ügyfelek alapvető elvárása lesz.

Az AI képes értelmezni az ügyfelekkel való beszélgetés kontextusát, függetlenül attól, hogy az milyen irányt vesz, vagy valaki milyen stílusban beszél. Az AI-alapú elemzések révén feltárhatók az ügyfelek pontos igényei, az IoT eszközök segítenek közelebb hozni az ügyfeleket a vállalathoz, a digitális asszisztensek pedig humanizált digitális élményt nyújtanak. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re az összes ügyélkapcsolat 70 százaléka automatizált lesz.

A fejlesztők száma tízszeresére, a termelékenység 400 százalékkal növekszik

2012-2018 között a GitHub felhasználóinak száma 5 millióról 31 millióra növekedett, ám a fejlesztők számának ilyen jelentős növekedését az alkalmazások iránti kereslet továbbra is túlszárnyalja. Egyre nagyobb szükség van a jól képzett fejlesztői munkaerőre, amely rendelkezik a legújabb innovációk kezeléséhez szükséges modern technológiai készségekkel és szakirányú tárgyi ismeretekkel. Például a természetes érintkezési felületek – mint a nyelvi feldolgozás vagy a kiterjesztett valóság – magasabb szintű AI és képfeldolgozási ismereteket igényelnek, az ilyen jellegű szakértelem pedig egyáltalán nem elterjedt.

Az újgenerációs környezetek azonban a technikai alapok megkövetelése helyett teret nyitnak a „kódolásmentes” fejlesztésnek, amelynek segítségével vizuálisan, ’drag and drop’ módszerrel állíthatók össze intelligens elemekből a különféle alkalmazások. Ezzel a megközelítéssel a nem hivatásos fejlesztők csökkenthetik az alkalmazások backlogját, sőt, ha szükséges, akkor az egyes üzletágak szakemberei is megépíthetik a saját megoldásaikat.

Az automatizáció révén pedig a fejlesztők egy olyan virtuális világban dolgozhatnak majd, ahol a kódokon és szimulációkon keresztül a teljes fejlesztési ciklust átláthatják. A jövő programozói gesztusok és beszéd útján választhatnak ki kiértékelhető, összeszerelhető és debug-olható szoftver modulokat. Ennek köszönhetően 2025-re a fejlesztők száma magasabb lesz, mint valaha, ráadásul az AI tapasztalatok révén sokkal hatékonyabbak is lesznek.

Az adatok több mint 50 százalékát autonóm technológia fogja kezelni

Napjainkban egyre égetőbb elvárás a technológiai ökoszisztémákkal szemben a magas szintű rendelkezésre állás és a biztonság. A jövőben viszont ezekre az igényekre nem humán erőforrással, tréningekkel vagy folyamatokkal fognak reagálni a vállalatok.

Az autonóm technológia kulcsfontosságú szerepet fog játszani mind a kis- és nagyvállalatok üzleti folytonosságának biztosításában és a működési költségek terén is. Az autonómia révén jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek – a patchelések és frissítések automatikusan, üzemszünet nélkül elvégezhetők, így a rendelkezésre állás folyamatos lesz. Emellett az alkalmazásfejlesztés sokkal gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá válik, anélkül hogy több emberi beavatkozást vagy szakértelmet igényelne.

Az Oracle tervei szerint az összes alkalmazását autonóm képességekkel vértezi fel. Elsőként az Oracle Autonomous Database szolgáltatását jelentette be, amely az iparág első olyan adatközponti megoldása, amely önvezérelt, képes önmagán javításokat végezni és a saját védelmét ellátni. Az Oracle előrejelzései szerint ezen képességek alkalmazása számos iparágban teret hódít majd az adatkezelés minden terén.

A vállalatok 90 százaléka egyetlen azonosítási platformot fog használni a telephely és a felhő összekapcsolására

Az Oracle and KPMG Cloud Threat Report, 2018 eredményei szerint a vállalatok számára nagy kihívást jelent a többféle azonosítási platform használata a telephelyeken és a felhőben egyaránt. A válaszadók harmada állította, hogy a felhő révén sokkal komplexebb rendszerben kezelhetik a jogosultságok valós idejű kiosztását és elvételét.

2025-re a vállalatok egységes azonosító és hozzáférés-kezelő (IAM) térben fogják kezelni az adatvédelmi szabályozásokat, amelyek azonnali auditálhatóságot igényelnek az alkalmazásoktól a szolgáltatásokig; ezzel párhuzamosan az alkalmazások, felhasználók és eszközök ellenőrzése is felgyorsul.

A biztonsági incidensek száma 100-szorosára növekszik

Az Oracle and KPMG Cloud Threat Report, 2018 felmérése szerint tízből négy vállalat számára kifejezetten nagy kihívást jelent a kiberbiztonsági incidensek napi szintű észlelése és kezelése. Az incidensek számának növekedése pedig jelentősen megnehezíti a megfelelő priorizálást és a hibaelhárítást, hiszen minden egyes incidens kiértékelést és reagálást igényel. A McAfee 2019 Cloud Adoption and Risk Report felmérése szerint egy átlagos szervezet 100 millióból csak 1 biztonsági incidenst észlel fenyegetőnek.

2025-re a rosszindulatú forgalom mesterséges intelligenciát használva álcázza majd magát a szabályszerű, emberek által generált adatforgalomban. A kiberbűnözők új módszere, hogy random elemeket tűzdelnek a botnetek viselkedési mintáiba, így indítva el egy sor nehezen detektálható támadást.

A vállalatok válaszként pedig szintén az AI-t hívják segítségül: a nagymértékben automatizált támadások elleni védekezés leghatékonyabb módja, ha a vállalatok a tömeges elemzéseket intelligens, AI-vezérelt elemző platformokká alakítják, amelyek behálózzák a teljes vállalati IT környezetet. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re egyre több cég fogja a core-to-edge biztonsági modellt alkalmazni az ügyféladatok biztonságos kezelése érdekében.

Az IT funkciók 70 százaléka teljesen automatizált lesz

Évente több milliárd órát töltünk rendkívül összetett, szükségszerű rutin informatikai feladatokkal, amelyek egyébként egyszerűen automatizálhatók lennének. A felhőszolgáltatások ma már lehetőséget számos folyamat automatizálására, így képesek önmagukon javításokat végezni, illetve valós időben finomhangolásokat végrehajtani. Az automatizálási képességek fejlődésének eredményeként növekszik a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, a skálázhatóság és javulnak az alkalmazás-szolgáltatási megállapodások (SLA). 2025-re teljesen hagyományosnak számít majd a szoftver és hardver életciklusának automatizálása. Amikorra a vállalati folyamatok teljes mértékben a felhőbe kerülnek, hatalmas mennyiségű erőforrás szabadul fel, amelyet a vállalatok az üzleti értékteremtő folyamatokra, innovációra vagy egy következő digitális átalakulásra tudnak fordítani.

Related Topics:2019 felhő felmérés kapcsolat oracle top10 trend ügyfél

Up Next

Magyar egyetemisták fejleszthetik a jövő okos városait

Don't Miss

Londoni cégek választják az MKB Fintechlab inkubációs programját

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál

Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz.

Amikor a kulcsemberek egyszerre tűnnek el, a döntési láncok megszakadnak, a működési bizonytalanság pedig milliókba kerülő csúszásokhoz és kényszerű, helytelen döntésekhez vezet. A szakértő szerint a hagyományos e-mailes kommunikáció mára alkalmatlanná vált a válságos nyári hetek menedzselésére.

Bár a legtöbb vállalat felkészül a nyári szabadságolásokra, a munkafolyamatok a gyakorlatban mégis drasztikusan lelassulnak. Iparági tapasztalatok szerint egy-egy szerződéskötés, beszerzési jóváhagyás vagy ügyfélpanasz kezelése ilyenkor a szokásos idő többszörösét veszi igénybe. Ennek az intézményesített időhúzásnak az ára pedig kötbérekben, elvesztett tenderekben és lemorzsolódó partnerekben mérhető – ez az úgynevezett láthatatlan nyári adó.

A problémát a home office és a hibrid munkavégzés általánossá válása tette kritikussá. Míg a hagyományos irodai jelenlét idején fizikailag is látható volt, ha egy kolléga asztala napokig üres, ma a digitális térben sokszor átláthatatlan, éppen ki dolgozik egyáltalán.

„A vállalatok jelentős része nyáron gyakorlatilag vakrepülésben van. A kollégák sokszor napokig küldözgetik az e-maileket és várják a válaszokat olyan vezetőktől, akikről nem is tudják, hogy épp nyaralnak, a helyettesítési lánc pedig gyakran nincs egyértelműen és mindenki számára hozzáférhetően rögzítve”

– mutat rá a probléma gyökerére Czinger Erik, a céges, belső okoskommunikációs hálózatokat is üzemeltető Munipolis hazai vezetője.

A szakember szerint a legnagyobb pénzügyi kockázatot azok a kulcspozícióban lévő munkatársak jelentik, akiknek a hiányában megáll az élet a cégben, de a távollétük és a helyettesítő személye nincs megfelelően kommunikálva a szervezet felé.

Amikor jelentkezik egy azonnali döntést igénylő probléma, az általános belső levelezőlisták és a chatcsoportok csődöt mondanak. A szabadságon lévők nem olvassák a leveleiket (vagy ha igen, az a kiégéshez vezető egyenes út), a bent lévők pedig nem tudják, kinek van joga dönteni az adott kérdésben.

„Az a vállalat, amelyik 2026-ban még mindig a levelezőprogram terjesztési listájára támaszkodik a kritikus időszakokban, garantáltan pénzt veszít az operációs csúszásokon. A mai elvárás az lenne, hogy a belső kommunikációs hálózaton keresztül egyetlen gombnyomással, push üzenetben vagy SMS-ben lehessen értesíteni a releváns csapatokat arról, hogy az adott héten pontosan kihez kell fordulni a jóváhagyásokért, elkerülve a felesleges köröket és a belső feszültségeket”

– hangsúlyozta Czinger Erik.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet: a nyári működési bizonytalanság miatt a bent maradó, a gazdátlan feladatok súlya alatt összeroppanó „irodai túlélők” frusztrációja őszre akár fluktuációs hullámot is elindíthat, ami tovább növeli a cég veszteségeit. A megoldás nem a szabadságok korlátozása, hanem a stabil és kontrollált belső kommunikáció – amire épp akkor van a legnagyobb igény, amikor a cég fele épp szabadságát tölti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát

Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően. A vállalat tapasztalatai szerint a változás már rövid távon érezhető a forgalmi adatokban.

A július 1-jétől életbe lépett új uniós szabályozás megszüntette a korábbi kedvezményeket a kis értékű, Európai Unión kívülről érkező csomagok esetében. Ennek következtében számos Temu-vásárló magasabb végösszeggel találkozott a fizetés során, ami visszafogta a rendelési kedvet. A FOXPOST saját hálózatán keresztül is egyértelműen érzékelhető a Temu-csomagok számának csökkenése.

„A saját hálózatunkban egyértelműen látszik a visszaesés. Természetesen csak azt látjuk, hogy a FOXPOST-on keresztül mennyi Temu-csomag érkezik, de ezek száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

A szakember szerint ugyanakkor korai lenne tartós trendről beszélni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen visszaesések jellemzően átmenetiek: az amerikai és nyugat-európai piacokon néhány hónap után a forgalom nagyrészt helyreállt, miután az online piacterek alkalmazkodtak az új szabályozási környezethez.

A Temu esetében is várható hasonló alkalmazkodás. A vállalat már dolgozik európai raktárkapacitásainak bővítésén, ami lehetővé teheti, hogy a jövőben egyre több terméket uniós készletekből szállítson ki. Ez mérsékelheti az új vám- és importszabályok hatását, így a jelenlegi visszaesés idővel részben visszapattanhat.

Radeczky Zoltán szerint a mostani időszak ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a hazai e-kereskedők számára.

„Ez átmenetileg javítja a hazai e-kereskedők esélyeit. Időt nyerhetnek arra, hogy javítsák szolgáltatásaikat és felkészüljenek arra a versenyre, amely várhatóan ismét kiéleződik, amikor a nemzetközi piacterek alkalmazkodnak az új környezethez”

– fogalmazott a FOXPOST ügyvezetője.

A következő hónapok dönthetik el, hogy a most tapasztalható visszaesés csupán átmeneti korrekció marad, vagy tartósabban is átalakítja a határon túli online vásárlási szokásokat. A jelek alapján azonban inkább egy rövid távú alkalmazkodási időszakról van szó, amelyet később ismét élénkülő verseny követhet.

A néhány héttel ezelőtt még éppen a Temus küldemények okoztak rendkívüli terhelést. A FOXPOST a korábbi Packeta csomagautomata-hálózat integrációjának legösszetettebb szakaszát éppen akkor hajtotta végre, amikor a július 1-jén életbe lépő uniós vámszabályok miatt sok vásárló előrehozta kínai rendeléseit. A Temu-rendelések megugrása a nyári időszakban a karácsonyi csúcsszezonhoz hasonló forgalmat generált, szolgáltatási nehézségeket okozva. A FOXPOST számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, melyeknek köszönhetően a működési problémák mérséklődtek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!