Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Felhőben a jövő: 10 trend, amely meghatározza 2019-et felhő ügyileg

Az Oracle TOP 10 felhőtechnológiai előrejelzése 2019-re

2019-ben a vállalatok már nemcsak kísérletezgetnek az új technológiákkal, hanem a gyakorlatban, többféle területen alkalmazzák is azokat az új üzleti lehetőségek kiaknázásában, vagy a még kifinomultabb alkalmazások fejlesztésének területén.

Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re a felhőszolgáltatók és az általuk támogatott vállalatok is egyre inkább kihasználják majd a második generációs felhőmodellek nyújtotta technológiai újdonságokat: a magasabb fokú biztonságot, a jobb árfekvést, illetve a mélyautomatizálási képességeket.

Napjainkra a felhőtechnológia elterjedése szinte minden iparágra jelentős hatást gyakorolt. Ezek a felhőképességek határozzák meg a vállalati technológiai normákat, az állandóan elérhető és rendelkezésre álló alkalmazások futtatásától a korlátlan infrastruktúra-skálázhatóságig. 2019-ben fontos ponthoz érkeztünk: a vállalatok már gyorsabban adaptálják a legújabb technológiákat, mint a fogyasztók – ideértve a mesterséges intelligenciát (AI), a blokkláncokat, a digitális asszisztenseket, a konténertechnológiát, a szerver nélküli megoldásokat és az IoT eszközöket.

Az Oracle előrejelzése szerint a felhő adaptálásának elterjedésével 2025-re a vállalatoknak teljes körű felhő stratégiára lesz szükségük, és jövőbe mutató, új megközelítéssel kell megtervezniük a felhő-alapú IT környezetre való átállásukat.

  • A második generációs felhőszolgáltatók teljes adatközpont cserét tesznek lehetővé

A felhő használatának számtalan módja van, de végül minden út a teljes felhőbe költözés irányába mutat. Az adatközpontok teljes lecserélése viszont csak akkor lehetséges, ha a felhőmegoldások legalább olyan szintű megbízhatóságot és teljesítményt biztosítanak, mint a házon belül telepített technológiák.

Az első generációs felhőmodellek többsége leginkább az alapvető képességekre és az azonnali igényekre koncentrált – kis költségigényű, általános célú szerverek (commodity server), adattárolók, hálózat, megosztott bérlés –, amivel nagy sikert arattak a piacon, az alacsony kockázatú munkafolyamatok esetében. A második generációs felhők azonban már sokkal összetettebb munkaterhelést és üzemkritikus rendszereket is elbírnak. Nagyobb garanciát adnak a biztonságra, a folytonos működésre, a szabályozásra és a kedvezőbb árra. Emellett olyan innovációknak is teret engednek, mint az autonóm adatbázis, az AI, a gépi tanulás (ML), a blokkláncok, az IoT vagy az ún. HID (Human Interface Device) eszközök. Ennek köszönhetően az IT részlegek a felhőben is biztonsággal kezelhetik üzemkritikus folyamataikat.

  • A vállalati munkafolyamatok 80 százaléka a felhőben zajlik majd

Napjainkban a privát adatközpontok mellett a legtöbb vállalat már alkalmaz valamilyen menedzselt vagy publikus felhő szolgáltatást is. Az üzemkritikus alkalmazások egyre nagyobb arányban kerülnek át a vállalati adatközpontból a felhőbe, hiszen az előbbiek esetében túl nagy kockázatot jelent egy esetleges leállás. A vállalati IT-rendszerek felhőbe való migrációja megállíthatatlan ütemben zajlik, az átállás pedig újféle integrációs és migrációs eszközökre teremtett igényt, amelyek révén ez a változás könnyedén végrehajtható.

A felhő mellett szóló érvek között a rugalmasság, a megbízhatóság és a nagyobb teljesítmény szerepelnek. Ezen képességek révén a felhőinfrastruktúra bármilyen típusú munkafolyamatot képes kezelni, legyen az hagyományos, üzemkritikus, AI vagy nagy teljesítményű számítástechnika (High Peformance Computing – HPC).

A felhőbe való átállás legnagyobb előnyei a kereskedelmi cégek pénzügyi alkalmazásaiban mutatkoznak majd meg, az átlagos kasszarendszerektől a nagysebességű pénzügyi tranzakciós rendszerekig.

  • Minden alkalmazás AI képességeket használ majd, egyre jobban eltávolodva a hagyományos alkalmazásoktól

2019-ben becslések szerint több adatot generálunk majd, mint az előző 5000 évben összesen. Ha jól használjuk ezeket az adatokat, akkor sokkal gyorsabban, hatékonyabban és rugalmasabban tudunk majd dolgozni. A mesterséges intelligencia képes nagy mennyiségű adatot összegyűjteni, kontextusban értelmezni és kezelni. Ezzel párhuzamosan az AI utat nyit számos újféle alkalmazásnak, amelyek folyamatosan fejlődnek és adaptálódnak az aktuális igényekhez. A digitális átalakulással a hagyományos back-office alkalmazások innovatív front-endekkel és hatékonyabb értékesítési automatizációkkal egészíthetők ki.

Napjainkban a mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben alkalmazzák: a termékek minőségét elemző, kifinomult mélytanulási algoritmusoktól (deep learning) a felhasználókhoz kötődő paradigmákig, amelyek az emberi beszédre, látásra, gesztusokra és érintésre irányulnak. Az Oracle előrejelzése szerint az AI lesz minden új generációs alkalmazás alapja.

  • Az AI és az egyéb új technológiák megduplázzák a hatékonyságot

A mesterséges intelligencia elterjedésének ma már érezhető hatása van az emberi termelékenység területén is – az egyre fejlődő AI képességek révén fokozatosan növekszik a mi hatékonyságunk is. A vállalati adattömegek gyarapodásával pedig az AI egyre jobbá válik a döntések meghozatalában. A mesterséges intelligencia már nemcsak az emberi munkaráfordítás csökkentésére szolgál, hanem képes ténylegesen kiküszöbölni a szubjektivitásból adódó hibákat is.

Az AI révén számos folyamat automatizálható, így a jelenlegi munkakörök az összetettebb és időigényesebb feladatok megoldására koncentrálhatnak: a munkaerő-toborzók például sokkal gyorsabban szűrhetik ki a megfelelő jelölteket, a pénzügyi elemzők pedig elkerülhetik a magas hibalehetőséget hordozó manuális jelentéseket. Az automatizálás viszont nem a munkahelyek megszűnéséhez vezet. Az új technológiák integrálásával – mint az AI és a blokkláncok – a vállalatoknak kevesebb erőforrást kell az üzemeltetésre fordítaniuk, jelentősen csökken a feladatok lefutási ideje, ezzel pedig új, sokkal értékesebb munkakörök jönnek létre, amelyek már az üzleti növekedésre és az innovációkra fókuszálhatnak. Az Oracle előrejelzése szerint az új technológiák, az AI és a kiterjesztett valósághoz kapcsolódó élmények révén 2025-re megduplázódhat a vállalatok jelenlegi hatékonysága.

  • Az ügyfélkapcsolatok 70 százaléka automatizált lesz

Napjainkban az emberek 89 százaléka használ hangasszisztenseket ügyfélkapcsolattartás keretében, és a vállalatok 69 százaléka alkalmaz chatbotot ügyfélkapcsolati szolgáltatásaihoz. Az automatizált ügyfélkezelés hamarosan teljesen hétköznapivá válik, sőt az ügyfelek alapvető elvárása lesz.

Az AI képes értelmezni az ügyfelekkel való beszélgetés kontextusát, függetlenül attól, hogy az milyen irányt vesz, vagy valaki milyen stílusban beszél. Az AI-alapú elemzések révén feltárhatók az ügyfelek pontos igényei, az IoT eszközök segítenek közelebb hozni az ügyfeleket a vállalathoz, a digitális asszisztensek pedig humanizált digitális élményt nyújtanak. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re az összes ügyélkapcsolat 70 százaléka automatizált lesz.

  • A fejlesztők száma tízszeresére, a termelékenység 400 százalékkal növekszik

2012-2018 között a GitHub felhasználóinak száma 5 millióról 31 millióra növekedett, ám a fejlesztők számának ilyen jelentős növekedését az alkalmazások iránti kereslet továbbra is túlszárnyalja. Egyre nagyobb szükség van a jól képzett fejlesztői munkaerőre, amely rendelkezik a legújabb innovációk kezeléséhez szükséges modern technológiai készségekkel és szakirányú tárgyi ismeretekkel. Például a természetes érintkezési felületek – mint a nyelvi feldolgozás vagy a kiterjesztett valóság – magasabb szintű AI és képfeldolgozási ismereteket igényelnek, az ilyen jellegű szakértelem pedig egyáltalán nem elterjedt.

Az újgenerációs környezetek azonban a technikai alapok megkövetelése helyett teret nyitnak a „kódolásmentes” fejlesztésnek, amelynek segítségével vizuálisan, ’drag and drop’ módszerrel állíthatók össze intelligens elemekből a különféle alkalmazások. Ezzel a megközelítéssel a nem hivatásos fejlesztők csökkenthetik az alkalmazások backlogját, sőt, ha szükséges, akkor az egyes üzletágak szakemberei is megépíthetik a saját megoldásaikat.

Az automatizáció révén pedig a fejlesztők egy olyan virtuális világban dolgozhatnak majd, ahol a kódokon és szimulációkon keresztül a teljes fejlesztési ciklust átláthatják. A jövő programozói gesztusok és beszéd útján választhatnak ki kiértékelhető, összeszerelhető és debug-olható szoftver modulokat. Ennek köszönhetően 2025-re a fejlesztők száma magasabb lesz, mint valaha, ráadásul az AI tapasztalatok révén sokkal hatékonyabbak is lesznek.

  • Az adatok több mint 50 százalékát autonóm technológia fogja kezelni

Napjainkban egyre égetőbb elvárás a technológiai ökoszisztémákkal szemben a magas szintű rendelkezésre állás és a biztonság. A jövőben viszont ezekre az igényekre nem humán erőforrással, tréningekkel vagy folyamatokkal fognak reagálni a vállalatok.

Az autonóm technológia kulcsfontosságú szerepet fog játszani mind a kis- és nagyvállalatok üzleti folytonosságának biztosításában és a működési költségek terén is. Az autonómia révén jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek – a patchelések és frissítések automatikusan, üzemszünet nélkül elvégezhetők, így a rendelkezésre állás folyamatos lesz. Emellett az alkalmazásfejlesztés sokkal gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá válik, anélkül hogy több emberi beavatkozást vagy szakértelmet igényelne.

Az Oracle tervei szerint az összes alkalmazását autonóm képességekkel vértezi fel. Elsőként az Oracle Autonomous Database szolgáltatását jelentette be, amely az iparág első olyan adatközponti megoldása, amely önvezérelt, képes önmagán javításokat végezni és a saját védelmét ellátni. Az Oracle előrejelzései szerint ezen képességek alkalmazása számos iparágban teret hódít majd az adatkezelés minden terén.

  • A vállalatok 90 százaléka egyetlen azonosítási platformot fog használni a telephely és a felhő összekapcsolására

Az Oracle and KPMG Cloud Threat Report, 2018 eredményei szerint a vállalatok számára nagy kihívást jelent a többféle azonosítási platform használata a telephelyeken és a felhőben egyaránt. A válaszadók harmada állította, hogy a felhő révén sokkal komplexebb rendszerben kezelhetik a jogosultságok valós idejű kiosztását és elvételét.

2025-re a vállalatok egységes azonosító és hozzáférés-kezelő (IAM) térben fogják kezelni az adatvédelmi szabályozásokat, amelyek azonnali auditálhatóságot igényelnek az alkalmazásoktól a szolgáltatásokig; ezzel párhuzamosan az alkalmazások, felhasználók és eszközök ellenőrzése is felgyorsul.

  • A biztonsági incidensek száma 100-szorosára növekszik

Az Oracle and KPMG Cloud Threat Report, 2018 felmérése szerint tízből négy vállalat számára kifejezetten nagy kihívást jelent a kiberbiztonsági incidensek napi szintű észlelése és kezelése. Az incidensek számának növekedése pedig jelentősen megnehezíti a megfelelő priorizálást és a hibaelhárítást, hiszen minden egyes incidens kiértékelést és reagálást igényel. A McAfee 2019 Cloud Adoption and Risk Report felmérése szerint egy átlagos szervezet 100 millióból csak 1 biztonsági incidenst észlel fenyegetőnek.

2025-re a rosszindulatú forgalom mesterséges intelligenciát használva álcázza majd magát a szabályszerű, emberek által generált adatforgalomban. A kiberbűnözők új módszere, hogy random elemeket tűzdelnek a botnetek viselkedési mintáiba, így indítva el egy sor nehezen detektálható támadást.

A vállalatok válaszként pedig szintén az AI-t hívják segítségül: a nagymértékben automatizált támadások elleni védekezés leghatékonyabb módja, ha a vállalatok a tömeges elemzéseket intelligens, AI-vezérelt elemző platformokká alakítják, amelyek behálózzák a teljes vállalati IT környezetet. Az Oracle előrejelzése szerint 2025-re egyre több cég fogja a core-to-edge biztonsági modellt alkalmazni az ügyféladatok biztonságos kezelése érdekében.

  • Az IT funkciók 70 százaléka teljesen automatizált lesz

Évente több milliárd órát töltünk rendkívül összetett, szükségszerű rutin informatikai feladatokkal, amelyek egyébként egyszerűen automatizálhatók lennének. A felhőszolgáltatások ma már lehetőséget számos folyamat automatizálására, így képesek önmagukon javításokat végezni, illetve valós időben finomhangolásokat végrehajtani. Az automatizálási képességek fejlődésének eredményeként növekszik a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, a skálázhatóság és javulnak az alkalmazás-szolgáltatási megállapodások (SLA). 2025-re teljesen hagyományosnak számít majd a szoftver és hardver életciklusának automatizálása. Amikorra a vállalati folyamatok teljes mértékben a felhőbe kerülnek, hatalmas mennyiségű erőforrás szabadul fel, amelyet a vállalatok az üzleti értékteremtő folyamatokra, innovációra vagy egy következő digitális átalakulásra tudnak fordítani.

Gazdaság

Olvadni kezdtek a betéti kamatok, de még így is verik az inflációt, érdemes sietni a lekötéssel

Az MNB kamatvágásainak hatására sorban csökkentik az akciós lekötött betétek kamatait a bankok, és ilyen lépések várhatóak tőlük a közeljövőben is.

A kínálatban azonban még mindig találni a jelenlegi és várható éves inflációt jócskán meghaladó ajánlatokat, ezért az ezeket összesítő BiztosDöntés.hu szakértői szerint érdemes minél hamarabb lépni annak, aki lekötött betétben akarja kamatoztatni a pénzét. 

A Magyar Nemzeti Bank elmúlt hónapokban végrehajtott kamatvágásai a lakossági lekötött forintbetéti kamatoknál is éreztetik hatásukat. A közelmúltban több pénzintézet is csökkentett az akciós konstrukciói kamatain, illetve bejelentett későbbi időponttól érvényes változásokat. A mostanra 5,50 százalékra csökkent jegybanki alapkamat, illetve a pénzpiaci kamatkörnyezet kedvezőbbé válása nyomán az előttünk álló hetekben több bank is dönthet úgy, hogy tovább mérsékli egyes akciós betéteinek kamatát. Ezért most egyáltalán nem érdemes halogatni a lekötéseket.

Elemzői várakozások szerint a jegybank tovább mérsékelheti az alapkamatot az év hátralévő részében, ha ehhez eléggé kedvezően alakulnak a külső körülmények. Ez azt jelenti, hogy 2026 végére akár az 5 százalékos szintig is csökkenhet a jegybanki alapkamat, ami – több más befektetési és hiteltermék mellett – a lekötött forintbetétek kondícióinál is éreztetheti hatását.

Magasan verik az inflációt a legjobb kamatok

A már megtörtént, és várható kamatcsökkentések ellenére még mindig bőven találhatók a jegybanki alapkamatnál is magasabb, illetve a jelenlegi, 1,2 százalékot inflációt többszörösen meghaladó éves betéti kamatok a bankok kínálatában.

A BiztosDöntés.hu lekötött forint betét kalkulátorának adatai szerint az akciós kamatoknál legtöbbször a friss forrás elhelyezését szabják feltételül a pénzintézetek, de előfordulnak az új ügyfeleket célzó konstrukciók is.

A Magyar Cofidis Bank most tette közzé, hogy szeptember 15-től több futamidőnél is csökkenti a Cofidis Takarékszámlán leköthető betétek kamatát. Így például az 1 éves futamidőnél 6-ról 5,50 százalékra mérséklődik az éves kamat, a 6 hónaposnál pedig 5-ről 4,50 százalékra csökken. Nem változik ugyanakkor a 4 éves futamidejű lekötött betét kamata – marad évi 3 százalék –, de a látra szóló egyenlegre is változatlanul évi 4 százalékos kamatot fizet a pénzintézet.

A Gránit Bank több akciós lekötött betétet is kínálatban tart. Ezek közül a 3 hónapos futamidejű eBank betét jelenleg évi 6,85 százalékos kamatot fizet. Ennél a konstrukciónál feltétel a friss forrás elhelyezése, és az ügyfélnek a futamidő alatt végig rendelkeznie kell a bank aktivált mobilapplikációjával is. A pénzintézet befektetéssel kombinált, Hozampáros nevű betétjénél a betéti rész futamideje 3 hónap, az éves kamat pedig 8 százalék.

Az MBH Bank MBH Akciós 3 hónapos betétjénél most 6,50 százalékos az éves kamat. Az ajánlat a lekötést megelőző 31 napon belül beérkezett összegekre vonatkozik, a leköthető minimális összeg 100 000 forint.

A Trive Bank kínálatában változatlanul a 12 hónapos futamidejű, eBetét Kamatbónusz nevű konstrukciónál a legmagasabb – évi 7,5 százalékos – az elérhető kamat. Itt legalább 100 000 forint megújuló lekötése a feltétel, illetve az, hogy az ügyfélnek legfeljebb egy hónapja legyen számlája a pénzintézetnél. Utóbbi már nem követelmény az egyébként hasonló feltételekkel elérhető eBetétnél, amelynél 6,5 százalék az éves kamat.

A MagNet Bank 3 hónapos futamidejű Prizma lakossági forint betétjénél 5,81 százalék az éves kamat. Ennek feltétele, hogy legalább 500 000 forint friss forrást helyezzen el az ügyfél. A hat hónapos futamidőnél 4,83 százalékos, a 12 hónaposnál 4,51 százalékos, éves kamatot kínál a pénzintézet.

A K&H 90 napos futamidejű Rajt betétjénél 7 százalékos az éves kamat. Ennek feltétele, hogy a betétes legalább 500 000 forint új forrást helyezzen el, és legalább egy hónapja legyen lakossági folyószámlája a pénzintézetnél. A privátbanki ügyfelek 1 százalékponttal magasabb éves kamatra számíthatnak a Rajt betétnél.

Az OTP Bank 6 hónapos futamidejű, akciós OTP Prémium betétjénél legalább 100 000 forint friss pénzt kell elhelyezni, az éves kamat jelenleg 5 százalék. A konstrukciót a pénzintézet prémium ügyfelei igényelhetik.

A CIB Bank Tandem megtakarítás néven futó, befektetéssel kombinált betétjénél 6 hónap a betéti rész futamideje, az éves kamat pedig 7 százalék. Fontos, hogy a betéti rész az elhelyezett összeg egyharmada, de legalább 100 000 forint lehet. Magnifica (prémiumbanki) kedvezménnyel a betéti rész éves kamata 10 százalék ennél a konstrukciónál.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest.

A meghirdetett és a tényleges eladási ár közötti különbség a használt házaknál átlagosan 10,8 százalék, a téglalakásoknál 7,1 százalék, a panellakásoknál pedig 6,1 százalék volt. A területi adatok alapján a nagyvárosokban jellemzően kisebb, a kisebb településeken és a vízpartokon nagyobb alkura nyílt lehetőség.

Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest. A legkisebb elmozdulás a használt házak piacán történt, ahol a két időszak közötti különbség egy százalékponton belül maradt. A téglalakások esetében ugyanakkor 2 százalékponttal, míg a panellakásoknál 2,4 százalékponttal nőtt az alku mértéke idén.

A panellakások esetében az árengedmény mértéke 6,1 százalék volt, így továbbra is a házgyári lakásoknál a legkisebb az alku mértéke. A legkevesebb engedményt az agglomerációban lehetett elérni, ahol a lakások a meghirdetett árnál 4,6 százalékkal alacsonyabb összegért keltek el. A megyei jogú városokban szintén mérsékelt, 5,4 százalékos értéket mért az Otthon Centrum. A régióközpontokban és a főváros pesti oldalán 6 százalék körül alakult az árengedmény, míg Budán 6,6 százalékot tett ki. A legnagyobb, 8,5 százalékos árengedmény a kisebb vidéki városokban fordult elő.

A téglalakások árából az említett időszakban átlagosan 7,1 százalékot engedtek az eladók, miközben a területi különbségek jóval markánsabbak voltak, mint a panellakások esetében. A nagyvárosokban továbbra is kisebb alkura nyílt lehetőség, míg a kisebb településeken az eladók idén is nehezebben találtak vevőt. Emiatt az eredetileg elképzelt árból, a sikeres eladás érdekében nagyobb engedményt kellett adniuk.

A téglalakások piacán a legkisebb alkura a külső pesti kerületekben nyílt lehetőség, ahol a tulajdonosok végül a meghirdetett ár 5,3 százalékát engedték el. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 6,3 százalék volt az árengedmény mértéke, míg az agglomerációban és Budapest belvárosi kerületeiben 7 százalék körül alakult ez az érték, miközben Budán átlagosan 7,9 százalékot tudtak a vevők a meghirdetett árból alkudni. A vízparti településeken mért 9,4 százalékos árengedmény már meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb alkura ebben a szegmensben is a kisvárosokban és a községekben nyílt lehetőség. Ezeken a településeken átlagosan 11 százalékot engedtek az eladók a meghirdetett árból a sikeres értékesítés érdekében.

A használt házaknál idén átlagosan 10,8 százalékos alkura nyílt lehetőség. Ez az érték ugyan kismértékben nőtt a tavalyi évhez képest, de így is átlagosnak mondható.

Ebben a szegmensben a budai kerületekben és az agglomeráció településein volt a legkisebb az alku lehetősége, egyaránt 8,2 százalékkal. A kisvárosokban és a külső pesti kerületekben 11 százalék, a megyei jogú városokban 11,5 százalék, a községekben pedig 13 százalék volt az árengedmény mértéke. Ennél is többet engedtek a vízparti települések eladói: ott a teljes árengedmény elérte a 19 százalékot.

Az elmúlt negyedévek trendjei alapján a használt lakások piacán az év hátralévő részében kismértékben tovább nőhet az árengedmény mértéke. A házak piacán ezzel szemben stagnálás, illetve minimális csökkenés várható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre több alternatív hajtású kamiont használ a Dachser Európában

Zajtalan, kibocsátásmentes, csendben suhanó kamionok? Már nem a távoli jövő ígéretei. A hosszabb távokon közlekedő, a dízel üzemanyagot maguk mögött hagyó nagyteherjárművek még nem elterjedtek, de tisztán látszik, hogy használatuk lesz a jövő útja.

Fejlesztésük már elérte azt a pontot, amikor a gyakorlatban is munkára foghatók. A tesztidőszakokat lassan felváltja az alternatív hajtások beépülése a logisztikai gyakorlatba.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését stratégiai célként megfogalmazó Dachser már aktívan használja az akkumulátoros elektromos nehézgépjárműveket (BEV) Európában, és teszteli, valamint előkészíti a hidrogénmeghajtású (FCEV) kamionok üzembe állítását. Elterjedésük előtt a pálya nem akadálymentes, de nem is leküzdhetetlen.

Elektromos kamionok hegyen-völgyön át

Már kisvárosokban is megszokott jelenség a nyilvános elektromos töltőállomásokon energiát nyerő személyautók látványa. A teherfuvarozásban a fejlődés még nem tart itt, mivel a nehézgépjárművek esetében összetettebb a helyzet. Míg egy autó naponta átlagosan néhány tíz vagy száz kilométert tesz meg, egy kamion több száz kilométeres útvonalakon, jelentős rakománnyal közlekedik, gyakran szoros menetrend szerint.

A logisztikában nem elegendő, ha egy jármű környezetbarát: ugyanazzal a megbízhatósággal, teherbírással és rendelkezésre állással kell működnie, mint a dízelüzemű társának. A nagy hatótávolság biztosítása, a töltési idő minimalizálása, a megfelelő elektromos hálózati kapacitás kiépítése, valamint a nagy teljesítményű, gyors töltőinfrastruktúra létrehozása elengedhetetlen.

A Dachser 11 évvel ezelőtt felismerte, hogy a közúti áruszállítás jövője nem épülhet kizárólag a hagyományos dízeltechnológiára. 2015-ben egy apró elektromos szállítóeszközzel, az „El Carritóval” indult az e-történet a spanyol Málaga történelmi belvárosában. 2018-ban két német nagyvárosban kezdett elektromos kisteherautókat használni a vállalat, amelyeket egy évvel később már az első 18 tonnás gépjármű követett. 2022-ben a Dachser Németországban – Freiburgban, Hamburgban és a Karlsruhe melletti Malschban – három, úgynevezett „e-mobility”-telephelyen kezdett foglalkozni az alternatív hajtások gyakorlati alkalmazhatóságával. Ezek a központok valós körülmények között vizsgálják az elektromos szállítmányozás teljes ökoszisztémáját a járművektől a töltőinfrastruktúrán át az energiamenedzsmentig.

A cél nem egyszerűen néhány elektromos kamion forgalomba állítása, hanem annak megértése, miként lehet egy teljes logisztikai hálózatot felkészíteni a fosszilis energiahordozók kiváltására fenntarthatóbb alternatívákkal.

Az elektromos kamionok már szállítják az eredményeket

Az elmúlt években a BEV-teherautók fejlődése látványosan felgyorsult. Kezdetben főként az ügyfelekhez történő kiszállításra használták ezeket, de a mai modellek már hosszabb, akár 500 kilométer feletti útvonalakon is bizonyítanak. A Dachser jelenleg több mint 200 elektromos teherautót üzemeltet a hálózatában, és folyamatosan bővíti a flottát, amelyben megtalálhatók a legújabb fejlesztésű MAN eTGX Ultra-Lowliner, Volvo FH Electric és Mercedes-Benz eActros 600 modellek is.

A fejlődést jól mutatják a gyakorlati eredmények. A DACHSER egyik Volvo FH Electric vontatója 240 ezer kilométert tett meg egyetlen év alatt, míg egy MAN Lowliner több mint 130 ezer kilométeres futásteljesítményt ért el, átlagosan napi 800 kilométeres használat mellett. Ezek az adatok azt igazolják, hogy az elektromos hajtás ma már nem csupán demonstrációs célokra alkalmas, hanem bizonyos területeken valódi alternatívát jelent a hagyományos dízeljárművekkel szemben.

Idén április óta az Alpokon át is használják a technológiát: az egyik legfontosabb alpesi útvonalon, a Bolzano és München közötti Brenner-hágón keresztül közlekedik egy zéró kibocsátású Mercedes-Benz eActros 600 elektromos kamion. A 300 kilométeres útvonalon szerzett tapasztalatok rendkívül pozitívak. A hegyes-völgyes túra még kedvez is az elektromos hajtásnak, mivel a hosszú lejtőkön ereszkedéskor a motor részben visszatölt. A jármű 40% körüli energiaszinttel érkezik meg a bajor fővárosba. Az ottani Dachser-telephely gyorstöltőivel két óra alatt 40-ről 70 százalékra tölthető, és indulhat is visszaútjára.

Ez a teljesítmény igazolta, hogy a BEV-teherautó képes ugyanazt a menetrendet követni, mint dízelüzemű elődje. A siker hatására a Dachser ezt követően a Regensdorf és Milánó, valamint a bajor Gersthofen és a dél-tiroli Sterzing közötti útvonalon indított elektromos kamionokat, és ezekhez hamarosan a Veronába vezető szakasz is csatlakozik.

Előnyök és további kihívások

A BEV-teherautók nyilvánvaló előnyei közé tartozik a csendes működés, a helyi károsanyag-kibocsátás hiánya, valamint az azonnal rendelkezésre álló nagy nyomaték. Több ország ösztönzőkkel is támogatja használatukat. Ausztriában kedvezőbb útdíjak, Németországban pedig 2031-ig teljes útdíjmentesség segíti az elterjedésüket.

A DACHSER tapasztalatai emellett azt mutatják, hogy az e-mobilitás a gépjárművezetői szakma vonzóbbá tételében is segíthet. Az elektromos teherautók különösen népszerűek a fiatal sofőrök körében, akik nagyra értékelik a csendes motort és a könnyen kezelhető mechanikát. Ez az érdeklődés biztató az iparágban folyamatosan tapasztalható gépjárművezető-hiány fényében.

A technológia előtt ugyanakkor még mindig tornyosulnak akadályok. A legnagyobb probléma a töltőinfrastruktúra hiánya. Ez Európában mindenütt lassítja a fejlődést, mivel kevés, kamionok számára is alkalmas nyilvános töltőállomás áll rendelkezésre. Erre a kihívásra válaszul a Dachser németországi telephelyein jelentős beruházásokat hajtott végre. Hamburgban például 30 pontos teherautós töltőparkot épített, miközben a telephely elektromos hálózati kapacitását többszörösére növelte.

Magyarországon idén nyáron építi Tiszaújvárosban az egyik áramszolgáltató az első nyilvános elektromos nehézgépjármű-töltőállomást, ami arra enged következtetni, hogy a szállítmányozás világában is pozitív irányú fordulat zajlik. A Dachser hazánkban egyelőre nem használ BEV-nagyteherautókat, ám vizsgálja, hogyan tudna kiépíteni a célnak megfelelő töltőegységeket a telephelyein, megalapozva ezzel a külföldön már tesztelt és használt technológiák hazai bevezetését.

A kezdeti befektetés és megtérülés aránya is nehezíti az elektromos járművek terjedését. Egy modern e-kamion ma még lényegesen nagyobb kezdeti beruházást igényel, mint egy hasonló dízeljármű. Ehhez társulnak a töltőhálózat kiépítésének jelentős költségei. A kihívások ellenére a Dachser hosszú távú stratégiát követ, amelyben a profitabilitás és a fenntarthatóság egyidejűleg is elérhető.

Hosszú távra hidrogén

A BEV-hajtás mellett a hidrogénüzemű (FCEV) járművek játszhatnak szerepet a közúti áruszállítás jövőjében, különösen a nagyon hosszú távú fuvarok esetében, ahol a hatótávolság és a gyors újratöltés kiemelten fontos. A hidrogénüzemű járművek üzemanyagcellák segítségével állítanak elő elektromos energiát. Legnagyobb előnyük, hogy tankolási idejük a hagyományos dízeljárművekéhez hasonló, akár 10–15 perc alatt elvégezhető. Emellett a folyékony hidrogént használó rendszerek több mint 1000 kilométeres hatótávolságot is elérhetnek, miközben a hasznos teherbírásuk is kiemelkedő.

A Dachser 2026 végén tervez munkába állítani folyékony hidrogénes technológiát alkalmazó teherautókat. A karlsruhei telephelyről kiindulva a világon elsőként itt használt Mercedes-Benz NextGenH2 kamionok elsősorban nagy távolságokon közlekednek majd, ahol megmutathatják erősségeiket a hatótávolság és a rugalmasság területén. A cél, hogy valós körülmények között vizsgálják a technológia előnyeit és korlátait a nemzetközi hosszú távú szállítmányozásban.

A BEV-teherautók jelenleg fejlettebbek és gyorsabban terjednek. A hidrogénes technológia azonban nagyon nagy hatótávolságot vagy rövid tankolási időt igénylő megbízások esetén kiegészítheti ezeket. A FCEV-teherautók megfelelő tankoló- és ellátóhálózata még csak most kezd kiépülni, a járművek pedig egyelőre kis szériában készülnek.

Multi-technológiás jövő

A közúti áruszállítás átalakulása még csak most kezdődött el, de az irány egyértelmű: a dízel dominanciája hosszabb távon csökkenni fog. A Dachser holisztikus szemlélettel gyűjt tapasztalatokat mind a BEV-, mind az FCEV-hajtás területén, és valós üzemi környezetben tesztel új megoldásokat. A vállalat stratégiája jól mutatja, hogy a jövő logisztikája nem egyetlen technológiára épül majd, hanem több innovatív hajtási forma összehangolt alkalmazására a fenntartható és versenyképes áruszállítás érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss