Connect with us

Gazdaság

Tovább terjeszkedik a Huawei Magyarországon

Negyven százalékkal nőtt a vállalat hazai bevétele tavaly

Tavaly a Huawei Technologies Hungary összesített – nem auditált – árbevétele Magyarországon megközelítette a 80 milliárd forintot. A vállalat idén is növekedésre számít, és tovább fejleszti Kínán kívüli legnagyobb, tíz éve alapított magyarországi gyártó- és logisztikai központját.

Itt már az Ipar 4.0 koncepciónak megfelelően a legkorszerűbb felhős technológiával tesztelik és ellenőrzik a gyártott hálózati távközlési és infokommunikációs eszközöket.

„A Huawei Technologies Hungary 2005-ben alakult, jelenleg több mint 2000 embernek biztosít megélhetést.  A Huawei volt az első kínai cég, amellyel 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a magyar kormány”

mondta Wu Biqiang, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója. Wu hozzátette, hogy a vállalat eddig 1,2 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon, megbízható adózói státuszú, az elmúlt öt évben közel 60 milliárd forinttal járult hozzá az ország költségvetéséhez.

Hazai terjeszkedés

A Huawei Technologies Hungary távközlési és vállalati üzletága infokommunikációs eszközeinek és megoldásainak, valamint a fogyasztói üzletágon keresztül forgalomba kerülő okoseszközeinek köszönhetően a magyarok közel 80 százaléka használja a vállalat valamilyen termékét kommunikációra, internetezésre. A cég 2017-ben elindította európai távközlési szolgáltatók felhő szolgáltatásait segítő, úgynevezett „Europe Operations and Maintenance Centre”-ét is Magyarországon. 2018 decemberétől a Huawei új termékcsoportot vezetett be a hazai piacon, így az okoskészülékek és hálózati eszközök mellett már személyi számítógépeket is forgalmaznak. A Huawei most közzétett tavalyi eredményei szerint a vállalat magyarországi árbevétele több mint 40 százalékos növekedést mutat az előző évihez képest. Míg 2017-ben a vállalat bevétele 57 milliárd forint volt, addig 2018-ban megközelítette a 80 milliárd forintot az előzetes, nem auditált adatok alapján.

 „Változatlanul hiszünk ügyfeleink racionális és józan gondolkodásában, a további nyitott és kiegyensúlyozott magyar üzleti környezetben és a töretlen növekedésben”

– foglalta össze Wu Biqiang a vállalat hazai és globális kilátásait.  A magyar leánycég igazgatója hozzátette, úgy vélik, hogy az anyavállalat megbízhatósága körül kialakult, bizonyítékok és tények nélküli vádak teljes mértékben megalapozatlanok és idővel kipukkannak. Wu reagált Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter tegnapi magyarországi látogatására, amelyen az amerikai fődiplomata lobbizott a kínai-magyar kapcsolatok erősödése, s ezen belül a Huawei Technologies hazai térnyerése ellen.

„A többi országot, kormányzatot, döntéshozókat és piaci szereplőket is arra biztatjuk, hogy maradjanak objektívek, nyitottak, ne hozzanak megalapozatlan és korai döntéseket az 5G és más fejlesztéseiket illetően. A kiberbiztonság közös ügy, egy piacvezető szállítónak egy ország technológiai fejlesztéséből, csupán feltételezések alapján való kizárása mind a tudományos, mind a gazdasági fejlődést visszaveti.”

Élen járnak a magyarországi 5G-fejlesztésben

A Huawei Technologies, a világ egyik vezető infokommunikációs és távközlési beszállítója, Kína legnagyobb magánvállalata 170 országban van jelen, az egyik legtöbb szabadalmat benyújtó globális cég a távközlési innovációk területén. A vállalat árbevételének – iparági szinten kimagaslónak tekinthető – 11-13 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Ezeknek a befektetéseknek köszönhető, hogy a Huawei a következő generációs mobilhálózatok – és eszközök – úgynevezett 5G-fejlesztésében és kiépítésében vezető szerepet tölt be – hangsúlyozta a vezérigazgató. Wu kiemelte, hogy a cég tavaly mind a Magyar Telekommal, mind a Vodafone-nal sikeres, következő generációs, 5G-s hálózati próbákat hajtott végre. A vállalatnak Magyarországon jelenleg már több, bekapcsolt 5G-bázisállomása is funkcionál.

A legújabb technológiákkal a felhasználók szolgálatában

A vállalat az Ipar 4.0 koncepciójának megfelelően tovább fejleszti az éppen tíz éve létesített gyártó- és logisztikai központját, a Huawei Európai Ellátó Központot (Huawei Europe Supply Center, ESC), amelynek logisztikai részlegét Orbán Viktor miniszterelnök adta át 2013-ban. A több mint 40 országot – ideértve Európa valamennyi országát – Huawei termékekkel ellátó ESC a Kínán kívüli legnagyobb ilyen központjuk a világon, amely 2018-tól a maximális automatizáció és robotika felé halad. A központ több komplex tevékenységet bonyolít: gyártást, logisztikát, visszárukezelést és javítást.

Az itt előállított végtermékek – hálózati távközlési eszközök, IT termékek, stb. (az okostelefonok kivételével) – ellenőrzése, tesztelése egy teljes mértékben felhő-alapú rendszerben zajlik, és megkezdődött az átállás a következő generációs mobilhálózati termékek gyártására is.

A Huawei emellett további új, a felhasználói élményt középpontba helyező üzleteket is nyit Magyarországon, a vállalat első ilyen boltja február 16-án nyílik meg a Shopmark bevásárlóközpontban. Mindezek mellett a vállalat idén májusban tovább folytatja Magyarországon a hazai infokommunikációs mérnökhallgatóinak szóló kínai, technológiai tanulmányút programját, a „Seeds for the future”-t, illetve online edukációs programot indít a mesterséges intelligencia (MI) technológiájával kapcsolatban.

A vállalat helyi társadalmi felelősségvállalása a mérnökképzésen kívül kiterjed a kiemelkedő sportokra – kézilabda, kosárlabda és vízilabda –, ám fontos a cég számára a környezettudatos magatartás is. Az átlagos energiafelhasználási hatékonyság a Huawei termékeikben évről évre 23 százalékkal nő, míg a széndioxid-kibocsátás 20,6 százalékkal csökken (eladási egységenként). A vállalat az idei évben célul tűzte ki, hogy a felhasználók minél szélesebb rétegeihez eljuthassanak a legkorszerűbb okostelefonos technológiák: a Huawei nagy sikerrel futó Facing Emotions kampánya keretében mesterséges intelligencia alapú készülékeivel nyújt segítséget a látássérült embereknek.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

  1. Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

  1. Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

  1. Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

  1. A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

  1. Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss