Gazdaság

Az intelligens eszközök segítenek okos gyártókörnyezetet létrehozni

Minden vállalatnak egyéni automatizációs megoldásokra van szüksége, amelyek kimondottan az ő gyártási környezetük igényeinek felelnek meg.

Azonban a gyártócégek nem építhetik át üzemeiket minden esetben, amikor különböző folyamatokkal vagy alkalmazásokkal kell dolgozniuk.

Így hát rendkívül fontos, hogy a vállalatok az optimális robot-kiegészítőket válasszák, hogy maximalizálni tudják az automatizálás hatékonyságát. A megfelelő kiegészítők a teljes gyártási ciklust egy zökkenőmentes folyamattá tudják alakítani, a vásárlástól kezdve, a telepítésen át, a működésig, és egészen a továbbfejlesztésig.

Az end-of-arm tooling eszközöket (rövidítve EOAT) általában a robotkar végére rögzítik, ahol különféle feladatokat látnak el. A robot gripperek például különféle anyagokat képesek óvatosan mozgatni, a robosztus szenzorok a robot figyelmét hívják fel arra, ha korrigálni kell a pozícióját, az eszközcserélőkkel pedig gyors és egyszerű a végszerszámok közti váltás. Miután a robotokat ezekkel a fejlett eszközökkel látják el, azok intelligens gépekké válnak, amelyek így okos gyártókörnyezetben képesek az érzékelésre, reagálásra, és az annak megfelelő viselkedésre.

A korszakalkotó intelligens végszerszámok megadják azt az innovációt, hozzáértést és pontosságot, amelyet az okos gyártási folyamatok megkövetelnek. Ezek a technológiák azonban megváltoztatják a feldolgozóipar, az e-kereskedelem, és a mezőgazdaság működését, mivel ezen iparágak egyre nagyobb mértékben alapoznak az EOAT beépített technológiájára, illetve intelligenciájára annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék kiadásaikat és korlátozzák erőforrásaikat.

Egy új piackutatás szerint a globális robotikai EOAT piac 2020-ra elérheti a 9,2 milliárd dollárt is, melynek összetett éves növekedési rátája közel 9%-os.

Ez a növekedés egyenesen arányos a robotikai automatizáció egyre nagyobb népszerűségével. A Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint 2021-re kb. 630 000 egységnyi robotot fognak szállítani a gyárakba világszerte, 14%-os összetett éves növekedési rátával.

Az együttműködő robotpiac továbbra is kétszámjegyű növekedést mutat, és a technológia intenzív térnyerése a Kelet-európai piacon is észlelhető. Magyarországon növekvő tendencia figyelhető meg az ipari termelést illetően, amely így potenciális felvevőpiacot jelent a kobotok és az EOAT eszközök számára is. A Központi Statisztikai Hivatal friss tanulmánya szerint, 2018-ban az iparág szinte minden területét növekedés jellemezte a 2016-os és 2017-es évekhez képest, amely prognosztizálja az ágazat éves értékesítési volumenének további növekedését.

Gyorsabb és okosabb automatizáció megteremtése az EOAT-tal

Az EOAT lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy új alkalmazásokkal dolgozzanak, hiszen a robot még hatékonyabbá válik, amikor testre szabott EOAT megoldásokkal látják el. A végszerszámok nagy hatással vannak a robot teljesítményére és rugalmasságára. Sőt, a teljes automatizációs folyamat hatékonysága nagyban függ a gripperektől és egyéb intelligens eszközöktől, amelyek kölcsönhatásba lépnek a robotokkal.

A modern gripperek és teljesítményérzékelők jól szemléltetik, hogy az intelligens robot-kiegészítőkben rejlő potenciál hatalmas. Az együttműködő alkalmazásoktól a vállalatok már nem csak azt várják el, hogy hatékony, gépek általi – automatizálást tegyenek lehetővé, hanem azt is, hogy távolról is elérhessék a robotot és online tudják diagnosztizálni az esetlegesen felmerülő problémákat. Az okos hardverrel és szoftverrel ellátott EOAT begyűjti és elemzi az adatokat annak érdekében, hogy visszajelzést tudjon küldeni, amelynek köszönhetően képességeinek bővítésére is lehetőség nyílik.

Az EOAT-tal a gépek kompaktabbá, okosabbá és önállóbbá válnak, így hatékonyabban hajtanak végre feladatokat, aminek köszönhetően az automatizáció egyszerűbbé és egyben megfizethetőbbé is válik a vállalatok számára.

A megfelelő kiegészítő kiválasztása

A robotokra, vagy robotok mellé szerelt eszközökön és kiegészítőkön múlik a robot hatékonyságának sikeressége. A végszerszám lehetővé teszi a kétoldalú kommunikációt az eszköz és a robot között, amely ezáltal hatékony működést és megnövekedett termelést eredményez. Például a nagy pontosságú gripperek olyan beépített technológiát alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra azt, hogy emberi ujjbegyekhez hasonlóan érintsék meg a munkadarabokat. Ezeket a grippereket a mezőgazdaságban arra használják, hogy növényeket szedjenek, illetve egyéb kényes anyagokat kezeljenek anélkül, hogy kárt tennének bennük.

Az OnRobot RG2-FT intelligens grippere, mely úttörő látási és érintési érzékekkel rendelkezik, a világ első intelligens grippere, amely egyszerre látja és érzi is a munkadarabokat beépített erő/nyomatékérzékelőjének segítségével.

Az EOAT már az emberi interakcióval felérő szinthez közeledik: a modern gripperek annyira kifinomultakká váltak, hogy még a számítógép processzorok gyártásához szükséges törékeny szilikon lemezeket is képesek kezelni. Az erő/nyomatékérzékelő segít még nagyobb pontossággal megtalálni és felismerni a tárgy pozícióját. Ezeket a grippereket azoknál a gyártási folyamatoknál alkalmazzák, amelyeknél pontos erőhasználat alkalmazására van szükség ahhoz, hogy magas minőségű eredményeket érjenek el.

Az ilyen alkalmazások, mint a felületkezelés, a csomagolás és raklapozás, a gépkiszolgálás, és összeszerelés, nemcsak precíziót igényelnek, hanem azt is, hogy a feladat a tétel mérete és a felmerülő körülmények alapján legyen testre szabható.

Ennek az egyedi képességnek köszönhetően a vállalatok mérettől függetlenül, sikerrel integrálhatják az EOAT technológiát a gyártósorukkal. Egy friss közlemény szerint az anyagmozgatás csaknem 42%-át tette ki a robot-kiegészítők piacának 2018-ban, ami az összes szegmens közül a legnagyobb részesedést jelenti.

A modern ipari környezet alkalmazás-fókuszált megoldásokat igényel

Azok a vállalatok, amelyek továbbra is hagyományos megoldásokat alkalmaznak, – mint például egyedi eszközök gyártása különféle gyártási feladatokhoz, – jelentős hátrányban vannak, mivel ez a hozzáállás költséges és rugalmatlan természetű. Ezzel ellentétben a gripperek, szenzorok és egyéb rugalmas alkalmazás-fókuszált megoldások módosíthatóak, így különböző alakú, méretű és anyagú tárgyak kezelésére is alkalmasak.

Ezeket a rugalmas és rendkívül sokoldalú eszközöket zökkenőmentesen lehet integrálni különféle gyártási környezetekbe. Állítható funkcióik, fejlett technológiájuk és könnyed illeszthetőségük lerövidítik a gyártási ciklusokat és csökkentik az állásidőt. Így megnyílik a lehetőség a további hardver megoldások telepítésére, ami csökkenti a robotikai megoldás árát, és hozzájárul az automatizáció útjában lévő akadályok megszüntetéséhez. Végül, de nem utolsósorban, az EOAT-tal a felhasználó pénzt spórol meg.

Teljes megoldás

Mivel továbbra is a technológia hajtja az iparágakon keresztülívelő átalakulást, a vállalatoknak meg kell fontolniuk az automatizációt annak érdekben, hogy csökkentsék kiadásaikat és növeljék működési rugalmasságukat. Ahhoz, hogy ezt elérjék, a robot-kiegészítőknek okosabbaknak kell lenniük, mivel rajtuk múlik a kollaboratív alkalmazás teljesítménye. Az intelligens technológiák telepítésével a vállalatok megfelelhetnek az egyre növekvő, ipari gépesítésre irányuló kívánalmaknak, és mivel a tanulási görbe rövidebb, bármilyen típusú vállalat elkezdhet nagyban gondolkodni az automatizációval.

Related Topics:2019 onrobot robot robotika

Up Next

Tíz új vállalkozással indul útjának a Design Terminal tavaszi mentorprogramja

Don't Miss

Magyar technológia ad megoldást a kiemelt fontosságú infokommunikációs berendezések hatékony hűtésére

Gazdaság

80 ezer kriptós tűnt el a magyar piacról

Látványosan átalakult a magyar kriptopiac az elmúlt egy évben: a PwC 2026 júniusában elvégzett felmérése szerint az aktív felhasználók száma mintegy 80 ezer fővel csökkent, ezzel az aktív felhasználói kör 38%-kal szűkült. A változások hátterében leginkább hazai sajátosságok állnak, köztük a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése. A megmaradó felhasználói kör tapasztaltabb és tőkeerősebb, de továbbra is óvatosan mozog.

A nemzetközi visszaesés itthon erősebben csapódott le

A kriptoeszközök globálisan gyengébb teljesítményt mutattak az elmúlt időszakban, és ez Magyarországon is érezhető volt. A piaci kapitalizáció visszaesése, a szűkülő likviditás és a magas kamatkörnyezet egyaránt mérsékelte a kockázatvállalási kedvet. Itthon mindezt tovább erősítették a szabályozási környezet változásai és ennek következtében egyes szolgáltatók kivonulása. A PwC 2026 júniusában, immár második alkalommal elvégzett kriptopiaci felmérése azt vizsgálta, hogyan érintették ezek a fejlemények a magyar felhasználókat. A tavalyi kutatás szerint Magyarországon mindössze 210 ezer ember rendelkezett aktívan valamilyen kriptovalutával, ami a 4,4 millió fős, digitálisan affinis felnőtt lakosság szűk szeletét adta. Az elmúlt év hatására ez a kör hozzávetőlegesen 80 ezer fővel szűkült, ami a 2025-ös bázishoz viszonyítva 38%-os lemorzsolódást jelent. A visszaesés nem egyenletesen érintette a piacot: elsősorban azok tűntek el, akik számára a kriptózás egy könnyen elérhető platformhoz kötődött.

A legnépszerűbb platform kivonulásával eltűntek a kisbefektetők

A Revolut hazai kriptoszolgáltatásainak megszűnése különösen erősen hatott a felhasználói aktivitásra, mivel 2025-ben a hazai kriptósok 74%-a ezen a felületen keresztül kereskedett. A korábban Revoluton kereskedők 56%-a teljesen felhagyott a kriptózással, és mindössze 26%-uk helyezte át kriptobefektetéseit más platformra. A magyar piacon sok felhasználó számára nem maga az eszközosztály, hanem az egyszerű, ismert belépési pont jelentette a fő vonzerőt. A platformváltásból elsősorban a Binance, a Crypto.com, a Kraken, a Coinbase Exchange és a Bitpanda profitált.

„A Revolut esete megmutatta, hogy a hazai kriptohasználat meghatározó része továbbra sem klasszikus befektetői döntésként, hanem egy könnyen elérhető digitális szolgáltatás részeként működött. Amikor ez a megszokott belépési pont eltűnt, sok felhasználó számára maga a kriptózás is háttérbe szorult. Ez erős jelzés a szolgáltatóknak: a hazai piacon a hozzáférés egyszerűsége és a felhasználói bizalom legalább annyira meghatározó, mint az árfolyamok alakulása”

– mondta Móczó Árpád, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

A tapasztalt befektetők megtartották pozíciójukat

Az elmúlt évben nemcsak az aktív kriptósok száma csökkent, hanem a csoport összetétele is átrendeződött. A kisebb összegekkel kísérletező, alkalmi szereplők közül sokan eltűntek, miközben nagyobb súlyt kaptak a hosszabb ideje jelen lévő felhasználók. A válaszadók átlagosan már négy éve tartanak kriptoeszközöket, szemben az előző évi 2,7 évvel; azok aránya pedig, akik több mint öt éve tartanak kriptót, 21 százalékponttal emelkedett. Eközben 18%-kal csökkent azoké, akik az elmúlt egy évben vásároltak először. A piac bővülése így megtorpant, és ma inkább a tapasztaltabb befektetők határozzák meg a hazai kriptós közeget.

„A lemorzsolódás után egy kisebb, de pénzügyileg tudatosabb felhasználói kör maradt aktív. Ők jellemzően nem rövid távú kísérletként tekintenek a kriptoeszközökre, hanem egy kockázatos, de jól ismert befektetési formaként. Ez megváltoztatja a piac karakterét: kevesebb az alkalmi belépő, miközben nagyobb szerep jut azoknak, akik hosszabb távon is hajlandók kezelni a volatilitást, illetve a felmerülő piaci sokkokat”

– fogalmazott Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

Koncentráltabb portfóliók, visszafogott aktivitás

A kriptoeszközökben tartott összegek eloszlása is átrendeződött: az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23 százalékponttal csökkent, de a 100–500 ezer forintos kitettségek súlya 13 százalékponttal, az 5 millió forint felettieké pedig 10 százalékponttal nőtt. A piac így nemcsak kisebb, hanem koncentráltabb is lett: az alkalmi, kis összeggel jelen lévő felhasználók visszaszorulásával nagyobb szerepet kaptak a tőkeerősebb, tapasztaltabb befektetők.

A szélesebb lakossági belépést továbbra is a korlátozott érdeklődés fékezi: a válaszadók 44%-a ezt jelölte meg fő visszatartó tényezőként. Emellett az alacsony tájékozottság 25%, a biztonsági aggályok 20%, a szükséges tőke hiánya 19%, a magas befektetési kockázat pedig 18% számára akadály. Az aktív befektetők többsége sem növeli kitettségét: 74%-uk havonta egyszer sem kereskedik kriptoeszközökkel, 46% nem változtatna kriptobefektetései mértékén, és 28% is legfeljebb kismértékű növelést tervez. A szabályozás stabilizálódását ugyanakkor sokan kedvezően ítélik meg: 45% mérsékelt, 23% pedig erőteljes fejlődést vár. A piac újraindulása így nem elsősorban az árfolyamokon, hanem a hozzáférés, a szabályozás és a bizalom együttes alakulásán múlhat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mire elég ma 40 millió forint a hazai ingatlanpiacon

Míg Budapesten 40 millió forintból jellemzően csak egy minigarzon vásárolható, addig a nagyobb vidéki városokban akár családi házat is lehet találni ezen az áron. Az Otthon Centrum adatai szerint a fővárosban egyre szűkebb a kínálat ebben az árkategóriában, vidéken viszont ugyanekkora összegért lényegesen nagyobb alapterületű ingatlanok közül válogathatnak a vevők.

Budapesten ma már komoly kompromisszumokra kényszerül az, aki 40 millió forintból szeretne ingatlant vásárolni. Az Otthon Centrum adatai szerint ezen az árszinten még találni lakást, sőt esetenként még családi házat is, a kínálat azonban rendkívül szűk. Jellemzően kisebb alapterületű, régebben épült vagy felújításra szoruló ingatlanok érhetők el ekkora összegért.

A vásárlók helyzete a fővároson belül a téglalakások piacán a legnehezebb. Az idei átlagos négyzetméterárak alapján 40 millió forintból Budán mindössze egy 24 négyzetméteres lakás vásárolható, a belső pesti kerületekben átlagosan 27, míg a külső pesti városrészekben átlagosan 32,5 négyzetméterre elegendő ugyanez az összeg.

„A legkisebb lakások iránt folyamatosan erős a kereslet, miközben a kínálat korlátozott. Emiatt a minigarzonok sok esetben az átlagos négyzetméterárnál drágábban cserélnek gazdát, így egy ilyen lakás esetében a gyakorlatban még nehezebb kijönni 40 millió forintból”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Mindezek ellenére idén is elkelt néhány tucat 40 millió forintnál olcsóbb lakás Budapesten. Ezért az összegért a vevők legnagyobb eséllyel téglalakást találhattak, igaz, többnyire jelentős kompromisszumok árán. Ezek az ingatlanok jellemzően az 1950-es évek előtt épült bérházakban találhatók, többségük földszinti, egyszobás lakás, gázkonvektoros vagy elektromos fűtéssel. Bár a kínálatban felújított minigarzonok is akadnak, az elérhető lakások jelentős része elhelyezkedésben vagy műszaki állapotban elmarad a piaci átlagtól.

Az átlagos négyzetméterárak alapján elméletileg a panelok piacán 40 millió forintból valamivel nagyobb lakás is elérhető: a belvárosban 32, Budán 31, a külső pesti kerületekben pedig akár 36 négyzetméteres ingatlan is vásárolható. A tényleges tranzakciók azonban árnyalják ezt a képet. Az OC közreműködésével idén értékesített valamennyi budapesti panellakás 40 millió forint felett talált gazdára. Ennek hátterében egyrészt a panellakások árának elmúlt évben tapasztalt jelentős emelkedése, másrészt a valóban kis alapterületű lakások továbbra is szűkös kínálata áll, melynek következtében irántuk tartósan élénk a kereslet.

A családi házak piacán sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Az átlagos négyzetméterárak alapján Budán 41, a külső pesti kerületekben pedig 44,5 négyzetméteres ház vásárolható 40 millió forintból. Az év első felében ugyanakkor csak néhány ilyen tranzakció történt. Többségük az 1940-es vagy 1950-es években épült házrész volt, amelyekre az új tulajdonosnak a vételáron felül még költenie kellett. Ezekben a házakban gyakori az elektromos vagy fatüzelésű fűtés, és jellemzően a külső pesti kerületek kevésbé frekventált részein találhatók.

A régióközpontokban és a megyei jogú városokban a fővárosinál jóval kedvezőbb helyzetben vannak a vevők. Az átlagos négyzetméterárak alapján a régióközpontokban 40 millió forintból 41 négyzetméteres téglalakás, 43,5 négyzetméteres panellakás vagy 55 négyzetméteres családi ház vásárolható. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb alapterület érhető el: ugyanakkora összeg átlagosan egy 55 négyzetméteres tégla- vagy panellakásra, illetve egy 77 négyzetméteres családi házra is elegendő lehet.

„A 40 millió forintos árszint ma elsősorban a nagyobb vidéki városokban kínál valódi választási lehetőséget. Budapesten ez az összeg inkább a belépőszintet jelenti, amely jelentős kompromisszumokkal jár együtt”

– foglalta össze a helyzetet Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

K&H: rekordot döntött a mesterséges intelligencia használata a magyar cégeknél

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

A K&H innovációs index 2026 első féléves felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata jelentősen erősödött a vállalati szektorban. Míg fél évvel korábban a cégek 48 százaléka alkalmazott AI-t valamilyen területen, addig arányuk mostanra 58 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az AI-hoz kapcsolódó fejlesztések aránya is történelmi csúcsra nőtt: fél év alatt 24 százalékról 36 százalékra emelkedett. A vállalatok egyre tudatosabban építik be a mesterséges intelligenciát működésükbe, és egyre többen lépnek túl a kész megoldások egyszerű használatán.:

A fejlesztések növekedése illeszkedik a vállalatok szélesebb körű digitalizációs törekvéseihez. A cégek 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a digitális transzformáció szerves részévé válik, nem csupán önálló technológiai fejlesztési irányként jelenik meg. A mesterséges intelligencia leggyakrabban szövegek fordításában jelenik meg a vállalatok működésében, ezt a cégek 39 százaléka használja – ez az arány egy év alatt duplájára, két év alatt pedig a háromszorosára nőtt. Szintén elterjedt a szövegek feldolgozása, például kivonatok vagy levelek készítése (33 százalék), mely alkalmazás a fordításhoz hasonló dinamikával növekedett, valamint a marketingkommunikáció támogatása (22 százalék), mely 2024 második fele óta a kétszeresére nőtt. Az AI alkalmazása ugyanakkor már számos más üzleti funkcióban is megjelent, az ügyfélkiszolgálástól a folyamatautomatizáláson át az üzleti döntéstámogatásig.

„A mesterséges intelligencia használata látványosan kilépett a kísérleti szakaszból. A vállalatok ma már nem csak tesztelik ezeket a megoldásokat, hanem egyre több üzleti területen építik be őket a működésükbe, igaz, a leggyakrabban még a legevidensebb területeken. A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az AI mennyire tud hozzájárulni a hatékonyabb működéshez, a jobb ügyfélkiszolgáláshoz és az új szolgáltatások fejlesztéséhez, azaz végső soron mekkora üzleti értéket teremt”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A kutatás szerint az AI használata különösen magas a szolgáltató szektorban, ahol a vállalatok 66 százaléka alkalmaz ilyen megoldásokat. Árbevétel szerint a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti cégek járnak az élen: körükben 72 százalék használ mesterséges intelligenciát. A fejlesztések és az AI-használat között is szoros kapcsolat figyelhető meg: azoknak a vállalatoknak a 65 százaléka alkalmaz mesterséges intelligenciát, amelyek az elmúlt két évben új terméket vagy szolgáltatást vezettek be.

Még erősebb az összefüggés az innovációs támogatások esetében. Az innovációra támogatást elnyerő vállalatok 80 százaléka használ mesterséges intelligenciát, ami jóval meghaladja a teljes vállalati szektor átlagát. A kutatás eredményei alapján az AI egyre inkább az innovatív és növekedésorientált vállalatok működésének alapvető eszközévé válik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!