Gazdaság
Az intelligens eszközök segítenek okos gyártókörnyezetet létrehozni
Minden vállalatnak egyéni automatizációs megoldásokra van szüksége, amelyek kimondottan az ő gyártási környezetük igényeinek felelnek meg.
Azonban a gyártócégek nem építhetik át üzemeiket minden esetben, amikor különböző folyamatokkal vagy alkalmazásokkal kell dolgozniuk.
Így hát rendkívül fontos, hogy a vállalatok az optimális robot-kiegészítőket válasszák, hogy maximalizálni tudják az automatizálás hatékonyságát. A megfelelő kiegészítők a teljes gyártási ciklust egy zökkenőmentes folyamattá tudják alakítani, a vásárlástól kezdve, a telepítésen át, a működésig, és egészen a továbbfejlesztésig.
Az end-of-arm tooling eszközöket (rövidítve EOAT) általában a robotkar végére rögzítik, ahol különféle feladatokat látnak el. A robot gripperek például különféle anyagokat képesek óvatosan mozgatni, a robosztus szenzorok a robot figyelmét hívják fel arra, ha korrigálni kell a pozícióját, az eszközcserélőkkel pedig gyors és egyszerű a végszerszámok közti váltás. Miután a robotokat ezekkel a fejlett eszközökkel látják el, azok intelligens gépekké válnak, amelyek így okos gyártókörnyezetben képesek az érzékelésre, reagálásra, és az annak megfelelő viselkedésre.
A korszakalkotó intelligens végszerszámok megadják azt az innovációt, hozzáértést és pontosságot, amelyet az okos gyártási folyamatok megkövetelnek. Ezek a technológiák azonban megváltoztatják a feldolgozóipar, az e-kereskedelem, és a mezőgazdaság működését, mivel ezen iparágak egyre nagyobb mértékben alapoznak az EOAT beépített technológiájára, illetve intelligenciájára annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék kiadásaikat és korlátozzák erőforrásaikat.
Egy új piackutatás szerint a globális robotikai EOAT piac 2020-ra elérheti a 9,2 milliárd dollárt is, melynek összetett éves növekedési rátája közel 9%-os.
Ez a növekedés egyenesen arányos a robotikai automatizáció egyre nagyobb népszerűségével. A Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint 2021-re kb. 630 000 egységnyi robotot fognak szállítani a gyárakba világszerte, 14%-os összetett éves növekedési rátával.
Az együttműködő robotpiac továbbra is kétszámjegyű növekedést mutat, és a technológia intenzív térnyerése a Kelet-európai piacon is észlelhető. Magyarországon növekvő tendencia figyelhető meg az ipari termelést illetően, amely így potenciális felvevőpiacot jelent a kobotok és az EOAT eszközök számára is. A Központi Statisztikai Hivatal friss tanulmánya szerint, 2018-ban az iparág szinte minden területét növekedés jellemezte a 2016-os és 2017-es évekhez képest, amely prognosztizálja az ágazat éves értékesítési volumenének további növekedését.
Gyorsabb és okosabb automatizáció megteremtése az EOAT-tal
Az EOAT lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy új alkalmazásokkal dolgozzanak, hiszen a robot még hatékonyabbá válik, amikor testre szabott EOAT megoldásokkal látják el. A végszerszámok nagy hatással vannak a robot teljesítményére és rugalmasságára. Sőt, a teljes automatizációs folyamat hatékonysága nagyban függ a gripperektől és egyéb intelligens eszközöktől, amelyek kölcsönhatásba lépnek a robotokkal.
A modern gripperek és teljesítményérzékelők jól szemléltetik, hogy az intelligens robot-kiegészítőkben rejlő potenciál hatalmas. Az együttműködő alkalmazásoktól a vállalatok már nem csak azt várják el, hogy hatékony, gépek általi – automatizálást tegyenek lehetővé, hanem azt is, hogy távolról is elérhessék a robotot és online tudják diagnosztizálni az esetlegesen felmerülő problémákat. Az okos hardverrel és szoftverrel ellátott EOAT begyűjti és elemzi az adatokat annak érdekében, hogy visszajelzést tudjon küldeni, amelynek köszönhetően képességeinek bővítésére is lehetőség nyílik.
Az EOAT-tal a gépek kompaktabbá, okosabbá és önállóbbá válnak, így hatékonyabban hajtanak végre feladatokat, aminek köszönhetően az automatizáció egyszerűbbé és egyben megfizethetőbbé is válik a vállalatok számára.
A megfelelő kiegészítő kiválasztása
A robotokra, vagy robotok mellé szerelt eszközökön és kiegészítőkön múlik a robot hatékonyságának sikeressége. A végszerszám lehetővé teszi a kétoldalú kommunikációt az eszköz és a robot között, amely ezáltal hatékony működést és megnövekedett termelést eredményez. Például a nagy pontosságú gripperek olyan beépített technológiát alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra azt, hogy emberi ujjbegyekhez hasonlóan érintsék meg a munkadarabokat. Ezeket a grippereket a mezőgazdaságban arra használják, hogy növényeket szedjenek, illetve egyéb kényes anyagokat kezeljenek anélkül, hogy kárt tennének bennük.
Az OnRobot RG2-FT intelligens grippere, mely úttörő látási és érintési érzékekkel rendelkezik, a világ első intelligens grippere, amely egyszerre látja és érzi is a munkadarabokat beépített erő/nyomatékérzékelőjének segítségével.
Az EOAT már az emberi interakcióval felérő szinthez közeledik: a modern gripperek annyira kifinomultakká váltak, hogy még a számítógép processzorok gyártásához szükséges törékeny szilikon lemezeket is képesek kezelni. Az erő/nyomatékérzékelő segít még nagyobb pontossággal megtalálni és felismerni a tárgy pozícióját. Ezeket a grippereket azoknál a gyártási folyamatoknál alkalmazzák, amelyeknél pontos erőhasználat alkalmazására van szükség ahhoz, hogy magas minőségű eredményeket érjenek el.
Az ilyen alkalmazások, mint a felületkezelés, a csomagolás és raklapozás, a gépkiszolgálás, és összeszerelés, nemcsak precíziót igényelnek, hanem azt is, hogy a feladat a tétel mérete és a felmerülő körülmények alapján legyen testre szabható.
Ennek az egyedi képességnek köszönhetően a vállalatok mérettől függetlenül, sikerrel integrálhatják az EOAT technológiát a gyártósorukkal. Egy friss közlemény szerint az anyagmozgatás csaknem 42%-át tette ki a robot-kiegészítők piacának 2018-ban, ami az összes szegmens közül a legnagyobb részesedést jelenti.
A modern ipari környezet alkalmazás-fókuszált megoldásokat igényel
Azok a vállalatok, amelyek továbbra is hagyományos megoldásokat alkalmaznak, – mint például egyedi eszközök gyártása különféle gyártási feladatokhoz, – jelentős hátrányban vannak, mivel ez a hozzáállás költséges és rugalmatlan természetű. Ezzel ellentétben a gripperek, szenzorok és egyéb rugalmas alkalmazás-fókuszált megoldások módosíthatóak, így különböző alakú, méretű és anyagú tárgyak kezelésére is alkalmasak.
Ezeket a rugalmas és rendkívül sokoldalú eszközöket zökkenőmentesen lehet integrálni különféle gyártási környezetekbe. Állítható funkcióik, fejlett technológiájuk és könnyed illeszthetőségük lerövidítik a gyártási ciklusokat és csökkentik az állásidőt. Így megnyílik a lehetőség a további hardver megoldások telepítésére, ami csökkenti a robotikai megoldás árát, és hozzájárul az automatizáció útjában lévő akadályok megszüntetéséhez. Végül, de nem utolsósorban, az EOAT-tal a felhasználó pénzt spórol meg.
Teljes megoldás
Mivel továbbra is a technológia hajtja az iparágakon keresztülívelő átalakulást, a vállalatoknak meg kell fontolniuk az automatizációt annak érdekben, hogy csökkentsék kiadásaikat és növeljék működési rugalmasságukat. Ahhoz, hogy ezt elérjék, a robot-kiegészítőknek okosabbaknak kell lenniük, mivel rajtuk múlik a kollaboratív alkalmazás teljesítménye. Az intelligens technológiák telepítésével a vállalatok megfelelhetnek az egyre növekvő, ipari gépesítésre irányuló kívánalmaknak, és mivel a tanulási görbe rövidebb, bármilyen típusú vállalat elkezdhet nagyban gondolkodni az automatizációval.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden