Gazdaság
Az ABB-technológia az űrből segít nyomon követni a legfontosabb légköri változásokat
Az ABB műholdra telepített optikai berendezését használják a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségének mérésére, ami fontos információkkal járul hozzá az éghajlatváltozás kapcsán folytatott vitákhoz.
Az ABB évtizedek óta állít elő a légkörben található gázok mérésére és elemzésére alkalmas bonyolult, tudományos műszereket, hogy segítségükkel a tudósok jobban megismerjék az atmoszféra összetételét és változásait.
Az ABB ezúttal a Föld felszínéről visszaverődő hőt a légkörben csapdába ejtő, ezáltal globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok (angol rövidítéssel: GHG) pontosabb méréséhez kíván hozzájárulni.
Az egyik ilyen műszer az ABB interferométere, amelyet a 2018 októberében – egy japán kormányzati projekt keretében – felbocsátott Greenhouse Gases Observing Satellite-2 (GOSAT-2) műhold vitt magával. Az az interferométer, amely a GOSAT-2 műholdra is felkerült, az energia mennyiségét méri és elemzi az optikai spektrum számos pontján (a GOSAT-2 nagyjából 10.000 színt képes megkülönböztetni). Ami még fontosabb, ezek a műszerek nyomon tudják követni a visszavert, illetve az átbocsátott fénysugárra kerülő molekuláris „ujjlenyomatokat”. Az abszorpciós spektroszkópia néven ismert technika alkalmazásával az ipari szennyező forrásokból kibocsátott káros anyagokat igen nagy magasságból, akár az űrből is pontosan lehet figyelni és mérni.
„Ez a technológia ezerféleképpen alkalmazható a mezőgazdaságtól – ahol meg tudja állapítani, hogy egészséges-e a termés – az időjárás előrejelzésén és a környezetet szennyező üzemek felderítésén át egészen olyan bolygók felkutatásáig, amelyek naprendszerünkön kívül életnek adhatnak otthont”
– állítja Frederic Grandmont, annak az ABB Quebec Space & Defense Systems-nek a technológiai és üzletfejlesztésért felelős vezetője, ahol az interferométert kifejlesztették.
„A GOSAT küldetésének végső célja visszaigazolni az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatban eddig szerzett ismereteinket. Tudni akarjuk ugyanis, hol bocsátják ki ezeket a gázokat, mi és hol nyeli el azokat, és az időjárási folyamatok hogyan mozgatják Földünk körül ezt a gáztömeget.”
– teszi hozzá Grandmont.
A GOSAT-2 műhold 613 kilométeres magasságban, naponta 15-ször kerüli meg a Földet, miközben az ABB interferométere segítségével több mint 100.000 nagy pontosságú, légköri szén-dioxid-, metán-, ózon-, vízpára-, szén-monoxid- és nitrogén-dioxid-mérést végez.
A műszer által összegyűjtött légköri adatokat a Föld körüli pályán keringő műhold a Japánban található National Institute for Environmental Study (NIES) intézetbe továbbítja. A NIES szakembergárdája archiválja, majd a két félteke GHG-koncentrációját bemutató átfogó térképek formájában dolgozza fel az adatokat. A Föld körüli pályáról végzett mérések nyomán az egyik legmegdöbbentőbb felismerés arról tanúskodik, hogyan képes a növények tavaszi növekedési időszaka globális szinten eltüntetni a tél folyamán felhalmozódott, üvegházhatást okozó gázok nagy részét. Az üvegházhatású gázok nagy tömegének kibocsátása az erősen iparosodott területeken ugyancsak jól látható a Föld körüli pályáról.
A NIES csapata most hitelesíti a GOSAT-2 GHG-szenzora által végzett méréseket. A műholdról kapott adatokat földfelszínre vagy légi jármű fedélzetére telepített, illetve meteorológiai ballon segítségével feljuttatott műszerek mérési eredményeivel vetik össze, hogy meghatározzák a GOSAT adatainak pontosságát.
A GOSAT-2 mérései fontos adatokkal gyarapítják a klímatudomány ismeretkörét, ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a káros anyagok kibocsátását korlátozó nemzetközi éghajlatvédelmi politika kidolgozásához. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) – az ENSZ azon testülete, melynek feladata, hogy rendszeresen beszámoljon a GHG-problémák mindenkori helyzetéről – nagymértékben támaszkodik a GOSAT adataira, amelyek alapul szolgálnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló nemzetközi egyezmények megvitatásához.
Az üvegházhatást okozó gázok folyamatos mérése azért szükséges, hogy pontosabban tudjuk számszerűsíteni, miként köti le és tárolja Földünk ezeket a gázokat a füvekben, a mezőgazdasági terményekben és a fákban. Ha a tudósok pontosabban megértik ezeket a biológiai mechanizmusokat, akkor jobb módszereket dolgozhatnak majd ki a szén-dioxid-kibocsátás káros hatásainak enyhítésére. A károsanyag-kibocsátás folyamatos mérése azért is nélkülözhetetlen a különböző szinteken (országok, városok, iparágak szintjén), mert versenykörnyezetben csak így lehet érvényt szerezni a kibocsátáskereskedelmi intézkedéseknek.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Gazdaság3 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Tippek2 hét ago
Elindult a nevezés a Hégető Honorka-díjra