Gazdaság
Sörök visszavonását előzheti meg a blockchain technológia
Az élelmiszer márkákhoz kapcsolódó botrányokat a blokklánc technológia segíthet megelőzni
Az elmúlt két évben jelentősen megnövekedett az élelmiszer-visszahívások száma.
Az Európai Unióban 58 százalékra, az Egyesült Államokban közel kétszeresére nőtt ez az arány, és Ázsiában is ugyanez a tendencia tapasztalható. Noha a Nébih beszámolója szerint Magyarországon idén eddig a tavalyihoz képest kevesebb termékvisszavonás történt, mégis 9.994 tételből 173-at vissza kellett vonni. Az elmúlt egy év élelmiszer botrányai között volt a nádcukorba került egérürülék híre, a görögdinnye és a fehér paprika eredetének meghamisítása, valamint az import eper átcsomagolásáról is sokat cikkeztek az elmúlt hetekben.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy napjainkban több probléma lenne az élelmiszerek minőségével, mint korábban, hanem azt, hogy világszerte nagyobb figyelem irányul az élelmiszerek eredetére, gyártására és fogyaszthatóságára. A szabályozó hatóságok egyre mélyrehatóbban vizsgálják az élelmiszer-szennyezettséggel kapcsolatos ügyeket, és biztosítják, hogy azok a lehető leggyorsabban le is záruljanak. Ezek az akciók pedig ma már a sokkal nagyobb nyilvánosságot kapnak.
Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is egyre nagyobb elvárásokat támasztanak: sok terméket nem lehet közvetlenül a termelőtől, gyártótól megvásárolni, viszont a felhasználók tudni szeretnék annak pontos származási helyét, legyen az divatcikk vagy élelmiszer, továbbá azt is tudni akarják, hogy milyen úton került a polcokra. Ez különösen igaz azokra a fogyasztókra, akik az alapján ítélik meg egy adott márka etikai megbízhatóságát, hogy mennyire számon kérhető az általa forgalmazott termékek felől, annak előállítási körülményeiről, valamint a beszállítói láncban részt vevő partnerekkel kapcsolatban. Sőt, a fogyasztók több mint fele fel is hagy egy adott vállalattól való vásárlással, ha etikailag megkérdőjelezhetőnek gondolja azt. Ilyen okok lehetnek például a környezetvédelmi aggályok, a cég feltételezett modernkori rabszolgaságban való szerepe, a munkavállalóik egészségügyi vagy biztonsági veszélyeztetettsége, vagy egy termék eredete körüli kételyek.
Az igény, hogy nagyobb rálátást nyerjenek a működési folyamataikra arra sarkallta az élelmiszer gyártókat, hogy kihasználják a blokkláncokban rejlő lehetőségeket. A blokklánc technológia nem csak a kriptovaluta kereskedőket segíti a bitcoin bányászatban és eladásban, hanem biztonságossá és megbízhatóvá teszi az élelmiszerek mozgását, illetve nyomon követését, ideértve magukat élelmiszercsomagokat és összetevőiket. Ha a gyártó könnyedén hozzájuthat a termékek származási adataihoz, gyorsabban oldhatják meg az esetleges problémákat is.
„Az élelmiszer-szennyezettségi ügyek kezelésében a gyorsaság játsza a legfontosabb szerepet. Elsősorban a fogyasztók biztonsága miatt, másrészt pedig egy élelmiszer-visszahívások jelentős kiadásokat is von maga után. Egy azonnali termékvisszahívás átlagosan 10 millió dollárba kerül a gyártónak. Viszont ha a szennyezett élelmiszer forgalomba kerül és a vállalat nem reagál időben, a következmény pár órán belül akár egy komoly botrány, vagy a márka iránti bizalom jelentős mértékű megrendülése is lehet”
– mondta Molnár Balázs, az Oracle regionális blokklánc szakértője.
A márka hírnevén keletkezett károk hosszú távon hatalmas veszteséget eredményezhetnek: minden ötödik fogyasztó kerülné az olyan gyártótól való vásárlást, amely visszahívta egy termékét.
Az élelmiszergyártás összetett folyamat, mivel a termékek és hozzávalók a világ különböző tájairól érkezhetnek, több különböző szolgáltatótól és beszállítótól. Az élelmiszergyártóknak eddig szinte lehetetlen volt pontos képet kapniuk az összes általuk felhasznált alapanyagról, illetve azok eredetéről, amiket a beszállítóiktól kaptak. Ez pedig megakadályozta, hogy visszakövessék a szennyezettség forrását.
A blokkláncok integrálása révén a vállalatok képesek a technológiát viszonylag gyorsan és egyszerűen beépíteni a meglévő – beszállítókat kezelő – menedzsment rendszereikbe és az ellátási láncaikba. Ennek köszönhetően megbízható módon oszthatnak meg, illetve bonyolíthatnak le tranzakciókat a beszállítóikkal, kereskedelmi partnereikkel, valamint biztosíthatják a folyamatok nyomonkövethetőségét, és hogy azok jóváhagyási pecséttel igazoltak legyenek harmadik felek által.
Mindezen információk birtokában az élelmiszergyártók gyorsabban azonosíthatják az élelmiszerek szennyezettségét és még az előtt intézkedhetnek, hogy a termékek a fogyasztók széles köréhez jutnának el.
„Az elmúlt évek termék-visszahívásai kapcsán tapasztalt szigorúság és az termékek eredete iránti fokozott fogyasztói figyelem miatt egyre nagyobb igény lesz a beszállói láncok átláthatóságára. A blokkláncok mint »jóhiszemű« nyomkövető rendszerek tökéletes kiegészítőként épülnek be a gyártási folyamatokba és biztosítják a partnerek számonkérhetőségét. Így a gyártók és a beszállítók egyaránt könnyedén beépíthetik a blokkláncokat az ellátási csatornáikba, amivel biztosítják a jövőjüket, a vásárlók biztonságát, és megelőzhetik, hogy egy kisebb probléma hatalmas krízissé alakuljon”
– tette hozzá Molnár Balázs.
Példaként említhető az olasz Certified Origins nevű extraszűz olívaolajgyártó cég, amely különös figyelmet fordít a gyártás nyomonkövethetőségére és az eredetiség biztosítására. A vállalat az Oracle Blockchain technológiáját használja, hogy bizonyítsa a vásárlói számára, hogy termékeinek feldolgozása egészen a fától a polcra kerülésig teljesen nyomon követhető.
Szintén az Oracle Blockchain technológiáját alkalmazza az Alpha Acid Brewing sörgyártó cég, hogy megmutassa a vásárlóknak a sörök készítését és speciális tulajdonságait, ideértve az alapanyagok hátterét, a felhasznált élesztőket és az alkalmazott sörfőzési technikákat. Emellett a sörkészítés útjának követése révén a gyártó azt is láthatja, ha az élesztő erjesztő hatása valami miatt megváltozik-e, így kiküszöbölheti az esetleges hibákat és megelőzheti a sörök visszahívását.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar3 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére