A megawattos teljesítményű rackek támogatására fejleszt új, átfogó megoldást a Schneider Electric az NVIDIA-val együttműködve.

A 800 VDC-re történő átállást segítő berendezés egyszerre kínál áramátalakítást, fokozott biztonságot és energiatárolási képességet.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megerősítette elkötelezettségét az adatközponti szektor 800 VDC-s architektúrákra való átállásának támogatása iránt, ami elengedhetetlen a következő generációs adatközpontokban alkalmazott, új, nagy sűrűségű rack rendszerek használatához.

„A 800 VDC-re való átállás a számítási sűrűség növekedésével járó természetes fejlődés. A Schneider Electric célja, hogy segítse ügyfeleit a biztonságos és megbízható átállásban. Szakértelmünk a teljes energiaellátási ökoszisztéma megértésében rejlik, a hálózattól a szerverig, és olyan megoldásokat tervezünk, amelyek zökkenőmentesen integrálhatók, kiszámítható teljesítményt nyújtanak és biztonságosan működnek”

– mondta el Jim Simonelli, a Schneider Electric adatközpontokért felelős technológiai igazgatója.

Rendszerszintű megközelítés

A mai adatközpontokban használt hagyományos 54 voltos energiaelosztást kilowatt-méretű rackekhez tervezték, ami nem képes támogatni a modern mesterségesintelligencia-gyárakban (MI) hamarosan megjelenő, megawatt-méretű rackeket. Emiatt skálázható, integrált energiatárolóval rendelkező 800 VDC-s elosztórendszerek bevezetése szükséges. A Schneider Electric az NVIDIA-val együttműködve olyan 800 VDC-s úgynevezett „sidecar”-t fejleszt, amely akár 1,2 MW teljesítményű rackeket is képes táplálni, támogatva ezzel a következő generációs NVIDIA GPU-kat és az NVIDIA gyorsított számítási infrastruktúrájának jövőbeli verzióit.

A „sidecar” az adatközpontba bejövő váltakozó áramot 800 VDC-re alakítja át, lehetővé téve a hatékony és biztonságos megawatt-nagyságrendű rack-teljesítményt, mindezt minimális anyag- és infrastruktúra-költségekkel. Az új megoldás rendelkezik moduláris áramalakító polcokkal, moduláris energiatároló egységgel a rövid idejű áramkimaradások áthidalására, illetve Live Swap képességgel a fokozott biztonság érdekében.

A „sidecar” fejlesztése során is érvényesül a Schneider Electric innovációs stratégiája, ami a rendszerszintű megközelítésre épül az áramellátás kapcsán is. Ahelyett, hogy kizárólag az egyes komponensekre koncentrálna, a Schneider Electric holisztikus szemléletet alkalmaz az energiainfrastruktúra vonatkozásában. Ez az átfogó megközelítés központi szerepet játszik a nagy sűrűségű rack-telepítések támogatásában, amelyek szigorúbb ellenőrzést igényelnek az áramellátás és a megbízhatóság kapcsán.

„A skálázható energiaellátási architektúrák képezik az alapját a következő generációs MI-infrastruktúrának, amely a teljesítményt és a hatékonyságot egyaránt maximalizálja. Az NVIDIA és a Schneider Electric hosszú távú partnerségre építve fejleszti és szállítja a 800 VDC rendszerekhez szükséges fejlett energiaellátási architektúrákat, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazásokat futtatják majd, és meghatározó szerepet játszanak az MI-forradalomban”

– jelezte Dion Harris, az „NVIDIA HPC, Cloud, and AI Infrastructure Solutions GTM” részlegének vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Continental tovább növeli az abroncsok gyártásához felhasznált megújuló és újrahasznosított anyagok arányát.

A körforgásos gazdaság elveit szem előtt tartva a vállalat partnereit is arra ösztönzi, hogy fenntarthatóbb alapanyagokat fejlesszenek és szállítsanak. A Continental abroncsainak gyártásában 2024-ben átlagosan 26 százalék volt a megújuló és újrahasznosított anyagok aránya, ezt az értéket a következő öt évben legalább 40 százalékra kívánják növelni.

A cél olyan fenntartható alternatívák azonosítása és alkalmazása, amelyek hosszú távon is biztosítják az abroncsok forma- és mérettartását, valamint teljesítményét a teljes élettartamuk során. Ezeket az erősítő anyagokat – mint az acél és a textil – a személyautó-abroncsok anyagtartalmának mintegy 18 százaléka teszi ki, míg a haszonjárművek vagy speciális gumiabroncsok esetében ez az arány még magasabb lehet. A Continental egyre nagyobb arányban alkalmaz újrahasznosított acélt, valamint PET-palackokból előállított poliészter szálakat. A fenntarthatóságot szolgáló új gyártási eljárások, mint például a COKOON tapadási technológia is megjelentek az abroncsgyártásban. Ezen túlmenően a Continental az alapanyagok más csoportjaiban is innovatív megoldásokat alkalmaz: többek között használt sütőolajból előállított szintetikus gumit, bioalapú hulladékokból készült gyantákat, vagy rizshéj hamujából kinyert szilikátot.

„Nem a kereket találjuk fel újra, hanem az abroncsot – fenntarthatóbb anyagokkal és környezettudatosabb gyártással”

– hangsúlyozta Dr. Matthias Haufe, a Continental Tires anyagfejlesztési és iparosítási vezetője. Majd hozzátette:

„Nemcsak a gumikeverékről van szó: olyan anyagokat is használunk, amelyek a guminak formát adnak, miközben a stabilitást és biztonságot is elősegítik. Az újrahasznosított acél és a PET-palackokból származó poliészterszálak kulcsszerepet játszanak a fenntartható abroncsgyártásban. Célunk, hogy öt éven belül legalább 40 százalékban megújuló és újrahasznosított anyagokat alkalmazzunk – minden egyes fenntartható alternatíva közelebb visz ennek a megvalósításához.”

Újrahasznosított erősítőanyagok: fenntarthatóbb acél és poliészter szálak a biztonságosabb abroncsokért

Az acél és a poliészter az abroncsok teljesítménye és biztonsága szempontjából kiemelten fontos. Az acél több abroncskomponensben is megtalálható: például a haszonjárművek és speciális gumiabroncsok vázát nagy szilárdságú acélhuzalok erősítik, amelyek kiváló tartósságot, nagy teherbírást és újrafutózhatóságot biztosítanak. Az acélból készült erősítő huzalok a peremmagban is megtalálhatók, és gondoskodnak a gumiabroncs stabil illeszkedéséről a keréktárcsán. Az acélhuzalok az övrétegben is fontos szerepet játszanak: fokozzák a defekttel szembeni ellenállást, javítják a futófelület stabilitását és a vezetési kényelmet, miközben csökkentik a zajszintet és növelik az üzemanyag-hatékonyságot – legyen szó hagyományos vagy elektromos járművekről. A Continental fokozatosan növeli az újrahasznosított acél arányát, miközben változatlanul garantálja a biztonságot és teljesítményt.

A vállalat a textilalapú poliészter esetében is kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra. Az újrahasznosított PET-palackokból készült poliészterfonalat a személyautó-abroncsok vázának megerősítésére és a gumiperem stabilitásának javítására használják. Egyetlen abroncs akár 15 PET-palack újrahasznosításával is készülhet. A poliészter szálakból rendkívül tartós textilszálat készítenek, amely nagy nyomás és hőmérséklet mellett is megtartja formáját.

A Continental és az OTIZ textilipari vállalat együttműködésében fejlesztett ContiRe.Tex technológia révén a PET-palackokat nagy teljesítményű poliészter fonallá alakítják, amelyet a gumiabroncsok vázának erősítésére használnak. Az SGS, a világ egyik vezető minősítő szervezete által tanúsított eljárás mintegy 28 százalékkal csökkenti a CO₂-kibocsátást a hagyományos, fosszilis alapú PET-szövetekhez képest. A technológia már elérhető a Continental UltraContact NXT személyautó-abroncsokban. A vállalat a PET-palackokat kizárólag olyan régiókból szerzi be, ahol nem működik zárt körforgású újrahasznosítási rendszer, így biztosítva, hogy az anyagok valóban új életet kapjanak.

COKOON: környezetbarát tapadástechnológia

„A fenntarthatóság nemcsak arról szól, hogy milyen anyagokat választunk, hanem arról is, hogy mit hagyunk el”

– emelte ki Haufe. A Continental és a Kordsa – a textilerősítő anyagok globális beszállítója – közösen dolgozta ki a COKOON nevű, környezetbarát tapadási technológiát, amely lehetővé teszi a textil és a gumianyag tapadását rezorcin és formaldehid használata nélkül.

A Continental és a Kordsa minden abroncsgyártó és beszállító számára díjmentesen, nyílt forráskódú megoldásként tette elérhetővé a COKOON technológiát, hogy elősegítse a fenntarthatóságot az iparág egészében. Az érdeklődő vállalatok mintaanyagot is igényelhetnek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

2040-re éves szinten akár 250 milliárd eurót is megtakaríthatna Európa, ha felgyorsítaná az elektromos áram használatára történő átállást, vagyis az elektrifikációt – derül ki a Schneider Electric új elemzéséből.

Az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége jelenleg közel kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államokban és háromszor annyi, mint Kínában.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos lenne az elektromos áram használatára történő minél gyorsabb átállás Európa jövője szempontjából. Jelenleg Európában az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje) mindössze 21 százalék, és ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott. Kínában ezzel szemben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőtt az elektrifikáció szintje és jelenleg 26-28 százalék körül van, az elektromos áram használatára való gyors átállás a következő években is folytatódik a távol-keleti országban.

Ugyanakkor az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége 0,27 euró/kWh, míg az Egyesült Államokban 0,15 euró/kWh, Kínában pedig csupán 0,08 euró/kWh. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok mindennapi tevékenységeinek ára háromszor magasabb, mint Kínában.

A „Europe energy security and competitiveness – supercharging electrification” című jelentésből kiderül, hogy Európa 2040-re évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg az elektromos áram használatára történő átállás felgyorsításával. A tripla energia kihívás, azaz a megfizethetőség, a biztonság és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtése továbbra is fennáll, mivel a fosszilis energiahordozók importjától való nagyfokú függőség miatt a költségek magasak, és a fenntarthatósági célok elérése távolinak tűnik. Ugyanakkor az EU-ban a kibocsátás 1990 óta 37 százalékkal csökkent.

Ezt az összetett kihívást az elektromos áram használatára való átállással lehetne kezelni. A kutatás azonban rámutat arra is, hogy az elektrifikáció előrehaladása Európában országonként jelentősen eltér, ami az infrastruktúrában, a politikai helyzetben, a piac érettségében és a fogyasztói magatartásban mutatkozó különbségeknek tudható be. Egyes államok, például a skandináv országok, jelentős előrelépéseket tettek olyan ágazatokban, mint a közlekedés és az építőipar, míg mások csak most kezdik fokozni erőfeszítéseiket. A dél-európai országok inkább az épületek elektrifikációjában értek el magasabb szintet, míg Nyugat- és Közép-Európában az ipari tevékenység elektromos áramra történő átállítását és a prosumer kezdeményezéseket ösztönző beruházásokban tapasztalható növekedés. Ahhoz, hogy Európa nemzetközi szinten versenyképes maradjon, a kontinensnek fel kell gyorsítania az elektrifikációt – állapítja meg a tanulmány.

Az elemzés több, kulcsfontosságú politikai intézkedést is megjelöl, amelyeket meg kell hozni. Először is, a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kell az áram és a földgáz közötti árkülönbözetet a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésével és az energiaadó reformjával, hogy ösztönözzék a tiszta energia használatát.

Ugyanilyen fontos a finanszírozás felgyorsítása is – a beruházásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, célzott ösztönzők nyújtása (különösen a kkv-k számára), valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeinek és az innovációs alapokban lévő pénzek elektrifikációs projektekre fordítása.

A jelentés kiemeli továbbá a stabil helyi piacok létrehozásának fontosságát, amely magában foglalja az új épületek és ipari folyamatok elektromos árammal való ellátásának előírását, a hőszivattyúk és elektromos járművek gyors elterjedésének támogatását, valamint a prosumer kezdeményezések ösztönzését. Az elemzés alapján a gyorsabb elektrifikáció és a prosumer kezdeményezések felfuttatása akár egymillió új munkahelyet is teremthet. A tanulmány rámutat arra is, hogy a helyi fejlődést fenntartható közbeszerzéssel, gyorsított szabványosítással és az európai innováció és gyártás támogatásának prioritásként való kezelésével kell segíteni. Így biztosítható lenne, hogy az elektrifikáció gazdasági és foglalkoztatási előnyei az egész kontinensen érvényesüljenek.

„Ez a mérföldkőnek számító kutatás az eddigi legátfogóbb elemzést nyújtja az európai elektrifikációban rejlő lehetőségekről és azok megvalósításához szükséges politikai intézkedésekről. Az elektromos áram használatára való átállás elengedhetetlen, nemcsak klímacéljaink eléréséhez, hanem a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az ipari versenyképesség előmozdításához is. Európának sürgősen el kell mozdulnia a stagnáló elektrifikációs szintről. A technológia már rendelkezésre áll, készen áll a bevezetésre. Most a politikán a sor, hogy ösztönözzön, a vállalkozásoknak pedig lépniük kell a megvalósítás felé, hogy kiaknázhassuk a gazdasági és környezeti előnyöket”

– mondta el a kutatás kapcsán Laurent Bataille, a Schneider Electric európai ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!