Gazdaság

Az MiR robotjai már a Ford spanyolországi gyárában flangálnak

A Ford spanyolországi karosszéria és sajtoló üzemében tevékenykednek osztatlan sikerrel

Henry Fordot talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen történelemóráról emlékezhetünk rá, ugyanis ő volt az, aki megálmodta azt a jövőképet, amelyben jelenleg élünk.

A Spanyolországban, Almussafes-Valenciában lévő üzemükben, Európa egyik leginnovatívabb gyárában, több népszerű modellt is előállítanak, többek közt a Kuga-t, a Mondeo-t és az S-Max-ot is.

A Ford napi 2000 járművet gyárt le 300.000 m?-es valenciai gyárában. A hatalmas létesítményben a vállalat a MiR három autonóm mobil ipari robotjával optimalizálta sikeresen belső logisztikáját.

„Büszkék vagyunk arra, hogy mienk Európa egyik leginnovatívabb gyára, és, hogy úttörők vagyunk az együttműködő robotokat használatában, melyeket az ipari anyagok mozgatására használunk. Ennek köszönhetően hatékonyabbá válik a belső logisztikánk.”

– mondja Pepe Pérez, a Ford Spain vállalati kommunikációs menedzsere.

A MiR robotok időre szállítanak, hogy ne akadjon meg a termelés

A Ford üzemében történő gyártás magas fokú automatizálással történik, melyben kulcsszerepet kapnak az ipari robotok. Azért, hogy a Ford termelése zökkenőmentesen haladhasson, rendkívül fontos az, hogy az új ipari és hegesztő anyagok időben érkezzenek meg a karosszéria és sajtoló üzem egyes robotállomásaira. Azonban a MiR robotok telepítése előtt mindez manuálisan történt, ami a Ford alkalmazottai számára egy hozzáadott érték nélküli, ismétlődő és időigényes feladatnak bizonyult. Ezért másfél évvel ezelőtt a Ford megvásárolta az első együttműködő MiR100 autonóm robotját, amelyik alkatrészeket szállít a Ford gyártóüzemébe. A mobil robot kikerüli az előre nem látható akadályokat, és képes útjának újratervezésére, vagy megállításra, amikor erre szükség van. Mindeközben pedig biztonságosan közlekedik az emberek és az egyéb járművek között a gyárterületen.

„A jelenleg használt három MiR100 robot közül az elsőnek érkezőt Túlélőnek kereszteltük, mivel egy nagyon veszélyes munkakörnyezetben dolgozik.”

– mondja Eduardo García Magraner, a karosszéria és sajtoló részleg műszaki menedzsere.

„Arra programoztuk be őket, hogy megtanulják a gyár teljes térképét, és a rájuk felszerelt érzékelőkkel együtt mindez azt jelenti, hogy a robotoknak nincs szükségük semmilyen külső segítségre ahhoz, hogy biztonságosan közlekedjenek. Amikor megkezdtük a tesztelést, a munkások úgy bámulták a mellettük éppen elhaladó robotot, mintha az egy sci-fiből jött volna ki. Mostanra már nem zavartatják magukat, tudják, hogy a robot elég okos ahhoz, hogy kikerülje őket.”

– tette hozzá.

Miután a Ford egy ideig tesztelte a robotot arra jutott, hogy

„tökéletesen működött és a csapat nagyon értékes tagjává vált. Reméljük, hogy más Ford üzemekbe is elvihetjük.”

– mondta García Magraner. A vállalat a két további robotot nem sokkal az első bemutatkozása után telepítette.

A friss ipari és hegesztési anyagok a karosszéria és sajtoló üzem robotállomásaira való szállítása létfontosságú a Ford számára ahhoz, hogy a különböző modellek gyártása fennakadások nélkül történhessen. A tesztek azt bizonyították, hogy egy mobil robot akár 40 órányi emberi munkaerőt is képes felszabadítani, így az alkalmazottak komplexebb feladatokkal foglalkozhatnak.

García folytatja a magyarázatot:

„A Ford Spain karosszéria és sajtoló üzemében az első MiR autonóm, együttműködő robottal kifejlesztett alkalmazás a gyártóberendezések által használt alkatrészek szállítása volt a raktár és a gyártósorok között. Mára elmondhatjuk, hogy a „Túlélő” túlélte ezt a barátságtalan környezetet, és a mai napig folytatja a munkadarabok szállítását a raktár és a gyártósorok között.”

A komplex környezetekben önálló tájékozódásra van szükség

Az egyik fő ok, amely a MiR mobil robotjai mellett szólt az volt, hogy ezek a robotok önálló tájékozódási rendszert használnak. Miguel Monta?a karbantartási elemző így beszél róluk:

„Nagyon fontos volt számunkra az, hogy a MiR robotok rendelkeztek azzal a fő funkcióval, hogy a navigációhoz semmiféle külső elemet (például jeladókat vagy a padlóra rögzített mágneseket, vagy szalagokat) nem vettek igénybe. Szóval egyszerűen betöltöttük a tesztterület térképét és a robot már meg is kezdte a munkát. Ennyiből állt az egész. Egy olyan komplex környezetben, mint amilyen a mienk, ez rendkívül fontos.”

A Ford alkalmazottainak szempontjából kulcsfontosságú volt a könnyű használhatóság. Erről Eduardo García Magraner így beszél:

„A robot úgy lett kialakítva, hogy bárki használhassa, még azok is, akik nem jártasak az együttműködő mobil robotok világában. A rendszer rendkívül felhasználóbarát, mivel mindegyik MiR robotnak megvan a maga saját útvonala, amelyen a gyárterületen belül közlekedik.”

Hogy jobban alkalmazkodjanak a Ford szükségleteihez, a MiR robotokat egy automata tároló rendszerrel szerelték fel, amely 17 fülkével rendelkezik, ahova különböző méretű és súlyú anyagok tehetőek. A hibák elkerülésének érdekében ezek a fülkék automatikusan nyílnak és záródnak, ami azt jelenti, hogy az üzemeltető munkatársak csak a nekik szánt anyagokhoz férnek hozzá. Helios Alvarez, a karosszéria és sajtoló üzem vezetője szerint

„a 3 MiR robot telepítésével az alkatrészek rutinszerű kiosztását egy nagyfokú szakképzést igénylő pozícióvá sikerült változtatnunk”.

A jövőben még több alkalmazással lehet optimalizálni az intralogisztikát

Ezek a MiR robotok az első együttműködő mobil robotok, amelyeket európai Ford gyárban alkalmaznak. Alvarez hozzáteszi:

„A három MiR robot ipari anyagok szállítása során nyújtott teljesítménye nagy elégedettséggel tölt el minket, és lehetővé teszi számunkra, hogy újabb robotokat telepíthessünk a karosszéria és sajtoló üzem további részlegein, sőt ennél még tovább terjeszkedve, akár a gyár másik területein is. Sikeresen demonstráltuk, hogy ezek a robotok képesek maguktól megtanulni az útvonalakat és tökéletes módon, teljes biztonsággal reagálnak a munkatársainkra, targoncákra, vagy bármilyen más, mozgó elemre.”

Related Topics:2019 Automatizálás Ford gyár henry ipar karosszéria MIR

Up Next

Örülhet a Fix24, hiszen 200 milliós befektetés csapta a markukat

Don't Miss

A Honor sem marad nagy bejelentés nélkül

Gazdaság

Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026

A globális bizonytalanság tartóssá vált, a felsővezetők mégis magabiztosan tekintenek a jövőbe – derül ki a Forvis Mazars legfrissebb, C-suite Barometer: Outlook 2026 című nemzetközi kutatásából. A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.

A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.

A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.

Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.

„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez”

– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.

A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.

A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.

Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.

A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.

A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit

Átadták a K&H STEM 2025 pályázat díjait, amellyel a pénzintézet az informatikát tanulók kiemelkedő szakmai és tudományos teljesítményét ismeri el. A kezdeményezés célja, hogy láthatóvá tegye azokat a fiatal IT-tehetségeket, akik innovatív gondolkodásukkal és magas színvonalú pályamunkáikkal formálják a jövő technológiai megoldásait.

Magyarország legjobb digitális bankjaként a K&H kiemelt feladatának tekinti, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal tehetségeknek a fejlődésre és a megszerzett tudása továbbadásával támogassa szakmai kibontakozásukat.

A K&H STEM pályázatra felsőoktatásban tanuló informatikushallgatók jelentkezhettek, akik dolgozat formájában mutatták be megoldási javaslataikat aktuális IT-kihívásokra. A pályázat témakörei között szerepelt többek között az alkalmazásoptimalizáció, AI, big data, IT‑biztonság, valamint a felhőalapú megoldások. A beadott pályamunkák jól tükrözték, mennyire sokrétűen közelítik meg a fiatal szakemberek az informatika jelenlegi és jövőbeli kérdéseit. A pályázók foglalkoztak az AI‑alapú orvosi diagnosztikától és a tőkepiaci szimulációktól kezdve a homomorf titkosításon át egészen a szenzortechnológiák gyakorlati alkalmazásáig.

A STEM-területek – vagyis a természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és a matematika – napjainkban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság és a társadalom fejlődésében. A K&H számára stratégiai jelentőségű a tudásalapú fejlődés támogatása, ezért a pályázattal elsősorban a szakmai kiválóságot, az önálló gondolkodást és az innovatív megközelítéseket kívánja elismerni.

„A K&H elkötelezett a technológiai fejlődés és az innováció iránt. Ugyanakkor legalább ilyen fontos számunkra, hogy olyan munkahelyként és szakmai közösségként legyünk jelen, amely valódi fejlődési lehetőséget kínál, és hosszútávon is támogatja a tehetségek kibontakozását. A STEM pályázattal azokra a fiatal szakemberekre szeretnénk ráirányítani a figyelmet, akik újszerű gondolkodásukkal és magas színvonalú munkájukkal inspirációt jelentenek a saját generációjuk és a szakmai közösség számára is. Az, hogy sorozatban harmadszor nyertük el a ‘Magyarország legjobb digitális bankja’ díjat a Global Banking and Finance Review-tól egyszerre örömteli visszaigazolás és komoly felelősség. Hiszünk abban, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot kötelességünk továbbadni, és aktívan felkarolni azokat az ambíciózus fiatalokat, akik a jövő digitális megoldásait formálják. Hiszünk abban, hogy a jövő technológiai megoldásai ezekből az egyetemi műhelyekből indulnak”

– hangsúlyozta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

A díjazottak a helyezésüknek megfelelően pénzjutalomban részesültek: az első helyezett 400 ezer forintot, a második helyezett 300 ezer forintot, a harmadik helyezett 200 ezer forintot, míg a szakmai különdíjas pályázó 100 ezer forint elismerést kapott.

A K&H STEM pályázat díjazottjai:

1.helyezett:
Kovács Nóra Anna – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Mérnökinformatikus BSc
Dolgozat címe: Láthatóvá tenni a láthatatlant: Mesterséges intelligencia és photon-counting CT az érfal-gyulladás korai diagnosztikájában

2.helyezett:
Somlai Dóra – Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatikai Intézet, Üzleti adattudomány BSc
Dolgozat címe: Reflexív ügynökalapú szimuláció a magyar tőkepiacon

3.helyezett:
Nagy Katinka Lilla – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus BSc
Dolgozatának címe: Homomorf titkosítás alkalmazása egészségügyi adatfeldolgozásban

Szakmai különdíj:
Simon Márton – Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar
Dolgozat címe: Nagy hatótávolságú talajnedvesség-szenzor (Cropnaut)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen

A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.

„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni”

– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.

A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk

A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.

„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett”

– hangsúlyozza.

A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás

A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.

„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban”

– mutat rá Mihályi Magdolna.

A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést

A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt. A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.

„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.

A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány

A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.

„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat”

– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.

Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen

A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.

„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer”

– összegez a Jobtain szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!