Gazdaság

70 000 euró értékű díjat osztottak ki az EIT Jumpstarter start-up-versenyén

Az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok legjobb innovációiért kaptak díjat a legjobbak

A Digital Freedom fesztivál kísérőrendezvényeként rendezték meg Rigában az EIT (Európai Technológiai Intézet) Jumpstarter nevű, korai fázisban lévő start-upok számára kiírt versenyének döntőjét, ahol összesen tíz országból 18 csapat mutatta be innovatív megoldásait az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok területén.

Az egészségügyi kategória első díját a portugál iLoF csapata nyerte el egy olyan hordozható eszköz kifejlesztésével, amely a mesterséges intelligencia és fotonika segítségével teheti hatékonyabbá a klinikai tesztelés folyamatát az Alzheimer-kór gyógyításában. Az élelmiszertudomány kategóriában a 2BNanoFood biológiailag lebomló megoldása lett a győztes, míg a nyersanyagok területén az UP Catalyst csapata nyert a szintetikus grafén előállításának innovatív megoldásával.

Az EIT Jumpstarter versenyt Európa legrangosabb start-up versenyei között tartják számon; 2019-ben a legjobb európai tréningkezdeményezésnek járó Best European Association Training Initiative elismeréssel is díjazták. A programot három, az Európai Technológiai Intézet által életre hívott együttműködő szervezet fejlesztette ki: az EIT Health, az EIT RawMaterials és az EIT Food. Mindhárom intézményt az Európai Unió támogatja: Programjuk célja, hogy az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok értékláncára pozitív hatással bíró projekteket kutassanak fel és fejlesszék tovább a diákok, orvosok, technológiai szakértők, valamint kutatók és klinikai szakemberek innovatív ötleteit.

Az EIT harmadszor rendezte meg a Jumpstarter programját. Idén 13 európai országból 90 csapatot választottak ki, amelyek tagjai részt vehettek a tavasszal megrendezett hat, üzleti tervezésre fókuszáló bootcamp tréningen, majd ősszel további üzleti készséget fejlesztő és mentorprogramon. A képzések során szakértő zsűri előtt prezentálták ötleteiket, majd kiválasztották közülük azt a hat csapatot, amely továbbjutott a rigai döntőbe, és esélye nyílt a 70 000 euró összdíjazású megmérettetésen is részt venni.

“Az EIT Jumpstarter egy egyedülálló páneurópai program, amely a legígéretesebb innovatív ötletekkel rendelkező tehetségeket tárja fel, és átfogó mentori és üzleti készségfejlesztő képzési támogatást nyújt számukra. Felmérésünk szerint a programban résztvevők 70%-ának nem volt korábbi üzleti tapasztalata. Intenzív képzéseket tartottunk nekik, amelyeket a legjobb, több iparágat is jól ismerő mentorok vezettek. Ennek eredményeként készen állnak saját vállalkozásuk elindítására. A kapott finanszírozás pedig hab a tortán”

– mondja Marosvölgyi Dóra, az EIT Jumpstarter program menedzsere.

Az egészségügyi kategória döntős csapatai közül három Olaszországból, kettő Litvániából és egy Portugáliából érkezett. Élelmiszer kategóriában két csapat Hollandiából, egy Spanyolországból, egy Romániából, egy Portugáliából és egy Litvániából. A nyersanyagtudományok kategóriájában a döntőben két csapat szerepelt Észtországból, egy Németországból, egy Olaszországból, egy Dániából, egy pedig Finnországból. A kiélezett versenyben a legsikeresebb magyar projekt a második kiválasztási kör után a budapesti üzleti tervezési tréningre bejutó Bistroom nevű csapat volt, akik a kisebb éttermek reggeliztető szolgáltatásainak megreformálására dolgoztak ki megoldást. Szolgáltatásuk segítségével a szobafoglalás után a vendégek könnyebben tudnának tájékozódni a szállás közelében található reggelizési, étkezési lehetőségekről.

A három kategóriában összesen kilenc dobogós csapatot választottak ki. Az egyes kategóriák három első helyezést érdemlő projektje 10 000, a második 7000, a harmadik 5000 eurót nyert, ezenkívül minden kategóriában 5000 eurós különdíjakat is odaítéltek. A legjobb multidiszciplináris üzleti ötletért a Baltic Freya csapata vehetett át különdíjat, a Közönségdíjat az Odd.Bot szerezte meg, továbbá a legjobb RIS régióból, azaz kevésbé fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező régióból induló vállalkozásnak járó 5000 eurós elismerést pedig a ZeroSbatti kapta.

Az egészségügyi kategória második díját a litván Ligence kapta egy olyan megoldásért, amely mélytanulás segítségével automatizálja a szív ultrahangvizsgálatát, ami rövidebb eljárást és nagyobb betegbefogadási arányt eredményez. A harmadik helyen az olasz iBioTHEx team végzett, amely új gyógyszer fejlesztésén dolgozik cachexia – rákbetegség okozta kóros soványság – ellen.

Az élelmiszertudomány kategória győztese a portugál 2BNanoFood, amely az élelmiszerek minőségének megőrzése és a biztonsági előírások betartása mellett bioalapú és biológiailag lebomló anyagokkal helyettesíti az élelmiszerekben lévő szintetikus anyagokat. A 2. helyet a holland RapidPricer B.V. nyerte el, amelynek megoldása a kiskereskedőket segíti a haszonkulcsok növelésében és a hulladék csökkentésében az árak és promóciók valós idejű automatizálásával. A FiberBio végzett a harmadik helyen, amelynek rostban gazdag termékei az eddig a gyümölcslé és az olaj előállítása során kidobásra szánt gyümölcs-, zöldség- és vetőmag-pogácsa újrahasznosításával készülnek.

A nyersanyagok kategóriájában az 1. helyezett észt UP Catalyst új, olcsó és fenntartható technológiával nyert szintetikus grafitot, grafént és különféle katalizátorokat másodlagos nyersanyagokból. Ebben a kategóriában a 2. helyet a finn Nordic Carbon nyerte el, egy olyan technológia kifejlesztésével, amely nagy porozitása miatt magas hozzáadott értékű szén anyag előállítását teszi lehetővé üzemanyagcellás reakcióra képes szuperkondenzátorok és az akkumulátorok elektródjai számára is. A harmadik helyet az észt MiningSandboxAR érdemelte ki, amely bányászati társaságok támogatását tűzte ki célul annak érdekében, hogy a bányatervezésre fordított időt 20%-kal csökkenteni tudják és könnyebben meg tudják nyerni a környékbeli lakosokat és hatóságokat a bányanyitás támogatására úgy, hogy a végeredményt vizualizálva teszik vonzóvá a projektet.

A döntősök teljes listája itt található:

Related Topics:eit eredmény esemény jumpstarter nyeremény startup verseny

Up Next

eMAG Black Friday 2019: 1,8 milliárd forintos forgalom az első két órában

Don't Miss

Nőket hív programozni nyitási ösztöndíjával a Wild Code School

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!