Gazdaság

70 000 euró értékű díjat osztottak ki az EIT Jumpstarter start-up-versenyén

Az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok legjobb innovációiért kaptak díjat a legjobbak

A Digital Freedom fesztivál kísérőrendezvényeként rendezték meg Rigában az EIT (Európai Technológiai Intézet) Jumpstarter nevű, korai fázisban lévő start-upok számára kiírt versenyének döntőjét, ahol összesen tíz országból 18 csapat mutatta be innovatív megoldásait az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok területén.

Az egészségügyi kategória első díját a portugál iLoF csapata nyerte el egy olyan hordozható eszköz kifejlesztésével, amely a mesterséges intelligencia és fotonika segítségével teheti hatékonyabbá a klinikai tesztelés folyamatát az Alzheimer-kór gyógyításában. Az élelmiszertudomány kategóriában a 2BNanoFood biológiailag lebomló megoldása lett a győztes, míg a nyersanyagok területén az UP Catalyst csapata nyert a szintetikus grafén előállításának innovatív megoldásával.

Az EIT Jumpstarter versenyt Európa legrangosabb start-up versenyei között tartják számon; 2019-ben a legjobb európai tréningkezdeményezésnek járó Best European Association Training Initiative elismeréssel is díjazták. A programot három, az Európai Technológiai Intézet által életre hívott együttműködő szervezet fejlesztette ki: az EIT Health, az EIT RawMaterials és az EIT Food. Mindhárom intézményt az Európai Unió támogatja: Programjuk célja, hogy az egészségügy, az élelmiszer- és a nyersanyagtudományok értékláncára pozitív hatással bíró projekteket kutassanak fel és fejlesszék tovább a diákok, orvosok, technológiai szakértők, valamint kutatók és klinikai szakemberek innovatív ötleteit.

Az EIT harmadszor rendezte meg a Jumpstarter programját. Idén 13 európai országból 90 csapatot választottak ki, amelyek tagjai részt vehettek a tavasszal megrendezett hat, üzleti tervezésre fókuszáló bootcamp tréningen, majd ősszel további üzleti készséget fejlesztő és mentorprogramon. A képzések során szakértő zsűri előtt prezentálták ötleteiket, majd kiválasztották közülük azt a hat csapatot, amely továbbjutott a rigai döntőbe, és esélye nyílt a 70 000 euró összdíjazású megmérettetésen is részt venni.

“Az EIT Jumpstarter egy egyedülálló páneurópai program, amely a legígéretesebb innovatív ötletekkel rendelkező tehetségeket tárja fel, és átfogó mentori és üzleti készségfejlesztő képzési támogatást nyújt számukra. Felmérésünk szerint a programban résztvevők 70%-ának nem volt korábbi üzleti tapasztalata. Intenzív képzéseket tartottunk nekik, amelyeket a legjobb, több iparágat is jól ismerő mentorok vezettek. Ennek eredményeként készen állnak saját vállalkozásuk elindítására. A kapott finanszírozás pedig hab a tortán”

– mondja Marosvölgyi Dóra, az EIT Jumpstarter program menedzsere.

Az egészségügyi kategória döntős csapatai közül három Olaszországból, kettő Litvániából és egy Portugáliából érkezett. Élelmiszer kategóriában két csapat Hollandiából, egy Spanyolországból, egy Romániából, egy Portugáliából és egy Litvániából. A nyersanyagtudományok kategóriájában a döntőben két csapat szerepelt Észtországból, egy Németországból, egy Olaszországból, egy Dániából, egy pedig Finnországból. A kiélezett versenyben a legsikeresebb magyar projekt a második kiválasztási kör után a budapesti üzleti tervezési tréningre bejutó Bistroom nevű csapat volt, akik a kisebb éttermek reggeliztető szolgáltatásainak megreformálására dolgoztak ki megoldást. Szolgáltatásuk segítségével a szobafoglalás után a vendégek könnyebben tudnának tájékozódni a szállás közelében található reggelizési, étkezési lehetőségekről.

A három kategóriában összesen kilenc dobogós csapatot választottak ki. Az egyes kategóriák három első helyezést érdemlő projektje 10 000, a második 7000, a harmadik 5000 eurót nyert, ezenkívül minden kategóriában 5000 eurós különdíjakat is odaítéltek. A legjobb multidiszciplináris üzleti ötletért a Baltic Freya csapata vehetett át különdíjat, a Közönségdíjat az Odd.Bot szerezte meg, továbbá a legjobb RIS régióból, azaz kevésbé fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező régióból induló vállalkozásnak járó 5000 eurós elismerést pedig a ZeroSbatti kapta.

Az egészségügyi kategória második díját a litván Ligence kapta egy olyan megoldásért, amely mélytanulás segítségével automatizálja a szív ultrahangvizsgálatát, ami rövidebb eljárást és nagyobb betegbefogadási arányt eredményez. A harmadik helyen az olasz iBioTHEx team végzett, amely új gyógyszer fejlesztésén dolgozik cachexia – rákbetegség okozta kóros soványság – ellen.

Az élelmiszertudomány kategória győztese a portugál 2BNanoFood, amely az élelmiszerek minőségének megőrzése és a biztonsági előírások betartása mellett bioalapú és biológiailag lebomló anyagokkal helyettesíti az élelmiszerekben lévő szintetikus anyagokat. A 2. helyet a holland RapidPricer B.V. nyerte el, amelynek megoldása a kiskereskedőket segíti a haszonkulcsok növelésében és a hulladék csökkentésében az árak és promóciók valós idejű automatizálásával. A FiberBio végzett a harmadik helyen, amelynek rostban gazdag termékei az eddig a gyümölcslé és az olaj előállítása során kidobásra szánt gyümölcs-, zöldség- és vetőmag-pogácsa újrahasznosításával készülnek.

A nyersanyagok kategóriájában az 1. helyezett észt UP Catalyst új, olcsó és fenntartható technológiával nyert szintetikus grafitot, grafént és különféle katalizátorokat másodlagos nyersanyagokból. Ebben a kategóriában a 2. helyet a finn Nordic Carbon nyerte el, egy olyan technológia kifejlesztésével, amely nagy porozitása miatt magas hozzáadott értékű szén anyag előállítását teszi lehetővé üzemanyagcellás reakcióra képes szuperkondenzátorok és az akkumulátorok elektródjai számára is. A harmadik helyet az észt MiningSandboxAR érdemelte ki, amely bányászati társaságok támogatását tűzte ki célul annak érdekében, hogy a bányatervezésre fordított időt 20%-kal csökkenteni tudják és könnyebben meg tudják nyerni a környékbeli lakosokat és hatóságokat a bányanyitás támogatására úgy, hogy a végeredményt vizualizálva teszik vonzóvá a projektet.

A döntősök teljes listája itt található:

Related Topics:eit eredmény esemény jumpstarter nyeremény startup verseny

Up Next

eMAG Black Friday 2019: 1,8 milliárd forintos forgalom az első két órában

Don't Miss

Nőket hív programozni nyitási ösztöndíjával a Wild Code School

Gazdaság

Nagyon megdrágultak a céges bankszámlák költségei

A BiztosDöntés.hu becslése alapján csak az elmúlt két évben összesen akár 70 százalékkal is növekedhettek a kis- és mikrovállalkozások bankszámla költségei, a magas infláció és a pénzügyi tranzakciós illeték emelkedése következtében.

A szakportál kiszámolta, hogy mennyivel drágultak az utalások a tranzakciós illeték legutóbbi áthárítása óta.

Nagyon megdrágultak az átutalások díjai

A vállalkozások – a lakossággal ellentétben – nem kapnak díjkedvezményt az átutalások első 50 000 forintjára, nincs ingyenes készpénzfelvétel, QR-kódos fizetés vagy fizetési kérelem sem. Ebben a szektorban nem szokás korlátlan díjmentes átutalási lehetőséget adni a bankok részéről, így a vállalkozások csillapítás nélkül a nyakukba kapják a piaci költségnövekedési hatásokat.

Ezt pedig beépítik a viszonteladói vagy végfelhasználói áraikba, így a céges banki díjemeléseket is végső soron a lakosság fizeti meg.

Mennyibe kerül most néhány millió forint átutalása?

A BiztosDöntés.hu piaci gyűjtést végzett 2024 decemberében, amelyben arra volt kíváncsi, hogy jelenleg mennyibe kerül néhány millió forint átutalása több részletben, a számlavezetés havidíjával és a legolcsóbb céges bankkártya éves díjának egyhavi átlagával együtt egy meglévő KKV esetében. Az elemzés alapját az adta, hogy az idén augusztus 1-től érvényes pénzügyi tranzakciós illetékemelést mára jórészt minden bank beépítette a vállalkozóknak kínált bankszámlái díjazásába.

1 millió forint átutalása 10 darab, egyenként 100 000 forintos átutalásként:

(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 3 290 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M Számlacsomag 7 320 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 7 364 Ft
UniCredit Bank- FixPont számlacsomag 7 458 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2 8 107 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 8 386 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 9 790 Ft
K&H Bank – Start extra 10 877 Ft
MagNet Bank – Mars 12 374 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 14 910 Ft

Mint látszik, a legolcsóbb és legdrágább vállalkozói számla konstrukció között több mint négyszeres a különbség.

3 millió forint átutalása 6 darab, egyenként 500 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 494 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 15 800 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 17 078 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M számlacsomag 19 830 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2+ 19 907 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 22 000 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 24 186 Ft
K&H Bank – Start extra 25 577 Ft
MagNet Bank – Mars 27 146 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 27 910 Ft

Ennél a számításnál a különbség a legolcsóbb és a legdrágább között már több, mint tízszeres. De a legolcsóbb utáni első bankszámla is több, mint hatszor drágább összdíjazású.

5 millió forint átutalása 5 darab, egyenként 1 000 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 295 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 24 659 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 28 058 Ft
Gránit Bank- Alapszámla 2+ 31 407 Ft
Erste Bank – Vállalkozói M Számlacsomag 32 690 Ft
OTP Bank – Kisvállalkozói E-számlacsomag 33 750 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 3 38 613 Ft
K&H Bank – Start extra 41 777 Ft
MagNet Bank – Jupiter 42 672 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 43 150 Ft

Mint látszik, itt a legolcsóbb és a legdrágább közötti különbség már közel hússzoros a BiztosDöntés.hu vállalkozói bankszámla kalkulátora szerint. Azonban a legolcsóbb és a következő legolcsóbb konstrukció között is több, mint tízszeres a különbség a banki összköltségben.

A táblázatokban az élen végző BinX Zrt. az első magyar alapítású és tulajdonú neobank, melyet az MNB felügyel. A BinX-et a Számlázz.hu alapító hozták létre, így Számlázz.hu-s integrációkat (egyszerűsített számlanyitási folyamat, autokassza és számlakifizetés) is kínál. A BinX teljes értékű pénzforgalmi számlavezetést végez, a számlanyitást a bankokhoz hasonlóan automatikusan jelentik a NAV és a cégnyilvántartás felé.

Jelenleg az egyetlen olyan pénzforgalmi számlát, melyet pár perc alatt szelfivel meg lehet nyitni, a BinX kínálja Magyarországon.

A számlához prémium bankkártya kapcsolódik alapáron, de a Számlázz.hu #profi díjcsomagjára előfizetők számára a BinX-Számlázz.hu co-branded kártya éves díja ingyenes. A BinX az ügyfelei általa kezelt pénzét mindenkor az MNB-nél, vagy alacsony kockázatú értékpapírokban (pl. magyar állampapírban) tartja.

Az áfakörön kívüli vállalkozások lakossági bankszámlát is használhatnak

Az áfa hatálya alá nem tartozó, illetve jelenleg a KATA adózási formát alkalmazó egyéni vállalkozások a drága pénzforgalmi bankszámla helyett a sokkal kedvezőbb díjú lakossági bankszámlával is bankolhatnak. Ezek a számlák azonban nem csak olcsóbbak, de olyan készpénzfelvételi és átutalási kedvezményeket is biztosítanak, amelyek vállalkozói számlákon egyáltalán nem érhetők el.

Gergely Péter ezért azt tanácsolja ezeknek az egyéni vállalkozóknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és válasszanak vállalkozásuk pénzügyeinek lebonyolítására egy kedvező bankszámlát a hagyományosan drága céges bankszámla helyett, amellyel jelentős bankköltséget spórolhatnak meg.

Akik már most is lakossági bankszámlát használnak, azok számára a következő pár hónapban emelkednek a díjak a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása miatt, amihez kisvártatva hozzájön még a bank szokásos évi egyszeri inflációs díjemelése is.

Számukra érdemes lehet még az év végén vagy a következő év elején áttekinteni a banki ajánlatokat, és a megemelkedett bankköltségek elfogadása helyett kedvezőbb számlacsomagot választaniuk az új évre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A körforgásos gazdaságra fókuszál az SZTNH új, kkv-kat támogató kiadványa

Az ipari termeléshez, hulladékkezeléshez köthető környezeti problémák bolygónk egyik legnagyobb kihívása: Európában évi 2,2 milliárd tonna hulladékot termelünk, a legfrissebb Circularity Gap Report szerint azonban a globális gazdaság csak 7,2 %-ban tekinthető körforgásosnak.

A változás szükségességét egyre több piaci szereplő ismeri fel, a Boston Consulting Group felmérése szerint globálisan a vállalatok 65 %-nál a klímaváltozással szembeni küzdelem és a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) aktívan tesz azért, hogy a hazai vállalkozások IP (szellemi tulajdon) tudatosak legyenek ezen a téren is, ezért pozitív példákat, és a témában leginkább releváns oltalmi formákat ismertető kiadvánnyal, valamint edukatív kampánnyal segíti a fenntartható működésre törekvő kkv-kat.

A körforgásos gazdaság az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználását jelenti: a termékek életciklusa alatt a lehető legtöbbször hasznosítják azokat, így csökkentve a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást. A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet.

Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű KKV-knak: https://ipmindenkinek.hu/images/KORFORGASOS/IP_Hosok_a_korforgasos_gazdasag_elomozditasaban_2024.08_compressed.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökkent a garázsok túlárazottsága, de így is magas az átlagár

A lakáspiaccal ellentétben a fedett gépkocsitárolók országos átlagára éves szinten csökkenő tendenciát mutat, ám óriási különbségek alakultak ki az egyes települések között: a rekorder Kecskemét, ahol az Otthon Centrum hálózata révén értékesített garázsok átlagára majdnem eléri a tízmillió forintot, ami jócskán felülmúlja a fővárosi árszintet is.

A garázsok idei országos átlagára az előző éves átlagértéknél 6,8 százalékkal alacsonyabb, így a vevők átlagosan 6,8 millió forintot fizettek egy fedett parkolóért 2024-ben. Az árcsökkenés magyarázata azonban nem a lanyhuló kereslettel, hanem sokkal inkább az árkorrekcióval magyarázható.

A főváros esetében a budai kerületekben, illetve a belvárosban 6-7 millió forint közötti sávban mozog az átlagár. A XIII. kerületben 6,7, a IX. kerületben 6,15 millió forint egy garázs átlagára. A külső pesti kerületekben már előfordulnak 6 millió forint alatti fedett gépkocsibeállók, de ezekben a városrészekben a kereslet is jelentősen alacsonyabb.

„A budapesti kerületek árai tovább konvergáltak egymáshoz és a korábbi években tapasztalt, nagy különbség már nincs jelen a városrészek között, ugyanakkor a nagyobb méretű garázsokért több millió forinttal többet is elkérnek, csak úgy, mint azokért, ahol a tároló is benne van az árban”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum összesítését. Az elemzési vezető arra is kitért, hogy az elhelyezkedésen kívül a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező: egy nagyobb méretű, önálló garázsért mindig átlag feletti árat kérnek. Ugyanakkor a keresletet nagyban befolyásolja, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség.

A garázsok ára főváros-szerte az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent az utóbbi fél évben. A III. kerületben például 2,7 százalékkal, a IX. kerületben 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.

A szakember azt is elmondta, hogy a vidéki megyei jogú városokban a garázsok iránti kereslet valamivel mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A csökkenő kereslet hatása mégsem tükröződik sok településen az árakban, ugyanis a garázsok alapterülete rendszerint több négyzetméterrel nagyobb a fővárosi átlagnál. Másfelől több az egyedi garázs és kevesebb a több tucat autó tárolására alkalmas teremgarázs. Ezzel magyarázható, hogy az országos árrekorder Kecskemét, ahol 9,9 millió forint az átlagár, míg Debrecenben 8 millió forint azátlagérték. A kisebb városokat ennél mérsékeltebb árak jellemzik, Várpalotán például 4,1 millió forint az átlag. Az ár számottevően a vidéki városok többségében nem változott idén, és 5 százalékon belüli ingadozás az irányadó.

Ugyanakkor a garázsok árazásában akár egy településen belül is jelentős eltérések adódhatnak – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. Az árat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy fedett tárolót, mélygarázs beállóhelyet vagy különálló garázst kíván vásárolni a vevő. Jellemzően az utóbbi tartozik az átlagár feletti kategóriába, míg a fedett autóbeállók akár harmadával is olcsóbbak lehetnek. Továbbá a garázs állapota és az, hogy új vagy használt, szintén árbefolyásoló tényező.

Az új építésű projektekhez kapcsolt parkolók ára pedig legújabban már a hely méretétől függően is eltérő lehet, ugyanis egyre több fejlesztő diverzifikálja teremgarázs-kínálatát azzal, hogy a kisebb autó tulajdonosainak kedvezőbb áron kínálja a csökkentett méretű helyet, míg a nagy autóval közlekedőknek extra méretű és drágább parkolóhelyet alakít ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!