Gazdaság

QLM – A félautomatizálás az új varázsszó a logisztikában

Mit tesz egy logisztikai szolgáltató, ha egy fontos megrendelője másnaptól 50%-al több árut tárolna a raktárában, és gyorsabb kiszolgálási sebességet vár el?

A helyzetét csak tetézi a munkaerőhiány, a változást pedig tovább motiválja a folyamatok során előforduló hibalehetőségek százalékos arányának javítási igénye.

Számos vállalat kivár, mielőtt belevágna egy teljesen automatizált logisztikai környezetbe történő beruházásba. Joggal, mivel ennek megvalósítási ideje, költségei sok cégnél meghaladják a lehetőségeket, és nem nyújtják a gyorsan elérhető előnyök élményét. Gyakran nincs is szükség tejes automatizációra, hiszen az innovatív cégek létező, jól bevált félautomatizált megoldásokat is alkalmaznak már a leginkább munkaerő-igényes feladatok, mint például a ki– és betárolási ciklusidők csökkentésére. A félautomatizálás rugalmassága lehetőséget teremt, hogy megfelelően reagáljunk az esetlegesen megnövekvő megrendelői igények kielégítésére. A rendszer megtérülése is gyors: hozzávetőlegesen 2 év, ezért döntenek egyre többen mellette.

Globális kihívás

A dilemma nem csak hazánkat érinti. A McKinsey Global Institute szerint a szállítás-raktározás a harmadik legautomatizálhatóbb szektor a világon. Eközben a logisztikai szakemberek többsége a világban mindenhol óvatos, és nehezen szánják magukat nagyobb automatizációs fejlesztésekre. Vajon mi áll ellentmondás hátterében?

Miközben a kiskereskedelemben, az autóiparban és a gyógyszeriparban 6-10% közötti növekedést terveznek, a logisztikában tervezett befektetések szintje épp a fele az említett növekedési igény kielégítéséhez szükséges mértéknek. A visszafogottság oka egyrészt a logisztikai szolgáltatók közötti verseny intenzitásában, és az ebből fakadó nyomott árakban rejlik. A nagyvállalatok és e-commerce megacégek gyorsan képesek szolgáltatót váltani, ezért mindenki óvatos a beruházásokkal. Másrészt egyre több nagy e-commerce cég a saját kezébe veszi a logisztikai rendszerét, így érzik biztonságban a szezonális ingadozások (karácsonykor a havi forgalom nyolcszorosát is elérő ugrások) kezelését. Az Amazon logisztikai operációja például önmagában ma már a világ ötödik legnagyobb logisztikai szolgáltatója lenne. De azok a cégek is csak vonakodva fektetnek automatizációba, ahol elvileg minden feltétel adott, és ez racionális döntésnek tűnne, mert a megtérülési idő magas, a piac gyorsan változik, és az adott pénzforrást a vállalati prioritás rendszer alapján biztonságosabb helyre is lehet fektetni.

Félautomata megoldások: emberek vezérlik, de maga a technológia hatékonyságnövelő

Egy félautomata rendszer később akár átalakítható, tovább fejleszthető teljesen automata megoldássá. Pári Róbert, a QLM ügyvezető igazgatója szerint a félautomata rendszerek azért is előnyösek, mert utólag is beépíthetőek egy meglévő keskenyfolyosós raktárrendszerbe, amivel biztosítani lehet az egyensúlyt az emberi és a szoftveres vezérlés között. A fejlesztés alapfeltétele a raktár működését biztosító raktárirányítási szoftver, amely irányított ki- és betárolást valósít meg. Ez a megoldás alacsonyabb beruházási költséggel jár, könnyebben kivitelezhető és bevezethető, rugalmasabb, alacsonyabb kockázattal jár, és gyorsabb a megtérülése, mint a teljesen automatizált rendszereké.

Kedvező beruházási lépték, gyors betanulás és bevezetés

A K & V project managere, Varga Viktor alaposan tanulmányozta a lehetséges megoldásokat, és végül a logisztikai szolgáltató a félautomatizálás mellett döntött, amellyel rövid idő alatt igen jelentős hatékonyság javulást értek el, de a beruházási döntéshez mégsem kellett túl “nagy levegőt” venniük, mert az a megfizethető tartományban mozgott. A kezelők egy rövid betanulást követően teljes kapacitással tudták hiba nélkül, kényelmesen elvégezni a tárolási feladatokat, amellyel most óránként 51 raklapot mozgatnak meg a korábbi 42-vel szemben. A rendszer meghatározza a leggyorsabb utat a tárhely eléréséhez, és oda irányítja a gépet tévedés nélkül. A CROWN APS félautomata rendszer 18%-kal növeli a tárolási kapacitás hatékonyságot, ezáltal időt takarít meg, és csökkenti a működési költségeket. A QLM Waprom raktárirányítási szoftvere és a Crown APS bevezetése az adott üzleti célok elérése érdekében optimális mértékű befektetést igényelt.

A K & V projekt managerét is meglepte az előre lépés mértéke rugalmasságban, folyamat optimalizálásban és hatékony folyamat irányításban. Varga Viktor szerint az sem mindegy, hogy egy ilyen rendszer bevezetése mögött mekkora üzemeltetési tapasztalat áll. Cégénél az alkatrész szintű javíthatóság is 10%-kal alacsonyabb üzemeltetési költséget eredményezett. A projekt manager ezt egy példával érzékelteti:

„amikor a hidraulika motorja megállt, egy szenzor csapágy cseréjével sikerült javítani azt, amelynek költsége összesen 300 euró volt egy 4000 eurós új motor árával szemben”

– idéz fel egy megtörtént esetet.

Ne essünk a technológia bűvkörébe

A szalagpályás anyagáramoltató rendszerek, a vezető nélküli targoncák, az RFID, az IRID-RTLS, az intralogisztikában hasznosítható drón rendszerek, a kiterjesztett valóság már a logisztikában is a hétköznapok részei. De ezek gyakran csak a logisztikai folyamatok egy-egy elemét érintik, és nem mindig könnyű és lehet egységes logisztikai rendszerbe illeszteni őket. Pári Róbert szerint mindez felértékeli a rendszerszintű tervezés szerepét és az ehhez értő szakemberek tudását is.

„Azok lesznek a nyerők, akik követik az innovációkat, de akiket nem kápráztat el a technológia fejlődése, hanem képesek az üzleti racionalitás talaján maradni a beruházási javaslataikkal”

– véli a QLM ügyvezetője.

Ahol különösen nagy gyorsaságra, pontosságra és folyamatos működésre van szükség, az automatizálás indokolt, de sok vállalat számára nem a teljes, hanem a részleges automatizálás a megoldás. Érdemes cégre szabott rendszert kialakítani.

Related Topics:2019 fejlődés félautomatizálás gazdaság jövő logisztika QLM

Up Next

Jubilál a továbbtanulók hatalmas rendezvénye

Don't Miss

A Telekom mobil előfizetőinek korlátlan net jár év végéig

Gazdaság

Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot

A Használtautó.hu friss piaci elemzése szerint a hazai használtautó-piac egy évtizedes átrendeződés küszöbén áll. Miközben 2025-ben kiegyensúlyozottan működött a piac, 2026 elejére három egymást erősítő trend erősödött meg: az elektromos autók tömeges megjelenése a használt kínálatban, a kínai gyártók gyors térnyerése, és a Hormuzi-szoros válságának hatása az üzemanyagárakra. A következő 2-3 évet várhatóan nem a volumenek növekedése, hanem a piac szerkezetének átalakulása fogja meghatározni.

Stabil alap, változó szerkezet

A használtautó-piac 2025-ben kiegyensúlyozott képet mutatott: közel 700 ezer tulajdonosváltás történt, ami 2,8%-os növekedést jelentett, miközben a Használtautó.hu-n mért érdeklődések* száma 4,95 millióra emelkedett (+2,7%), és a kínálat volumene gyakorlatilag változatlan maradt.

Az átlagos vételár 5,13 millió forintra nőtt (+7,4%), de ezzel párhuzamosan a kínálat minősége is javult: csökkent az átlagéletkor (12,93-ről 12,87 évre) és a futásteljesítmény is (179 300-ról 177 581 kilométerre). A piac lassan, de egyértelműen fiatalodik és magasabb értékű modellek irányába tolódik.

Az elektromos és hibrid modellek iránti érdeklődés együttesen több mint 123 ezerrel nőtt, gyakorlatilag lefedve a teljes piaci növekményt. Az elektromos modelleknél +44,5%, a hibrideknél +20,8% volt a bővülés, miközben a dízel iránti érdeklődés tovább csökkent (-2%) és a benzines modellek iránti kereslet változatlan maradt (+1,7%).

EV cunami: a céges autók megérkeznek a használt piacra

A globális trend egyre jobban érezhető a hazai piacon is. Az Egyesült Államokban 2026-ban több mint 300 ezer lízingből visszatérő elektromos autó jelenik meg a piacon ami egy év alatt 200%-os növekedést jelent. Európában a vállalati flották elektrifikációja termeli ki a 3-5 éves, alacsony futásteljesítményű ex-lease EV-ket, amelyek egyre nagyobb számban Kelet-Európa felé is áramlanak.

A Használtautó.hu adatai alapján ez a trend már Magyarországon is látható: 2026 februárjában az elektromos hirdetések száma 33,8%-kal nőtt éves alapon, az érdeklődés 20,9%-kal emelkedett.

Az elektromos és hibrid autók átlagára közben gyakorlatilag konvergált: az EV-k 10,6 millió, a hibridek 11 millió forint körül állnak – mindössze 412 ezer forint a különbség. Az alternatív hajtások ezzel árban is közvetlen versenytársai lettek egymásnak.

Kínai márkák: olcsó alternatíva helyett közvetlen versenytárs

A kínai gyártók térnyerése 2026 elején felgyorsult. A Használtautó.hu adatai szerint 8 kínai márka szerepel a legkeresettebb modellek top 20-as listáján. Az Omoda például 2024 végi piacra lépése után két hónap alatt a top 10-be került.

A kínai modellek pozicionálása egyértelműen változott: az árak 6,8 és 21,9 millió forint között szóródnak, közvetlenül versenyezve a Suzuki, Kia, Nissan és Toyota modelljeivel.

A hagyományos gyártók ennek megfelelően reagálnak: egyre gyakoribbak az importőri árakciók és kedvezményes finanszírozási kampányok, a Suzuki aktívan a céges vásárlók felé fordul, a Volkswagen Polo pedig a legolcsóbb új autóvá vált. A Toyota pozíciója továbbra is megingathatatlan, a BMW és Mercedes stabil prémium jelenléttel bír.

Az olajár-sokk közvetlen hatása a keresletre

A Hormuzi-szoros válsága új kockázati tényezőt hozott a piacra. A Brent olajár január óta mintegy 65%-ot emelkedett, a csúcson meghaladta a 112 dollárt hordónként. Magyarországon a bevezetett 595 Ft/l-es védett ár nélkül a piaci üzemanyagár 680 Ft/l felett járna.

A nemzetközi elemzések szerint elhúzódó konfliktus esetén 120–150 dolláros olajár sem kizárt, ami a kutatások alapján közvetlenül érinti az autóvásárlási döntéseket: ha a háztartások 15-20%-kal többet költenek üzemanyagra, az autóvásárlás az első kiadások közé tartozik, amit elhalasztanak. Ezzel párhuzamosan a forint gyengülése és az emelkedő szállítási költségek az importautók árát is emelik, miközben a jelenlegi 10-18%-os autóhitel-kamatok mellett a finanszírozási környezet sem javul.

“A számok azt mutatják, hogy a piac nem egyszerűen növekszik – hanem átrendeződik. Az elektromos autók árkonvergenciája, a kínai márkák gyors piacra lépése és a geopolitikai feszültségek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a következő 2-3 év alapvetően más lesz, mint az elmúlt évtized. A Használtautó.hu adatai közel 5 millió éves érdeklődéssel lefedik a teljes magyar piacot – ami nálunk látszik, az nem minta, hanem gyakorlatilag maga a piac“

– mondta Koralewsky Márk, a használtautó.hu vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kutatás: Túlterheltek és időhiányban szenvednek a magyar női vállalkozók és vezetők

Túlterheltség, folyamatos jelenlét és krónikus időhiány – röviden így jellemezhetőek a hazai nő vállalkozók, valamint vezető beosztásban dolgozó nők mindennapjai – derül ki a Számlázz.hu legújabb felméréséből.

Leginkább a 30-39 évesek érzik magukat hajszoltnak, de a többi korosztály sincs jobb helyzetben: az összes válaszadó 76%-a érzi úgy, hogy időnyomásban él. Ellenben a jövedelmével a többség nagyjából elégedett.

Reprezentatív felmérést készített a Számlázz.hu. Az egyik legjelentősebb hazai fintech cég arra volt kíváncsi, hogyan érzik magukat a magyar vállalkozónők, valamint a felső- és középvezetőként dolgozó nők.

Elégedettek a bevételükkel

A megkérdezettek 62%-a elégedett a keresetével, ugyanakkor 28%-uk alacsonynak érzi a bevételét, minden tizedik válaszadó (10%) pedig nagyon elégedetlen. Leginkább a fővárosban dolgozó nők vannak kibékülve az anyagi helyzetükkel: ők az országos átlagnál magasabban (73%) elégedettek a keresetükkel. A megyeszékhelyen élők 64%-a, a községben élők 55%-a elégedett a bevételével.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a saját vállalkozásukat irányítók sokkal inkább keveslik a bevételüket, mint azok, akik vezető beosztásban ugyan, de alkalmazottként dolgoznak.

Munkaidő: napi 8-10 órát, vagy többet dolgoznak

A női vezetők többsége, 57%-a napi minimum 8-10 órát (minimum heti 40-50 órát) foglalkozik munkával. 37% heti 40-50 órát, 14% heti 50-60 órát, 6% pedig ennél is többet dolgozik. A megkérdezett nők negyede (26%) kevesebbet, hozzávetőlegesen 30-40 órát tölt munkával, 12% 20-30 órát, 6%-uk pedig kevesebb mint 20 órát dolgozik egy héten.

A Számlázz.hu kíváncsi volt arra is, hogy a vezető beosztású alkalmazottak, vagy a saját vállalkozásukat irányító hölgyek dolgoznak-e többet. Kiderült, hogy az alkalmazottak jóval több időt töltenek munkavégzéssel: 67%-uk minimum heti 40-50 órát. A vállalkozók körében 43%-uk dolgozik ugyanennyit.

Állandó terhelés alatt él a többség

A felmérésben a bevételen és munkaidőn túl a mindennapokat befolyásoló tényezőkről is kérdezték a nőket. Mint kiderült, az állandó túlterheltség jelentős probléma a körükben – azt is mondhatjuk, hogy a női vezetők számára az idő jelenti a legnagyobb luxuscikket. A vezető pozícióban dolgozó, vagy vállalkozó nők háromnegyede, 76%-a érzi magát legalább gyakran hajszoltnak.

A kutatás eredményeinek további vizsgálata még sötétebb képet fest. A megkérdezettek közel fele (42%) nagyon gyakran – heti többször, vagy akár minden nap – leterheltnek érzi magát és folyamatos időnyomásban szenved. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem szenved ettől a jelenségtől.

A 30-39 évesek körében a legkritikusabb a helyzet: 44%-uk folyamatosan vagy nagyon gyakran, 34%-uk pedig gyakran érzi magát túlterheltnek, ami vélhetően a karrierépítés és a kisgyermekes időszak egybeeséséből fakad.

Mi segítene abban, hogy a mindennapi munka kevésbé legyen megterhelő? – tette fel a kérdést a kutatásban a Számlázz.hu. A válaszadók közel fele (47%) a stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági és szabályozási környezetet jelölte meg. Érdekes generációs különbség rajzolódik ki: 29 éves kor alatt csak 22% tartja elsődlegesnek a gazdasági stabilitást, az 50–59 évesek körében viszont ez az arány már 60%.

A több szabadidőt 30% – leginkább a fiatalabb korosztály – óhajtja, 8% pedig a hatékonyabb adminisztrációt jelölte meg.

„Az ügyfeleink között több százezer nő van, tiszteljük őket és törődünk velük. Érdekelt bennünket, hogy hogyan élik az életüket, mik a főbb kihívások a mindennapjaikban, legyenek akár cégtulajdonosok, akár vezetői beosztásban dolgozó alkalmazottak”

– mondta el Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.

„A számok azt mutatják: a siker mögött folyamatos jelenlét és mentális terhelés áll. Az idő egyre nagyobb érték. Azt folyamatosan látjuk, hogy a pénzügyi adminisztráció komoly időterhet ró mindenkire. Mi a Számlázz.hu-nál 20 éve azért dolgozunk, hogy a világon a legértékesebb dolgot, és a kutatás alapján láthatóan egyre inkább luxuscikket, IDŐT adhassunk a vállalkozóknak. Időt, amelyet a szeretteikkel, hobbijukkal tölthetnek, miközben az adminisztrációt mi elvégezzük”

– tette hozzá Ángyán Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A diploma nem minden: ezek a készségek kellenek ma igazán a sikerhez a munkahelyeken

A munkaerőpiac gyors átalakulása új értékrendet hozott a vállalatok életébe. A szakmai tudás továbbra is fontos, de egyre több cég állítja, hogy a siker kulcsa ma már az emberi készségekben rejlik. A kommunikáció, az alkalmazkodóképesség vagy éppen az empátia egyre nagyobb szerepet kap a kiválasztási folyamatokban – ezt több nemzetközi kutatás is alátámasztja.

A TestGorilla tavalyi jelentése szerint a munkáltatók 60 százaléka úgy látja, hogy a soft skillek ma fontosabbak, mint öt évvel ezelőtt. A felmérésből az is kiderül, hogy a cégek több mint 70 százaléka szerint a jelöltek teljes személyiségének – készségeinek, személyiségjegyeinek és kulturális illeszkedésének – vizsgálata vezet a legjobb felvételi döntésekhez. Nem véletlenül. A válaszadók 78 százaléka számolt be arról, hogy vett már fel kiváló technikai tudással rendelkező jelöltet, aki végül a soft skillek vagy a kulturális illeszkedés hiánya miatt nem teljesített jól a munkájában.

Bár a diploma továbbra is fontos belépőt jelent a munkaerőpiacra, önmagában ma már ritkán elegendő a sikerhez. A felsőoktatás elsősorban szakmai tudást és elméleti alapot ad, miközben a munkahelyi érvényesüléshez szükséges készségek – például a hatékony kommunikáció, az együttműködés vagy az alkalmazkodóképesség – gyakran a gyakorlatban, valós munkakörnyezetben fejlődnek igazán. A munkáltatók ezért egyre inkább a komplex kompetenciákat keresik, ahol a szakmai tudás és az emberi készségek egymást kiegészítve jelennek meg.

A technológiai fejlődés tovább erősíti ezt a trendet. Ahogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot vesz át, úgy nő azoknak a készségeknek az értéke, amelyeket nem lehet gépekkel helyettesíteni. Miközben az elmúlt években az AI-hoz kapcsolódó kompetenciák iránti kereslet gyorsan nőtt, a kutatások szerint 2026-re ez a trend árnyaltabb képet mutat.

A LinkedIn kutatásai szintén megerősítik ezt a változást, azok a munkavállalók, akik erős problémamegoldó, döntéshozatali vagy kommunikációs készségekkel rendelkeznek, gyorsabban jutnak előléptetéshez, mint azok, akik kizárólag szakmai tudásban erősek.

A munkavállalók elvárásai is jelentősen átalakulnak. A Randstad Workmonitor 2025-ös kutatása szerint a magyarok fele inkább visszautasít egy állásajánlatot, ha a munkahelyen nincs lehetőség tanulásra és fejlődésre. A karrier ma már nem csupán fizetésről szól, egyre fontosabbá válik a fejlődési lehetőség, az inspiráló munkakörnyezet és az a vállalati kultúra, amely támogatja a folyamatos tanulást.

„A munkaerőpiac egyértelműen abba az irányba halad, ahol az emberi készségek felértékelődnek. A szakmai tudás továbbra is alap, de a sikerhez ma már elengedhetetlen az empátia, az alkalmazkodóképesség vagy a jó kommunikáció és kiemelten fontos képesség lesz a kritikus gondolkodás és a változáskezelés is, hiszen ahogyan a mesterséges intelligencia teret nyer egyre inkább felerősödik a szükséges kontrollja és biztonságos működésének biztosítása. Éppen ezért nálunk nemcsak a szakmai fejlődést támogatjuk, hanem a soft skillek tudatos fejlesztését is. A Tudásmorzsák program például rövid, a mindennapi munkában is hasznos e-learning anyagokkal segíti a stresszkezelést, az érzelmi intelligencia és reziliencia, a mentális állóképesség fejlesztését, valamint a vezetői készségek erősítését. Hisszük, hogy egy inspiráló, modern munkakörnyezet – ahol a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a mindennapi fejlődés természetes része – lehetőséget teremt arra, hogy a munkatársak ne csak szakmailag, hanem emberileg is folyamatosan fejlődjenek, ezáltal erősítve a szervezeti kultúrát”

– mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.

A szakértők szerint a következő években különösen azok a készségek lesznek meghatározók a munkaerőpiacon, amelyek segítik a gyors alkalmazkodást és az együttműködést. Ilyen például az alkalmazkodóképesség, a tanulási hajlandóság, a problémamegoldó gondolkodás, az érzelmi intelligencia, a hatékony kommunikáció vagy éppen a proaktivitás.

A digitális korszak tehát nemcsak technológiai, hanem kulturális változást is hoz a munka világában. Miközben az automatizáció egyre több feladatot vesz át, az emberi készségek értéke folyamatosan nő – és úgy tűnik, a jövő munkaerőpiaca egyre inkább a „soft skill economy” logikája szerint működik majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!