Gazdaság

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

A digitális biztonság területén számos jelentős változás ment végbe 2019-ben, amelyet a Sophos 2020 Threat Report is részletez. A védelmi oldalon állók számára fontos megérteni ezeket a trendeket ahhoz, hogy számítani tudjanak a jövőben felbukkanó fenyegetésekre és hogy a legjobban felkészüljenek rájuk. A Sophos most bemutat néhány jelentősebb változást az elmúlt évből, mely a digitális biztonság területét érintette, és hatással lesz a 2020-as helyzetre is. Szóba kerülnek a zsarolóvírusok, az automatizált, aktív támadások, a gépi tanulás és a mobilokat, illetve a felhőket érintő biztonsági kockázatok.

A zsarolóvírusos támadók növelni fogják a tétet – Mark Loman, a Sophos új generációs technológiai fejlesztéseinek igazgatója

Egy ártó szándékú szoftver kinézetét sokkal könnyebb megváltoztatni, mint a viselkedését, éppen ezért a modern zsarolóvírus-ek az obfuscation, azaz a kód mesterséges túlbonyolítására támaszkodnak a siker érdekében. Azonban 2020-ban a zsarolóvírusok kapcsán tovább nő majd a tét a megváltoztatott vagy hozzáadott tulajdonságok miatt, amelyek célja az zsarolóvírus elleni védelem összezavarása.

A zsarolóvírusos támadók az előnyszerzés érdekében folyamatosan dolgoznak a módszereiken, melyek közé tartozik például a felhasználó fiókjával történő visszaélés, hogy megkerüljék a védelmet és magasabb szintre emeljék a fiók jogosultságait, vagy a megtámadott dokumentumok priorizálása a méretük vagy a tárolási helyük szerint. A legjelentősebb fejlemények között szerepel az automatizált, aktív támadások számának növekedése, melyek az emberi találékonyságot ötvözik az automatizált eszközökkel a legnagyobb hatás elérése érdekében. És azzal, hogy az egyes fájlok egy viszonylag kis részét titkosítják vagy hogy az operációs rendszert diagnosztikai módban (csökkentett módban) indítják újra, ahol a biztonsági megoldások gyakran nem elérhetőek, a támadók továbbra is ki tudják kerülni a legtöbb védelmet.

A zsarolóvírus továbbra is jelentős szerepet tölt majd be a digitális fenyegetések területén, amíg az áldozatokat könnyű azonosítani. A könnyű célpontot jelentő védtelen szolgáltatások, a foltozatlan rendszerek és a rossz kezekbe került hozzáférési adatok bőséges zsákmánnyal kecsegtetnek a képzett és a képzetlen támadók számára is. A következő intézkedések létfontosságúak:

erős biztonsági ellenőrzések,
az összes végpontot, hálózatot és rendszert lefedő megfigyelő és válaszadó megoldás,
a szoftveres frissítések telepítése, amikor megjelennek.

Az apró hibák jelentős adatszivárgásokhoz vezetnek a felhőben – Andy Miller, a Sophos publikus felhőplatform szenior igazgatója.

A felhő alapú megoldások legnagyobb előnye a rugalmasság. Kis erőfeszítés árán lehet bővíteni, vagy csökkenteni az erőforrásokat. Ez leegyszerűsíti a vállalkozások számára, hogy az ügyfeleik és vásárlóik igényei szerint skálázhassák az informatikai erőforrásokat. Viszont amikor a felhő védelméről van szó, a rugalmasság és egyszerűség később könnyen visszájára fordulhat.

2020-ban a felhővel kapcsolatos apró hibák sebezhetővé fogják tenni a nagyvállalatokat. A felhő alapú megoldások legnagyobb sebezhetősége a rossz beállításokban rejlik. Ahogy a felhőalapú rendszerek egyre összetettebbek és rugalmasabbak lesznek, az üzemeltetők hibái egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Ez az átláthatóság általános hiányával kombinálva a felhőalapú informatikai környezeteket ideális célponttá teszi a digitális bűnözők számára.

A felhő platformok olyan összetettek és olyan gyakran változnak, hogy gyakran nehéz megérteni az egy specifikus beállítás rossz konfigurációjából fakadó bonyodalmakat és következményeket. Továbbá az is problémás, hogy nem lehet közvetlenül figyelni, mit is csinálnak pontosan a szervezet gépei. A bűnözők tudatában vannak ennek és éppen ezen okokból támadják a felhőalapú IT platformokat.

A felhőben tárolt adatok védelméhez eltérő eszköztár szükséges, hiszen a fenyegetések jellege meglehetősen más, mint a munkaállomások vagy a szerverek esetében. A szervezetek számára kritikus, hogy a biztonságot szem előtt tartva értékeljék újra a felhővel kapcsolatos stratégiáikat.

A digitális bűnözők megpróbálják meggyengíteni a gépi tanuláson alapuló felismerő modelleket – Joe Levy, CTO, Sophos technológiai vezetője

A gépi tanulás alapvető részévé vált a modern szervezetek digitális védelmi stratégiájának, a digitális bűnözők pedig tisztában vannak azzal, hogy ezeket az eszközök használják a támadásaik meghiúsítására. Válaszként a bűnözők megpróbálják megkerülni vagy aláásni a gépi tanuláson alapuló biztonsági rendszereket.

Ahogy a támadók és védekezők közötti macska-egér játék folytatódik, arra számíthatunk, hogy az támadó és védekező célú gépi tanulási eszközök kifinomultsága és hatékonysága gyorsan fejlődik majd. Az elkövetkező évben arra számítunk, hogy egyre több esetet látunk majd, ahol a digitális bűnözők megpróbálják kitrükközni a gépi tanulás alapú észlelő és osztályozó modelleket, és hogy gépi tanulás segítségével generáljanak meggyőző hamis anyagokat a social engineering alapú támadásokhoz.

Az elkövetkező években nőni fog annak a mértéke, ahogy a digitális biztonsági ágazatban a gépi tanulás tudományos közösségéből származó új technikákkal kísérleteznek és adoptálják azokat. Ez lehetővé teszi a rendszereknek, hogy részben, vagy akár teljesen automatizált módon hozzanak döntéseket az információs rendszerek és felhasználóik védelme érdekében. Olyan izgalmas példákhoz közelítünk, ahol a probléma megoldása kapcsán új technikák alkalmazását láthatjuk, mint amilyen a reinforcement learning is. Ezek az új védelmi technikák alapvetőek lesznek, és valószínű, hogy a digitális bűnözők “wetware” támadásokat kezdenek majd végrehajtani. Ezek keretében az automatikus tartalomgenerálást és a kézi, azaz emberi törekvéseket kombinálják, hogy a célpont szerint személyre szabják a támadásokat és kikerüljék a védelmi rendszerek aktuális generációját.

A támadásokat már a kezdetük előtt meghiúsító megelőző és védelmi megoldások alkalmazása mellett az is ajánlott a szervezetek számára, hogy többrétegű biztonsági rendszert alakítsanak ki. A fenyegetések “vadászatára” alkalmazott szakemberek, a vezető threat intelligence és a veszélyhelyzeteket kezelő technológiák, mint például a deep learning kombinálásával a szervezetek gyorsabban észlelhetik és különíthetik el még a legkifinomultabb támadásokat is, úgy, hogy minimalizálják azok hatását és költségét.

Az 5G-vel eddig nem látott biztonsági fenyegetések jelennek meg – Dan Schiappa, a Sophos vezető termékigazgatója

Az 5G lesz az a technológia, ami alapjában véve változtatja meg a digitális biztonság területét – talán a valaha volt legjelentősebb. Az 5G azt ígéri, hogy a hálózaton keresztül az élet majdnem minden területét sosem látott sebességgel és minimális késedelemmel köti össze. Azonban szignifikáns biztonsági kockázatok és potenciális új belépési pontok is megjelennek majd vele, amelyek a támadások új típusaival szemben védtelenné teszik a szervezeteket.

Habár az 5G-ben óriási potenciál van, az alapvető hálózataink átalakítása Pandora szelencéjét nyitja majd meg azzal, hogy addig hozzá nem elérhető rádiófrekvenciák jelennek meg, nem is beszélve az átláthatóság csökkenéséről, amit eredményeznek majd. Emiatt még jobban összpontosítanunk kell majd a kapcsolataink, eszközeink és alkalmazásaink biztonságára.

A beépített rádió adóvevővel rendelkező 5G eszközöknek nem lesz többé szüksége arra, hogy a vállalati hálózattal kommunikáljanak. Ez rendkívül megnehezíti a fenyegetések és kompromittálódott eszközök azonosítását.

Még sosem volt ennyire kritikus, hogy a kiberbiztonsági termékek rendszerként működjenek együtt. A szervezeteknek réteges megközelítésre lesz szükségük a biztonság kapcsán, amelyben a termékek kapcsolatban állnak egymással és megosztják a gyakorlatban is használható információikat. A szinkronizált védelemre alapuló megközelítés olyan kapcsolatokat épít a termékek között, amelyek segítségével együtt jobban tudnak működni, mint önmagukban külön-külön.

Az MSP-k biztonsági tanácsadókká válnak – Scott Barlow, a Sophos globális MSP igazgatóhelyettese (MSP: managed service provider, olyan szolgáltató, aki informatikai szolgáltatásokat nyújt távolról)

Napjaink zsúfolt piacán még sosem volt ennyire fontos az MSP-k számára, hogy képzett biztonsági tanácsadókká váljanak. Jövőre az MSP-knek gondoskodnia kell arról, hogy naprakészek maradjanak a gyorsan fejlődő fenyegetések és az elérhető új generációs biztonsági eszközök területén, hogy a ügyfeleik biztonsága érdekében fel tudják őket vértezni az iparág legjobb megoldásaival.

A digitális veszélyek világa gyorsan változik, a végfelhasználóknak pedig segítségre és útmutatásra van szüksége, hogy védve legyenek napjaink kifinomult támadásaival szemben. Az MSP-k számára kritikus a megfelelő képzettség, hogy ügyfeleik számára a megfelelő erőforrásokat tudják biztosítani – ami upsell és keresztértékesítési lehetőségeket nyújt cserébe – amivel valóban kihasználhatják ezt a lehetőséget.

Az MSP-k belső rendszereiben is intézkedések szükségesek a saját környezeteik védelme érdekében, hiszen gazdag célponttá válnak a digitális bűnözők számára. A Sophos azt javasolja, hogy az MSP-k vezessenek be kétlépcsős azonosítást és bizonyosodjanak meg arról, hogy hálózatukat rétegelt biztonsági rendszerrel zárják le, amellyel megvédhetik magukat a nem kívánt fenyegetésekkel szemben.

Related Topics:2020 biztonság digitális sophos trend

Up Next

Öt megatrend, amely meghatározza a kiskereskedelem jövőjét

Don't Miss

A felhasználók közel fele megváltoztatná online szokásait 2020-ban

Gazdaság

Szintet lép az adatközpontok és szuperszámítógépek folyadékhűtése a Motivair by Schneider Electric új megoldásaival

Két új, a folyadékhűtéses rendszereknél használható hűtőfolyadék-elosztó egységet mutatott be a Motivair by Schneider Electric.

Az új berendezéseket kimondottan a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok és a szuperszámítógépek (HPC) hűtési igényeire tervezték.

A Motivair by Schneider Electric új hűtőfolyadék-elosztó egységei (CDU) a vállalat első, kifejezetten a szervizfolyosókba történő telepítésre tervezett CDU-i, amelyek nagyobb rugalmasságot, teljesítményt és integrálhatóságot kínálnak az adatközpontok üzemeltetői számára. Az új, MCDU-45 és MCDU-55 jelzésű berendezések már világszerte elérhetők, gyártásukat pedig 2026 elején futtatja fel a vállalat.

Mindkét készülék szélesebb hűtési kapacitást, funkciókat és tervezési lehetőségeket kínál, ezáltal a hűtőfolyadék tágabb hőmérsékleti tartományban lesz elérhető az üzemeltetők számára, ami lehetővé teszi a telepítés és a működtetés optimalizálását. A Motivair by Schneider Electric end-to-end hűtési portfóliója – amely most kiegészült az CDU-kkal – további, padlóra szerelhető, valamint rackekbe beépíthető CDU-kat is kínál, amelyet úgy alakítottak ki, hogy támogassák a különböző hűtési stratégiák megvalósítását a hiperméretű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló vagy éppen szerverelhelyezéses szolgáltatást nyújtó adatközpontokban, valamint az edge és felújított környezetekben egyaránt.

Az MCDU-45 és MCDU-55 főbb előnyei

Az új hűtőfolyadék-elosztó egységek fejlesztése során figyelembe vették azt a tendenciát, hogy egyre gyakrabban telepítenek CDU-kat az adatközpont kiszolgálóterületén kívül. Azáltal, hogy széleskörű lehetőségek állnak rendelkezésre a CDU-k telepítése kapcsán, az üzemeltetők az adott mesterséges intelligencia-infrastruktúrához, az adatközpont kialakításához, illetve a terhelési igényekhez igazíthatják hűtési stratégiájukat, biztosítva ezáltal az optimális hőfokot és a megfelelő rugalmasságot még a számítási sűrűség folyamatos növelése mellett is.

Az MCDU-45 és MCDU-55 legfontosabb előnyei a következők:

A rendelkezésre álló tér optimalizálása és rugalmasság: Az új és meglévő CDU-opcióknak köszönhetően az üzemeltetők nagyobb rugalmassággal választhatják ki a konkrét telepítési céljaiknak megfelelő modellt.
Energiamegtakarítás: Az új CDU-k tágabb működési tartománnyal rendelkeznek, így a hőelvezető rendszerek energiahatékonyságot biztosítanak és javítják a PUE (Power Usage Effectiveness) értéket.
Egyszerűsített karbantartás és hozzáférhetőség: A CDU-k sokféle elhelyezési lehetősége javítja a hozzáférést, így a mesterséges intelligencia alkalmazások vagy az IT műveletek zavarása nélkül valósítható meg a szervizelés.
Továbbfejlesztett integráció a hűtőberendezésekkel: A CDU-k teljes skálája (MCDU-25-től MCDU60-ig) pontos áramlásszabályozással, valós idejű felügyelettel és adaptív terheléselosztással támogatja a fejlett hőkezelési stratégiák megvalósítását az optimális berendezés teljesítmény és az alacsonyabb energiafogyasztás érdekében.

„Az adatközpontok folyadékhűtése esetében a rugalmasság kulcsfontosságú, mivel az ügyfelek egyre változatosabb és szélesebb körű end-to-end megoldásokat igényelnek. Az új hűtőfolyadék-elosztó egységeink lehetővé teszik számukra, hogy stratégiáikban a gyorsított számítási alkalmazások szélesebb köre jelenjen meg, miközben több évtizedes speciális hűtési tapasztalatunkat kihasználva biztosíthatják az optimális teljesítményt, megbízhatóságot és a felkészültséget a jövőbeli kihívásokra”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának alelnöke.

Bizonyított szakértelem és globális jelenlét

A Motivair by Schneider Electric CDU-k az első új termékek, amelyeket a Motivair bemutatott azóta, hogy a Schneider Electric 2025 februárjában felvásárolta a céget. Az új CDU-k kifejlesztését – amelyek hatékony és skálázható folyadékhűtési megoldást kínálnak a nagy sűrűségű számítási igények robbanásszerű növekedésének kiszolgálására – az AI-alkalmazások exponenciális bővülése indokolta.

„A Motivair megbízható partner a fejlett folyadékhűtési megoldások területén, és új technológiáink lehetővé teszik az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy magabiztosan navigáljanak az AI-korszakban. A Schneider Electric-kel közösen célunk olyan, új generációs hűtési megoldások szállítása, amelyek bármilyen HPC, mesterséges intelligencia vagy fejlett adatközponti igényhez alkalmazkodnak, és zökkenőmentes skálázhatóságot, teljesítményt és megbízhatóságot nyújtanak, amikor az a legfontosabb”

– hangsúlyozta Rich Whitmore, a Motivair vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!