Gazdaság

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

A digitális biztonság területén számos jelentős változás ment végbe 2019-ben, amelyet a Sophos 2020 Threat Report is részletez. A védelmi oldalon állók számára fontos megérteni ezeket a trendeket ahhoz, hogy számítani tudjanak a jövőben felbukkanó fenyegetésekre és hogy a legjobban felkészüljenek rájuk. A Sophos most bemutat néhány jelentősebb változást az elmúlt évből, mely a digitális biztonság területét érintette, és hatással lesz a 2020-as helyzetre is. Szóba kerülnek a zsarolóvírusok, az automatizált, aktív támadások, a gépi tanulás és a mobilokat, illetve a felhőket érintő biztonsági kockázatok.

A zsarolóvírusos támadók növelni fogják a tétet – Mark Loman, a Sophos új generációs technológiai fejlesztéseinek igazgatója

Egy ártó szándékú szoftver kinézetét sokkal könnyebb megváltoztatni, mint a viselkedését, éppen ezért a modern zsarolóvírus-ek az obfuscation, azaz a kód mesterséges túlbonyolítására támaszkodnak a siker érdekében. Azonban 2020-ban a zsarolóvírusok kapcsán tovább nő majd a tét a megváltoztatott vagy hozzáadott tulajdonságok miatt, amelyek célja az zsarolóvírus elleni védelem összezavarása.

A zsarolóvírusos támadók az előnyszerzés érdekében folyamatosan dolgoznak a módszereiken, melyek közé tartozik például a felhasználó fiókjával történő visszaélés, hogy megkerüljék a védelmet és magasabb szintre emeljék a fiók jogosultságait, vagy a megtámadott dokumentumok priorizálása a méretük vagy a tárolási helyük szerint. A legjelentősebb fejlemények között szerepel az automatizált, aktív támadások számának növekedése, melyek az emberi találékonyságot ötvözik az automatizált eszközökkel a legnagyobb hatás elérése érdekében. És azzal, hogy az egyes fájlok egy viszonylag kis részét titkosítják vagy hogy az operációs rendszert diagnosztikai módban (csökkentett módban) indítják újra, ahol a biztonsági megoldások gyakran nem elérhetőek, a támadók továbbra is ki tudják kerülni a legtöbb védelmet.

A zsarolóvírus továbbra is jelentős szerepet tölt majd be a digitális fenyegetések területén, amíg az áldozatokat könnyű azonosítani. A könnyű célpontot jelentő védtelen szolgáltatások, a foltozatlan rendszerek és a rossz kezekbe került hozzáférési adatok bőséges zsákmánnyal kecsegtetnek a képzett és a képzetlen támadók számára is. A következő intézkedések létfontosságúak:

erős biztonsági ellenőrzések,
az összes végpontot, hálózatot és rendszert lefedő megfigyelő és válaszadó megoldás,
a szoftveres frissítések telepítése, amikor megjelennek.

Az apró hibák jelentős adatszivárgásokhoz vezetnek a felhőben – Andy Miller, a Sophos publikus felhőplatform szenior igazgatója.

A felhő alapú megoldások legnagyobb előnye a rugalmasság. Kis erőfeszítés árán lehet bővíteni, vagy csökkenteni az erőforrásokat. Ez leegyszerűsíti a vállalkozások számára, hogy az ügyfeleik és vásárlóik igényei szerint skálázhassák az informatikai erőforrásokat. Viszont amikor a felhő védelméről van szó, a rugalmasság és egyszerűség később könnyen visszájára fordulhat.

2020-ban a felhővel kapcsolatos apró hibák sebezhetővé fogják tenni a nagyvállalatokat. A felhő alapú megoldások legnagyobb sebezhetősége a rossz beállításokban rejlik. Ahogy a felhőalapú rendszerek egyre összetettebbek és rugalmasabbak lesznek, az üzemeltetők hibái egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Ez az átláthatóság általános hiányával kombinálva a felhőalapú informatikai környezeteket ideális célponttá teszi a digitális bűnözők számára.

A felhő platformok olyan összetettek és olyan gyakran változnak, hogy gyakran nehéz megérteni az egy specifikus beállítás rossz konfigurációjából fakadó bonyodalmakat és következményeket. Továbbá az is problémás, hogy nem lehet közvetlenül figyelni, mit is csinálnak pontosan a szervezet gépei. A bűnözők tudatában vannak ennek és éppen ezen okokból támadják a felhőalapú IT platformokat.

A felhőben tárolt adatok védelméhez eltérő eszköztár szükséges, hiszen a fenyegetések jellege meglehetősen más, mint a munkaállomások vagy a szerverek esetében. A szervezetek számára kritikus, hogy a biztonságot szem előtt tartva értékeljék újra a felhővel kapcsolatos stratégiáikat.

A digitális bűnözők megpróbálják meggyengíteni a gépi tanuláson alapuló felismerő modelleket – Joe Levy, CTO, Sophos technológiai vezetője

A gépi tanulás alapvető részévé vált a modern szervezetek digitális védelmi stratégiájának, a digitális bűnözők pedig tisztában vannak azzal, hogy ezeket az eszközök használják a támadásaik meghiúsítására. Válaszként a bűnözők megpróbálják megkerülni vagy aláásni a gépi tanuláson alapuló biztonsági rendszereket.

Ahogy a támadók és védekezők közötti macska-egér játék folytatódik, arra számíthatunk, hogy az támadó és védekező célú gépi tanulási eszközök kifinomultsága és hatékonysága gyorsan fejlődik majd. Az elkövetkező évben arra számítunk, hogy egyre több esetet látunk majd, ahol a digitális bűnözők megpróbálják kitrükközni a gépi tanulás alapú észlelő és osztályozó modelleket, és hogy gépi tanulás segítségével generáljanak meggyőző hamis anyagokat a social engineering alapú támadásokhoz.

Az elkövetkező években nőni fog annak a mértéke, ahogy a digitális biztonsági ágazatban a gépi tanulás tudományos közösségéből származó új technikákkal kísérleteznek és adoptálják azokat. Ez lehetővé teszi a rendszereknek, hogy részben, vagy akár teljesen automatizált módon hozzanak döntéseket az információs rendszerek és felhasználóik védelme érdekében. Olyan izgalmas példákhoz közelítünk, ahol a probléma megoldása kapcsán új technikák alkalmazását láthatjuk, mint amilyen a reinforcement learning is. Ezek az új védelmi technikák alapvetőek lesznek, és valószínű, hogy a digitális bűnözők “wetware” támadásokat kezdenek majd végrehajtani. Ezek keretében az automatikus tartalomgenerálást és a kézi, azaz emberi törekvéseket kombinálják, hogy a célpont szerint személyre szabják a támadásokat és kikerüljék a védelmi rendszerek aktuális generációját.

A támadásokat már a kezdetük előtt meghiúsító megelőző és védelmi megoldások alkalmazása mellett az is ajánlott a szervezetek számára, hogy többrétegű biztonsági rendszert alakítsanak ki. A fenyegetések “vadászatára” alkalmazott szakemberek, a vezető threat intelligence és a veszélyhelyzeteket kezelő technológiák, mint például a deep learning kombinálásával a szervezetek gyorsabban észlelhetik és különíthetik el még a legkifinomultabb támadásokat is, úgy, hogy minimalizálják azok hatását és költségét.

Az 5G-vel eddig nem látott biztonsági fenyegetések jelennek meg – Dan Schiappa, a Sophos vezető termékigazgatója

Az 5G lesz az a technológia, ami alapjában véve változtatja meg a digitális biztonság területét – talán a valaha volt legjelentősebb. Az 5G azt ígéri, hogy a hálózaton keresztül az élet majdnem minden területét sosem látott sebességgel és minimális késedelemmel köti össze. Azonban szignifikáns biztonsági kockázatok és potenciális új belépési pontok is megjelennek majd vele, amelyek a támadások új típusaival szemben védtelenné teszik a szervezeteket.

Habár az 5G-ben óriási potenciál van, az alapvető hálózataink átalakítása Pandora szelencéjét nyitja majd meg azzal, hogy addig hozzá nem elérhető rádiófrekvenciák jelennek meg, nem is beszélve az átláthatóság csökkenéséről, amit eredményeznek majd. Emiatt még jobban összpontosítanunk kell majd a kapcsolataink, eszközeink és alkalmazásaink biztonságára.

A beépített rádió adóvevővel rendelkező 5G eszközöknek nem lesz többé szüksége arra, hogy a vállalati hálózattal kommunikáljanak. Ez rendkívül megnehezíti a fenyegetések és kompromittálódott eszközök azonosítását.

Még sosem volt ennyire kritikus, hogy a kiberbiztonsági termékek rendszerként működjenek együtt. A szervezeteknek réteges megközelítésre lesz szükségük a biztonság kapcsán, amelyben a termékek kapcsolatban állnak egymással és megosztják a gyakorlatban is használható információikat. A szinkronizált védelemre alapuló megközelítés olyan kapcsolatokat épít a termékek között, amelyek segítségével együtt jobban tudnak működni, mint önmagukban külön-külön.

Az MSP-k biztonsági tanácsadókká válnak – Scott Barlow, a Sophos globális MSP igazgatóhelyettese (MSP: managed service provider, olyan szolgáltató, aki informatikai szolgáltatásokat nyújt távolról)

Napjaink zsúfolt piacán még sosem volt ennyire fontos az MSP-k számára, hogy képzett biztonsági tanácsadókká váljanak. Jövőre az MSP-knek gondoskodnia kell arról, hogy naprakészek maradjanak a gyorsan fejlődő fenyegetések és az elérhető új generációs biztonsági eszközök területén, hogy a ügyfeleik biztonsága érdekében fel tudják őket vértezni az iparág legjobb megoldásaival.

A digitális veszélyek világa gyorsan változik, a végfelhasználóknak pedig segítségre és útmutatásra van szüksége, hogy védve legyenek napjaink kifinomult támadásaival szemben. Az MSP-k számára kritikus a megfelelő képzettség, hogy ügyfeleik számára a megfelelő erőforrásokat tudják biztosítani – ami upsell és keresztértékesítési lehetőségeket nyújt cserébe – amivel valóban kihasználhatják ezt a lehetőséget.

Az MSP-k belső rendszereiben is intézkedések szükségesek a saját környezeteik védelme érdekében, hiszen gazdag célponttá válnak a digitális bűnözők számára. A Sophos azt javasolja, hogy az MSP-k vezessenek be kétlépcsős azonosítást és bizonyosodjanak meg arról, hogy hálózatukat rétegelt biztonsági rendszerrel zárják le, amellyel megvédhetik magukat a nem kívánt fenyegetésekkel szemben.

Related Topics:2020 biztonság digitális sophos trend

Up Next

Öt megatrend, amely meghatározza a kiskereskedelem jövőjét

Don't Miss

A felhasználók közel fele megváltoztatná online szokásait 2020-ban

Gazdaság

Így lehet még biztonságosabb és hatékonyabb az adatközpontok működése

A nem tervezett leállások számának akár 75 százalékos csökkenése, ötödével kisebb üzemeltetési költségek – többek között ezekkel az előnyökkel járhat az állapotalapú karbantartásra történő átállás az adatközpontok esetében.

Az IDC új tanulmánya szerint a sűrűbb rack elhelyezés, a különböző gyártóktól származó rendszerek és a képzett szakemberek hiánya miatt a mesterséges intelligencia (MI) korszak adatközpontjaiban új megközelítésre van szükség a karbantartás és az ellenállóképesség növelése kapcsán.

A mesterséges intelligenciával támogatott állapotalapú karbantartás (CBM – Condition Based Maintenance) korai alkalmazói kevesebb manuális beavatkozásról, az üzemeltetési költségek (OpEx) és a nem tervezett leállások számának csökkenéséről, hosszabb eszköz-élettartamról és általában nagyobb hatékonyságról számoltak be az IDC által kiadott „The Self-Aware Datacenter: How Condition-Based Maintenance Turns Fragmented, Multi-Vendor Datacenters into Predictable Infrastructure and System Intelligence” című Fehér Könyv szerint.

Server room, computer illustration.

Megugró terhelés, hiányzó szakemberek

A Schneider Electric által támogatott tanulmány szerint az egy rackre jutó teljesítménysűrűség a standard adatközpontokban mért 15 kW-ról a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló létesítményekben 300–600 kW-ra emelkedett. A kihívásokat tovább fokozza, hogy számos térségben korlátozott a rendelkezésre álló villamosenergia-kapacitás. Ennek következtében az új adatközponti kapacitások döntő többsége a már meglévő infrastruktúrára épül, miközben az üzemeltetők egyre inkább több telephelyből álló campusok kialakítása, helyszíni energiatermelés, valamint meglévő létesítmények fejlesztése és helyi szolgáltatók felvásárlása révén igyekeznek biztosítani a számítási kapacitás növeléséhez szükséges energiát.

„Amikor az üzemeltetők egy teljesen új adatközpont felépítése helyett meglévő létesítményeket vásárolnak meg, akkor különböző gyártóktól származó, számukra ismeretlen berendezéskonfigurációkhoz jutnak hozzá, amelyekről nincsenek üzemeltetési előzmények, így szükséges az azonnali integrációjuk az eszközteljesítmény-kezelő rendszerekbe”

– mutatott rá a Fehér Könyv szerzője, Luis Fernandes, az IDC vezető kutatási menedzsere.

Ugyanakkor a képzett műszaki szakemberek hiánya már fenntarthatatlan mértékűre nőtt: az Egyesült Államokban például minden 7 betöltetlen álláshelyre csupán 1 képzett szakember jut. Számos, világszerte végzett adatközponti felmérés a képzett munkaerő hiányát emeli ki a legfontosabb üzemeltetési problémaként.

„Az állapotalapú karbantartás az MI-korszak infrastruktúrájára optimalizált üzemeltetési modell, amely csökkenti a manuális beavatkozások számát, mérsékli az üzemeltetési költségeket (OpEx) és meghosszabbítja az eszközök életciklusát. Azáltal, hogy a prediktív elemzést kiterjeszti a különböző gyártóktól származó eszközök és a potenciális hibalehetőségek közötti összefüggések feltárására, a CBM lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy gépi vezérlésű, de ember által validált rendszerintelligenciát építsenek ki”

– tette hozzá Luis Fernandes.

Jelentős előnyök

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatásai a reaktív és ütemterv alapján megvalósított beavatkozásoktól az állapotalapú, eredményorientált eszközéletciklus-kezelés felé mozdulnak el. Az MI-alapú „Energy Intelligence” és szakértői felügyelet segítségével az EcoCare folyamatosan nyomon követi az eszközök és rendszerek viselkedését az üzemeltetési határértékekhez viszonyítva, azonosítja az eltéréseket, és előre jelzi a potenciális hibákat.

Az EcoCare szolgáltatáscsomag kézzelfogható eredményeket hoz az állapotalapú karbantartás bevezetésével:

akár 75%-kal csökkenhet a nem tervezett leállások száma
a beszámolók szerint 20%-kal mérséklődnek az üzemeltetési költségek (OpEx)
csökkenő kockázatok.

„A távfelügyeleti funkciók és a mesterséges intelligenciával támogatott koordináció ötvözésével betekintést nyerhetünk az eszközök és rendszerek aktuális állapotába, és lehetőség nyílik a később esetleg meghibásodáshoz vezető rendellenes működés korai felismerésére. Ez egyrészt biztosítja, hogy a leállások ideje a lehető legrövidebb legyen, másrészt azt is, hogy a szigorú specifikációk alapján működő berendezésekkel ne foglalkozzanak feleslegesen és ne állítsák le őket, amikor nincs arra szükség”

– mondta el Jerome Soltani, a Schneider Electric „Services” területért felelős globális vezetője.

A Schneider Electric támogatásával készült teljes IDC Fehér Könyv innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!