Gazdaság

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

A digitális biztonság területén számos jelentős változás ment végbe 2019-ben, amelyet a Sophos 2020 Threat Report is részletez. A védelmi oldalon állók számára fontos megérteni ezeket a trendeket ahhoz, hogy számítani tudjanak a jövőben felbukkanó fenyegetésekre és hogy a legjobban felkészüljenek rájuk. A Sophos most bemutat néhány jelentősebb változást az elmúlt évből, mely a digitális biztonság területét érintette, és hatással lesz a 2020-as helyzetre is. Szóba kerülnek a zsarolóvírusok, az automatizált, aktív támadások, a gépi tanulás és a mobilokat, illetve a felhőket érintő biztonsági kockázatok.

A zsarolóvírusos támadók növelni fogják a tétet – Mark Loman, a Sophos új generációs technológiai fejlesztéseinek igazgatója

Egy ártó szándékú szoftver kinézetét sokkal könnyebb megváltoztatni, mint a viselkedését, éppen ezért a modern zsarolóvírus-ek az obfuscation, azaz a kód mesterséges túlbonyolítására támaszkodnak a siker érdekében. Azonban 2020-ban a zsarolóvírusok kapcsán tovább nő majd a tét a megváltoztatott vagy hozzáadott tulajdonságok miatt, amelyek célja az zsarolóvírus elleni védelem összezavarása.

A zsarolóvírusos támadók az előnyszerzés érdekében folyamatosan dolgoznak a módszereiken, melyek közé tartozik például a felhasználó fiókjával történő visszaélés, hogy megkerüljék a védelmet és magasabb szintre emeljék a fiók jogosultságait, vagy a megtámadott dokumentumok priorizálása a méretük vagy a tárolási helyük szerint. A legjelentősebb fejlemények között szerepel az automatizált, aktív támadások számának növekedése, melyek az emberi találékonyságot ötvözik az automatizált eszközökkel a legnagyobb hatás elérése érdekében. És azzal, hogy az egyes fájlok egy viszonylag kis részét titkosítják vagy hogy az operációs rendszert diagnosztikai módban (csökkentett módban) indítják újra, ahol a biztonsági megoldások gyakran nem elérhetőek, a támadók továbbra is ki tudják kerülni a legtöbb védelmet.

A zsarolóvírus továbbra is jelentős szerepet tölt majd be a digitális fenyegetések területén, amíg az áldozatokat könnyű azonosítani. A könnyű célpontot jelentő védtelen szolgáltatások, a foltozatlan rendszerek és a rossz kezekbe került hozzáférési adatok bőséges zsákmánnyal kecsegtetnek a képzett és a képzetlen támadók számára is. A következő intézkedések létfontosságúak:

erős biztonsági ellenőrzések,
az összes végpontot, hálózatot és rendszert lefedő megfigyelő és válaszadó megoldás,
a szoftveres frissítések telepítése, amikor megjelennek.

Az apró hibák jelentős adatszivárgásokhoz vezetnek a felhőben – Andy Miller, a Sophos publikus felhőplatform szenior igazgatója.

A felhő alapú megoldások legnagyobb előnye a rugalmasság. Kis erőfeszítés árán lehet bővíteni, vagy csökkenteni az erőforrásokat. Ez leegyszerűsíti a vállalkozások számára, hogy az ügyfeleik és vásárlóik igényei szerint skálázhassák az informatikai erőforrásokat. Viszont amikor a felhő védelméről van szó, a rugalmasság és egyszerűség később könnyen visszájára fordulhat.

2020-ban a felhővel kapcsolatos apró hibák sebezhetővé fogják tenni a nagyvállalatokat. A felhő alapú megoldások legnagyobb sebezhetősége a rossz beállításokban rejlik. Ahogy a felhőalapú rendszerek egyre összetettebbek és rugalmasabbak lesznek, az üzemeltetők hibái egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Ez az átláthatóság általános hiányával kombinálva a felhőalapú informatikai környezeteket ideális célponttá teszi a digitális bűnözők számára.

A felhő platformok olyan összetettek és olyan gyakran változnak, hogy gyakran nehéz megérteni az egy specifikus beállítás rossz konfigurációjából fakadó bonyodalmakat és következményeket. Továbbá az is problémás, hogy nem lehet közvetlenül figyelni, mit is csinálnak pontosan a szervezet gépei. A bűnözők tudatában vannak ennek és éppen ezen okokból támadják a felhőalapú IT platformokat.

A felhőben tárolt adatok védelméhez eltérő eszköztár szükséges, hiszen a fenyegetések jellege meglehetősen más, mint a munkaállomások vagy a szerverek esetében. A szervezetek számára kritikus, hogy a biztonságot szem előtt tartva értékeljék újra a felhővel kapcsolatos stratégiáikat.

A digitális bűnözők megpróbálják meggyengíteni a gépi tanuláson alapuló felismerő modelleket – Joe Levy, CTO, Sophos technológiai vezetője

A gépi tanulás alapvető részévé vált a modern szervezetek digitális védelmi stratégiájának, a digitális bűnözők pedig tisztában vannak azzal, hogy ezeket az eszközök használják a támadásaik meghiúsítására. Válaszként a bűnözők megpróbálják megkerülni vagy aláásni a gépi tanuláson alapuló biztonsági rendszereket.

Ahogy a támadók és védekezők közötti macska-egér játék folytatódik, arra számíthatunk, hogy az támadó és védekező célú gépi tanulási eszközök kifinomultsága és hatékonysága gyorsan fejlődik majd. Az elkövetkező évben arra számítunk, hogy egyre több esetet látunk majd, ahol a digitális bűnözők megpróbálják kitrükközni a gépi tanulás alapú észlelő és osztályozó modelleket, és hogy gépi tanulás segítségével generáljanak meggyőző hamis anyagokat a social engineering alapú támadásokhoz.

Az elkövetkező években nőni fog annak a mértéke, ahogy a digitális biztonsági ágazatban a gépi tanulás tudományos közösségéből származó új technikákkal kísérleteznek és adoptálják azokat. Ez lehetővé teszi a rendszereknek, hogy részben, vagy akár teljesen automatizált módon hozzanak döntéseket az információs rendszerek és felhasználóik védelme érdekében. Olyan izgalmas példákhoz közelítünk, ahol a probléma megoldása kapcsán új technikák alkalmazását láthatjuk, mint amilyen a reinforcement learning is. Ezek az új védelmi technikák alapvetőek lesznek, és valószínű, hogy a digitális bűnözők “wetware” támadásokat kezdenek majd végrehajtani. Ezek keretében az automatikus tartalomgenerálást és a kézi, azaz emberi törekvéseket kombinálják, hogy a célpont szerint személyre szabják a támadásokat és kikerüljék a védelmi rendszerek aktuális generációját.

A támadásokat már a kezdetük előtt meghiúsító megelőző és védelmi megoldások alkalmazása mellett az is ajánlott a szervezetek számára, hogy többrétegű biztonsági rendszert alakítsanak ki. A fenyegetések “vadászatára” alkalmazott szakemberek, a vezető threat intelligence és a veszélyhelyzeteket kezelő technológiák, mint például a deep learning kombinálásával a szervezetek gyorsabban észlelhetik és különíthetik el még a legkifinomultabb támadásokat is, úgy, hogy minimalizálják azok hatását és költségét.

Az 5G-vel eddig nem látott biztonsági fenyegetések jelennek meg – Dan Schiappa, a Sophos vezető termékigazgatója

Az 5G lesz az a technológia, ami alapjában véve változtatja meg a digitális biztonság területét – talán a valaha volt legjelentősebb. Az 5G azt ígéri, hogy a hálózaton keresztül az élet majdnem minden területét sosem látott sebességgel és minimális késedelemmel köti össze. Azonban szignifikáns biztonsági kockázatok és potenciális új belépési pontok is megjelennek majd vele, amelyek a támadások új típusaival szemben védtelenné teszik a szervezeteket.

Habár az 5G-ben óriási potenciál van, az alapvető hálózataink átalakítása Pandora szelencéjét nyitja majd meg azzal, hogy addig hozzá nem elérhető rádiófrekvenciák jelennek meg, nem is beszélve az átláthatóság csökkenéséről, amit eredményeznek majd. Emiatt még jobban összpontosítanunk kell majd a kapcsolataink, eszközeink és alkalmazásaink biztonságára.

A beépített rádió adóvevővel rendelkező 5G eszközöknek nem lesz többé szüksége arra, hogy a vállalati hálózattal kommunikáljanak. Ez rendkívül megnehezíti a fenyegetések és kompromittálódott eszközök azonosítását.

Még sosem volt ennyire kritikus, hogy a kiberbiztonsági termékek rendszerként működjenek együtt. A szervezeteknek réteges megközelítésre lesz szükségük a biztonság kapcsán, amelyben a termékek kapcsolatban állnak egymással és megosztják a gyakorlatban is használható információikat. A szinkronizált védelemre alapuló megközelítés olyan kapcsolatokat épít a termékek között, amelyek segítségével együtt jobban tudnak működni, mint önmagukban külön-külön.

Az MSP-k biztonsági tanácsadókká válnak – Scott Barlow, a Sophos globális MSP igazgatóhelyettese (MSP: managed service provider, olyan szolgáltató, aki informatikai szolgáltatásokat nyújt távolról)

Napjaink zsúfolt piacán még sosem volt ennyire fontos az MSP-k számára, hogy képzett biztonsági tanácsadókká váljanak. Jövőre az MSP-knek gondoskodnia kell arról, hogy naprakészek maradjanak a gyorsan fejlődő fenyegetések és az elérhető új generációs biztonsági eszközök területén, hogy a ügyfeleik biztonsága érdekében fel tudják őket vértezni az iparág legjobb megoldásaival.

A digitális veszélyek világa gyorsan változik, a végfelhasználóknak pedig segítségre és útmutatásra van szüksége, hogy védve legyenek napjaink kifinomult támadásaival szemben. Az MSP-k számára kritikus a megfelelő képzettség, hogy ügyfeleik számára a megfelelő erőforrásokat tudják biztosítani – ami upsell és keresztértékesítési lehetőségeket nyújt cserébe – amivel valóban kihasználhatják ezt a lehetőséget.

Az MSP-k belső rendszereiben is intézkedések szükségesek a saját környezeteik védelme érdekében, hiszen gazdag célponttá válnak a digitális bűnözők számára. A Sophos azt javasolja, hogy az MSP-k vezessenek be kétlépcsős azonosítást és bizonyosodjanak meg arról, hogy hálózatukat rétegelt biztonsági rendszerrel zárják le, amellyel megvédhetik magukat a nem kívánt fenyegetésekkel szemben.

Kapcsolódó cikkek:2020 biztonság digitális sophos trend

Következő hírünk

Öt megatrend, amely meghatározza a kiskereskedelem jövőjét

Előző hírünk

A felhasználók közel fele megváltoztatná online szokásait 2020-ban

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

„A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

– mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Rekordszámú kiállítóval várták a jelen és a jövő agrárszakembereit a Széchenyi István Egyetemre

A győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán április 10-én rendezték az idei Digitális Agrártájolót, a térség egyik legfontosabb agráreseményét.

A kiállítók között a szektor legjelentősebb piaci szereplői, valamint az egyetem kutatási és oktatási egységei is megtalálhatók voltak. A program célja, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában.

A Digitális Agrártájoló a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja, Digitális Fejlesztési Központja és az Óvári Gazdászok Szövetsége közös szervezésében valósult meg rekordszámú, közel ötven kiállító részvételével. A „smart farm gazdaságok az agráriumban” témát körüljáró programra nemcsak az egyetem hallgatói, de középiskolások és a térség agrárszakemberei is nagy számban látogattak el.

Dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja köszöntőjében elmondta, a 2016-ban indult Agrártájoló mára a régió egyik legfontosabb eseményévé vált az agráriumban. „A Széchenyi István Egyetem vezetésének támogatásával, a karon folyó képzési kínálatunk modernizálásával a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció került a célkeresztbe. 2023-ban adtuk át Smart Farm Tangazdaságunkat, példát mutatva a közép- és felsőfokú képzések gyakorlati fókuszú megújítása és a projektalapú oktatás terén. A változások kedvező fogadtatásra találtak hallgatóinknál is, amit a hozzánk jelentkezők számának dinamikus növekedése is igazol” – húzta alá a dékán.

Tavaly óta az egyetem fenntartásában működik a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, amely szintén részt vett az idei program szervezésében. Az iskola igazgatója, Csiszár Rudolf elmondta, egyetemhez csatlakozásuk óta kinyílt számukra a világ. Olyan lehetőségekhez jutottak hozzá, mint a mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaság vagy épp a győri Mobilis kínálta technológia és tudás használata.

Dr. Vona Viktória, a kar tudományos munkatársa hangsúlyozta, az egyetem képzéseivel a modern mezőgazdaság és a digitalizáció kihívásaira válaszol. „Jó példa erre, hogy immár hetedik éve működtetjük nagy létszámmal a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzést, és idén indítjuk el – elsőként az országban – a precíziós állattenyésztés és takarmányozás szakmérnökképzést. A gyakorlatorientált oktatást segíti Smart Farm Tangazdaságunk, ahol precíziós gazdálkodást, automatizált, adatalapú termelésirányítást alakítottunk ki” – húzta alá. Hozzátette, a tangazdaság – amellett, hogy tökéletes gyakorlati helyet biztosít a képzéseikhez – hozzájárul az oktatók, hallgatók kutatási tevékenységéhez.

Dr. Drucskó Zoltán az esemény egyik aranyfokozatú támogatója, az IKR Agrár Kft. ügyvezető kabinetének titkára kifejtette, az IKR és az Agrotec Magyarország Kft. márciustól „precíziós termelés nagyvállalati környezetben” elnevezéssel nagy népszerűségnek örvendő fakultatív tantárgyat indított az egyetemen. Kiemelte, ezzel is hozzá kívánnak járulni az intézmény azon törekvéséhez, hogy a jövő kihívásaira válaszolni tudó, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakembereket adjon a szektornak.

Czuppon Benedek negyedéves agrármérnök hallgató rendszeres résztvevője a Digitális Agrártájolónak. „Hallgatóként azért fontos számomra ez a program, mert számos olyan mezőgazdasági profilú céggel találkozhatok, amelyeknél később akár munkahelyemet is megtalálhatom. Több standnál is korábban végzett hallgatótársak állnak, ami pluszmotivációt jelent” – fogalmazott. Mint mondta, az Agrártájoló olyan aktuális témákat jár körül, amelyek elengedhetetlen tudást jelentenek a most diplomázó agrárszakemberek számára.

Az eseményen emléklapot vehetett át dr. Vona Viktória, aki az Év agrárembere választáson a Jövő agrárszakembere címet nyerte el. Ugyancsak elismerésben részesült Vranovics Károly, az AlphaVet Kft. agrártechnológiai divíziójának igazgatója aktív támogató munkájáért. A díjakat dr. Tóth Tamás dékán és Kovács-Csombor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke adta át.

A nap szakmai programjában többek között a mezőgazdaságot segítő digitalizáció és a jövő smart farmjai álltak a középpontban, a kiállítás pedig nemcsak a vállalkozások bemutatkozásának terepe volt, de kitűnő alkalmat is adott a jelen és a jövő agrárszakembereinek párbeszédére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

PwC Debrecen Business Forum 2024

A Kelet-magyarországi régió fejlődésének új perspektíváiról csaknem 300 üzleti szereplő – köztük a legnagyobb multinacionális vállalatok hazai vezetői – részvételével megtartották az első Business Forum 2024 rendezvényt Debrecenben, ahol a legsikeresebb helyi gazdasági szereplőket is díjazták.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg a PwC április 9-én a Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényt a debreceni Kölcsey Központban. A Kelet-magyarországi régió gazdasági csúcstalálkozójaként aposztrofált eseményen elsősorban közép- és nagyvállalatok vezetői voltak jelen, hogy a város és a térség jövőjéről, valamint iparági és gazdasági trendekről gondolkodjanak közösen.

Párbeszéddel Debrecen jövőjéért

„A fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági eseményre nem volt korábban példa, ami jól mutatja Debrecen szerepét és a kínálkozó lehetőségeket a város és a térség számára”

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója. Többször hivatkozott arra, hogy a jövő Debrecenben épül, Magyarország második legnagyobb városában, a régió tudásközpontjában és beruházási epicentrumában. Ennek a jövőnek az építésébe kapcsolódott be a PwC tavaly novemberben, amikor bejelentette debreceni irodanyitását, hogy szolgáltatásainak teljes skáláját nyújthassa a régió gazdasági szereplőinek, valamint jelenlétével hatékonyabban tudja támogatni a helyi ökoszisztémát.

„Mi a PwC-ben olyan helyeken keressük a kapcsolódást, ahol tudás és lehetőség is van arra, hogy új, értékes, jövőálló ötletek és szövetségek valósulhassanak meg. Ahol tanulhatunk egymástól, és ahol a párbeszéddel mindenki nyerhet. Hisszük, hogy minden vállalás és vállalkozás alapja a bizalom, és attól vagyunk sikeresek az üzleti világban felmerülő nehézségek megoldásában, hogy érintettjeinkkel bizalmat építünk”

– emelte ki a cégvezető.

Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője elmondta:

„Azzal, hogy Debrecenbe szólítunk mindenkit, helyi és nemzetközi, kis- és nagyvállalatot, oktatási intézményt és gazdasági szervezetet, elősegítjük a párbeszédet egy sikeres jövőért.”

Exponenciális fejlődés vs fokozódó munkaerőhiány

A szakember a PwC 13. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Kelet-magyarországi cégvezetők (a 297 hazai válaszadóból 31 fő) jóval borúlátóbbak a munkaerőhiányt illetően az országos átlagnál (81% a 48% képest). Szintén pesszimistábbak a tőkehiány, a finanszírozási és ellátási nehézségek tekintetében és a HR-kérdések kezelése, (úgymint szervezeti kultúra, munkaerő-megtartás és teljesítmény-menedzsment) még inkább prioritás számukra (az országos 80%-hoz képest ezeket 90%-os arányban említették). Ezeknek a témáknak a megvitatására és az egymástól való tanulásra, az újszerű megoldások minél szélesebb körű implementálására nyújt szakmai fórumot a PwC hagyományteremtő eseménye és debreceni jelenléte.

Külön kiemelte az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás támogatását, utóbbi jegyében a PwC szakértői által vezetett adózási ismeretek képzés indul a Debreceni Egyetemen 2024. szeptemberében. Emellett a következő hetek is számos, PwC által szervezett szakmai programot tartogatnak – transzferár, valamint kibervédelem és NIS2 témában – , illetve a PwC Academy felnőttképzési tréningjeivel is Debrecenbe készül IFRS és egyéb számviteli, valamint ESG és fenntarthatósági témakörökkel.

Papp László, Debrecen polgármestere gazdasági évértékelőjében a város strukturált gazdaságfejlesztési stratégiájára hívta fel a figyelmet, valamint az elért befektetés-ösztönzési eredményekre, különös tekintettel az ipari park és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. Mint mondta: „Keleten is lehet olyan gazdaságot építeni, mely nyugaton is elismerésre tarthat számot. Debrecen elmúlt 10 éve arra bizonyíték, hogy egy gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően fel lehet zárkózni Közép-Európa legdinamikusabban növekvő városaihoz.”

A város erősen diverzifikált gazdasága, valamint oktatási rendszerének minőségi és mennyiségi fejlesztése együtt garantálják Debrecen és a régió fejlődését. A városvezetés számításai szerint Debrecen gazdasága a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra.

„Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatokat vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ugyanakkor ez a folyamat csak akkor tekinthető hosszú távon sikeresnek, ha megfelelő figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ebben pedig mindannyiunknak komoly feladata és felelőssége van”

– zárta beszédét a polgármester.

Fenntarthatóan és vállalati szinergiákkal a sikerért

A köszöntőket követő panelbeszélgetésben debreceni multinacionális vállalatok (BMW, LEGO, CATL, WizzAir) felsővezetőit ültették egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat és várakozásaikat a régió fejlődését illetően. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság, a helyi adottságokra és erőforrásokra történő építkezés elsődleges szempont kell legyen minden Debrecenben és a régióban befektető vállalat számára.

A generatív mesterséges intelligencia gazdaságélénkítő hatásának témáját Marc Olric, a PwC Németország nemzetközi szakértője járta körbe, míg Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója aktuális tőkepiaci trendekről és a vállalatoknak kínálkozó börzei lehetőségekről beszélt. A Debrecenben és a régióban működő magyar tulajdonú vállalatok kilátásait, növekedési terveit és beszállítói potenciálját járták körbe a Tranzit Csoport, a Xanga, a Hajdu és a KITE vezetői egy pódiumbeszélgetés keretében.

Kiválósági díjak a legkiemelkedőbb helyi gazdasági szereplőknek

A délelőtti program zárásaként került sor annak a két díjnak az átadására, melyeket Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere nyújtottak át. Dr. Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyerte a „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” elismerést a Kelet-magyarországi régió gazdasági fejlődése érdekében végzett példamutató szakmai és közéleti munkájának elismeréseként.

„A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” a DataExpert Services Kft.-t illette innovációs képességéért és a Kelet-magyarországi régióban hiánypótló tevékenységéért, mellyel nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséért.

Az előadásokat követően 3 szekcióteremben folytatódott a közös gondolkodás szakmai workshopok keretében. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységeknek a régió fejlődésében betöltött szerepéről szervezett panelbeszélgetést. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) workshopján a fenntartható munkaerőpiac volt fókuszban. A VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete a generációváltás és a digitalizáció kapcsolatát vette górcső alá abban a szekcióban, ahol a sikeres vállalat és a vállalati siker ismérveit keresték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább