Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

A digitális biztonság területén számos jelentős változás ment végbe 2019-ben, amelyet a Sophos 2020 Threat Report is részletez. A védelmi oldalon állók számára fontos megérteni ezeket a trendeket ahhoz, hogy számítani tudjanak a jövőben felbukkanó fenyegetésekre és hogy a legjobban felkészüljenek rájuk. A Sophos most bemutat néhány jelentősebb változást az elmúlt évből, mely a digitális biztonság területét érintette, és hatással lesz a 2020-as helyzetre is. Szóba kerülnek a zsarolóvírusok, az automatizált, aktív támadások, a gépi tanulás és a mobilokat, illetve a felhőket érintő biztonsági kockázatok.

A zsarolóvírusos támadók növelni fogják a tétet – Mark Loman, a Sophos új generációs technológiai fejlesztéseinek igazgatója

Egy ártó szándékú szoftver kinézetét sokkal könnyebb megváltoztatni, mint a viselkedését, éppen ezért a modern zsarolóvírus-ek az obfuscation, azaz a kód mesterséges túlbonyolítására támaszkodnak a siker érdekében. Azonban 2020-ban a zsarolóvírusok kapcsán tovább nő majd a tét a megváltoztatott vagy hozzáadott tulajdonságok miatt, amelyek célja az zsarolóvírus elleni védelem összezavarása.

A zsarolóvírusos támadók az előnyszerzés érdekében folyamatosan dolgoznak a módszereiken, melyek közé tartozik például a felhasználó fiókjával történő visszaélés, hogy megkerüljék a védelmet és magasabb szintre emeljék a fiók jogosultságait, vagy a megtámadott dokumentumok priorizálása a méretük vagy a tárolási helyük szerint. A legjelentősebb fejlemények között szerepel az automatizált, aktív támadások számának növekedése, melyek az emberi találékonyságot ötvözik az automatizált eszközökkel a legnagyobb hatás elérése érdekében. És azzal, hogy az egyes fájlok egy viszonylag kis részét titkosítják vagy hogy az operációs rendszert diagnosztikai módban (csökkentett módban) indítják újra, ahol a biztonsági megoldások gyakran nem elérhetőek, a támadók továbbra is ki tudják kerülni a legtöbb védelmet.

A zsarolóvírus továbbra is jelentős szerepet tölt majd be a digitális fenyegetések területén, amíg az áldozatokat könnyű azonosítani. A könnyű célpontot jelentő védtelen szolgáltatások, a foltozatlan rendszerek és a rossz kezekbe került hozzáférési adatok bőséges zsákmánnyal kecsegtetnek a képzett és a képzetlen támadók számára is. A következő intézkedések létfontosságúak:

  • erős biztonsági ellenőrzések,
  • az összes végpontot, hálózatot és rendszert lefedő megfigyelő és válaszadó megoldás,
  • a szoftveres frissítések telepítése, amikor megjelennek.

Az apró hibák jelentős adatszivárgásokhoz vezetnek a felhőben – Andy Miller, a Sophos publikus felhőplatform szenior igazgatója.

A felhő alapú megoldások legnagyobb előnye a rugalmasság. Kis erőfeszítés árán lehet bővíteni, vagy csökkenteni az erőforrásokat. Ez leegyszerűsíti a vállalkozások számára, hogy az ügyfeleik és vásárlóik igényei szerint skálázhassák az informatikai erőforrásokat. Viszont amikor a felhő védelméről van szó, a rugalmasság és egyszerűség később könnyen visszájára fordulhat.

2020-ban a felhővel kapcsolatos apró hibák sebezhetővé fogják tenni a nagyvállalatokat. A felhő alapú megoldások legnagyobb sebezhetősége a rossz beállításokban rejlik. Ahogy a felhőalapú rendszerek egyre összetettebbek és rugalmasabbak lesznek, az üzemeltetők hibái egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Ez az átláthatóság általános hiányával kombinálva a felhőalapú informatikai környezeteket ideális célponttá teszi a digitális bűnözők számára.

A felhő platformok olyan összetettek és olyan gyakran változnak, hogy gyakran nehéz megérteni az egy specifikus beállítás rossz konfigurációjából fakadó bonyodalmakat és következményeket. Továbbá az is problémás, hogy nem lehet közvetlenül figyelni, mit is csinálnak pontosan a szervezet gépei. A bűnözők tudatában vannak ennek és éppen ezen okokból támadják a felhőalapú IT platformokat.

A felhőben tárolt adatok védelméhez eltérő eszköztár szükséges, hiszen a fenyegetések jellege meglehetősen más, mint a munkaállomások vagy a szerverek esetében. A szervezetek számára kritikus, hogy a biztonságot szem előtt tartva értékeljék újra a felhővel kapcsolatos stratégiáikat.

A digitális bűnözők megpróbálják meggyengíteni a gépi tanuláson alapuló felismerő modelleket – Joe Levy, CTO, Sophos technológiai vezetője

A gépi tanulás alapvető részévé vált a modern szervezetek digitális védelmi stratégiájának, a digitális bűnözők pedig tisztában vannak azzal, hogy ezeket az eszközök használják a támadásaik meghiúsítására. Válaszként a bűnözők megpróbálják megkerülni vagy aláásni a gépi tanuláson alapuló biztonsági rendszereket.

Ahogy a támadók és védekezők közötti macska-egér játék folytatódik, arra számíthatunk, hogy az támadó és védekező célú gépi tanulási eszközök kifinomultsága és hatékonysága gyorsan fejlődik majd. Az elkövetkező évben arra számítunk, hogy egyre több esetet látunk majd, ahol a digitális bűnözők megpróbálják kitrükközni a gépi tanulás alapú észlelő és osztályozó modelleket, és hogy gépi tanulás segítségével generáljanak meggyőző hamis anyagokat a social engineering alapú támadásokhoz.

Az elkövetkező években nőni fog annak a mértéke, ahogy a digitális biztonsági ágazatban a gépi tanulás tudományos közösségéből származó új technikákkal kísérleteznek és adoptálják azokat. Ez lehetővé teszi a rendszereknek, hogy részben, vagy akár teljesen automatizált módon hozzanak döntéseket az információs rendszerek és felhasználóik védelme érdekében. Olyan izgalmas példákhoz közelítünk, ahol a probléma megoldása kapcsán új technikák alkalmazását láthatjuk, mint amilyen a reinforcement learning is. Ezek az új védelmi technikák alapvetőek lesznek, és valószínű, hogy a digitális bűnözők “wetware” támadásokat kezdenek majd végrehajtani. Ezek keretében az automatikus tartalomgenerálást és a kézi, azaz emberi törekvéseket kombinálják, hogy a célpont szerint személyre szabják a támadásokat és kikerüljék a védelmi rendszerek aktuális generációját.

A támadásokat már a kezdetük előtt meghiúsító megelőző és védelmi megoldások alkalmazása mellett az is ajánlott a szervezetek számára, hogy többrétegű biztonsági rendszert alakítsanak ki. A fenyegetések “vadászatára” alkalmazott szakemberek, a vezető threat intelligence és a veszélyhelyzeteket kezelő technológiák, mint például a deep learning kombinálásával a szervezetek gyorsabban észlelhetik és különíthetik el még a legkifinomultabb támadásokat is, úgy, hogy minimalizálják azok hatását és költségét.

Az 5G-vel eddig nem látott biztonsági fenyegetések jelennek meg – Dan Schiappa, a Sophos vezető termékigazgatója

Az 5G lesz az a technológia, ami alapjában véve változtatja meg a digitális biztonság területét – talán a valaha volt legjelentősebb. Az 5G azt ígéri, hogy a hálózaton keresztül az élet majdnem minden területét sosem látott sebességgel és minimális késedelemmel köti össze. Azonban szignifikáns biztonsági kockázatok és potenciális új belépési pontok is megjelennek majd vele, amelyek a támadások új típusaival szemben védtelenné teszik a szervezeteket.

Habár az 5G-ben óriási potenciál van, az alapvető hálózataink átalakítása Pandora szelencéjét nyitja majd meg azzal, hogy addig hozzá nem elérhető rádiófrekvenciák jelennek meg, nem is beszélve az átláthatóság csökkenéséről, amit eredményeznek majd. Emiatt még jobban összpontosítanunk kell majd a kapcsolataink, eszközeink és alkalmazásaink biztonságára.

A beépített rádió adóvevővel rendelkező 5G eszközöknek nem lesz többé szüksége arra, hogy a vállalati hálózattal kommunikáljanak. Ez rendkívül megnehezíti a fenyegetések és kompromittálódott eszközök azonosítását.

Még sosem volt ennyire kritikus, hogy a kiberbiztonsági termékek rendszerként működjenek együtt. A szervezeteknek réteges megközelítésre lesz szükségük a biztonság kapcsán, amelyben a termékek kapcsolatban állnak egymással és megosztják a gyakorlatban is használható információikat. A szinkronizált védelemre alapuló megközelítés olyan kapcsolatokat épít a termékek között, amelyek segítségével együtt jobban tudnak működni, mint önmagukban külön-külön.

Az MSP-k biztonsági tanácsadókká válnak – Scott Barlow, a Sophos globális MSP igazgatóhelyettese (MSP: managed service provider, olyan szolgáltató, aki informatikai szolgáltatásokat nyújt távolról)

Napjaink zsúfolt piacán még sosem volt ennyire fontos az MSP-k számára, hogy képzett biztonsági tanácsadókká váljanak. Jövőre az MSP-knek gondoskodnia kell arról, hogy naprakészek maradjanak a gyorsan fejlődő fenyegetések és az elérhető új generációs biztonsági eszközök területén, hogy a ügyfeleik biztonsága érdekében fel tudják őket vértezni az iparág legjobb megoldásaival.

A digitális veszélyek világa gyorsan változik, a végfelhasználóknak pedig segítségre és útmutatásra van szüksége, hogy védve legyenek napjaink kifinomult támadásaival szemben. Az MSP-k számára kritikus a megfelelő képzettség, hogy ügyfeleik számára a megfelelő erőforrásokat tudják biztosítani – ami upsell és keresztértékesítési lehetőségeket nyújt cserébe – amivel valóban kihasználhatják ezt a lehetőséget.

Az MSP-k belső rendszereiben is intézkedések szükségesek a saját környezeteik védelme érdekében, hiszen gazdag célponttá válnak a digitális bűnözők számára. A Sophos azt javasolja, hogy az MSP-k vezessenek be kétlépcsős azonosítást és bizonyosodjanak meg arról, hogy hálózatukat rétegelt biztonsági rendszerrel zárják le, amellyel megvédhetik magukat a nem kívánt fenyegetésekkel szemben.

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján  a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik

A vállalatok egyre pragmatikusabban közelítik meg a mobilitást, és az ambiciózus stratégiai célok helyett a ténylegesen működő, üzletileg is fenntartható megoldásokra helyezik a hangsúlyt – derül ki az Arval Mobility Observatory éves felméréséből. A négy kontinens 33 országában, több mint 10 ezer döntéshozó bevonásával készült kutatás alapján a mobilitási döntések ma már elsősorban a gyakorlati megvalósíthatóság mentén születnek.


Megjelent az Arval Fleet and Mobility Barometer 2026[1] iparági felmérés, amely átfogó képet ad a vállalati flottakezelési és mobilitási trendekről. Az eredmények szerint a szervezetek ma már a változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva alakítják stratégiáikat, és a költséghatékony, stabilan működtethető megoldásokat helyezik előtérbe.

Az elektromos átállás továbbra is meghatározó irány: a vállalatok 66%-a prioritásként kezeli az alternatív hajtásokat, és a cégek közel fele már aktívan alkalmaz ilyen járműveket. A bevezetés ütemét ugyanakkor egyre inkább gyakorlati tényezők határozzák meg: a cégek 68%-a a töltőinfrastruktúra hiányát jelöli meg fő akadályként, miközben a magas beszerzési költségek és a korlátozott modellkínálat is lassítja az átállást.

A mobilitási döntésekben felértékelődött a költségek kezelése és a működés kiszámíthatósága. A teljes tulajdonlási költség (TCO) kezelése a vállalatok 31%-ánál már a következő három év három legnagyobb kihívása között szerepel, miközben a digitális és integrált megoldások valós idejű adatokkal támogatják az optimalizálást és a költségek kontrollját.

A mobilitás mára túlmutat a hagyományos flottakezelésen. A vállalatok egyre szélesebb eszköztárral dolgoznak: a válaszadók 30%-a mobilitási költségkeretet (mobility budget) alkalmaz, míg az autómegosztási és telekocsi-megoldások egyaránt a cégek 26%-ánál jelennek meg. Emellett a private lease és a salary sacrifice konstrukciók (25%), valamint a saját jármű vagy tömegközlekedés használatának költségtérítése is széles körben elérhető. Ezek a megoldások a munkavállalói igényekhez jobban igazodó, rugalmas mobilitási rendszerek irányába mutatnak.

Ezzel párhuzamosan erősödik a járművek életciklusának tudatosabb kezelése: a válaszadók 45%-a használt járműveket is integrál flottájába, ami a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szempontjainak együttes megjelenését jelzi.

„A vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg a mobilitási döntéseket: miközben az elektromos átállás továbbra is stratégiai irány, a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági és működési szempontok. A kérdés ma már nem az, hogy elinduljanak-e ezen az úton, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és milyen költségszinten tudják fenntarthatóan működtetni ezeket a megoldásokat. Ez a szemléletváltás Magyarországon is jól érzékelhető”

– mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.

A globális trendek Magyarországon is visszaköszönnek: a vállalatok a költségek kontrolljára és a működés kiszámíthatóságára helyezik a hangsúlyt. Bár az elektromos átállás iránya adott, a gyakorlati megvalósítást hazai szinten elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és a beruházási költségek határozzák meg. Emellett kulcskérdéssé válik, hogy a mobilitási megoldások rugalmasan illeszkedjenek a szervezetek működéséhez és a munkavállalói elvárásokhoz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar fejlesztésű kasszarendszerrel nyitotta meg első koszovói üzletét a Decathlon

Április elején megnyitotta első koszovói áruházát a Decathlon, amellyel egyben a nyugat-balkáni régió piacát is teszteli. A mintegy 3000 négyzetméteres új üzlet kasszarendszerét a magyar Laurel Kft. szállította. Ezzel Koszovó már a nyolcadik ország, ahol a világ egyik legnagyobb sportszerkereskedője a székesfehérvári vállalat megoldásaira támaszkodik.

A Laurel fejlesztéseit Magyarország mellett Ausztriában, Horvátországban, Lettországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában is alkalmazza a Decathlon, most pedig Koszovó is csatlakozott ehhez a körhöz. Az új áruházban 2 hagyományos és 4 önkiszolgáló pénztár működik a Laurel új generációs kasszaszoftverével. A szükséges fiskális implementációt és a bankterminálok integrációját szintén a magyar cég végezte.

„A koszovói nyitás jól mutatja, hogy egy Magyarországon fejlesztett kereskedelmi-informatikai megoldás különböző piaci és szabályozási környezetben is sikeresen alkalmazható. Ez korántsem magától értetődő, hiszen a nagy multinacionális vállalatok gyakran egységes, központilag előírt szoftverhasználatot várnak el leányvállalataiktól és partnereiktől. Az, hogy a Decathlon immár a nyolcadik országban választotta a Laurel fejlesztéseit, komoly visszaigazolása a közös munkának”

– mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a projekt előkészítése során a Laurel szorosan együttműködött a magyar és a francia Decathlon csapataival is.

„Első koszovói áruházunk megnyitása fontos mérföldkő regionális terjeszkedésünkben. Célunk, hogy ebben az országban is minél több ember számára tegyük elérhetővé a sportot, a minőségi termékeket és a korszerű vásárlási élményt. Örülünk, hogy ebben a Laurel személyében erős technológiai partnerre találtunk”

– mondta Gojart Shaqiri társtulajdonos és ügyvezető igazgató a Decathlon Koszovó képviseletében.

A prishtinai üzlet nyitása a környező országokban is figyelmet kapott. A Decathlonnál megerősítették, hogy a koszovói tapasztalatok fontos szerepet játszhatnak a régiós terjeszkedés további lépéseinek értékelésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss