Gazdaság

Öt megatrend, amely meghatározza a kiskereskedelem jövőjét

A változó kiskereskedelmi környezetben az ügyfelek egyre inkább elutasítják a hagyományos tömegfogyasztást

A kiskereskedelmi vállalatoknak gyorsan kell reagálniuk ügyfeleik radikálisan változó elvárásaira és igényeire, ha szeretnének relevánsak és sikeresek maradni a piacon – állapította meg a Fujitsu kiskereskedelmi stratégák számára ma kiadott új, gondolatébresztő tanulmánya.

A „Fujitsu Future Insights – Digitális átalakulás a kiskereskedelemben” című jelentés szerint a kiskereskedelmi környezetben egyre elutasítóbban lépnek fel az ezredfordulósok és a „Z” generációs ügyfelek a több mint száz éve uralkodó, tömegtermelésre/tömegfogyasztásra épülő hagyományos gazdasági modellel szemben. Az, hogy végső soron mely kiskereskedelmi vállalatok maradnak életben, és mely versenytársak vesztik el relevanciájukat, a jelentés szerint attól függ, mennyire képes a szervezet sikeres digitális átalakulással reagálni a kivívásokra.

A fogyasztás jellegének megváltozása mellett a jelentés négy másik megatrendet is azonosít, amelyeket érdemes figyelembe venniük a kiskereskedelmi cégeknek jövőbeni stratégiájuk kidolgozásakor:

A kontinuitás hiánya a fogyasztói értékek és viselkedés terén: 2030-ra egyszerre hat fogyasztói generáció lesz jelen a piacon, eltérő értékekkel és különböző technológiai élmények által befolyásolt viselkedéssel. A kiskereskedelmi szereplőknek még a generációs kategóriáknál is differenciáltabb mikroszegmensek szerint kell csoportosítaniuk kínálatukat.
A fogyasztók visszaszerzik az ellenőrzést adataik felett: A tranzakcióknál egyre meghatározóbbak a személyes adatok, ami óriási előnyhöz, sőt akár de facto monopóliumhoz juttatja a szektor digitális platformmal rendelkező szereplőit. A bizalom visszaszerzése érdekében a vállalatoknak ugyanakkor különféle szolgáltatásokon keresztül lehetővé kell tenniük a magánszemélyek számára, hogy jobban kézben tartsák saját adataikat, például a blokklánchoz hasonló technológiák alkalmazásával.
Diverzifikáltabb ember-gép kapcsolatok: A kiskereskedelem új korszakában a dolgozók szerepe megváltozik – hiszen az egyszerű feladatokat átveszik tőlük a gépek. Így új értékek születnek, nagyobb lesz a kereslet az MI és más digitális technológiák kezelésére képes szakemberek iránt, és új lehetőségek nyílnak meg a kreatív munkavégzés terén (pl. a professzionális stylistok számára).
Emberközpontú ökoszisztémák: Iparágakon átívelő ökoszisztémák jönnek létre számos más ágazatban is (pl. a pénzügyi szolgáltatások területén, a közlekedésben és az egészségügyben). A stabil vevőkörrel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozások fontos szerepet játszanak majd ezekben az új ökoszisztémákban, hozzájárulva a fenntartható társadalom létrejöttéhez.

A „Fujitsu Future Insights” sorozat bemutatja a vállalat globális digitális átalakulási trendekről vallott nézeteit, mélyrehatóan elemezve a kihívásokat és az új technológiák konkrét területeken várható hatását. A „Digitális átalakulás a kiskereskedelemben” című tanulmányban a Fujitsu a digitalizált kiskereskedelmi szolgáltatásokról alkotott jövőképét vázolja fel, és ismerteti, milyen változásokat vár a kiskereskedelemben és más iparágakban a digitális technológiáktól.

„A társadalom fejlődésével a tömegpiaci kiskereskedelemről alkotott kiinduló feltételezéseink jelentős része érvényét veszti. A jövőben azok a kiskereskedelmi vállalatok lesznek sikeresek, amelyek megértik és figyelembe veszik a fogyasztók bizalomvesztését és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos aggodalmait. Azok, akik nem ismerik fel a változás szükségszerűségét, egyre inkább kiszorulnak és képtelenek lesznek visszaszerezni elveszített piaci részesedésüket és hitelességüket. A legnagyobb globális kiskereskedelmi vállalatok átalakulási partnereként a Fujitsu ügyfeleivel közösen, elkötelezetten dolgozik az emberközpontú innováció és bizalom megteremtésén a kiskereskedelemben, hozzájárulva ezzel a virágzó és fenntartható társadalom létrejöttéhez”

– nyilatkozta Richard Clarke, a Fujitsu alelnöke és globális kiskereskedelmi üzletágának igazgatója.

Related Topics:2020 fujitsu jövő kiskereskedelem megatrend z generáció

Up Next

A napokban 1,2 milliárdos büntetést kell kifizetnie a Facebooknak Magyarország felé

Don't Miss

Digitális biztonsági trendek 2020-ban a Sophos szerint

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!