Közvetlen üzenetküldési funkcióval, magyar és angol nyelvű felülettel, valamint mobilnézettel bővült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mesterséges intelligenciával támogatott országos üzleti platformja, a KAPTÁR KAPacitás megosztó adatTÁR.

A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztésére épülő, egyetlen digitális térben a cégek szabad kapacitásait és beszállítói igényeit összekapcsoló rendszer legújabb funkciói még egyszerűbbé, kényelmesebbé és közvetlenebbé teszik a lehetséges üzleti partnerek megtalálását és a kapcsolatfelvételt.

A KAPTÁR legújabb fejlesztései közvetlenül a gyakorlati használatot támogatják. A felületen elérhető új kommunikációs funkciónak köszönhetően a vállalkozások, a másik fél hozzájárulása esetén már közvetlen üzenetküldéssel is kezdeményezhetnek beszélgetést a kiszemelt partnerekkel, ami jelentősen felgyorsítja az első megkeresést és a közös munka elindítását. Az oldal már angol nyelven is elérhető, és a külföldi tulajdonú, külföldi székhelyű, de magyarországi telephellyel és külföldi adószámmal rendelkező cégek is csatlakozhatnak. A platform ráadásul mobilnézetben is akadálymentesen működik, így a felhasználók útközben, mobileszközről is áttekinthetik az üzleti ajánlatokat és kezelhetik a funkciókat, miközben a regisztrált cégek körüzenetek formájában a legfrissebb fejlesztésekről és tudnivalókról is folyamatos tájékoztatást kapnak

A KAPTÁR szorosan kapcsolódik a kamarai beszállítói fórumok többéves tapasztalataihoz. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta szervezett rendezvények tapasztalataira építve 2025-ben indult útjára az Országos Kamarai Beszállítói Program, amely nagy érdeklődést váltott ki a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok körében. A program a 2025-ös és 2026-os rendezvények kedvező tapasztalataira és eredményeire alapozva folytatódik. Az eddig megvalósult, összesen 16 helyszínen megrendezett eseményeken 194 nagyvállalat és 3087 potenciális beszállító vett részt, amelyek képviselői összesen több mint 5700 üzleti tárgyalást folytattak.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program mintájára létrehozott KAPTÁR a személyes találkozókon bevált együttműködési modellt egészíti ki a digitális térben. A mesterséges intelligenciával támogatott rendszer egész évben elérhető, és lehetővé teszi a potenciális üzleti partnerek felkutatását, a cégprofilok egyszerű létrehozását, valamint az együttműködési ajánlatok célzott szűrését. A KAPTÁR adatbázisában csaknem 1800 cégprofil érhető el, a platform segítségével pedig eddig több mint 2400 partnerkeresés valósult meg. Az online platform célja, hogy a gyártási és szolgáltatási erőforrásokkal rendelkező cégek könnyebben egymásra találjanak és új partnerségek jöjjenek létre. A KAPTÁR küldetése, hogy minden ipari kapacitású vállalkozás megtalálja a hozzá illő KapaciTÁRSát.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program őszi rendezvénysorozatának első állomásai Békéscsaba és Miskolc voltak, a következő fórumnak pedig október 20-án Debrecen ad otthont. Ezt követően október 21-én Szekszárdon, 28-án pedig Székesfehérváron folytatódik a programsorozat. A rendezvényeken a résztvevők a személyes üzleti egyeztetések mellett a KAPTÁR platform működéséről és az általa kínált lehetőségekről is tájékozódhatnak.

A KAPTÁR használata a vállalkozások számára díjmentes. A platform a kaptar.mkik.hu oldalon érhető el, ahol a regisztrációt követően a cégek bemutathatják tevékenységüket, ipari kapacitásaikat és üzleti igényeiket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Magyarországon idén lekérdezett járműtörténeti jelentések több mint felében szerepelt korábbi káreseményre utaló információ. Bár az arány az elmúlt egy évben alig változott, Magyarország egy helyet előrelépett a carVertical legfrissebb átláthatósági indexében.

A carVertical autóipari adatszolgáltató közzétette éves tanulmányát, amely a használtautó-piacok átláthatósága és a vásárlókat fenyegető kockázatok alapján rangsorolja az európai országokat. A 23 vizsgált piac közül Magyarország idén a 17. helyen végzett, egy hellyel előrébb, mint tavaly. A szomszédos országok közül Szlovákia a 11., Horvátország a 10., Szerbia pedig a 18. helyen áll.

Használtautó-piaci trendek Magyarországon: alig javult a helyzet a visszaélések terén

Magyarországon a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke 14,5%-kal, a tavalyi 82 724 kilométerről idén 70 708 kilométerre csökkent. A futásteljesítmény manipulálása ezzel szemben egyre több autónál mutatható ki: az érintett járművek aránya 5,3%-ról 5,6%-ra emelkedett.

A korábbi sérülések szintén komoly aggodalomra adnak okot. A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 56,1%-ánál találtak korábbi káreseményre utaló adatokat, ami alig marad el a tavalyi 57,3%-tól. A károk átlagos értéke sem változott számottevően, idén 2991 euró volt.

„Az autósok sokszor nincsenek tisztában azzal, mekkora anyagi veszteséget okozhat számukra a futásteljesítmény meghamisítása. A visszatekert kilométeróra nemcsak megtéveszti a vásárlót, hanem az autó árát is indokolatlanul megemeli, így a vevő többet fizet egy olyan járműért, amely valójában kevesebbet ér a hirdetésben szereplő összegnél. Ugyanez igaz a korábbi sérülésekre is. A sérült járművek aránya és a károk mértéke sokat elárul arról, mennyire biztonságos egy autó. Ezek az információk tehát nemcsak anyagi szempontból fontosak, hanem a járművet nap mint nap használók biztonsága szempontjából is”

– mondja Ramūnas Pletkus, a carVertical adatszakértője.

A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 50,3%-a külföldről származott, szemben a tavalyi 50,1%-kal. Az ellenőrzött autók átlagéletkora a tavalyi 11 évről 2026-ra 11,3 évre nőtt.

A legátláthatóbb használtautó-piacok: az Egyesült Királyság megőrizte vezető helyét

Az idei rangsorban ismét az Egyesült Királyság végzett az első helyen. Az országban ellenőrzött autóknak mindössze 2,4%-a származott külföldről, és csupán 4%-uknál volt kimutatható kilométeróra-manipuláció. A második helyen Németország, a harmadikon Svájc áll. Az első öt helyezett sorát negyedikként Finnország, ötödikként Franciaország zárja.

„A rangsor élén álló országokban több közös vonás is megfigyelhető: kevésbé támaszkodnak az importra, erősebb a gazdaságuk, és az intézményeik szélesebb körben teszik hozzáférhetővé a járművekkel kapcsolatos adatokat a vásárlók számára. Ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy évről évre megőrizzék vezető helyüket”

– magyarázza R. Pletkus.

Változatlanul a kelet-európai használtautó-piacok a legkockázatosabbak

Az idei felmérésben Ukrajna, Bulgária és Lettország bizonyult a három legkevésbé átlátható piacnak. Ukrajna 2024 óta az utolsó helyen áll. Az országban ellenőrzött autók 76,3%-a külföldről származott, ami a vizsgált piacok között a legmagasabb arány. A nagyfokú importfüggőség megkönnyíti a csalók számára, hogy eltitkolják a járművek valós állapotát.

Az idei rangsorban Bulgária helyezése változott az egyik legjelentősebben. Ebben egyaránt szerepet játszott a manipulált kilométerórájú autók magas aránya (10,4%), valamint az, hogy a járművek jelentős részénél (42,8%) korábbi káresemény szerepelt a nyilvántartásokban. A három legkevésbé átlátható piac sorát Lettország zárja, ahol az ellenőrzött autók 69,8%-a külföldről származott, 58,5%-uknál pedig kárelőzményre utaló adatokat találtak.

„Továbbra is a határokon átnyúló adatmegosztás hiányosságai jelentik az egyik legnagyobb problémát ezeken a piacokon. A kelet-európai autósok gyakran még az alapvető információkhoz sem férnek hozzá egy Németországból, Belgiumból, Olaszországból vagy más nyugat-európai országból behozott autóról. Ennek oka, hogy az adatokat nemzeti vagy magánnyilvántartásokban tárolják, és azok nem válnak automatikusan hozzáférhetővé más országokban, amikor a jármű átlépi az országhatárt. A probléma leginkább azokat az országokat érinti, amelyek nagymértékben támaszkodnak a külföldről behozott autókra. Ezt az átláthatósági index adatai is egyértelműen alátámasztják”

– mutat rá R. Pletkus.

Hogyan számítják ki az átláthatósági indexet?

A carVertical tanulmánya a 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között az ügyfelek által megvásárolt járműtörténeti jelentések adatait elemezte. Az átláthatósági index hat mutató alapján értékeli az egyes országok használtautó-piacait: a manipulált kilométerórájú autók aránya, a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke kilométerben, a korábban sérült járművek aránya, a károk átlagos értéke, a külföldről behozott használt autók aránya, valamint az ellenőrzött járművek átlagéletkora.

Mivel az egyes tényezők eltérő mértékben befolyásolhatják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői ennek megfelelően súlyozták őket. A manipulált kilométerórájú autók aránya például nagyobb súllyal esik latba, mint az adott országban ellenőrzött járművek átlagéletkora.

A teljes tanulmány és a részletes módszertan itt érhető el: https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A carVertical egy informatikai adatszolgáltató vállalat, amely 37 országban több mint 1000 különböző forrásból – többek között bűnüldöző szervektől, országos és állami nyilvántartásokból, pénzintézetektől és apróhirdetési oldalakról – gyűjt és egységesít nagy mennyiségű autóipari adatot. A vállalat az összetett adatokból innovatív, vállalati és lakossági ügyfelek számára egyaránt könnyen hozzáférhető termékeket fejleszt, amelyek értékes piaci elemzéseket, előrejelzéseket és átfogó járműtörténeti jelentéseket kínálnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.  

A Siemens Zrt. szeptemberben felmérést végzett a hazai, ipari digitalizációban érintett kis, közepes, illetve nagyobb vállalatok kilátásairól. A cégek válaszai igencsak megoszlanak: a résztvevők fele növekedést vár, jelentős részük stagnálásra számít, kisebb részük pedig visszaesésre. Saját megrendeléseikről és árbevételükről nyilatkozva viszont a növekedést várók aránya érezhetően magasabb, a „változatlan” választ pedig lényegesen kevesebben jelölik.

Várakozások és prioritások

A cégméret mentén eltérő mintázatok rajzolódnak ki, bár nem minden tekintetben abban az irányban, mint gondolnánk. A mikro- és kisvállalatok (50 fő alatti létszámú cégek) körében a legnagyobb a bizakodás. E körben a válaszadók fele számít növekvő iparági teljesítményre, saját kilátásaikat pedig még nagyobb arányban (60 százalékuk) ítélik növekvőnek. A kisebb cégek fő prioritása a belső folyamatok automatizálása és a helyi projektek kiszolgálása, legfőbb akadályozó tényezőként pedig jelenleg is a szakképzett, jellemzően fizikai munkaerő hiányát említették a válaszadók.

A közepes vállalatok (50–250 főt foglakoztatók) a saját iparáguk kilátásait tekintve a növekedést és a stagnálást egyenlő arányban jelölték meg, és itt a legmagasabb a visszaesést várók aránya is. Saját teljesítményükben ugyanakkor határozottan bíznak, a válaszadók többsége a vállalatától növekedést vár. E méretkategória legfőbb kihívása az energiaárak kiszámíthatatlansága és az általános gazdasági bizonytalanság, prioritása pedig a belső folyamatok hatékonyságnövelése és digitalizációja, utóbbi esetben az AI nyújtotta automatizációs lehetőségeket említi a többség.

A nagyvállalatok (250 fő felett) körében meglepő kép rajzolódik ki: az iparág egészét ők ítélik meg a legkevésbé pesszimistán, a legmagasabb arányban várva a növekedést, és a legkisebb mértékben a visszaesést. Saját teljesítményük megítélésében viszont jóval megosztottabbak – a visszaesést valószínűsítők aránya itt közel háromszorosa a kisvállalatoknál mért szintnek. Működésüket leginkább az energiaköltségek, a geopolitikai feszültségek, az ázsiai gyártók által mára még intenzívebben felpörgetett árverseny, piaci terjeszkedés kihívásai határozza meg.

Továbbá több válaszadó kifejezetten említette a gépipari, valamint az autóipari-akkumulátoripari kereslet ingadozását, mint jelentős kihívást. A nagyobb cégek terveinek, várakozásainak középpontjában pedig nem csupán az általánosabb digitalizációs kihívások, hanem kifejezetten az AI-alapú hatékonyságnövelés áll.

Fővárosi vs. vidéki vállalatok

A vidéki szereplők emellett kevésbé bíznak saját kilátásaikban: 21 százalékuk vár csökkenést, szemben a fővárosiak 11 százalékával.

A fővárosi cégek körében elenyésző azok aránya, akik egyáltalán nem használnak AI-t, míg a vidéki vállalatoknak közel ötöde rendkívül óvatos a legújabb automatizációs és AI- technológiák kapcsán.

A fővárosi cégek emellett nagyobb arányban számítanak az uniós forrásokra, mint növekedési tényezőre. A munkaerőhiány mindkét régióban általános, de míg a fővárosban erősebben érződik a mérnökök, projektmenedzserek és IT-szakemberek hiánya, addig vidéken a hagyományos szakmunkások – villanyszerelők, hegesztők, CNC-kezelők – pótlása okozza a legnagyobb fejfájást.

Az AI-ban mégis sok cég bízik

A mesterséges intelligencia a felmérés messze leggyakrabban említett bizakodásra okot adó tényezője, jóval megelőzve az energiahatékonysági beruházásokat és az uniós forrásokat.

A tervezés, a minőségbiztosítás és a gyártás azok a területek, ahol a vállalatok a legnagyobb arányban vetik be az AI technológiákat. Az AI-t elutasító, döntésüket is indokoló vállalatok többsége adatbiztonsági aggályokra és a megtérülés nehéz mérhetőségére hivatkozik.

Továbbra is nagy a szakemberhiány

A megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége – a válaszadók több mint négyötöde – tapasztal mind a mai napig szakemberhiányt. Ez pedig a növekedés jelentős korlátja a nagyobb vállalatok körében.

A piaci bizonytalanságra ugyanakkor nem a költségek csökkentésével, nem elbocsátással, hanem belső hatékonyságnöveléssel és automatizációval válaszolnak a megkérdezett cégek.

Az online felmérés 2026 szeptemberében zajlott, közel 120, az ipari digitalizációban érintett vállalat megkérdezésével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!