Gazdaság
Liferay – Ezt nyerik a biztosítók a digitalizációval
A biztosítás jövője: kitekintés 2025-re
A biztosítási ágazat szereplői tisztában vannak azzal, hogy a szektort alaposan felforgatja a digitális átalakulás. Az átállás után azonban továbbra is az ügyfél- és kockázatkezelést helyezik majd a középpontba, de a digitális trendeket figyelembe véve, az ügyfélélmények fejlesztését és a más iparágakkal való együttműködésre törekszenek a jövőben.
A Deloitte által készített jövőkutató-tanulmány szerint 2025-ben három típusú működési modell fogja uralni a biztosítási piacot: az ún. “központosított” biztosító (core insurer) modell, amely a vevői élményt beépíti a klasszikus biztosítási termékekbe. Az ún. “túlbiztosító” (beyond insurer) modell, amely azon társaságokra terjed ki, akik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzáadott értéket képviselnek ügyfeleik számára. Illetve az ún. „exponenciális biztosító” (exponential insurer) modell, amelyben a társaságok együttműködést alakítanak ki új piaci szereplőkkel (insure-tech) vagy más iparági szereplőkkel, hogy növeljék piaci részesedésüket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.
3 terület, 3 lehetőség
A 2020-ban éles üzembe állított Európa Uniós pénzforgalmi irányelv, a psd2, miatt nyitottá vált banki ökoszisztéma számos szolgáltatás-innovációt kínál a biztosító társaságok számára is. A pénzügyi szféra új szereplői, a fintech cégek mellett, az insure-tech cégek is megjelennek, akikkel vagy partnerségre lépnek a biztosítók vagy versenytársként konkurálnak. A Deloitte-tanulmány rámutat arra is, hogy más iparágak is beszivárognak majd a biztosítási szegmensbe, akiknek köszönhetően, bővülnek a klasszikus biztosítási megoldások.
“Elsősorban az okos közlekedés, az okos egészségügy és az intelligens otthon, azok a területek, amelyek lehetőséget kínálnak a biztosító társaságoknak, hogy bővítsék szolgáltatásaik körét”
– sorolja Balogh Zsolt.
“Úgy véljük, hogy az egészségügy digitalizációja miatt a biztosítók és az egészségügyi intézmények közötti együttműködésből előrevivő megoldások születhetnek, de ez csak egy szelete mindannak a számos lehetőségnek, amely előttünk áll”
– fűzi hozzá Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy ebben az esetben, majd a betegadatok adatvédelmi szabályozására is figyelemmel kell lenni.
A digitális platformok könnyítik az egyénre szabott biztosításokat
A digitális felületeken például vertikálisan lehetséges majd az ügyféladatokat rögzíteni, tárolni és megosztani, ami azt jelenti, hogy például az egészségügyben rögzített betegadatokat is hozzá lehet kapcsolni az ügyfél profiljához, illetve továbbá rögzíteni lehet még az eseményekhez kapcsolódó történéseket vagy befolyásoló tényezőket is. Az így megkapott komplex személyes profilok alapján teljesebb képet kaphatnak a biztosítók az ügyfeleikről, pontosabb ok-okozati összefüggéseket tárhatnak fel, ezáltal könnyebbé válhat a csalás-megelőzés is.
A mesterséges intelligenciának köszönhetően a digitális csatornákon történő ügyféladatok kezelése lehetővé teszi, hogy adatelemzésre épülő, új termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak a biztosító társaságok. Illetve hangsúlyosabb szerephez jutnak a kockázat-előrejelzési funkciók is.
“A digitális technológia ilyen mértékű felhasználása azonban már nagyon távol esik a klasszikus biztosítók analóg és gyakran frusztráló folyamataitól. Például az ingatlan- és balesetbiztosítási iparágban a kárrendezési funkció digitalizálásában további óriási potenciál rejlik, és a digitális követelések funkció alkalmazása további jelentős versenyelőnyt jelent a piaci szereplők számára”
– hangsúlyozza Balogh Zsolt.
Mi várható 2025-ben?
- A) Integrált biztosítási szolgáltatások
- Integrált biztosítási alkalmazások jönnek létre (például az elveszett bőröndök esetében az utasbiztosítást a légitársaság rendszeréhez kapcsolják).
- Különböző biztosítási típusokat kötnek egymáshoz (például az egészségbiztosítást összevonják a kisállat biztosítással).
- B) Személyes adatok felhasználása a díjszabásokban
Az ügyféltípusokat különböző módon szólítják meg, személyre szabott kommunikációval és személyes ajánlatok készítésével.
- C) Más iparágakkal való együttműködés
Közlekedés
A biztosítási szolgáltatásokat kiterjesztik a multimodális közlekedésre, például a car sharing, e-biciklik és rollerek használatára. Az ügyféladatok pedig megosztásra kerülnek, például, aki tönkre teszi a bérelt biciklit, annak megnövelik az autójának biztosítását.
Egészségügy
Az okos eszközök (például Apple Watch) adatainak megosztása az egészségügyi szereplőkkel. Például műtét után figyelni lehet a páciens alvási adatait, pulzusát, vérnyomását, stb.
Intelligens otthon
Az okos otthonok és városok esetében az Internet of Things (IoT) új lehetőségeket hoz a biztosítási szakmába. Például az Amazon Alexán keresztül lehet biztosítást rendelni, vagy az otthonunk biztonsági rendszerét össze lehet kötni a biztosítóval.
“Egy nagyon izgalmas időszak előtt állunk, hiszen a digitális élményplatformoknak köszönhetően új alapokat építhetünk számos iparágban. Ugyan a korlátlan lehetőségek egy piciny szeletkéjével foglalkoztunk most, de ahogy egyre mélyebbre ásunk a történetben, annál nagyobb rálátásunk lesz mindarra, hogy mi is a digitalizáció valódi hozadéka”
– fejtegeti Balogh Zsolt.
Gazdaság
Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt
A használtautó-piacon ugyan enyhe visszaesés volt a keresletben, de az alternatív hajtású járművek iránti érdeklődés tovább erősödött – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.
A járművek átlagos vételára tovább nőtt, mégis sokan keresnek most jó ajánlatokat, különösen hibrid vagy elektromos modellek között.
A nyár végével, 2025 szeptemberében enyhe visszaesést mutatnak az adatok. 2%-kal kevesebb érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint augusztusban, és előző év azonos időszakához képest is hasonló mértékű csökkenést látunk. Egy kicsivel, 1%-kal nőtt a hirdetések száma, és emelkedtek a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,8 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,29 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,34 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény előző évhez képest: 13,02 helyett 12,66 éves autók közül válogathatunk, és 180 ezer kilométer helyett 174 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.
Az üzemanyagtípusok esetében a rangsor változatlan, továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Az érdeklődési tendenciák azonban már más képet mutatnak: a benzines autók iránti érdeklődés 3%‑kal csökkent, a dízelek esetében 9%-os visszaesés volt. Ezzel szemben az elektromos modellek iránt 37,5%-kal nőtt a kereslet, míg a hibrideknél 23%-os volt a bővülés éves összehasonlításban.
„2025-ben a használtautó-piac több rekordot is megdöntött, ugyanakkor szeptemberben kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami részben az előző hónapok erős forgalmának tudható be. Bár az árak emelkedtek, a vásárlók továbbra is aktívak maradtak – különösen az alternatív hajtású modellek esetében”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.
Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.
„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.
Hogyan készüljenek a cégek a változásra?
A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.
Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.
„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.
Magyarország még kivár
A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.
„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.
A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet
A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.
„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.
Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.
„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”
A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.
Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve
A Kyndryl (NYSE: KD), a kritikus fontosságú vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szállítója, valamint a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja, és az Intesa Sanpaolo Csoport Nemzetközi Bankok Divíziójának tagja bejelentették, hogy a Kyndryl közreműködésével és egyéb szakértők bevonásával a bank modernizálta informatikai működését, és fejlesztette az automatizációs és monitorozási képességeit.
A projekt célja az üzemeltetési komplexitás csökkentése, a valós idejű felügyelet biztosítása és a rugalmasság fokozása annak érdekében, hogy a digitális banki szolgáltatások magas rendelkezésre állással működjenek.
A Budapesten 1979-ben alapított CIB Bank ma közel 455 000 ügyfelet szolgál ki Magyarországon. A pénzintézet immár több mint 20 éve tagja az Intesa Sanpaolo Csoportnak, amely Olaszország vezető bankcsoportja, és Európa egyik kiemelkedő szereplője a vagyonkezelés és a pénzügyi szolgáltatások terén. A bővülő digitális szolgáltatások és a növekedés támogatására a CIB Bank tovább egyszerűsítette és fejlesztette felügyeleti rendszereit a gyorsabb teljesítmény, a nagyobb rendelkezésre állás és az ügyfelek fokozott bizalmának érdekében.
A Kyndryl hosszú ideje támogatja a CIB Bank központi IT-infrastruktúráját, beleértve a banki alkalmazásokat és az ügyféloldali szolgáltatásokat működtető kritikus rendszerek menedzselését is. A bank már korábban bevezette a Dynatrace Managed megoldást, egy mesterséges intelligencia által támogatott monitorozási platformot. Ennek tapasztalatai nyomán született döntés a meglévő eszközök konszolidálásáról és kiváltásáról, amelynek eredményeként a Dynatrace vált az egységes felügyeleti platformmá.
A Kyndryl a korábbi rendszerből migrálta a szükséges konfigurációkat, konszolidálta több mint 600 szerver felügyeletét, majd kivezette a régi megoldást. A folyamat során felülvizsgálták a több év alatt kialakított egyedi beállításokat, eltávolították az elavult konfigurációkat, és szoros együttműködésben dolgoztak a bank szakértőivel a zökkenőmentes átállás érdekében. Jelenleg a Kyndryl menedzseli a CIB Dynatrace Managed megoldását és annak környezetét, támogatva az üzletmenet-folytonosságot és az üzemeltetés stabilitását.
„Ügyfeleink állnak minden tevékenységünk középpontjában, ezért folyamatosan fejlesztjük digitális szolgáltatásaink hatékonyságát”
– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működési és transzformációs vezérigazgató-helyettese.
„Azzal, hogy a Kyndryllel egységesítettük monitorozási képességeinket, tovább erősítettük rendszereink megbízhatóságát és ellenállóképességét. Ezáltal felgyorsul az innováció, miközben ügyfeleink számára zökkenőmentes és biztonságos banki élményt nyújtunk.”
Az átállás eredményeként a Dynatrace Managed ma már a CIB Bank összes kulcsfontosságú IT-környezetére kiterjed. A bank mostantól képes kihasználni az automatizált gyökérok-elemzésből, a proaktív incidensészlelésből és a megbízható digitális szolgáltatásokból fakadó előnyöket. Az AI által támogatott, egyszerűen kezelhető, webalapú irányítópult gyorsabb reakcióidőt tesz lehetővé, így a munkatársak több figyelmet fordíthatnak az innovációra. A platform zökkenőmentesen illeszkedik a bank meglévő IT- és fejlesztési rendszereihez, megkönnyítve az új alkalmazások támogatását és a jövőbeli digitális fejlesztési célok megvalósítását.
„Ez a projekt jól tükrözi a CIB Bankkal fennálló partnerségünk erejét, és közös elkötelezettségünket a digitális transzformáció mellett”
– mondta Tóth András, a Kyndryl Magyarország országigazgatója.
„A bonyolult monitorozási környezetek átállításával egyetlen, AI-alapú platformra hozzájárultunk az üzemeltetési komplexitás csökkentéséhez és az automatizáció lehetőségeinek kibontásához. Együtt olyan alapot teremtettünk, amely nagyobb agilitást, gyorsabb innovációt és erősebb ügyfélbizalmat biztosít.”
A CIB Bank és a Kyndryl partnersége 2016-ra nyúlik vissza. Ezalatt a Kyndryl támogatta a bank kritikus IT-rendszereit, lehetővé téve az ügyfelek számára a zavartalan bankolást. 2024-ben a Kyndryl közreműködésével a CIB Bank tovább modernizálta alkalmazásait, és megújította hitelezési folyamatait is. Ez a hosszútávú együttműködés tovább erősíti a CIB Bank elkötelezettségét a biztonságos, rugalmas és ügyfélközpontú szolgáltatások nyújtása iránt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK
-
Okoseszközök2 hét ago
GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül
-
Tippek2 hét ago
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
-
Ipar2 hét ago
Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik
-
Mozgásban2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre lép a Syngenta fenntarthatósági programja Dióskálon
-
Zöld3 nap ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Tippek2 hét ago
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot