Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Liferay – Ezt nyerik a biztosítók a digitalizációval

A biztosítás jövője: kitekintés 2025-re

A biztosítási ágazat szereplői tisztában vannak azzal, hogy a szektort alaposan felforgatja a digitális átalakulás. Az átállás után azonban továbbra is az ügyfél- és kockázatkezelést helyezik majd a középpontba, de a digitális trendeket figyelembe véve, az ügyfélélmények fejlesztését és a más iparágakkal való együttműködésre törekszenek a jövőben.

A Deloitte által készített jövőkutató-tanulmány szerint 2025-ben három típusú működési modell fogja uralni a biztosítási piacot: az ún. “központosított” biztosító (core insurer) modell, amely a vevői élményt beépíti a klasszikus biztosítási termékekbe. Az ún. “túlbiztosító” (beyond insurer) modell, amely azon társaságokra terjed ki, akik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzáadott értéket képviselnek ügyfeleik számára. Illetve az ún. „exponenciális biztosító” (exponential insurer) modell, amelyben a társaságok együttműködést alakítanak ki új piaci szereplőkkel (insure-tech) vagy más iparági szereplőkkel, hogy növeljék piaci részesedésüket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

3 terület, 3 lehetőség

A 2020-ban éles üzembe állított Európa Uniós pénzforgalmi irányelv, a psd2, miatt nyitottá vált banki ökoszisztéma számos szolgáltatás-innovációt kínál a biztosító társaságok számára is. A pénzügyi szféra új szereplői, a fintech cégek mellett, az insure-tech cégek is megjelennek, akikkel vagy partnerségre lépnek a biztosítók vagy versenytársként konkurálnak. A Deloitte-tanulmány rámutat arra is, hogy más iparágak is beszivárognak majd a biztosítási szegmensbe, akiknek köszönhetően, bővülnek a klasszikus biztosítási megoldások.

“Elsősorban az okos közlekedés, az okos egészségügy és az intelligens otthon, azok a területek, amelyek lehetőséget kínálnak a biztosító társaságoknak, hogy bővítsék szolgáltatásaik körét”

– sorolja Balogh Zsolt.

“Úgy véljük, hogy az egészségügy digitalizációja miatt a biztosítók és az egészségügyi intézmények közötti együttműködésből előrevivő megoldások születhetnek, de ez csak egy szelete mindannak a számos lehetőségnek, amely előttünk áll”

fűzi hozzá Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy ebben az esetben, majd a betegadatok adatvédelmi szabályozására is figyelemmel kell lenni.

A digitális platformok könnyítik az egyénre szabott biztosításokat

A digitális felületeken például vertikálisan lehetséges majd az ügyféladatokat rögzíteni, tárolni és megosztani, ami azt jelenti, hogy például az egészségügyben rögzített betegadatokat is hozzá lehet kapcsolni az ügyfél profiljához, illetve továbbá rögzíteni lehet még az eseményekhez kapcsolódó történéseket vagy befolyásoló tényezőket is. Az így megkapott komplex személyes profilok alapján teljesebb képet kaphatnak a biztosítók az ügyfeleikről, pontosabb ok-okozati összefüggéseket tárhatnak fel, ezáltal könnyebbé válhat a csalás-megelőzés is.

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a digitális csatornákon történő ügyféladatok kezelése lehetővé teszi, hogy adatelemzésre épülő, új termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak a biztosító társaságok. Illetve hangsúlyosabb szerephez jutnak a kockázat-előrejelzési funkciók is.

“A digitális technológia ilyen mértékű felhasználása azonban már nagyon távol esik a klasszikus biztosítók analóg és gyakran frusztráló folyamataitól. Például az ingatlan- és balesetbiztosítási iparágban a kárrendezési funkció digitalizálásában további óriási potenciál rejlik, és a digitális követelések funkció alkalmazása további jelentős versenyelőnyt jelent a piaci szereplők számára”

– hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Mi várható 2025-ben?

  1. A) Integrált biztosítási szolgáltatások
  • Integrált biztosítási alkalmazások jönnek létre (például az elveszett bőröndök esetében az utasbiztosítást a légitársaság rendszeréhez kapcsolják).
  • Különböző biztosítási típusokat kötnek egymáshoz (például az egészségbiztosítást összevonják a kisállat biztosítással).
  1. B) Személyes adatok felhasználása a díjszabásokban

Az ügyféltípusokat különböző módon szólítják meg, személyre szabott kommunikációval és személyes ajánlatok készítésével.

  1. C) Más iparágakkal való együttműködés

Közlekedés

A biztosítási szolgáltatásokat kiterjesztik a multimodális közlekedésre, például a car sharing, e-biciklik és rollerek használatára. Az ügyféladatok pedig megosztásra kerülnek, például, aki tönkre teszi a bérelt biciklit, annak megnövelik az autójának biztosítását.

Egészségügy

Az okos eszközök (például Apple Watch) adatainak megosztása az egészségügyi szereplőkkel. Például műtét után figyelni lehet a páciens alvási adatait, pulzusát, vérnyomását, stb.

Intelligens otthon

Az okos otthonok és városok esetében az Internet of Things (IoT) új lehetőségeket hoz a biztosítási szakmába. Például az Amazon Alexán keresztül lehet biztosítást rendelni, vagy az otthonunk biztonsági rendszerét össze lehet kötni a biztosítóval.

“Egy nagyon izgalmas időszak előtt állunk, hiszen a digitális élményplatformoknak köszönhetően új alapokat építhetünk számos iparágban. Ugyan a korlátlan lehetőségek egy piciny szeletkéjével foglalkoztunk most, de ahogy egyre mélyebbre ásunk a történetben, annál nagyobb rálátásunk lesz mindarra, hogy mi is a digitalizáció valódi hozadéka”

– fejtegeti Balogh Zsolt.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss