Gazdaság
Mesterséges Intelligencia Etikai Kódex – Vállalati irányelveket fogalmazott meg a mesterséges intelligencia alkalmazására a Bosch
MI etikai kódex: a Bosch irányelveket fogalmazott meg munkatársai számára és állást foglalt a mesterséges intelligencia (MI) körüli társadalmi vitában.
Etikai határvonalakat húzott a Bosch a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával kapcsolatban.
A vállalat kötelező belső irányelvekben szabályozza, hogyan lehet termékeiben az MI-t használni. A Bosch MI etikai kódexének alapelve, hogy az MI-alapú döntéseket mindig az emberek ellenőrzik.
„A mesterséges intelligenciának az embereket kell szolgálnia. MI etikai kódexünk egyértelmű iránymutatást ad munkatársainknak az intelligens termékek fejlesztése során”
– hangsúlyozta Berlinben Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke a vállalat éves IoT-konferenciája, a Bosch ConnectedWorld (BCW) megnyitóján.
„Az a célunk, hogy az emberek megbízzanak az MI-alapú termékeinkben.”
A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú technológia a Bosch számára. A vállalat célja, hogy 2025-re minden terméke mesterséges intelligencia alapú legyen vagy annak segítségével fejlesszenek, illetve gyártsanak mindent. A Bosch célja, hogy az MI-termékei biztonságosak és érthetőek legyenek.
„Ha a mesterséges intelligencia egyfajta ’fekete doboz’, az emberek nem bíznak benne, márpedig a bizalom meghatározó jelentőségű a hálózatba kapcsolt világban”
– mondta Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója (CDO/CTO). A Bosch célja, hogy megbízható MI-alapú termékeket kínáljon. Etikai kódexe a vállalat „Életre tervezve” mottóján alapul, amely a folyamatos innovációra törekvést társadalmi felelősségvállalással ötvözi. A következő két év során a Bosch húszezer munkatársát képezi a mesterséges intelligencia alkalmazására, az oktatási programnak pedig része lesz a Bosch MI etikai kódexe is, amely a technológia felelősségteljes használatára ösztönöz.
Óriási lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia a haladás és a növekedés globális hajtóereje. A PricewaterhouseCoopers előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia 2030-ig Kínában 26, Észak-Amerikában 14, Európában pedig mintegy 10 százalékkal növeli a bruttó hazai összterméket (GDP). Az MI segíthet napjaink kihívásaiban – például az éghajlatvédelmi intézkedések esetén – és az eredmények optimalizálását olyan területeken, mint az orvostudomány, a közlekedés, vagy a mezőgazdaság. A nagy mennyiségű adat elemzésével az algoritmusok képesek maguktól döntést hozni, és azt megindokolni. A Bosch már a kötelező érvényű EU-szabványok bevezetése előtt úgy döntött, hogy foglalkozik az MI-technológia alkalmazása kapcsán felmerülő etikai kérdésekkel. Ennek morális alapjául az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített értékek szolgálnak.
Az embernek meg kell őriznie az ellenőrzést
A Bosch MI etikai kódexe szerint a mesterséges intelligencia nem hozhat embereket érintő döntéseket emberi felügyelet nélkül, sőt az MI eszközként kell, hogy segítse az embert. Három lehetséges megközelítést írnak le, amelyek közös vonása, hogy az embernek mindig kontrollálnia kell a Bosch által fejlesztett MI-alapú termékek döntéseit. Az első megközelítésben (Human-in-Command) a mesterséges intelligencia kizárólag segítségként szolgál – például olyan döntéstámogató rendszerekben, amelyek tárgyak vagy élőlények megkülönböztetésében segítik az embert. A második forgatókönyv (Human-in-the-Loop) szerint az intelligens rendszer önállóan hoz döntéseket, ám ezeket bármikor felülbírálhatja az ember. Jó példa erre a részlegesen automatizált vezetés, amelynek során a sofőr közvetlenül beavatkozhat, például a parkolási asszisztens működése esetében. A harmadik megközelítést (Human-on-the-Loop) olyan intelligens alkalmazásokban használják, mint például a vészfékrendszerek. A szakemberek itt bizonyos paramétereket határoznak meg a fejlesztés során, ám a döntéshozatali folyamatba nem tudnak beavatkozni. Ezek a paraméterek szolgálnak a mesterséges intelligencia azon döntéseinek alapjául, hogy adott esetben aktiválja-e a rendszert vagy sem. A fejlesztőmérnökök utólag ellenőrizhetik, hogy a gép a korábban beállított paramétereknek megfelelően működött-e, és ha szükséges változtathatnak rajtuk.
Bizalomépítés közösen
A Bosch bízik abban, hogy MI etikai kódexe formálja a mesterséges intelligencia körüli nyilvános társadalmi vitát is.
„A mesterséges intelligencia életünk minden területén változást hoz” – emelte ki Volkmar Denner. Az intelligens rendszerekbe vetett bizalom kiépítéséhez nem csupán műszaki tudásra van szükség, hanem a politikai döntéshozók, a tudományos közösség és a társadalmi nyilvánosság közötti szoros párbeszédre is. A Bosch ezért is képviselteti magát az Európai Bizottság által létrehozott Mesterséges Intelligencia Szakértői Csoportban (High-Level Expert Group on Artificial Intelligence), amely többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai dilemmákat is vizsgálja. Emellett a vállalat egy jelenleg hét helyszínt magában foglaló, világméretű hálózatban, az Amszterdami Egyetemmel és a Carnegie Mellon Egyetemmel (Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok) együttműködve a mesterséges intelligencia még biztonságosabb és megbízhatóbb alkalmazását is kutatja. Hasonlóképpen, a baden-württembergi Cyber Valley kutatási együttműködés alapító tagjaként, a Bosch 100 millió eurót fordít egy MI-kampusz kialakítására, ahol hamarosan 700 saját szakembere dolgozik majd együtt külső kutatókkal és startup-munkatársakkal. A Bosch által alapított Digitális Bizalmi Fórum (Digital Trust Forum) pedig elősegíti az intenzív párbeszédet a vezető nemzetközi szövetségek és szervezetek szakértői között. A Fórum tizenegy tagja a 2020-as Bosch ConnectedWorld alkalmával is találkozott. „Közös célunk, hogy biztonságossá és megbízhatóvá tegyük a dolgok internetét”
– mondta Michael Bolle.
Több mint 170 előadó és 80 kiállító
A 2020. február 19-20. között megrendezett Bosch ConnectedWorld konferencián több mint 80 kiállító gyűlt össze és mutatta be a hálózatba kapcsolt világ legújabb fejlesztéseit. A több mint 170 előadó között szerepelt Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke, Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója (CDO/CTO), valamint Roland Busch a Siemens vezérigazgató-helyettese, Axel Stepken, a TÜV Süd igazgatótanácsának elnöke és Scott Guthrie, a Microsoft felhő- és MI-csoportjának alelnöke is. A vitaindító programbeszédek és a nagyszabású kiállítás mellett, több mint 700 résztvevővel hackathont is rendeztek. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Bosch ConnectedWorld konferencia a világ egyik legjelentősebb, kifejezetten a dolgok internete (IoT) témakörére épülő nemzetközi szakmai találkozó.
A Bosch MI etikai kódexében foglalt iránymutatások – Áttekintő
- A Bosch minden MI-termékének az „Életre tervezve” mottót kell tükröznie, amely a folyamatos innovációra törekvést társadalmi felelősségvállalással ötvözi.
- A mesterséges intelligencia nem hozhat embereket érintő döntéseket emberi felügyelet nélkül, sőt az MI eszközként kell, hogy segítse az embert.
- Célunk, hogy biztonságos és érthető MI-termékeket fejlesszünk.
- A bizalom vállalatunk egyik alapvető értéke. Megbízható MI-termékeket kívánunk fejleszteni.
- Az MI-termékek fejlesztésekor betartjuk a jogszabályokat és az etikai alapelvekre összpontosítunk.
Gazdaság
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.
A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.
Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek
„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”
– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.
A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.
850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése
Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.
„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”
– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.
Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.
4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek
A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.
„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”
– mondja Kardos Ádám.
„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”
– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.
A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.
1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen
Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.
Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.
Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.
Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.
2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat
Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.
Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.
3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon
Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.
4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot
Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.
5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel
Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.
6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem
Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.
7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban
Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban1 hét ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Ipar7 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Tippek2 hét ago
Megérkezett a MICHELIN CrossClimate 3 Sport
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Gazdaság2 hét ago
Drága lesz a külföldön tanuló egyetemisták lakhatása
-
Tippek1 hét ago
Ajándékötletek gépkezelőknek, akik olajszagban érzik otthon magukat
-
Gazdaság2 hét ago
Lamborghini vs. Ferrari: most kiderült, melyiket keresik többen Magyarországon