Gazdaság
Nők az informatikában: már nem számítanak csodabogárnak, de van hova fejlődni
Nyakunkon a nemzetközi nőnap, április végén pedig ezt követi a „lányok az informatikában” világnap, melynek célja felhívni a terület iránt érdeklődő fiatal lányok figyelmét arra, hogy ők is építhetnek sikeres karriert a techvilágban.
Az üzenet hazánkban továbbra is aktuális, ugyanis az Eurostat munkaerőpiaci adatai szerint 8,5%-kal Magyarországon mélyen az EU átlag (16,5%) alatt van az információs és kommunikációs technológiai szakmákban foglalkoztatott nők aránya. Nemcsak emiatt van azonban szükség arra, hogy minél többet beszéljünk a témáról: a ma már IT-területen dolgozó nők 37%-át kifejezetten riasztotta a szakmától a férfiak dominanciája – így a kör be is zárul.
Miközben Magyarország – közép-kelet-európai társaival együtt – dinamikusan zárkózik fel a kontinens nyugati részéhez az információs és kommunikációs technológiai szektorban foglalkoztatott szakemberek számát tekintve, a nők még mindig jelentősen alulreprezentáltak a pályán. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy bár az arányok eltérnek, a probléma Európa-szerte jelentős, ugyanakkor az IT-területen folyamatosan nőnek a változatos szakmai készségeket és úgynevezett soft skilleket igénylő pozíciók – ebben pedig gyakran erősebbek a női munkavállalók.
Digitális forradalom – kukába az előítéletekkel
Ahogy a digitális technológia gyors ütemben beszivárog az életünk minden területére, egyre több hozzáértő szakemberre mutatkozik igény, ráadásul a tét nagy, országok, régiók és kontinensek gazdasági versenyképessége dőlhet el azon, hogy meg tudnak-e felelni a kihívásnak. Ebben a kiélezett helyzetben nagy szükség van arra, hogy a nők számára is reális, elérhető és vonzó alternatíva legyen az IT-karrier. Egy közelmúltbeli, 5000 informatikai szakember bevonásával készült felmérés szerint azonban a területen dolgozó nők több mint egyharmada (37%) tartott korábban a tech-szakmáktól a férfidominancia miatt, akik pedig vezető pozícióba kerültek pályájuk során, gyakran (30%) tapasztalták, hogy a férfi kollégák megkérdőjelezték döntéseiket.
Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum vezetője úgy látja,
„a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a nemek összetétele szempontjából kiegyensúlyozott, vegyes csapatokra magasabb szintű együttműködés, kohézió, illetve problémamegoldó-képesség jellemző, melynek köszönhetően növekszik az eredményesség és a hatékonyság is. Mi a magunk részéről egyre több női szakembert képzünk évről évre, az alapozó tanfolyamokon már eddig is átlagosan 30% volt a nők részvételi aránya, és mostanra már a junior képzéseinken is megközelítik a női résztvevők ezt az arányt. Tehát jól látható, hogy a fejlesztői pálya már egyre inkább karrierváltási opcióként jelenik meg a hölgyek esetében is. Az ügyfelek visszajelzései is ezt a tendenciát igazolják, a partnereink sorában található közép- és nagyvállalatok pozitívan nyilatkoznak a frissen képzett női IT-sokról, akik új szempontokat és hozzáállást visznek magukkal a munkába”.
Érdemes belevágni: átképzés, rugalmasság, kiváló kereset
Az IT-karrier számos előnnyel járhat a női munkavállalók számára, hiszen sok esetben létfontosságú számukra a munkahely rugalmassága, de az sem utolsó szempont, hogy a szakma képviselőinek kevesebb mint harmada tartja stresszesnek a pályát. Ahogy az ideális munka-magánélet egyensúly megteremtése ma már fontos elvárás a munkáltatókkal szemben, úgy a versenyképes fizetés is, az információs és kommunikációs technológiai szakmákban pedig erre sem lehet panasz. Sok nőt érint a családalapítást követő időszakban a karrierváltás kérdése, erre is jó alternatívát jelenthetnek az informatikai képzések, melyek stabil és kiszámítható pályaívvel kecsegtetnek.
„Nem kell megijedni attól, hogy teljesen kezdőként induljunk el az úton, elérhetők a piacon olyan alapozó képzések is, melyekhez nem szükséges semmilyen előzetes tudás. A mi egyedi konstrukciójú programozó képzésünkön például kilenc hónap alatt junior webfejlesztővé válhatnak a résztvevők, és ebben a 3 hónapos elméleti oktatás és a 6 hónapos gyakornoki program is benne van. Ehhez kell mindenkinek hozzátennie sok-sok egyéni munkát, szorgalmat, kreativitást – ettől lesz sokszínű és izgalmas ez a szakma, és ebben a női munkavállalóknak is fontos szerep jut. Az informatikai terület jelentősen átalakul, jobb, ha mindenki kitörli a fejéből a naphosszat a monitor előtt gubbasztó kódolók képét”
– teszi hozzá Laczkó Gábor.
A Braining Hub nőnap alkalmából ráadásul most jelentős kedvezményt is biztosít a hölgyeknek aktuális webfejlesztő képzésének díjából, melyet március 18-ig vehetnek igénybe a női jelentkezők.
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Gazdaság3 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Ipar2 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Tippek1 hét ago
Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez