Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A hazai vállalatok működését is fenyegeti a koronavírus

A magyar vállalkozásoknak csak a töredéke képes a tömeges otthoni munkavégzés biztonságos bevezetésére

A koronavírus terjedése a cégek mindennapos működésére is nagy hatást gyakorol. Az üzletmenet hatékony fenntartása érdekében egyre több vállalkozás dönt az otthoni munkavégzés széleskörű bevezetése mellett, ennek biztonsági kockázataira azonban csak a magyar cégek töredéke van felkészülve. A távoli dolgozók olyan nem várt hatékonysági és adatbiztonsági problémákat, azaz végső soron károkat okozhatnak a munkáltatóknak, amelyek elkerülésére többlépcsős intézkedések bevezetése javasolt.

Nem vagyunk felkészülve a tömeges távmunkára

A koronavírus üzletvitelre gyakorolt következményei a vártnál is súlyosabbak lehetnek, hiszen a fertőzés terjedésének megakadályozására számos olyan intézkedést vezethetnek be országos szinten, amelyek már a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. A hatóságok mellett a cégek is lépéskényszerben vannak: a külföldi példákat tekintve az IKEA a Kínában dolgozó 14 ezer alkalmazottját már fizetett szabadságra küldte, a Volkswagen 3500 pekingi munkavállalója pedig két hétre home office-t kapott, azaz otthonról dolgozhat. A Nokia magyarországi gyárában is hasonló intézkedéseket vezettek be, egy hetes otthoni munkavégzésre kötelezték azokat, akik a közelmúltban Kínában jártak. A fizetett szabadságok széleskörű kiadása is egy lehetséges vészforgatókönyv, de az időszakos, pár hetes távoli munkavégzés bevezetése egy valószínűbb döntés lehet, ha Magyarország területén is terjedni kezd a fertőzés. Ez a változás nemcsak a nagyvállalatokat, hanem azon kis- és középvállalkozások tízezreit is érinti, ahol eddig kevésbé volt bevett gyakorlat a távoli munkavégzés. Ahogy a Gallup Globális Munkahelyi Felmérése is rámutatott, Magyarországon jelenleg mindössze az európai átlag fele, a munkavállalók 2,5 százaléka dolgozik folyamatosan távmunkában. Ennél is lesújtóbb eredményt hozott a Jobsgarden tavalyi kutatása, miszerint azon magyar cégeknek a 70 százaléka, ahol most sincs lehetőség a távmunkára, nem is tervezi annak bevezetését. A koronavírus miatt azonban a távmunkára nem nyitott cégek is rákényszerülhetnek arra, hogy így próbálják meg átvészelni ezt a nehéz időszakot.

Kulcskérdés a csapatszellem fenntartása és az ellenőrzési rendszer bevezetése

Az érintett cégek számára a távmunkával kapcsolatos bizonytalanság csökkentésére, és az üzletvitel hatékonyságának fenntartására több eszköz is rendelkezésére áll, de ehhez egy bizonyos szintű innovatív szemléletre is szükség van.

„A vállalkozások akkor tudják sikeresen bevezetni a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt, ha megtalálják azokat az informatikai vagy más egyéb megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető az otthonról dolgozók teljesítménye.”

– mondta Iván László, a felhő alapú szolgáltatások értékesítésével foglalkozó Kvazar.cloud cégvezetője.

A munkavállaló ellenőrzése és mérése csak egyfajta biztosíték, a változás bevezetéséhez előzetes tréning is szükséges, hiszen nem mindenki alkalmas rá, hogy egyik napról a másikra ugyanolyan teljesítményt nyújtson otthonról, mint általában teszi azt a munkahelyén.

A cégeknek segíteniük kell a távmunkásoknak abban, hogy elkötelezettebbek legyenek. Ehhez megfelelő képzést, fájlmegosztási lehetőséget nyújtó szoftvert és adatbiztonságot kell biztosítania a mobileszközökön, hogy otthonról is mindenhez hozzáférjenek. Sokat jelenthet emellett a rendszeres videókonferencia megtartása is – ha a távolról dolgozók továbbra is a csapat részének érzik magukat, valószínűbb, hogy megőrzik elégedettségüket és motiváltságukat, ezzel pedig mindenki jól járhat.”

– tette hozzá Iván László.

A helyzet megoldásához elengedhetetlenek az informatikai fejlesztések

A távmunkához való negatív vagy semleges hozzáállás eredményeképpen a cégek informatikai háttere sincs felkészülve a tömeges otthoni munkavégzésre. A felhőmegoldásokat közvetítő Kvazar.cloud öt lépésben foglalta össze, hogy mit tehetnek az érintett vállalkozások a válságos időszak leküzdésére.

  1. A megfelelő hardverpark biztosítása

Óriási kiberbiztonsági kockázatot és hatékonyságcsökkenést jelent, ha a munkavállaló nem a céghez tartozó eszközén keresztül lép be a munkahelyi levelezésbe, vagy cserél fájlokat a többi dolgozóval. A hordozható hardverek (pl. laptopok és tabletek) ugyan többletberuházást jelenthetnek a vállalkozásnak, de meg lehet győződni általuk arról, hogy csak a munkaadó által jóváhagyott és előírt szoftverek futnak rajta a megfelelő biztonsági beállításokkal.

  1. Az adatok biztonságos elérési rendszerének kialakítása

Gyakori eset, hogy a dolgozó egy külső adathordozón viszi magával az aktuális feladatokhoz szükséges fájlokat, vagy e-mailben küldi át azokat magának, esetleg feltölti valamilyen ingyenes fájltároló szolgáltatásba. Ez a folyamat nehezen követhető, és egyben biztonsági kérdéseket is felvet, a távmunkában dolgozó kollégák ehelyett valamilyen hosszú távú megoldást igényelnek ahhoz, hogy kényelmesen és biztonságosan hozzáférjenek a vállalati fájlokhoz. A könnyen elérhető és egységesen kezelhető felhő alapú technológiai megoldások elsősorban ebben nyújthatnak segítséget.

  1. A rendszergazda és az informatikai szakemberek hadrendbe állítása

A távmunkások esetében különösen fontos, hogy az informatikai szakemberek ugyanúgy ellenőrizhessék és visszakövethessék hozzáféréseiket, ahogy teszik azt az irodai felhasználók esetében is. A korszerű eszközök képesek egy kézben összpontosítani az alkalmazásokhoz való hozzáférést, illetve egységesen kezelni a céges hardvereket és szoftvereket futtató távoli alkalmazottakat.

  1. Kiemelt biztonsági figyelem fordítása a döntéshozók tevékenységére

Ha egy kiemelt, kritikus adatokhoz is hozzáférő kolléga dolgozik távmunkában, a kockázat is megnő, rajtuk keresztül még nagyobb károkat okozhatnak a kiberbűnözők. Ekkor célszerű kiemelt jogosultságokat felügyelő alkalmazást is igénybe venni az egyes tevékenységek monitorozásához.

  1. Online meetingek megtartása, folyamatos kommunikáció

Az üzletmenet hatékonysága és a csapatszellem fenntartása szempontjából a betervezett meetingeket online módon, videókonferenciával is meg lehet tartani. Ez egyrészt megerősíti a munkavállalót abban, hogy „nem állt meg az élet”, másrészt segíti a zökkenőmentes átállást, hiszen a dolgozók közvetlenül jelezhetik az otthoni munkavállalás során felmerült esetleges problémákat, akadályokat.

Gazdaság

Csökken a kereslet Magyarországon a korábban államilag támogatott többcélú autók iránt

2019-ben a nagycsaládosok jelentős állami kedvezménnyel juthattak új, hétüléses autóhoz. A magyar kormány által bevezetett program azt is előírta, hogy a támogatással vásárolt autókat legalább három évig nem lehet eladni.

Míg korábban a családiautó-kategóriát az MPV-k uralták, a használtautó-piacon mostanra megváltoztak a trendek, és az egyterűek népszerűsége csökkenő tendenciát mutat. Azok a tulajdonosok, akik állami támogatással tettek szert ilyen autóra, ma egyre nehezebben találnak rá vevőt.

Az európai országok többségében a kormányzati kezdeményezések és támogatások elsősorban az alacsony kibocsátású autók vásárlását ösztönzik, míg a más típusú járművek támogatása ritkaságnak számít. A magyar kormány támogatási programja érthető ugyan, hiszen a nagyobb családi autók sokba kerülnek, de nem tükrözi a jelenlegi autóvásárlási szokásokat.

A 2020-as állami támogatások megháromszorozták a hétüléses autók eladását Magyarországon, az utóbbi időben azonban csökkent az érdeklődés e szegmens iránt. A használtautó.hu adatai szerint a 7-9 személyes járművek iránti érdeklődés 15%-kal esett vissza az előző évhez képest.

A vásárlók inkább a városi terepjárókat és a crossovereket keresik

A nagycsaládos autók iránti kereslet világszerte folyamatosan csökken, mivel az autóipari trendek egyre inkább a SUV-ok felé tolódnak el. A gyártók fokozatosan csökkentik az egyterű járművek (MPV-k) kínálatát, mivel a tágas családi autók szerepét mindinkább a városi terepjárók veszik át.

„A SUV-ok és crossoverek iránt erős a kereslet, kezdik kiszorítani a hagyományos karosszériaformákat a piacról”

– mondja Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.

„Az egyre növekvő SUV-szegmens túlnyomórészt ötüléses modelleket foglal magában, amelyekhez képest a hétülésesek drágább opciót jelentenek. Még az ikonikus Renault Espace is SUV formát öltött, holott eredetileg MPV-ként került piacra. A Peugeot 5008 is hasonló átalakuláson ment keresztül.”

Az új hétüléses autók magas ára visszafogja a keresletet a használtautó-piacon, így ezek a járművek lassabban találnak gazdára, és jellemzően kevésbé őrzik meg az értéküket.

A drága fenntartási költségek a gazdaságosabb autók felé terelhetik a vásárlókat

Bár sok magyar vásárló halogatja az autóvásárlást a családtámogatások esetleges bővítésének reményében, a szakértők szerint a hétüléses autók nem jelentenek mindenki számára ideális választást. A járművek nagyobb súlyából adódó fokozott terhelés kedvezőtlenül hathat a megbízhatóságra, és a kisebb autókhoz viszonyítva magasabb karbantartási költségeket eredményezhet.

Buzelis rámutat:

„Ha egy család három évig használt egy autót, amelynek fenntartása sokba került, feltehetően szívesen cserélné le a járművet egy gazdaságosabb modellre.”

A régebbi MPV-k, például a népszerű Volkswagen Sharan, Seat Alhambra vagy Ford Galaxy, kompakt hatchback platformokra épültek, de jóval nehezebbek az eredeti modelleknél, ami negatívan befolyásolhatja a megbízhatóságukat. Buzelis azonban hozzáteszi, hogy a megbízhatóságot inkább a márka, mint a jármű karosszériatípusa határozza meg.

Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok is, így sok vásárló inkább környezetkímélőbb autókat keres. E tekintetben a hétüléses autók ritkán számítanak üzemanyag-hatékony választásnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Óriási kihívás lesz a munkáshitel a személyi kölcsön piacnak

Akár 125 ezren is felvehetik a kormány által a 17-25 évesek számára meghirdetett munkáshitelt – ez nagyobb folyósított összeget jelenthet, mint amit az idén az első 7 hónapban személyi kölcsönként kifizettek a bankok ügyfeleiknek – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A tervek szerint januárban elinduló munkáshitel alapjaiban alakíthatja át a személyi kölcsönök piacát – vélekedik Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője annak kapcsán mondta el véleményét, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég konferencián hétfőn részleteket osztott meg a munkáshitel kormányzat által várt igénybevételéről.

Hatalmas összeg kerülhet a fiatalokhoz

A kormányzati számítások szerint több, mint 300 ezer 17-25 éves fiatal számára nyílik meg a maximum 4 millió forintos, 10 éves futamidőre felvehető kamatmentes hitel felvételének lehetősége. Ha a teljes, igénylésre jogosult kör felvenné a maximális munkáshitelt, az akár 1200 milliárd forintos kihelyezést jelentene. A nemzetgazdasági miniszter ennél visszafogottabb, 500 milliárd forintos felhasználásról beszélt. 

Ha minden érdekelt a maximális hitelösszeget venné igénybe, akkor a kibocsátásra előirányzott keret 125 ezer igénylőt, 50 százalékos kihasználtságot jelentene. Ez több, mint ahány személyi kölcsön szerződést idén az első 5 hónapban kötöttek az ügyfeleikkel a bankok és 55 százalékát teszi ki a rekord évnek számító 2024-es év első kilenc hónapjában szerződést kötők számának – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.

Gergely Péter szerint a kormányzati tervekben szereplő 500 milliárd forintos kölcsönösszeg 2019-et és 2023-at leszámítva magasabb összeget jelent, mint amennyit személyi kölcsönként egy év alatt folyósítottak a pénzintézetek. Az idén 7 hónapnyi teljesítményt tenne ki a munkáshitel kerete, annak tervezett 500 milliárdját 100 milliárddal meghaladó összegű kölcsönt vettek fel az emberek szeptember végéig.  

Csendesebb lesz az év vége

A 0 százalékos új tömeghitelnek kedvező és kedvezőtlen hatásai is lehetnek a szakértő szerint. Gergely Péter szerint a fogyasztásban igencsak aktív fiatalok körében a személyi kölcsönök erős év végi keresletét visszavetheti a kivárás: miután személyi kölcsönt jellemzően nem karácsonyi ajándékok vásárlására vesznek fel az emberek (e tekintetben egyre tudatosabbak), így a potenciális hitelfelvevők egy része csúsztathatja majd a megfogalmazott kölcsönfelvételét. 

Ennek nyomán ugyan nem kerül veszélybe az új személyi kölcsön csúcs, ám a mérték, hogy mennyivel szárnyalja túl az idei folyósítás az 5 évvel ezelőtti 559 milliárd forintos szintet, egész bizonyosan kisebb lesz, mint amit a szakértők az ősz elején, a munkáshitel bevezetése előtt vártak. 

A piaci kamatok is csökkenhetnek

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, milyen hatása lesz a piaci személyi kölcsön kamatokra a 0 százalékos tömeghitel bevezetése. Ez a szakember szerint nagyban függ majd attól, hogy a munkáshitel esetében milyen kamattámogatásról állapodnak meg az állammal a bankok. Ha a pénzintézetek megtalálják a számításukat, sokkal nagyobb esély van arra, hogy a fiataloknak szóló 0 százalékos hiteltermék a piaci kamatszinteket is ledarálja. 

Gergely Péter emlékeztetett arra, hogy a komoly inflációcsökkenés ellenére a személyi hitelek átlagos hitelköltsége a 2023 januári 19,48 százalékról idén szeptember végére mindössze 225 bázisponttal, 17,23 százalékra csökkent – szóval tér bőven lenne a komolyabb kamaterózióra. 

A szakember szerint a bankoknak sem érdekük az, hogy egy nagyon jelentős ügyfélkör eltűnjön a látókörükből amiatt, hogy az állam által preferált, diploma nélküli fiatalok számottevő segítséget kapnak. A fentiek kapcsán a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője komoly piaci személyi kölcsön kamatcsökkenést sem tart kizártnak a következő hónapokban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Újabb adókönnyítés segítheti a kockázati tőkebefektetéseket

Kép forrása: Freepik

Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni.

A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.

A kockázati tőkebefektetések egyik kedvelt célpontja a kezdeti szakaszban járó technológiai újítások, szoftverek vagy szellemi alkotások finanszírozása azzal a céllal, hogy azokból a piacon eladható termék jöjjön létre. A szellemi alkotásba történő befektetés pillanatában a tőkebefektető sokszor még csak egy megálmodott jövőképhez ad finanszírozást egy, a technológia megalkotójával egyeztetett árazás és feltételrendszer alapján.

Az ilyen ügyletek logikája, hogy a technológia vagy szellemi alkotás megalkotója (nevezzük alapítónak) és a tőkebefektető közös céget hoznak létre, amelybe az alapító találmányát, technológiáját, alkotását viszi be (általában tőkeapportként), míg a tőkebefektető a cégnek pénzbeni tőkejuttatást ad. Azzal, hogy a tőkebefektető a közös cégbe tőkerészesedéssel beszáll, lényegében felértékeli az alapító által bevitt alkotást. Egy példával érzékeltetve ezt: ha egy közös vállalkozásba az alapító 50%-os tulajdonrész ellenében beviszi az általa kifejlesztett technológiát és a tőkebefektető a fennmaradó 50%-os tulajdonrészért cserébe 500 millió Ft tőkét ad, ezzel lényegében az alapító által bevitt szellemi alkotás 500 millió Ft-ra felértékelésre kerül.

Az adózási probléma

„Míg a fenti példában az alapítónak valószínűleg nagyon imponál, hogy egy fejlesztés kezdeti szakaszában álló technológia vagy ötlet magas értékre felértékelésre kerül, addig ez adózási szempontból fejfájást okoz”

– mondja el Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde. Az adótörvények ugyanis a szellemi alkotás apportját úgy kezelik, mintha a technológiát vagy az alkotást az alapító a társaságnak eladta volna és az így megszerzett bevételt (amely egy 500 millió Ft értékű üzletrészben testül meg) az apportálás pillanatában megadóztatják. Ez pedig több szempontból is problémás. Egyrészt ugye apportáláskor az alapító nem jut hozzá pénzhez, így nincs miből ezt az adót megfizetnie. Másrészt, az értékelés egy hipotetikus, a jövőbeni kilátásokat is magába foglaló üzleti elképzelésen alapul, korántsem biztos, hogy az így kalkulált 500 millió Ft-os üzletrészérték a jövőben valóban realizálhatóvá válik.

Gondi Anilla

Gondi Anilla

Mi várható januártól?

Egy, a napokban benyújtott jogszabálymódosítás jövő januártól valószínűsíthetően meg fogja szüntetni ezt az adózási gondot. Az elképzelés szerint ugyanis a jövőben szellemi termékek magáncégekbe való apportálása adómentessé válik és adófizetési kötelezettség csak a részesedés értékesítésének a pillanatában merül fel. Azaz a fenti példában az az ügylet, amikor a közös vállalat alapításakor az alapító a találmányát, technológiáját 500 millió Ft értékű tőkejuttatásként átadja a közös cégnek, nem hoz létre adókötelezettséget – függetlenül attól, hogy a technológia milyen értékelés alapján, milyen könyv szerinti értéken kerül be a cégbe. Esetleges adófizetésre majd csak exitkor kerül sor. Ráadásul, ha az apportálásra 500 millió Ft-os értéken került sor, de később ezt az üzletrészt a kiszálláskor a végső vevő csak 300 millió Ft-os értéken fogja megvásárolni, akkor az adókötelezettség csak a 300 millió Ft után merül fel – mégpedig akkor, amikor ennek megfizetésére az alapítónak már pénze is van. Ez az új adózási megközelítés üzletileg is jól tudja leképezni a kockázati tőkebefektetések logikáját.

Idéntől már a kulcsmunkavállalók részesedésszerzése sem adóköteles

A januártól várhatóan bevezetendő új adószabály folytatja azt a logikát, amellyel a jogalkotó adózási oldalról is támogatni kívánja a kockázati tőkebefektetéseket és el kívánja törölni az ezek útjában álló merev adószabályokat. Idén januártól ugyanis már lehetőség van arra, hogy start-up cégek adómentesen adjanak részesedést a kezdeti szakaszba bevont kulcsmunkavállalóiknak és vezetőiknek. Hasonlóan a most napvilágra került törvénymódosításhoz az ilyenkor ingyenesen vagy piaci érték alatt megszerzett részesedések adózására is csak exitkor fog sor kerülni.

„Most, hogy már adózási akadályok sem hátráltatják a kockázati tőkebefektetéseket, az igazi kihívás az olyan új ötletek megalkotása marad, amelyekben kockázati tőkebefektetők megtalálják az üzleti potenciált”

– zárja a Jalsovszky szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss