Gazdaság

Hogyan védekezzünk adatvédelmi visszaélések ellen otthoni munkavégzés idején?

A vállalkozások jelentős része az elmúlt hetekben kénytelen volt otthoni munkavégzésre átállni.

Az ezzel együtt járó kommunikációs problémákat ráadásul sok esetben eddig nem használt új technológia alkalmazásával tudták csak megoldani. A home office és az új megoldások használata azonban olyan információbiztonsági és adatvédelmi kockázatokkal járnak, amelyekre a cégek nem biztos, hogy felkészültek. A Deloitte szakértői segítségként összegyűjtötték, melyik a tíz legfenyegetőbb sérülékenység és hogyan lehet elkerülni a bajt?

Melyek a távoli munkavégzéssel kapcsolatos leggyakoribb fenyegetettségek?

A jelenlegi rendkívüli helyzetben információbiztonsági és adatvédelmi szempontból egy vállalkozás számára a legfenyegetőbb hiányosságok a következők lehetnek:

Nem megfelelően védett (naprakész vírusirtó szoftvert nem használó, elavult operációs rendszerrel működő, titkosítási megoldások nélkül működő) eszközök használata.
A felhasználó nem biztonságos, azaz jelszóval nem védett wifi hálózatra csatlakozik.
A dolgozó internetes dezinformációk áldozatává válik, emiatt pedig könnyen „bedőlhet” az adathalász e-maileknek.
A munkavállaló multifaktoros azonosítási folyamat által csatlakozik a vállalati rendszerekhez.
A dokumentumok és adathordozók elszállítása az irodából és azok otthoni tárolása.
Az érzékeny dokumentumok elvesztése, ellopása. Az otthoni munkavégzéshez használt felszerelés károsodása.
A tartalék eszközök, illetve az alapvető üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések hiánya (áramszünet, internetes kapcsolat lelassulása, a készülék meghibásodása stb.)
Az adatvédelemben, informatikai biztonságban járatos személyek (információbiztonsági szakértő, adatvédelmi tisztviselő, vagy compliance vezető) nem elérhetők.
A munkavállalók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a személyes adatok, üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelméről.
A dolgozók információbiztonsági előírásokat is tartalmazó home office szabályzat nélkül végzik munkájukat, valamint nincs olyan alternatív forgatókönyv, amely iránymutatást adna számukra, mit tegyenek, amikor a távoli munkát lehetővé tevő eszközök nem elérhetőek.

Hogyan előzhetjük meg a bajt?

Számos fenyegetéssel kell számolni, ezek megelőzése azonban nem feltétlenül összetett vagy költséges. Mit tehetünk a kockázatok csökkentése érdekében? A Deloitte szakértői szerint 4 alapvető lépéssel a vállalkozások információbiztonsági szintje jelentős mértékben javítható. Ezek a lépések a következők:

Távmunka folyamat megszervezése, szabályzatok, eljárásrendek kialakítása

Rendkívüli helyzet következményeként bevezetett új adatkezelési folyamatok dokumentálása, valamint a távoli munkavégzés minimumkövetelményeinek, munkavédelmi, adatvédelmi és információbiztonsági előírásainak kialakítása és szabályzatba foglalása.

Információbiztonsági minimumkövetelmények kialakítása

A munkavállalók távoli munkavégzéshez használt eszközeinek információbiztonsági elvek mentén történő frissítése, illetve az eszközökre, a hálózatokra, valamint ezek használatára vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekre vonatkozó előírások meghatározása.

Tájékoztatás és tudatosságnövelés

Krízishelyzetre tekintettel adatvédelmi és információbiztonsági tudatosságot elősegítő online képzések megtartása, a munkavállalók rendszeres tájékoztatása és figyelmeztetése a COVID-19-el kapcsolatos dezinformációk terjedésére, és azokon keresztül adathalászati támadásoknak való megnövekedett kitettségre, és ilyen esetben követendő lépések megtételére.

Munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatos megfontolások

A munkáltatóknak figyelemmel kell lenniük egyidejűleg arra is, hogy a távoli munkavégzés során különböző adatbiztonsági intézkedések alkalmazása a munkavállalók megfigyelésével, vagy ellenőrzésével is járhat, amely további adatvédelmi, esetlegesen munkajogi szempontok figyelembevételét teszi szükségessé. Ezeknek a kérdéseknek az átfogó kezelését a munkáltató egy jelen helyzetre is alkalmazható belső eljárásrendben és szabályzatban tudja megfelelően kezelni.

Mit tegyünk visszaélés esetén?

Mi a teendő olyan incidens esetén, ahol a munkavállaló elveszti a nála lévő dokumentumokat, hacker támadás áldozatává válik, vagy ha műszaki hiba miatt személyes adatok vesznek el?

„Először is szükséges lehet az incidens jelentése az adatvédelmi hatóság részére a visszaélés tudomásra jutását követő pár órán belül. A jelentésnek tartalmaznia kell többek között az incidens jellegét, illetve esetleges következményeit. Ehhez elengedhetetlen a munkavállalókkal való hatékony kommunikáció annak érdekében, hogy megfelelően fel lehessen mérni az incidenssel kapcsolatos kockázatokat és annak érintettekre gyakorolt hatásait a megfelelő lépések megtételének elősegítésére. Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy bizonyos esetekben szükséges lehet az adatvédelmi incidenssel érintett személyek (pl. ügyfelek, munkavállalók) értesítése is”

– mondta dr. Bánci Lea, a Deloitte Legal adatvédelmi és munkajogi csoportjának ügyvédje.

„A fentiekben ismertetett megelőző intézkedések megtétele emellett hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozás igazolni tudja a hatóságok felé, hogy meghozta a mind a személyes adatok, mind pedig a munkavállalók védelme érdekében szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket és működését, valamint az abban megvalósuló adatkezelési folyamatokat a privacy by design és by default elvének megfelelően alakította ki”

– tette hozzá Szöllősi Zoltán, a Deloitte technológiai tanácsadási csoportjának igazgatója.

Related Topics:2020 adatvédelem munkavégzés otthon tipp védekezés

Up Next

Új munkahelyeket teremt a Cofidis Nyíregyházán

Don't Miss

Döcögősen megy a távmunka az itthoni cégeknek

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!