Gazdaság
Hogyan védekezzünk adatvédelmi visszaélések ellen otthoni munkavégzés idején?
A vállalkozások jelentős része az elmúlt hetekben kénytelen volt otthoni munkavégzésre átállni.
Az ezzel együtt járó kommunikációs problémákat ráadásul sok esetben eddig nem használt új technológia alkalmazásával tudták csak megoldani. A home office és az új megoldások használata azonban olyan információbiztonsági és adatvédelmi kockázatokkal járnak, amelyekre a cégek nem biztos, hogy felkészültek. A Deloitte szakértői segítségként összegyűjtötték, melyik a tíz legfenyegetőbb sérülékenység és hogyan lehet elkerülni a bajt?
Melyek a távoli munkavégzéssel kapcsolatos leggyakoribb fenyegetettségek?
A jelenlegi rendkívüli helyzetben információbiztonsági és adatvédelmi szempontból egy vállalkozás számára a legfenyegetőbb hiányosságok a következők lehetnek:
- Nem megfelelően védett (naprakész vírusirtó szoftvert nem használó, elavult operációs rendszerrel működő, titkosítási megoldások nélkül működő) eszközök használata.
- A felhasználó nem biztonságos, azaz jelszóval nem védett wifi hálózatra csatlakozik.
- A dolgozó internetes dezinformációk áldozatává válik, emiatt pedig könnyen „bedőlhet” az adathalász e-maileknek.
- A munkavállaló multifaktoros azonosítási folyamat által csatlakozik a vállalati rendszerekhez.
- A dokumentumok és adathordozók elszállítása az irodából és azok otthoni tárolása.
- Az érzékeny dokumentumok elvesztése, ellopása. Az otthoni munkavégzéshez használt felszerelés károsodása.
- A tartalék eszközök, illetve az alapvető üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések hiánya (áramszünet, internetes kapcsolat lelassulása, a készülék meghibásodása stb.)
- Az adatvédelemben, informatikai biztonságban járatos személyek (információbiztonsági szakértő, adatvédelmi tisztviselő, vagy compliance vezető) nem elérhetők.
- A munkavállalók nem kapnak megfelelő tájékoztatást a személyes adatok, üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelméről.
- A dolgozók információbiztonsági előírásokat is tartalmazó home office szabályzat nélkül végzik munkájukat, valamint nincs olyan alternatív forgatókönyv, amely iránymutatást adna számukra, mit tegyenek, amikor a távoli munkát lehetővé tevő eszközök nem elérhetőek.
Hogyan előzhetjük meg a bajt?
Számos fenyegetéssel kell számolni, ezek megelőzése azonban nem feltétlenül összetett vagy költséges. Mit tehetünk a kockázatok csökkentése érdekében? A Deloitte szakértői szerint 4 alapvető lépéssel a vállalkozások információbiztonsági szintje jelentős mértékben javítható. Ezek a lépések a következők:
- Távmunka folyamat megszervezése, szabályzatok, eljárásrendek kialakítása
Rendkívüli helyzet következményeként bevezetett új adatkezelési folyamatok dokumentálása, valamint a távoli munkavégzés minimumkövetelményeinek, munkavédelmi, adatvédelmi és információbiztonsági előírásainak kialakítása és szabályzatba foglalása.
- Információbiztonsági minimumkövetelmények kialakítása
A munkavállalók távoli munkavégzéshez használt eszközeinek információbiztonsági elvek mentén történő frissítése, illetve az eszközökre, a hálózatokra, valamint ezek használatára vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekre vonatkozó előírások meghatározása.
- Tájékoztatás és tudatosságnövelés
Krízishelyzetre tekintettel adatvédelmi és információbiztonsági tudatosságot elősegítő online képzések megtartása, a munkavállalók rendszeres tájékoztatása és figyelmeztetése a COVID-19-el kapcsolatos dezinformációk terjedésére, és azokon keresztül adathalászati támadásoknak való megnövekedett kitettségre, és ilyen esetben követendő lépések megtételére.
- Munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatos megfontolások
A munkáltatóknak figyelemmel kell lenniük egyidejűleg arra is, hogy a távoli munkavégzés során különböző adatbiztonsági intézkedések alkalmazása a munkavállalók megfigyelésével, vagy ellenőrzésével is járhat, amely további adatvédelmi, esetlegesen munkajogi szempontok figyelembevételét teszi szükségessé. Ezeknek a kérdéseknek az átfogó kezelését a munkáltató egy jelen helyzetre is alkalmazható belső eljárásrendben és szabályzatban tudja megfelelően kezelni.
Mit tegyünk visszaélés esetén?
Mi a teendő olyan incidens esetén, ahol a munkavállaló elveszti a nála lévő dokumentumokat, hacker támadás áldozatává válik, vagy ha műszaki hiba miatt személyes adatok vesznek el?
„Először is szükséges lehet az incidens jelentése az adatvédelmi hatóság részére a visszaélés tudomásra jutását követő pár órán belül. A jelentésnek tartalmaznia kell többek között az incidens jellegét, illetve esetleges következményeit. Ehhez elengedhetetlen a munkavállalókkal való hatékony kommunikáció annak érdekében, hogy megfelelően fel lehessen mérni az incidenssel kapcsolatos kockázatokat és annak érintettekre gyakorolt hatásait a megfelelő lépések megtételének elősegítésére. Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy bizonyos esetekben szükséges lehet az adatvédelmi incidenssel érintett személyek (pl. ügyfelek, munkavállalók) értesítése is”
– mondta dr. Bánci Lea, a Deloitte Legal adatvédelmi és munkajogi csoportjának ügyvédje.
„A fentiekben ismertetett megelőző intézkedések megtétele emellett hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozás igazolni tudja a hatóságok felé, hogy meghozta a mind a személyes adatok, mind pedig a munkavállalók védelme érdekében szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket és működését, valamint az abban megvalósuló adatkezelési folyamatokat a privacy by design és by default elvének megfelelően alakította ki”
– tette hozzá Szöllősi Zoltán, a Deloitte technológiai tanácsadási csoportjának igazgatója.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére