Gazdaság
Még a járvány sem fogott ki a szerelmeseken
A távkapcsolatban élő párok kapcsolata még erősödött is
Minden negyedik távkapcsolatban élő, vagy arra kényszerült pár úgy érzi, hogy a fizikai távolság ellenére köteléke a veszélyhelyzet ideje alatt tovább erősödött társával – derül ki a Huawei Technologies Hungary 1000 fős, reprezentatív online felméréséből.
A kutatás szerint a távkapcsolatban élők több időt töltöttek együtt beszélgetéssel, étkezéssel és egyéb közös online programokkal, mint azok a párok, akik egy háztartásban éltek a járvány alatt. A felmérés alapján a szerelem még a korlátozásoknál is erősebbnek bizonyult: tízből heten az óvintézkedések ellenére is találkoztak néha-néha, vagy akár gyakrabban is szerelmükkel. Egy ember átlagosan 9 másikkal tartott rendszeres kapcsolatot online, és naponta mintegy 45 percet töltött videóhívásokkal.
2020 tavaszán a fennálló járványhelyzet átalakította a magyar lakosság élethelyzetét, így egymással való kapcsolataikat is; ebben az időszakban felértékelődtek a digitális kapcsolattartási formák. A Huawei Technologies Hungary legfrissebb felmérése[1], arra kereste a választ, miként hatott a személyes és a párkapcsolatokra a járványhelyzet, hogyan tartották fenn egymással a kapcsolatot az emberek, mi hiányzott legjobban a távol élő pároknak, rokonoknak és ismerősöknek és milyen megoldásokat találtak ki arra, hogy az átmeneti időszak alatt is életben tartsák kapcsolataikat.
Titkos találkák a korona idején
A felmérés szerint a szerelem erősebbnek bizonyult a veszélyhelyzetnél is; tízből 7 fő – 67 százalék – ugyanis a tiltások ellenére is bevállalta, hogy legalább egyszer találkozzon párjával, míg ebből 55 százalék rendszeresen is összefutott kedvesével, és csak 12 százalékuk mondta azt, hogy mindössze néha-néha látta személyesen szerelmét. Azok a válaszadók, akik szeretteikkel nem egy háztartásban éltek, pozitívabban nyilatkoztak a távol töltött időszakról: a járvány miatt távkapcsolatra kényszerült párok negyede – 23 százalékuk – arról számolt be, hogy megerősödött a kettejük közti kötelék, ehhez viszonyítva csupán 7 százalékuk távolodott el egymástól. Azok a párok, akik a járványhelyzet után erősebbnek ítélték meg kapcsolatukat, több időt fordítottak beszélgetésekre, közös online programokra és étkezésekre, de sokan közösen is sportoltak.
Míg az egy háztartásban élők csupán 31 százaléka mondta azt, hogy többet beszélgetett párjával, addig a távkapcsolatban lévők több mint fele tett így. Utóbbiak lényegesen több időt töltöttek közösen különféle online programok keretében is, 49 százalékuk szervezett közös étkezéseket, míg ez az arány az együtt élők esetében csupán 30 százalék volt. A távol élők többet játszottak társasjátékokkal és többet néztek filmet, mint az együtt élők: előbbi csoport 42, utóbbi 24 százaléka fordított ezen tevékenységekre több időt. A távkapcsolatban élők is küzdöttek azonban nehézségekkel, a legtöbbjüknek – 35 százalékuknak – a személyes találkozás, 30 százalékuknak a fizikai kontaktus, további 30 százalékuknak pedig a személyes beszélgetés öröme hiányzott a leginkább.
Kapcsolati nehézségek közel s távol
A kutatás résztvevői ugyanakkor negatív élményeikről is beszámoltak. Az egy háztartásban élő párok közül majdnem minden negyedik mondta azt, hogy akadtak konfliktusok szerelmi kapcsolatukban, ezek főként rövidebb-hosszabb sértődések, veszekedések, esetenként kiabálások voltak. A párkapcsolatokon kívül az emberek legtöbbet az egy háztartásban élő szüleikkel vagy testvéreikkel vitatkoztak, míg a konfliktus legkevésbé a nagyszülő-unoka kapcsolatokra volt jellemző. A Budapesten élők között többen számoltak be pozitív változásról, míg más nagyobb városokban, megyeszékhelyeken többen éltek meg eltávolodást, mint a nagy átlag. Az eltávolodás inkább kollégák, barátok, tanfolyam-, sporttársak, ügyfelek és üzletfelek között érződik, ebből is az látszik, hogy a legszemélyesebb kapcsolatok erősödtek. A fizikailag külön élő megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka nyilatkozott csak negatív élményekről szerelmükkel való viszonyában, míg körülbelül 5-5 százalékuk szüleikkel, illetve kollégáival kialakult konfliktusairól számolt be.
Online sokkal többet, telefonon ugyanannyit kommunikáltunk, mint korábban
A mostani megváltozott helyzetben az emberek átlagosan 9 emberrel tartottak kapcsolatot, a fiatalabbak – 18-29 évesek – általában ennél kevesebb emberrel, velük viszont hosszabban beszélgettek egy – egy alkalommal. A nők és a fiatalabb generációk számára nemcsak a beszélgetések időtartama, de az online kommunikációval töltött idő is megsokszorozódott. Az is kiderült, hogy míg a telefonálások ideje alig, vagy nem nőtt, addig az online – egyidősek között a chat, szülő-gyermek, nagyszülő-unoka kapcsolatokban pedig a videóhívás – kommunikáció sokkal fontosabbá és mindennapossá vált. Míg a megkérdezettek a járványhelyzet előtt átlagosan 31,1 percet beszéltek netes formában, addig a veszélyhelyzet ideje alatt ez a szám 45,6 percre növekedett. Az online kommunikáció az otthoni munkavégzés miatt is nőtt, de tájékozódásra és kikapcsolódásra is többen vágytak a neten keresztül, mint korábban. A 18-65 évesek közel fele vett részt valamilyen online társasági programban a járvány alatt, többségük legalább heti gyakorisággal.
Az online kommunikációs alkalmazások reneszánszukat élik
Sokan már eddig is valamilyen online platformon kommunikáltak, mégis, a veszélyhelyzet idején még többen és még több időt szántak a netes kapcsolattartásra – derül ki a kutatásból. A megkérdezettek 78 százaléka eddig is Messengerezett, azonban a válaszadók 12 százaléka mostanában kezdte el azt használni, míg a Vibert és a Zoom-ot további 6, a Skype-ot pedig további 5 százalék a fennálló időszak alatt kezdte el kommunikációra alkalmazni.
Online ügyintézés kibontakozóban
A válaszadók 83 százaléka folytatott valamilyen tevékenységet online felületeken, főként ügyeket intéztek (59 százalék), szabadidős tevékenységet folytattak a neten (56 százalék), míg a megkérdezettek 40 százaléka vásárolt, illetve 16 százalék önfejlesztést is végzett interneten. A válaszadók 63 százaléka problémamentesen használta az internet adta lehetőségeket, ezzel szemben 17 százalékuk a net gyengeségére panaszkodott, míg 15 százalék az akadozó hangot rótta fel a videóhívások közben, további 10 százalékuk pedig a vérszegény Wi-fi jelet okolta problémái felsorolásakor.
Fontos a visszajelzés a még jobb online kapcsolatok érdekében
„Felmérésünkkel szerettük volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy modern digitális eszközök milyen fontos, megtartó szerepet játszhatnak elsősorban az egymástól fizikailag távol élők személyes kapcsolataiban”
– mondta Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere hozzátette, noha a személyes találkozások nehezen pótolhatók, megfelelő eszközökkel és sok kommunikációval nemcsak fenn lehet tartani, hanem akár meg is lehet erősíteni a párkapcsolatokat a távol lévők között. Legújabb okostelefonjaink, így a P40-család kiváló kamerái valódi élménnyé teszik az online kapcsolattartást is: a felhasználók játszi könnyedséggel készíthetnek egymás számára csúcsminőségű fényképeket, a kamerák csúcsképességeinek köszönhetően videochaten keresztül pedig akár egymás legapróbb gesztusait is láthatják – emelte ki Trubek Zsuzsa.
[1] A felmérés 2020. május 8-15. között online kérdőíves módszerrel készült. N=1000. A válaszadók 49 százaléka férfi, 51 százaléka nő. 22 százalékuk 18 és 29, 24 százalékuk 30-39, 20 százalékuk 40-49, illetve 33 százalékuk 50-65 éves korcsoportból került ki. A megkérdezettek 52 százaléka városban vagy megyeszékhelyen lakik, a fővárosiak a válaszadók 18 százalékát adták, míg falun 30 százalékuk él.
Gazdaság
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
Mekkora az átlagos használtautó-ár ma Magyarországon? Milyen gyorsan terjednek a zöld meghajtású járművek? Milyen futásteljesítményre számíthatunk, ha benzines vagy dízel járművet választunk? Ezekre a kérdésekre mostantól minden hónapban pontos válaszokat ad a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványa. A most induló együttműködés célja, hogy a vásárlók, szakértők és döntéshozók végre valós, nagymintás adatokon alapuló képet kapjanak a hazai használtautó-piacról.
A partnerség különlegessége, hogy a Használtautó.hu immár több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője, adatbázisa pedig egyedülálló méretű és részletességű. A portál minden hónapban több mint félmillió látogatót vonz, és volt olyan időszak, amikor a legtöbb oldalletöltéssel rendelkező hazai weboldallá lépett elő. A KSH-val közösen készített, rendszeresen frissülő adatközlés így nemcsak a hazai autópiac átláthatóságát növeli, hanem hosszú távon segíthet a tudatosabb vásárlói és szakpolitikai döntések meghozatalában is.
„A Használtautó.hu több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője – és éppen ezért társadalmi felelősséget is vállalunk. Mivel hazánkban a használt autók áralakulásáról sem az állami nyilvántartásokban, sem más adatforrásokban nem állnak rendelkezésre jó minőségű, nagymintás adatok, úgy döntöttünk, a Használtautó.hu teljes áradatbázisát rendelkezésre bocsátjuk a KSH számára. A most induló együttműködés eredménye nemcsak egy újabb kísérleti adatkiadvány, hanem valódi 21. századi innovációs hungarikum. A célunk, hogy a lakosság, az elemzők és a gazdasági döntéshozók is pontosabb képet kapjanak a használtautó-piac folyamatairól.” – emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025. májusi első adatcsomag máris rávilágít néhány érdekes trendre. A hirdetések közel 40%-a 2,5 millió forint alatti árkategóriába esik, és több mint egynegyede (26,4%) a 2,5–5 millió forintos sávba tartozik. Vagyis a kínálat zöme még mindig az alacsonyabb árfekvésű autókból áll. Ugyanakkor a 10 millió forint fölötti kategória is egyre hangsúlyosabbá válik: ezek a prémium vagy újabb modellek már 13,4%-os arányban szerepelnek a kínálatban, ami egy hónap alatt is több mint fél százalékpontos növekedést jelent.
Ezzel párhuzamosan az átlagos kínálati ár is emelkedett: egy hónap alatt 70 ezer forinttal lett magasabb, jelenleg 5 490 000 forinton áll. Fontos látni, hogy az árak lassú, de folyamatos emelkedése hosszabb távon komoly hatással lehet a vásárlási döntésekre – különösen azok számára, akik 3–5 millió forintos keretből keresnek megfelelő autót.
Az adatok azonban nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is sokat elmondanak. Meghajtás szerint a hirdetések fele továbbra is benzines autókat érint – ezekből májusban több mint 54 ezer került fel az oldalra. A dízelek aránya 42% körüli, viszont ami igazán figyelemre méltó: az elektromos és hibrid meghajtású autók száma hónapról hónapra látványosan nő. Májusban az elektromos autók kínálata 5,9%-kal, a hibrideké pedig 6,5%-kal emelkedett áprilishoz képest. Ez azt jelzi, hogy bár még mindig kisebbségben vannak a zöld járművek, a környezettudatos technológiák iránti kereslet egyre inkább megjelenik a használtpiacon is.
Mit várhatunk, ha egy használt autó kilométeróra-állása alapján szeretnénk dönteni? A most publikált adatok alapján a dízelautók átlagos futásteljesítménye 221 ezer kilométer, míg a benzines modelleké „csak” 157 ezer. Ez közel 41%-os különbség, ami rávilágít arra is, hogy a dízelek jellemzően hosszabb távokra használt járművek, és vásárlás előtt érdemes alaposan mérlegelni, hogy számunkra milyen használati cél a releváns. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ezek a dízelek átlagosan két évvel fiatalabbak is – vagyis kevesebb év alatt tettek meg több kilométert.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
A Huawei felkerült a TIME100 2025-ös legbefolyásosabb cégeket felsoroló listájára, mivel az amerikai szankciók ellenére jelentős előrelépéseket tett az AI, az 5G, a 6G, a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén, valamint 2024-ben kiemelkedő, 118,2 milliárd dolláros bevételt ért el.
A Huawei új lendülettel válaszol az amerikai exportkorlátozások okozta kihívásokra. Ugyan Washington megtiltotta Kínának a hozzáférést az Nvidia legfejlettebb mesterséges intelligencia termékeihez, a Huawei Ascend 910C AI chipje az Nvidia H100 chipek teljesítményének akár 60%-át is elérheti bizonyos feladatokban. A vállalat az 5G-technológia területén meghatározó szerepet tölt be, és aktívan részt vesz a 6G-fejlesztés nemzetközi irányainak alakításában is. Emellett a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén is folyamatos innovációval és előrelépésekkel erősíti pozícióját. A Huawei 2024-es bevétele 118,2 milliárd dollár volt, ami 22,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Továbbá nemrég piacra dobtak egy 18-hüvelykes, hajtogatható kijelzővel rendelkező laptopot is, amely a saját fejlesztésű Harmony operációs rendszert futtatja.
„A Huawei elkötelezett amellett, hogy erős számítástechnikai kapacitást építsen ki Kínában, és alternatív megoldást kínáljon a világnak”
– mondta korábban Meng Wanzhou, a cég pénzügyi igazgatója és a vállalat alapítója, Ren Zhengfei lánya.
A TIME100 legbefolyásosabb cégeket felsoroló 2025-ös listája a világ olyan vállalatait emeli ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különböző ágazatokban, például a technológia, az egészségügy és a fenntarthatóság terén. A TIME szerkesztői és szakértői gondosan válogatják ki a cégeket újító szellemük, globális hatásuk és vezető szerepük alapján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan
A háztartási klímaberendezések száma két évtized alatt megtízszereződött Magyarországon, jelenleg másfélmillió ilyen készülék van használatban, de a következő öt évben akár közel egymillióval is növekedhet a lakossági légkondik állománya.
Az LG szakértője e felfutás, illetve a minden nyáron jelentkező vevői roham kapcsán oszt meg hasznos tippeket a klímavásárlás előtt állók számára.
A hazai villamosenergia-rendszer irányítását végző MAVIR előrejelzése alapján a meglévő, közel másfélmilliós darabszámon túl 2030-ig további mintegy félmillió légkondicionáló készüléket szereltethetnek fel a magyarországi háztartások, de egy dinamikusabb felfutást feltételezve a közel egymilliós növekedés sem zárható ki. Öt év múlva így akár már 2,4 millió készülék is üzemelhet a hazai lakóingatlanokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy fél évtized múlva a bő 4,6 milliós lakásállomány fele el lesz majd látva légkondicionálóval – hiszen nem ritka, hogy egy ingatlanba több készüléket is beszereltetnek –, az viszont biztos, hogy KSH legutóbbi, 2022-es népszámlálási statisztikájában szereplő arány, nevezetesen az, hogy a magyar lakások 28 százalékában működik klímaberendezés, jelentősen növekedni fog.
Egyre többen használják a légkondit fűtésre is
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a klímaberendezések területi eloszlása erősen eltérő, amiben a klimatikus és a jövedelmi viszonyok is közrejátszanak. Budapesten a lakások több mint harmadában (37%), a Balaton és a Velencei-tó környékén pedig ennél is magasabb arányban található ilyen készülék. Kiemelkedő még Pest és Csongrád-Csanád vármegye, valamint más alföldi területek, ahol nyáron az ország legmagasabb hőmérsékletei mérhetők. A legkevesebb klíma a hegyvidéki térségekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található – alapvetően a domborzat és az alacsonyabb nyári hőterhelés miatt.
„Az emberek egyre jobban alkalmazkodnak a forró nyarakhoz: ma már nem ritka, hogy valaki nemcsak hűteni, hanem átmeneti időszakban fűteni is klímával szeretne – főként az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság miatt”
– mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.
Így válasszunk megfelelő klímát
Az LG tapasztalatai szerint a vásárlók egyre tudatosabbak: sokan már a szezon előtt beszerzik és telepíttetik a készüléket, hogy elkerüljék a nyári rohamot. Ennek ellenére a kánikula idején így is többszörösére nő a kereslet, különösen a gyorsan elérhető modellek iránt.
„A klíma ma már nemcsak a nyári túlélés eszköze, hanem az otthoni komfort és energiahatékonyság alapja is. A vásárlók egyre tudatosabbak, és hosszú távra terveznek”
– fogalmazott Falvi József.
A fűtésre is használt klímák esetében különösen fontos az inverteres, energiatakarékos technológia, valamint az, hogy a berendezéseket ne méretezzék túl, gondoskodjanak a kondenzvíz téli elvezetéséről, és számoljanak a meleg levegő felfelé áramlásával, ha a beltéri egység oldalfalra kerül.
Érdemes figyelni arra, hogy a készülék minél magasabb SCOP energiahatékonysági értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett, de rendkívül fontos a garanciaidő hossza és a szervizháttér is. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, illetve nézzünk utána, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.
„Az LG ThinQ mobilalkalmazás például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban, közel 900 ezer értékelés alapján”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás6 nap ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar5 nap ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság1 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság1 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Okoseszközök5 nap ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül