Connect with us

Gazdaság

Még a járvány sem fogott ki a szerelmeseken

A távkapcsolatban élő párok kapcsolata még erősödött is

Minden negyedik távkapcsolatban élő, vagy arra kényszerült pár úgy érzi, hogy a fizikai távolság ellenére köteléke a veszélyhelyzet ideje alatt tovább erősödött társával – derül ki a Huawei Technologies Hungary 1000 fős, reprezentatív online felméréséből.

A kutatás szerint a távkapcsolatban élők több időt töltöttek együtt beszélgetéssel, étkezéssel és egyéb közös online programokkal, mint azok a párok, akik egy háztartásban éltek a járvány alatt. A felmérés alapján a szerelem még a korlátozásoknál is erősebbnek bizonyult: tízből heten az óvintézkedések ellenére is találkoztak néha-néha, vagy akár gyakrabban is szerelmükkel. Egy ember átlagosan 9 másikkal tartott rendszeres kapcsolatot online, és naponta mintegy 45 percet töltött videóhívásokkal.

2020 tavaszán a fennálló járványhelyzet átalakította a magyar lakosság élethelyzetét, így egymással való kapcsolataikat is; ebben az időszakban felértékelődtek a digitális kapcsolattartási formák. A Huawei Technologies Hungary legfrissebb felmérése[1], arra kereste a választ, miként hatott a személyes és a párkapcsolatokra a járványhelyzet, hogyan tartották fenn egymással a kapcsolatot az emberek, mi hiányzott legjobban a távol élő pároknak, rokonoknak és ismerősöknek és milyen megoldásokat találtak ki arra, hogy az átmeneti időszak alatt is életben tartsák kapcsolataikat.

Titkos találkák a korona idején

A felmérés szerint a szerelem erősebbnek bizonyult a veszélyhelyzetnél is; tízből 7 fő – 67 százalék – ugyanis a tiltások ellenére is bevállalta, hogy legalább egyszer találkozzon párjával, míg ebből 55 százalék rendszeresen is összefutott kedvesével, és csak 12 százalékuk mondta azt, hogy mindössze néha-néha látta személyesen szerelmét. Azok a válaszadók, akik szeretteikkel nem egy háztartásban éltek, pozitívabban nyilatkoztak a távol töltött időszakról: a járvány miatt távkapcsolatra kényszerült párok negyede – 23 százalékuk – arról számolt be, hogy megerősödött a kettejük közti kötelék, ehhez viszonyítva csupán 7 százalékuk távolodott el egymástól. Azok a párok, akik a járványhelyzet után erősebbnek ítélték meg kapcsolatukat, több időt fordítottak beszélgetésekre, közös online programokra és étkezésekre, de sokan közösen is sportoltak.

Míg az egy háztartásban élők csupán 31 százaléka mondta azt, hogy többet beszélgetett párjával, addig a távkapcsolatban lévők több mint fele tett így. Utóbbiak lényegesen több időt töltöttek közösen különféle online programok keretében is, 49 százalékuk szervezett közös étkezéseket, míg ez az arány az együtt élők esetében csupán 30 százalék volt. A távol élők többet játszottak társasjátékokkal és többet néztek filmet, mint az együtt élők: előbbi csoport 42, utóbbi 24 százaléka fordított ezen tevékenységekre több időt. A távkapcsolatban élők is küzdöttek azonban nehézségekkel, a legtöbbjüknek – 35 százalékuknak – a személyes találkozás, 30 százalékuknak a fizikai kontaktus, további 30 százalékuknak pedig a személyes beszélgetés öröme hiányzott a leginkább.

Kapcsolati nehézségek közel s távol

A kutatás résztvevői ugyanakkor negatív élményeikről is beszámoltak. Az egy háztartásban élő párok közül majdnem minden negyedik mondta azt, hogy akadtak konfliktusok szerelmi kapcsolatukban, ezek főként rövidebb-hosszabb sértődések, veszekedések, esetenként kiabálások voltak. A párkapcsolatokon kívül az emberek legtöbbet az egy háztartásban élő szüleikkel vagy testvéreikkel vitatkoztak, míg a konfliktus legkevésbé a nagyszülő-unoka kapcsolatokra volt jellemző. A Budapesten élők között többen számoltak be pozitív változásról, míg más nagyobb városokban, megyeszékhelyeken többen éltek meg eltávolodást, mint a nagy átlag. Az eltávolodás inkább kollégák, barátok, tanfolyam-, sporttársak, ügyfelek és üzletfelek között érződik, ebből is az látszik, hogy a legszemélyesebb kapcsolatok erősödtek. A fizikailag külön élő megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka nyilatkozott csak negatív élményekről szerelmükkel való viszonyában, míg körülbelül 5-5 százalékuk szüleikkel, illetve kollégáival kialakult konfliktusairól számolt be.

Online sokkal többet, telefonon ugyanannyit kommunikáltunk, mint korábban

A mostani megváltozott helyzetben az emberek átlagosan 9 emberrel tartottak kapcsolatot, a fiatalabbak – 18-29 évesek – általában ennél kevesebb emberrel, velük viszont hosszabban beszélgettek egy – egy alkalommal. A nők és a fiatalabb generációk számára nemcsak a beszélgetések időtartama, de az online kommunikációval töltött idő is megsokszorozódott. Az is kiderült, hogy míg a telefonálások ideje alig, vagy nem nőtt, addig az online – egyidősek között a chat, szülő-gyermek, nagyszülő-unoka kapcsolatokban pedig a videóhívás – kommunikáció sokkal fontosabbá és mindennapossá vált. Míg a megkérdezettek a járványhelyzet előtt átlagosan 31,1 percet beszéltek netes formában, addig a veszélyhelyzet ideje alatt ez a szám 45,6 percre növekedett. Az online kommunikáció az otthoni munkavégzés miatt is nőtt, de tájékozódásra és kikapcsolódásra is többen vágytak a neten keresztül, mint korábban. A 18-65 évesek közel fele vett részt valamilyen online társasági programban a járvány alatt, többségük legalább heti gyakorisággal.

Az online kommunikációs alkalmazások reneszánszukat élik

Sokan már eddig is valamilyen online platformon kommunikáltak, mégis, a veszélyhelyzet idején még többen és még több időt szántak a netes kapcsolattartásra – derül ki a kutatásból. A megkérdezettek 78 százaléka eddig is Messengerezett, azonban a válaszadók 12 százaléka mostanában kezdte el azt használni, míg a Vibert és a Zoom-ot további 6, a Skype-ot pedig további 5 százalék a fennálló időszak alatt kezdte el kommunikációra alkalmazni.

Online ügyintézés kibontakozóban

A válaszadók 83 százaléka folytatott valamilyen tevékenységet online felületeken, főként ügyeket intéztek (59 százalék), szabadidős tevékenységet folytattak a neten (56 százalék), míg a megkérdezettek 40 százaléka vásárolt, illetve 16 százalék önfejlesztést is végzett interneten. A válaszadók 63 százaléka problémamentesen használta az internet adta lehetőségeket, ezzel szemben 17 százalékuk a net gyengeségére panaszkodott, míg 15 százalék az akadozó hangot rótta fel a videóhívások közben, további 10 százalékuk pedig a vérszegény Wi-fi jelet okolta problémái felsorolásakor.

Fontos a visszajelzés a még jobb online kapcsolatok érdekében

Felmérésünkkel szerettük volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy modern digitális eszközök milyen fontos, megtartó szerepet játszhatnak elsősorban az egymástól fizikailag távol élők személyes kapcsolataiban

– mondta Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere hozzátette, noha a személyes találkozások nehezen pótolhatók, megfelelő eszközökkel és sok kommunikációval nemcsak fenn lehet tartani, hanem akár meg is lehet erősíteni a párkapcsolatokat a távol lévők között. Legújabb okostelefonjaink, így a P40-család kiváló kamerái valódi élménnyé teszik az online kapcsolattartást is: a felhasználók játszi könnyedséggel készíthetnek egymás számára csúcsminőségű fényképeket, a kamerák csúcsképességeinek köszönhetően videochaten keresztül pedig akár egymás legapróbb gesztusait is láthatják – emelte ki Trubek Zsuzsa.

[1] A felmérés 2020. május 8-15. között online kérdőíves módszerrel készült. N=1000. A válaszadók 49 százaléka férfi, 51 százaléka nő. 22 százalékuk 18 és 29, 24 százalékuk 30-39, 20 százalékuk 40-49, illetve 33 százalékuk 50-65 éves korcsoportból került ki. A megkérdezettek 52 százaléka városban vagy megyeszékhelyen lakik, a fővárosiak a válaszadók 18 százalékát adták, míg falun 30 százalékuk él.

Gazdaság

Hibrid munkavégzés során korszerű beléptetőrendszerekkel ellenőrizhető az irodai jelenlét

A hibrid munkavégzés terjedésével és állandósulásával a vállalatoknak egyre nagyobb kihívást jelent a munkaidő nyilvántartása, a jelenlét követése és a biztonságos irodai működés fenntartása.

A SMARTme Building Technologies Kft. szakértője szerint a korszerű beléptetőrendszerek kulcsszerepet játszanak a modern irodai környezetben, segítve a hatékony munkaidő-kezelést, statisztikakészítést és biztonságot.

Öt éve végleg átalakult a munkavégzés világa

A 2019-ben kezdődő, majd 2020-ban elterjedő járvány örökre megváltoztatta a munka világát. A koronavírus-járvány időszaka mindkét féltől – a munkaadóktól és természetesen a munkavállalóktól is – teljesen más, a korábbiaktól eltérő hozzáállást követelt meg. Mivel az ezt megelőző időszakban a teljes távollét, tehát a távmunka csak a rendkívüli körülmények miatt váltotta fel a jelenléti munkavégzést, így az új helyzetre válaszul, 2020-tól kezdődően a hibrid munkavégzés sokkal elterjedtebbé és szélesebb körben elfogadottá vált különböző szektorokban. Nem is csoda, hiszen a hibrid modell ötvözheti a távmunka és az irodai munka előnyeit: munkakörtől függően hetente több otthoni munkanapot, azaz home office-t tesz lehetővé.

Az új modell továbbra is velünk marad

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar felnőttkorú lakosság egészét reprezentáló ezer fős mintán végzett kutatást 2025 szeptemberében a távmunka hazai elterjedtségét vizsgálva. Kiderült, hogy a munkavállalók 29 százalékának volt lehetősége otthonról (is) dolgozni. Az önálló értelmiségi szakmákban a távmunka előfordulása 80 százalék feletti, és ebben a felsővezetők több mint fele is érintett. Kiderült az is, hogy a home officeban (is) dolgozók közül minden hatodik egyáltalán nem jár be a munkahelyére, a többieket hibrid formában foglalkoztatják. A GKI szerint Magyarországon a következő 2-3 évben nem az lesz a fő kérdés, hogy marad-e a home office, hanem hogy milyen formában. Míg az állami és konzervatív szektor visszaszorítja, addig a multik és tudásalapú cégek megőrzik, és a kompromisszum a heti 1-2 napos otthoni munkavégzést tartalmazó hibrid modell lehet.

Új kihívásokat hozott a hibrid munkavégzés – megoldás az korszerű beléptetőrendszer

A korábban kialakult új munkarend állandósulásával a vállalatok immár évek óta új kihívásokkal néznek szembe: jelentős feladat a munkaidő nyilvántartása, a jelenlét követése és a biztonságos irodai működés fenntartása.

„A hagyományos papír alapú vagy Excel-táblás nyilvántartások ma már nem elegendőek. A modern beléptetőrendszerek integráltan tudják kezelni a hibrid jelenlétet, miközben biztosítják az adatok pontosságát, a kellő biztonság kialakítását és a jogszabályi megfelelést. Többek között olyan kérdésekre kell választ találni, hogy ki van jelen az irodában, és mikor, hogyan biztosítható az épület hozzáférése és biztonsága, illetve hogyan lehet pontos adatot nyerni a munkaidőről és jelenléti statisztikákról”

– véli Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

A valós üzleti életben gyakori, hogy a felelős személy nem tartózkodik a helyszínen, mégis biztosítani kell a hozzáférést valakinek – például karbantartás, fontos szállítmány vagy külső szolgáltató esetén. A beléptetőrendszerek lehetővé teszik időkorlátos hozzáférés biztosítását kártya, PIN-kód vagy QR-kód segítségével, amely csak előre meghatározott időszakban érvényes, így a belépés teljesen kontrollált, a kulcsokat pedig nem kell fizikailag átadni. Ez a megoldás növeli a biztonságot, miközben rugalmasságot biztosít a napi működéshez.

A korszerű beléptetőrendszerek lényege, hogy a teljes kontroll a döntéshozónál marad, így minden belépés naplózva van, a kamerafelvételek visszanézhetők, a hozzáférések időkorlátosan és személyre szabottan szabályozhatók. Ez a megoldás nem csupán a hozzáférés biztosítására alkalmas, hanem valódi eszköz a létesítmény átlátható és biztonságos működtetéséhez.

„Az sem elhanyagolható szempont, hogy a beléptetőrendszerekből nyert adatok segítik a vezetőket, hiszen használatukkal elemezhető, hogy mely napokon, mely osztályokban a legmagasabb az irodai jelenlét, mely munkatársak használják leginkább a hibrid lehetőségeket, illetve, hogy hol lehet optimalizálni az irodai kapacitást és erőforrásokat. Elmondható, hogy a digitális nyilvántartás lehetővé teszi a tudatos iroda- és kapacitásgazdálkodást, miközben biztosítja a munkavállalók adatvédelmi jogait”

– tette hozzá a SMARTme szakértője.

A fentieken túl a modern beléptetőrendszerek képesek parkolás-menedzsent funkciót és rendszámos belépést is biztosítani. Az előbbi esetében az irodaházakban vagy az ipari parkokban gyakran jelentkező problémára kínálnak hatékony, fennakadásoktól mentes parkolási rendet és rendszert, míg az utóbbi esetében a periméteren való áthaladáskor az is megoldható, hogy nemcsak kártyaolvasó kerülne fel, hanem rendszámfelismerő kamera is, amely integrálva van a beléptető rendszerbe. Ilyenkor az illetőnek nem kell kártyát mutatnia a belépéshez, hanem csak behajt a saját autójával. A beléptetőrendszer mégis azonosítja és regisztrálja a belépést. Egy esetleges munkaidő nyilvántartó kiegészítéssel az illető adott napi munkaidő kezdését is elindítja a rendszámra, kártyaolvastatás nélkül.

Mindezek alapján az korszerű beléptetőrendszerek előnyei:

– valós idejű jelenlét-nyilvántartás – látható, ki tartózkodik az irodában,
– munkaidő-elszámolás és statisztikák készítése – HR folyamatok támogatása,
– integráció más rendszerekkel – például kamerák, riasztók vagy IT-eszközök hozzáférése,
– rugalmas hozzáférés-kezelés – hétvégi, késő esti vagy távoli munkavégzés esetén is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Sokat segíthetne a technológia a beszállítói csalások megelőzésében

A globális gazdasági bizonytalanság, a szigorodó szabályozások és a vállalati visszaélések növekvő kockázata miatt a beszállítói kapcsolatok átláthatósága és biztonsága minden eddiginél fontosabbá vált.

Ennek ellenére a régiónkban működő szervezetek többsége még nem használja a fejlett technológiai megoldásokat a csalások visszaszorítása érdekében – derült ki az EY szervezeti integritással foglalkozó konferenciáján. A rendezvényen több mint 50 döntéshozó és szakértő körében végzett felmérés szerint a vállalati korrupció továbbra is a leggyakrabban elkövetett munkahelyi csalás a Közép-Kelet európai régióban.

Az EY szakmai konferenciáján a beszállítói láncokban rejlő kitettség – mint a korrupció, vesztegetés, összeférhetetlenség, szankciós megfelelés vagy akár a fiktív beszállítók alkalmazása – került fókuszba. A résztvevők körében végzett felmérésből kiderült, hogy a cégek 55 százaléka szerint a régióban a legtöbb vállalat még nem alkalmaz adatelemzéses módszereket a korrupció és a vesztegetés felderítésére. A technológiai megoldások bevezetésének legnagyobb akadályának – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – a költségvetési korlátokat (55%) és a belső szakértelem hiányát tartják a megkérdezettek (41%).

A beszállítói kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelése ma már elképzelhetetlen fejlett adatelemzési eszközök nélkül. Ezek a módszerek nemcsak a múltbeli visszaélések feltárására alkalmasak, hanem a megelőzésben és a kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak”

– hangsúlyozza dr. Farkas Ádám, az EY partnere.

Az EY által alkalmazott technológiai megoldások képesek egyszerre többféle kockázatot is kezelni: a beszállítók azonosításától kezdve a pénzügyi és jogi ellenőrzésen át, az összeférhetetlenségi helyzetek feltárásán keresztül, egészen a szankciós listákon való szereplés vizsgálatáig. A folyamat során a vállalatok átfogó képet kapnak beszállítóik megbízhatóságáról, így megalapozottabb üzleti döntéseket hozhatnak.

Az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a vállalatok gyorsan és hatékonyan azonosítsák a beszállítói portfólióban rejlő ‘red flag’-eket, vagyis a gyanús mintázatokat és összeférhetetlenségi helyzeteket. Ez nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a reputáció és az ügyfélbizalom megőrzésében is elengedhetetlen

– emeli ki Hegyi Márton, az EY szakértője.

Az adatelemzés tehát nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a megelőzésben és a kockázatok kezelésében is kulcsszerepet játszik. A megfelelően kialakított és működtetett kontrollrendszerek segítségével a vállalatok nemcsak jogi és pénzügyi kockázataikat csökkenthetik, hanem megőrizhetik piaci pozíciójukat és ügyfeleik bizalmát is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Tarolt az LG a CES 2026 Innovációs Díjátadón

Az LG Electronics (LG) számos díjban részesült a CES® 2026 Innovációs Díjátadón (Innovation Awards), köztük két, a legjobb innovációnak járó, Best of Innovation díjat is bezsebelt. A vállalat ezzel megerősítette vezető szerepét a következő generációs okos életmód-megoldások és kijelzőtechnológiák terén.

A díjakat minden évben a Fogyasztói Technológiai Szövetség (Consumer Technology Association – CTA) ítéli oda a CES, azaz a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai és IT szakkiállítása előtt. Az Innovációs Díjátadó célja, hogy elismerje azokat az úttörő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek meghatározzák a technológia és a dizájn jövőjét.

Az LG idei elismerései több termékkategóriát is lefednek – kizárólag az LG OLED tévék és monitorok összesen öt díjat nyertek el, „Képalkotás”, „Játék és e-Sport”, valamint „Számítógépes hardver és komponensek” kategóriákban. A díjazott termékek közül kiemelkedik az LG SIGNATURE OLED T, amely „Képalkotás” kategóriában elnyerte a Best of Innovation díjat. Ez az elismerés tovább erősíti az LG vezető szerepét az OLED-technológia terén, emellett hangsúlyozza a vállalat elkötelezettségét az új értékek és felhasználói élmények megteremtése iránt.

A Best of Innovation díjat immár sorozatban a negyedik alkalommal nyeri el az LG OLED TV.

Ez a mérföldkő olyan figyelemre méltó korábbi győzteseket követ, mint a fényerő-növelő technológiával felszerelt LG OLED evo (2025), az LG első vezeték nélküli OLED tévéje (2024), valamint a hajlítható gaming OLED TV, az OLED TV Flex (2023). 2026-ban pedig a világ első átlátszó és valódi vezeték nélküli televíziója, az LG SIGNATURE OLED T viszi tovább ezt, a TV-technológia csúcsát képező innovációs örökséget.

Az LG SIGNATURE OLED T lenyűgöző 77 colos, átlátszó OLED kijelzőjével, ultraéles 4K (3840×2160) felbontásával és az LG vezeték nélküli AV technológiájával újradefiniálja a televíziózás élményét. Az egyedülálló formatervezés és a páratlan teljesítmény ötvözeteként új mércét állít az immerzív dizájn számára. Az OLED T nagyfokú nemzetközi figyelmet kapott a Kjongdzsuban megrendezett 2025-ös APEC CEO Summit Koreán is: az eseményen az LG 28 darab átlátszó OLED tévéből készült csillárt mutatott be, látványos példáját adva a vállalat víziójáról a kijelzőtechnológia terén.

Az LG webOS okostelevíziós platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási stratégiájának egyik kulcseleme – kettős elismerésben részesült az idei díjátadón, Innovációs Díjat szerezve a „Mesterséges intelligencia” és a „Kiberbiztonság” kategóriákban. A webOS immár másodjára nyeri el ezt az elismerést a „Kiberbiztonság” kategóriában, megerősítve pozícióját biztonságos és intelligens szórakoztatóplatformként.

A „Háztartási készülékek” kategóriában Innováviós Díjat nyert forradalmi kialakításáért és fejlett technológiájáért az LG új, beépíthető robotporszívó-állomása is. Az állomás, amely könnyedén elrejthető a kihasználatlan terekben – például a konyhai mosogató alatt vagy az ajtók mögött –, a világ első, a porszívón és a dokkolóállomáson egyaránt alkalmazható gőztisztító rendszerrel rendelkezik – új szintre emelve a tisztítást és a higiéniát.

CES 2026 Innovációs Díjban részesült továbbá a prémium Micro RGB technológiával felszerelt LCD TV, az LG StandbyME 2, amely egy második generációs hordozható lifestyle kijelző, valamint az LG UltraFine evo 6K professzionális monitor – a világ első kijelzője, amely támogatja a 6K (6144×3456) felbontást és az új Thunderbolt™ 5 csatlakozást.

Az LG CES 2026 Innovációs Díjjal elismert termékeinek teljes listája és részletei 2026. január 6-án, a las vegas-i CES kiállításon kerülnek bemutatásra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss