Gazdaság
Még a járvány sem fogott ki a szerelmeseken
A távkapcsolatban élő párok kapcsolata még erősödött is
Minden negyedik távkapcsolatban élő, vagy arra kényszerült pár úgy érzi, hogy a fizikai távolság ellenére köteléke a veszélyhelyzet ideje alatt tovább erősödött társával – derül ki a Huawei Technologies Hungary 1000 fős, reprezentatív online felméréséből.
A kutatás szerint a távkapcsolatban élők több időt töltöttek együtt beszélgetéssel, étkezéssel és egyéb közös online programokkal, mint azok a párok, akik egy háztartásban éltek a járvány alatt. A felmérés alapján a szerelem még a korlátozásoknál is erősebbnek bizonyult: tízből heten az óvintézkedések ellenére is találkoztak néha-néha, vagy akár gyakrabban is szerelmükkel. Egy ember átlagosan 9 másikkal tartott rendszeres kapcsolatot online, és naponta mintegy 45 percet töltött videóhívásokkal.
2020 tavaszán a fennálló járványhelyzet átalakította a magyar lakosság élethelyzetét, így egymással való kapcsolataikat is; ebben az időszakban felértékelődtek a digitális kapcsolattartási formák. A Huawei Technologies Hungary legfrissebb felmérése[1], arra kereste a választ, miként hatott a személyes és a párkapcsolatokra a járványhelyzet, hogyan tartották fenn egymással a kapcsolatot az emberek, mi hiányzott legjobban a távol élő pároknak, rokonoknak és ismerősöknek és milyen megoldásokat találtak ki arra, hogy az átmeneti időszak alatt is életben tartsák kapcsolataikat.
Titkos találkák a korona idején
A felmérés szerint a szerelem erősebbnek bizonyult a veszélyhelyzetnél is; tízből 7 fő – 67 százalék – ugyanis a tiltások ellenére is bevállalta, hogy legalább egyszer találkozzon párjával, míg ebből 55 százalék rendszeresen is összefutott kedvesével, és csak 12 százalékuk mondta azt, hogy mindössze néha-néha látta személyesen szerelmét. Azok a válaszadók, akik szeretteikkel nem egy háztartásban éltek, pozitívabban nyilatkoztak a távol töltött időszakról: a járvány miatt távkapcsolatra kényszerült párok negyede – 23 százalékuk – arról számolt be, hogy megerősödött a kettejük közti kötelék, ehhez viszonyítva csupán 7 százalékuk távolodott el egymástól. Azok a párok, akik a járványhelyzet után erősebbnek ítélték meg kapcsolatukat, több időt fordítottak beszélgetésekre, közös online programokra és étkezésekre, de sokan közösen is sportoltak.
Míg az egy háztartásban élők csupán 31 százaléka mondta azt, hogy többet beszélgetett párjával, addig a távkapcsolatban lévők több mint fele tett így. Utóbbiak lényegesen több időt töltöttek közösen különféle online programok keretében is, 49 százalékuk szervezett közös étkezéseket, míg ez az arány az együtt élők esetében csupán 30 százalék volt. A távol élők többet játszottak társasjátékokkal és többet néztek filmet, mint az együtt élők: előbbi csoport 42, utóbbi 24 százaléka fordított ezen tevékenységekre több időt. A távkapcsolatban élők is küzdöttek azonban nehézségekkel, a legtöbbjüknek – 35 százalékuknak – a személyes találkozás, 30 százalékuknak a fizikai kontaktus, további 30 százalékuknak pedig a személyes beszélgetés öröme hiányzott a leginkább.
Kapcsolati nehézségek közel s távol
A kutatás résztvevői ugyanakkor negatív élményeikről is beszámoltak. Az egy háztartásban élő párok közül majdnem minden negyedik mondta azt, hogy akadtak konfliktusok szerelmi kapcsolatukban, ezek főként rövidebb-hosszabb sértődések, veszekedések, esetenként kiabálások voltak. A párkapcsolatokon kívül az emberek legtöbbet az egy háztartásban élő szüleikkel vagy testvéreikkel vitatkoztak, míg a konfliktus legkevésbé a nagyszülő-unoka kapcsolatokra volt jellemző. A Budapesten élők között többen számoltak be pozitív változásról, míg más nagyobb városokban, megyeszékhelyeken többen éltek meg eltávolodást, mint a nagy átlag. Az eltávolodás inkább kollégák, barátok, tanfolyam-, sporttársak, ügyfelek és üzletfelek között érződik, ebből is az látszik, hogy a legszemélyesebb kapcsolatok erősödtek. A fizikailag külön élő megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka nyilatkozott csak negatív élményekről szerelmükkel való viszonyában, míg körülbelül 5-5 százalékuk szüleikkel, illetve kollégáival kialakult konfliktusairól számolt be.
Online sokkal többet, telefonon ugyanannyit kommunikáltunk, mint korábban
A mostani megváltozott helyzetben az emberek átlagosan 9 emberrel tartottak kapcsolatot, a fiatalabbak – 18-29 évesek – általában ennél kevesebb emberrel, velük viszont hosszabban beszélgettek egy – egy alkalommal. A nők és a fiatalabb generációk számára nemcsak a beszélgetések időtartama, de az online kommunikációval töltött idő is megsokszorozódott. Az is kiderült, hogy míg a telefonálások ideje alig, vagy nem nőtt, addig az online – egyidősek között a chat, szülő-gyermek, nagyszülő-unoka kapcsolatokban pedig a videóhívás – kommunikáció sokkal fontosabbá és mindennapossá vált. Míg a megkérdezettek a járványhelyzet előtt átlagosan 31,1 percet beszéltek netes formában, addig a veszélyhelyzet ideje alatt ez a szám 45,6 percre növekedett. Az online kommunikáció az otthoni munkavégzés miatt is nőtt, de tájékozódásra és kikapcsolódásra is többen vágytak a neten keresztül, mint korábban. A 18-65 évesek közel fele vett részt valamilyen online társasági programban a járvány alatt, többségük legalább heti gyakorisággal.
Az online kommunikációs alkalmazások reneszánszukat élik
Sokan már eddig is valamilyen online platformon kommunikáltak, mégis, a veszélyhelyzet idején még többen és még több időt szántak a netes kapcsolattartásra – derül ki a kutatásból. A megkérdezettek 78 százaléka eddig is Messengerezett, azonban a válaszadók 12 százaléka mostanában kezdte el azt használni, míg a Vibert és a Zoom-ot további 6, a Skype-ot pedig további 5 százalék a fennálló időszak alatt kezdte el kommunikációra alkalmazni.
Online ügyintézés kibontakozóban
A válaszadók 83 százaléka folytatott valamilyen tevékenységet online felületeken, főként ügyeket intéztek (59 százalék), szabadidős tevékenységet folytattak a neten (56 százalék), míg a megkérdezettek 40 százaléka vásárolt, illetve 16 százalék önfejlesztést is végzett interneten. A válaszadók 63 százaléka problémamentesen használta az internet adta lehetőségeket, ezzel szemben 17 százalékuk a net gyengeségére panaszkodott, míg 15 százalék az akadozó hangot rótta fel a videóhívások közben, további 10 százalékuk pedig a vérszegény Wi-fi jelet okolta problémái felsorolásakor.
Fontos a visszajelzés a még jobb online kapcsolatok érdekében
„Felmérésünkkel szerettük volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy modern digitális eszközök milyen fontos, megtartó szerepet játszhatnak elsősorban az egymástól fizikailag távol élők személyes kapcsolataiban”
– mondta Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere hozzátette, noha a személyes találkozások nehezen pótolhatók, megfelelő eszközökkel és sok kommunikációval nemcsak fenn lehet tartani, hanem akár meg is lehet erősíteni a párkapcsolatokat a távol lévők között. Legújabb okostelefonjaink, így a P40-család kiváló kamerái valódi élménnyé teszik az online kapcsolattartást is: a felhasználók játszi könnyedséggel készíthetnek egymás számára csúcsminőségű fényképeket, a kamerák csúcsképességeinek köszönhetően videochaten keresztül pedig akár egymás legapróbb gesztusait is láthatják – emelte ki Trubek Zsuzsa.
[1] A felmérés 2020. május 8-15. között online kérdőíves módszerrel készült. N=1000. A válaszadók 49 százaléka férfi, 51 százaléka nő. 22 százalékuk 18 és 29, 24 százalékuk 30-39, 20 százalékuk 40-49, illetve 33 százalékuk 50-65 éves korcsoportból került ki. A megkérdezettek 52 százaléka városban vagy megyeszékhelyen lakik, a fővárosiak a válaszadók 18 százalékát adták, míg falun 30 százalékuk él.
Gazdaság
Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat
Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.
Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.
A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.
Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.
A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.
A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Szegeden adta át 3 000. csomagautomatáját a GLS Hungary
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a GLS Hungary országos hálózatfejlesztése: a vállalat Szegeden helyezte üzembe 3 000. csomagautomatáját. A fejlesztés jól mutatja a hazai csomaglogisztikai piac gyors átalakulását és azt a stratégiai irányt, amelyben a GLS a vásárlói igényekre reagálva folyamatosan bővíti országos fix átadópontjai számát.
PwC 2026-os Csomaglogisztikai riportja szerint a belföldi csomagautomatába kézbesített küldemények száma több mint 50%-kal növekedett az előző évben, ezzel ez volt a leggyorsabban fejlődő kézbesítési forma.
3 000 GLS Automata és közel 4 000 GLS Átadópont országszerte
A vidéki hálózatbővítés fontosságát is szimbolizálja, hogy Szegeden, az Árkád Szeged belterében került átadásra az újabb mérföldkőnek számító 3000., 20 oszlopos, 236 rekeszes GLS Automata. Ezzel a GLS Hungary automatáinak száma elérte a 3 000-et több mint 670 településen kínálva ezt a szolgáltatást, a csomagpontokkal együtt pedig már közel 4 000 GLS Átadópont érhető el országszerte több mint 820 településen. A hálózat folyamatos bővítésének célja, hogy a vásárlók és az e-kereskedelmi partnerek minél több településen férjenek hozzá gyors és kényelmes csomagátvételi lehetőségekhez.
„A vásárlói szokások egyértelműen abba az irányba mozdulnak, hogy a kézbesítés ne csak gyors, hanem rugalmas és a csomag útja digitálisan is egyszerűen követhető legyen. A GLS fejlesztései erre a piaci változásra reagálnak: folyamatosan bővítjük automatás hálózatunkat, fejlesztjük digitális szolgáltatásainkat és új megoldásokkal támogatjuk partnereink versenyképességét”
– mondta Balázs Attila, a GLS Hungary ügyvezető igazgatója.
GLS Automata Expressz – reggeli kézbesítés
A vállalat fejlesztési stratégiájának egyik kiemelt eleme a 2025 nyarán indult GLS Automata Expressz szolgáltatás, amely jelenleg Budapesten és öt Pest megyei déli agglomerációs városban érhető el, közel 600 automata bevonásával (a teljes országos hálózat 20%-ában).
A szolgáltatás lényege a rendelés napján átadott csomagok másnap reggeli kézbesítése – szombaton is – ami az e-kereskedők számára számos előnnyel jár: gyors kiszállítás, mely versenyelőny a Magyarországra beáramló import csomagokkal szemben, felár nélkül elérhető lehetőség, mely támogatja a visszatérő vásárlásokat. A GLS Automata Expressz szolgáltatás az operációra is pozitív hatással volt a rekeszkihasználtság szempontjából: a címzettek délig 63%-kal több csomagot vettek át az automatából, mint a bevezetés előtti időszakban.
GLS Automata hálózat megnyitása e-kereskedelmi partnereknek is
A vállalat elérhetővé teszi a logisztikai partnerek után e-kereskedelmi partnerei felé is a csatlakozást akár 1 500 GLS automatához. Az együttműködési modell révén a partnerek saját click & collect megoldásaikat integrálhatják a GLS automata infrastruktúrájába, így csökkenthetik saját költségeiket, miközben ügyfeleik számára még rugalmasabb átvételi lehetőséget kínálhatnak. Mindemellett újabb bevételi lehetőséghez juthatnak az automaták üzlet elé való kihelyezésével bérleti díj fejében és növelhetik az üzletbe érkező vásárlói forgalmat is.
Címke nélküli automatás visszaküldés – Visszárú szolgáltatás
A PwC Csomaglogisztikai Riport 2026 elemzéséből az is kiderült, hogy a vásárlók határozottan igénylik a termékek egyszerű és akár ingyenes visszaküldését – 60% elvárja, 52% pedig szívesebben rendel egy webáruházból legközelebb is, ha a visszaküldés feladása egyszerű volt. A GLS Automata visszáru szolgáltatása lehetővé teszi az automatából történő visszaküldést, címke nyomtatása nélkül. A kereskedők számára a visszaküldés lehetőségének biztosítása segíti a kiemelkedő vásárlói élmény nyújtását, emellett támogatja a visszatérő vásárlók számának növekedését. A digitális fejlesztések részeként a GLS Hungary Applikációján keresztül hamarosan a visszaküldési szolgáltatás is elérhetővé válik TOP 500 e-kereskedő bevonásával, így a vásárlók még egyszerűbben és gyorsabban indíthatják el csomagjaik visszaküldését. A GLS szerint a visszáru-folyamatok egyszerűsítése ma már kulcsfontosságú része az e-kereskedelmi ügyfélélménynek.
Digitális fejlesztések
2024 nyarától indult el a GLS Hungary mobil applikációja, amely valós idejű csomagkövetést, rugalmas átirányítási és csomagfeladási lehetőségeket is kínál. 2026. februárjától egészült ki az app alkalmazás a GLS VIP hűségprogrammal, ahol a címzettek és az appon keresztül csomagot feladó felhasználók virtuális csomagokat gyűjthetnek, így GLS kedvezményekhez és partnerkuponokhoz juthatnak. Mivel az applikáció és a GLS VIP hűségprogram folyamatos fejlesztés alatt áll, a funkciók és az elérhető előnyök köre a jövőben tovább bővül.
“A csomaglogisztika ma már nem kizárólag a kézbesítésről szól, hanem egy komplex vásárlói élményről. A vevőigényekhez igazodó rugalmas csomagátvételi és átirányítási lehetőségek, gyors kiszállítás, egyszerű visszaküldés és a digitálisan támogatott folyamatosan kontrollált csomagstátuszok együtt határozzák meg a jövő szolgáltatásait. A GLS célja, hogy ezeken a területeken továbbra is meghatározó szereplő legyen Magyarországon”
– tette hozzá Balázs Attila.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Rekord negyedévet zárt Európa az e-autó piacon
Az európai elektromosjármű- (EV-)piac 2026 első negyedévében kiemelkedően teljesített, de globálisan visszaestek az EV-értékesítések, és felerősödtek a régiók közötti különbségek. A PwC legfrissebb jelentése (Electric Vehicle Sales Review Q1 2026) szerint Európa öt legnagyobb autópiacán a tisztán elektromos gépkocsik (BEV) eladása több mint harmadával nőtt, és részesedésük minden korábbi első negyedéves szintet felülmúlt.
Ugyanakkor a kínai és amerikai piac visszaesése világosan mutatja, hogy az elektrifikáció ütemét jelenleg erősen befolyásolják az ösztönzők, a szabályozás és a kínálati verseny rövid távú változásai.
Az EU5 dominál, eltérő érettségű piacokkal
2026 első negyedévében a globális színtér összes vizsgált piacán a BEV-eladások enyhe, 1%-os éves visszaesést mutattak. A piaci helyzet viszont egyáltalán nem egységes, az 1%-os átlagot kibontva egy rendkívül széleskörű kép tárul elénk.
Európa jelenleg öt legmeghatározóbb piacán (EU5: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 2025 első negyedévéhez képest a BEV-értékesítések 36%-kal ugrottak meg. Emellett a darabszámuk a valaha mért legmagasabb negyedéves szintre emelkedett, és az összesített volumen már a félmilliót közelíti. Franciaország és Németország voltak ennek a folyamatnak az éllovasai, náluk kiemelendő az ösztönzők szerepe: a vásárlási támogatások meghosszabbítása vagy újbóli bevezetése ugyanis látványosan fokozta a keresletet.
Spanyolország és Olaszország BEV-piacai évek óta jelentősen elmaradnak a top öt többi országától, azonban az elmúlt időszakban mindkét piac meredek növekedési pályára állt. 2026 első negyedévében rendre 42%-os és 66%-os bővülést értek el 2025 azonos időszakához képest. Bár a BEV-piaci részesedésük továbbra is alacsonyabb volt a többi vezető piachoz képest (9%, illetve 8%), ezek az arányok 2023 első negyedéve óta megduplázódtak.
A BEV-ek részesedése a teljes járműeladásokból 2026 első negyedévében (EU5+Magyarország)
Ezen az öt európai piacon a Plug-in hibrid (PHEV) értékesítések is jelentősen gyarapodtak az utóbbi évben, kiemelkedő, 42%-os növekedést produkálva 2025 első negyedévéhez képest. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban regisztrálták a legtöbb PHEV-eladást: a piac 47%-kal bővült éves összevetésben, és Németországot megelőzve Európa legnagyobb plug-in hibrid piacává vált. Eközben az értékesített hibridek száma (MHEV) az EU5 országokban először átlépte az egymilliós darabszámot egy negyedév során, és rekordszintű, 42%-os piaci részesedést ért el.
Átállás az európai piacokon
Európát (EU27+UK+EFTA) bővebben elemezve a kép még összetettebbé válik. A legnagyobb BEV éves eladás-növekedés Lengyelországban látható (73%-os), mely ugyan alacsony szintről produkált ilyen eredményt, de piacának gyarapodása illusztrálja, hogy a régiós piacok érezhetően reagálnak a kínálat bővülésére és a költségszintek változására. Kiemelendő emellett Dániának a 43%-os növekedése is, itt pedig az igazán figyelemre méltó, hogy a BEV-eknek 79%-os piaci részesedésük van, amelynél Európában csak Norvégia 98%-os, kimagasló adata magasabb.
Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban továbbra is alacsonyabb a penetráció: a tisztán elektromos járművek piaci részesedése 2025-ös adatok alapján például Csehországban 5,6%, Romániában 5,6%, Szlovákiában 4,7%, illetve még ennél is sokkal alacsonyabb Horvátországban (1,8%), ami jól mutatja a régión belüli felzárkózási potenciált. Mindezek mellett az alternatív meghajtású járművek iránti keresletet tovább erősítik a hagyományos üzemanyagokat érintő, geopolitikai eredetű bizonytalanságok. Ezek a lokális piacokra is közvetlenül hatnak, ugyanis növelik a fogyasztók ár- és ellátásbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos érzékenységét.
Magyarországon folytatódik az egyenletes növekedés
2026-ban az elektromos járművek térnyerése tovább folytatódik Magyarországon, a tisztán elektromos modellek piaci részesedése elérte a 8,9%-ot márciusban, vagyis 0,2 százalékponttal növekedett egy év alatt. Már az első negyedév elején a számuk meghaladta a 100 ezer darabot, míg az összes zöld rendszámmal rendelkező jármű a 150 ezres küszöböt. A plug-in hibridek (PHEV) 5,9%-os részesedést értek el a magyar piacon és így a BEV-ek meg a PHEV-ek együttesen a Magyarországon értékesített új személygépkocsik 14,8%-át teszik már ki.
„Míg az EU vezető piacain a BEV-részesedés szembetűnően magasabb szinteket ér el és dinamikusabb növekedést mutat, a magyar piac kiegyensúlyozottabb, mérsékeltebb ütemű bővülést követ, ami jobban illeszkedik a közép-kelet-európai átmenet strukturális sajátosságaihoz. Ugyanakkor régiós kontextusban Magyarország továbbra is az élmezőnybe tartozik az elektromos járművek elterjedtsége és növekedési pályája alapján, így a lassabb felzárkózás ellenére is stabilan erős pozíciót foglal el a CEE-piacon”
– hangsúlyozta Szoboszlai Bea, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának igazgatója.
Visszaesés Kínában és az USA-ban
Abban, hogy az eladott elektromos autók száma az összes vizsgált piacon együttesen továbbra is kevesebb mint egy éve ilyenkor, nagymértékben közrejátszik az, hogy a világ két legnagyobb gazdaságában jelentős visszaesés tapasztalható az EV-piacon 2025 első negyedévéhez képest.
Kínában a BEV-eladások 20%-kal csökkentek, a PHEV-ek pedig 31%-kal estek éves összevetésben. A visszaesés elsősorban a támogatások csökkentésének tudható be, amely a változást megelőző hónapokban előrehozott vásárlási hullámot indított el. Most a kínai piac ennek a jelenségnek az utószelét érzi, bár a negyedév végére, 2026 márciusában már 1%-kal több BEV-járműt adtak el, mint 2025 márciusában.
Az amerikai EV-piac hasonló pályát követett. A 2025 szeptemberében megszüntetett adókedvezmények következtében a BEV- és PHEV-értékesítések az első negyedévben 23%, illetve 53%-os visszaesést mutattak. Ugyanakkor mindkét kategóriában enyhe növekedés volt megfigyelhető 2025 utolsó negyedévéhez képest, ami a fokozatos kilábalás első jele lehet.
Ezzel szemben a hibridpiac stabilan nőtt: 8%-os éves bővülés mellett a hibridek részesedése 14%-ra emelkedett, ami azzal magyarázható, hogy sokan a hibrideket a közlekedés elektrifikációjának praktikus első lépéseként kezelik.
Verseny és megfizethetőség dilemmája
A döntéshozók számára mindez egy kényes választást jelent. Ahogy Kína és az USA példájából láthatjuk, az ösztönzők visszavonása azonnali hatással jelentkezik a keresleti oldalon, ami a fogyasztói árak emelkedéséhez és az elektromos autókra való átállás lassulásához is vezethet. Kína fokozatosan visszavágja az ösztönzőket, az Egyesült Államok megszünteti a szövetségi adókedvezményeket, és enyhíti az üzemanyag‑fogyasztási előírásokhoz kapcsolódó szankciókat. Európa ezzel ellentétben újfent támogatásokat vezet be, miközben szigorítja a kibocsátási szabályokat.
A geopolitikai feszültségekből fakadó energiaár-volatilitás, különösen az üzemanyagárak ingadozása is egyre érzékelhetőbb hatást gyakorol az autópiacra. A magasabb üzemanyagköltségek számos piacon felerősítik az elektromos járművek iránti érdeklődést, mivel a fogyasztók egyre inkább az alacsonyabb üzemeltetési költségek felé fordulnak. Ugyanakkor a kereslet alakulása továbbra is többtényezős, ahol a szabályozási környezet és az ösztönzők szerepe meghatározó marad.
„2026 vízválasztónak tűnik az elektromos járművek piacán. Ott, ahol továbbra is erős a szakpolitikai támogatás, növekedés, míg ahol ezt visszafogták, ott egyelőre mérséklődés tapasztalható. A legizgalmasabb kérdés, hogy a támogatások fokozatos kivezetésével érintett piacok képesek-e önerőből is fenntartani a felzárkózást, vagy a kereslet tartósan érzékeny marad a szakpolitikai környezet alakulására. Ennek kimenetele meghatározó lehet az e-mobilitás következő fejlődési szakasza szempontjából”
– mutatott rá Szoboszlai Bea.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Leleplezte új okosszemüvegét a Samsung és a Google
-
Mozgásban2 hét ago
Az új Honda Prelude: a határtalan siklás élménye
-
Mozgásban2 hét ago
Honda Prelude – generációk
-
Gazdaság2 hét ago
Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál
-
Gazdaság2 hét ago
A BMW a vezető márka a hazai használtmotor-piacon, de a japán gyártók dominanciája megingathatatlan a top 10-ben
-
Ipar2 hét ago
PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában
-
Zöld2 hét ago
Szintet lépett a Schneider Electric és a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány együttműködése
-
Okoseszközök1 hét ago
A soundcore bemutatta a Liberty 5 Pro és Liberty 5 Pro Max modelleket, az első termékeket ANKER THUS™ AI chipkészlettel




