Gazdaság
Mi vár a mobiltelefon kiegészítők piacára idén?
Lehetnek nyertesei is a járványhelyzetnek
Optimista elemzők 10, pesszimistábbak akár 20-30 százalékos forgalom-visszaesést is jósolnak a koronavírus járvány miatt a globális mobilpiacon.
Együttmozgó iparágként logikusan a mobiltelefon kiegészítők piacára is hasonló csökkenés vár, ám az átalakuló munkavégzés és a vásárlói attitűdben végbemenő változások miatt egyes termékkategóriák akár pozitív előjellel is kijöhetnek a helyzetből.
A járvány kitöréséig a mobiltelefon tartozékok piaca az okostelefon piaccal együtt virágzott világszerte: a fogyasztók okostelefonjaikat divatos mobiltelefon tokokkal és praktikus védőfóliákkal látták el, a teljes felhasználói élményhez pedig a legújabb vezetékes, vagy vezeték nélküli fej-, és fülhallgatókat, töltőket, hangszórókat választottak. A Deloitte 2019-es globális felmérése is ezt támasztotta alá; a járvány kitörése előtt 459 milliárd dolláros bevételt jósoltak 2020-ra a mobiltelefon tartozékok és kapcsolódó szolgáltatások piacán, 15%-os növekedéssel számolva a korábbi évhez képest.
A mobiltartozék piac Kínától való függősége ismert: a kiegészítők mintegy 60–70%-a Kínában készül, így a vírus okozta leállás globálisan fékezte be ezt az iparágat is, amely a magyar piacon is éreztette hatását:
“A hazai piac a globális növekedéshez hasonló, 10-15%-os forgalomnövekedéssel számolt erre az évre, a vírus miatt kialakult helyzetben viszont hasonló mértékű forgalomkiesés valószínűsíthető. Öröm az ürömben, hogy a gyártói kapacitások újra csúcsra vannak járatva, így mostanra a kihívást a felhasználók megváltozott igényeinek rugalmas kiszolgálása jelenti.”
– mondta Bíró Gyula, a hazai mobil kiegészítő piac 30%-át lefedő Cellect Hungary ügyvezetője.
A Deloitte kutatása vizsgálta az egyes termékkategóriákat is; ebből világosan kirajzolódik, hogy a járvány előtti években a töltők, a tokok, a fóliák és a vezetékes fülhallgatók számítottak a legnépszerűbb mobil kiegészítőnek; az okostelefon használók legalább 70%-a rendelkezett már ezekkel. A tavalyi kutatás Európában a legnagyobb keresletnövekedést a vezeték nélküli fej-, és fülhallgatók, valamint a vezeték nélküli töltők piacán jósolta középtávra, ezen eszközök relatív alacsony elterjedtsége miatt.
A magyar piacon, a globális piachoz hasonlóan a telefontokok, a vezetékes- és vezeték nélküli fej-, és fülhallgatók, valamint az okosórák voltak a tavalyi évben a vásárlók kedvencei. Amíg azonban a fogyasztók vásárlásait a járvány előtti időkben sokszor a trendek határozták meg, addig az elmúlt hónapokban a szükségesség került a fókuszba; a műszaki áruházak és szolgáltatók kínálatában gyorsan megjelentek az oktatást és home-office-t segítő készülékek, headsetek, fejhallgatók, vagy éppen webkamerák.
Amíg a távolságtartás jelenti a legfőbb védekezést a járvány ellen, addig az azt kiszolgáló eszközöknél is fokozatos keresletnövekedés várható.
“A preferenciába a tartós, nélkülözhetetlen termékek kerültek, melyek a fogyasztók mindennapi munkáját, és a digitális oktatást szolgálták ki. Az ad-hoc vásárlásokat egyelőre a megfontoltabb döntések váltották fel.”
– mondta Bíró Gyula.
“Bár a vírus némileg elvitte a fókuszt a környezetbarát termékekről, úgy véljük, az újrahasznosított, lebomló termékek piacának is jót tesz majd a tudatosabb vásárlói attitűd.”
– tette hozzá a Cellect vezetője, aki azt is elárulta, hogy hamarosan biológiailag lebomló tokokkal bővítik portfóliójukat.
A megváltozott életkörülmények új termékkategóriákat is fölemelhetnek, például a viselhető eszközök (fitnesz karkötők és okosórák) kereslete további lendületet kaphat – ezt már egy másik kutatás, a Canalys friss riportja mondja. Minél több időt töltenek az emberek otthon munkával, annál nagyobb lesz a gyártók késztetése arra, hogy rábírják a fogyasztókat a testmozgásra. Ehhez természetesen prémium szolgáltatások és okostelefonhoz csatlakoztatható eszközök dukálnak. A felmérés globális szinten 3,8%-os éves forgalomnövekedést jósol 2020-ra a viselhető okos eszközök piacán. A magyar mobilkiegészítő szakértők még optimistábbak: a vírus ellenére is 5% feletti növekedést várnak ebben a kategóriában.
A vásárlás módjában is várhatóak változások: amíg a korlátozások és a fertőzéstől való félelem határozza meg a vásárlói magatartást, addig a fizikai boltos eladások helyett az online kereskedelemben várható további erősödés.
Gazdaság
A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai
A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák
A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.
A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban
A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.
A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).
A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.
BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva
A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.
A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.
Mit hoz a jövő?
A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.
A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.
Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni
A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:
- Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
- Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
- Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?
A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén
Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt.
A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.
Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.
2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.
„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”
– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:
„Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé. Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.
Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.
Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.
Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.
Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.
A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.
A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem. Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását. Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.
A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?
Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.
Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.
2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.
Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:
- Opel Astra – 10,5%-os növekedés
- Ford Focus – 13,2%-os növekedés
- Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
- Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés
Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.
„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”
– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.
„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”
– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette:
„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Okoseszközök2 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök1 hét ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Gazdaság4 nap ago
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
-
Ipar2 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Zöld2 hét ago
Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság
-
Gazdaság2 hét ago
Újra gondolt informatikai szerepkör és motiváció a digitális korszakban