Gazdaság
Beköszöntött az e-kereskedelem aranykora
Beköszöntött az e-kereskedelem aranykora
Az online vásárlások megerősödéséről számolnak be az európai vállalkozások.
Mindezt alátámasztja a Nielsen 2020 áprilisi legfrissebb jelentése is, miszerint az online rendelt termékek mennyisége a következő eloszlás szerint alakult: 80 százalékkal többet költöttek italvásárlásra, 67 százalékkal többet élelmiszervásárlásra, 63 százalékkal többet háztartási termékekre, 50-50 százalékkal többet gyógyászatra és kézápolásra, 42 százalékkal többet testápolásra, 33 százalékkal többet egészséggel kapcsolatos termékekre, 21 százalékkal többet ruhaneműre és 9 százalékkal többet elektronikai eszközökre. A jelentés szerint minden országban hasonló intenzitással nőtt meg az online vásárlás a COVID-19 járvány hatására. De nemcsak a számok igazolják, hanem egyre több jel utal arra, hogy a járvány hatására megváltoznak a kereskedelmi szektor normái, és az online vásárlás innentől kezdve zászlóshajója lehet a változásnak. Az elemzők szerint az e-kereskedelem minden termékkategóriában és minden vásárlói csoportban megerősödik, s minden olyan kereskedő, aki eddig nem alapvető bevételi forrásként tekintett az e-commerce-re, mostantól újra kell gondolja üzleti modelljét, hívja fel a figyelmet Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.
Hazai körkép
A Liferay Hungary egyik hivatalos partnercége, a LogiNet Systems Kft. által készített felmérésből kiderül, hogy a járvány időszaka alatt a vásárlók hozzászoktak az online rendelésekhez, és a visszatérés időszakában, a mostani időszakban is többen vásárolnak már online, mint előtte. A járvány hatására erősödött az „érintésmentes” világrend, ezen belül felértékelődött az e-kereskedelem szerepe, mint értékesítési csatorna, miután a lehető legkevesebb egészségügyi kockázatot jelenti. A felmérésben megkérdezett vállalatok vezetői (lásd: lenti lista) szerint, aki nem lép be a webshopok és applikációk világába, az nemcsak versenyelőnyt, hanem piacot is veszít és kockáztatja, hogy a kormányrendeletek miatti üzlethelyiség-bezárás esetén forgalom nélkül marad.
| Megkérdezett cégek | Megszólaló | Iparág – Terület |
| Daniella Kereskedelmi Kft. | Nagy Tamás Lajos
marketing kommunikációs vezető |
építőipar – villamosság |
| Magic Tools Kft. | Perger Tamás
marketing manager |
munkavédelmi ruházatok kis- és
nagykereskedelme |
| METRO Kereskedelmi Kft | Hevesi Ferenc
Target group manager |
élelmiszer nagykereskedelem |
| Szerelvénybolt Kft. | Patonai Roland
tulajdonos |
építőipar – épületgépészet |
| Wolters Kluwer Hungary Kft. | Varga Csaba
projekt manager |
IT – információs, jogi és adóügyi rendszerek fejlesztése |
| Würth Szereléstechnikai Kft. | Nemes Gábor
E-business manager |
építőipar – szereléstechnika |
Forrás: LogiNet Systems Kft.
Az eltérő iparágak vezetői szerint a webáruházak és a vállalati applikációk megnövekedett forgalma nemcsak a túlélést segíti. A szakértők úgy vélik, ha a piac tartósan átalakul, hosszú távon megnövekszik az e-kereskedelem jelentősége, amely hatással lesz a bevételre, a márkatudatra és az ügyfélszolgálati feladatokra. Nemes Gábor, szerint a koronavírus-járvány kezdete óta érezhető némi visszarendeződés, de addig olyan mértékben dőltek meg a napi forgalmi rekordok, amelyre korábban még nem volt példa. Ebbe beleértendőek az akciók forgalma is, mint mondjuk a Black Friday vagy a Black Week.
“Miután egyre több partner jelzi azt, hogy átmenetileg nem szeretne személyesen értékesítőket fogadni, ennek feloldásához intenzíven tereljük át a forgalmat online csatornáinkra, aminek eredményeként a regisztrált felhasználók száma is folyamatosan emelkedik” – mondja. “Arra számítunk, hogy a mostani felfutás hatása később is megmarad majd, hiszen olyan vevők is kipróbálták az online vásárlást, akik eddig elutasították. A vírushelyzet lecsengése után, feltehetően új mederben, és nagyobb jelentőséggel bír majd az e-kereskedelem, mint korábban”
– vélekedik Nemes Gábor.
Meghatározó tényező az ügyfélélmény
A megkérdezettek abban is egyetértettek, hogy a most online csatornára terelt fogyasztókat csak akkor lehetséges megtartani hosszú távon, ha webshopokban vagy vásárlást segítő applikációkban a bevásárlás mellé különleges ügyfélélmény is társul. Perger Tamás szerint az, aki ki tudja használni az online kereskedelem hullámát, nyerhet. Az ügyfélélmény növelése miatt pedig még nagyobb jelentőségűvé válik, hogy alkalmazzuk az UX és a Service Design eszköztárát.
“A kulcs ugyanis, hogy folyamatainkat, termékismertető és kosároldalainkat, check-out folyamatainkat olyan formában valósítsuk meg, ahogy azt a vevőink igénylik”
– fűzi hozzá.
Érezhető a pánikvásárlás
Bár a vásárlói rohamok képeit a legtöbben az alapvető élelmiszerekhez kötik, a megkérdezett nagykereskedelmi vállalatok, B2B cégek megerősítették, hogy ez a jelenség minden szegmensben megfigyelhető. Legyen szó építőipari szerszámokról, víz- vagy villanyszerelési alapanyagokról, a kezdeti hetek mindenhol a felhalmozás jegyében teltek. Nagy Tamás Lajos szerint, a bezárásokat látva az ő vevőkörük is felvásárlásba kezdett, hiszen nem tudták meddig lesz erre lehetőségük.
Nyertesek és vesztesek
A megkérdezett vállalatok többségénél egyetértés van abban is, hogy a mostani bonyolult időszakban sok vállalkozás került nehéz helyzetbe, akár teljesen ellehetetlenült a működésük. Emellett a nagyobb, tőkeerősebb cégek viszont talpon tudnak maradni, sőt, a kieső konkurencia miatt megerősödve jöhetnek ki a piaci átrendeződésből. Patonai Roland szerint, az egészségügyi veszélyhelyzet hatásai a legkisebb piaci szereplőket is egyik napról a másikra rendkívül nehéz helyzetbe sodorták. Ezek jellemzően kisebb, főként családi vállalkozások voltak, amelyek a népszerű internetes árukereső oldalak segítségével évek óta komoly árversenyt generáltak a piacon. Ezeknek a fele egy hét leforgása alatt megszüntette hirdetéseit a járvány kirobbanása után. Ami ilyenkor biztosan nehézséget jelenthet, hogy a legkisebb cégek általában nem rendelkeznek stabil pénzügyi háttérrel, megfelelő tőketartalékkal, így a hitelképességük jóval szerényebb, különösen akkor, amikor a pénzintézetek tovább szigorítanak a hitel kihelyezési feltételeiken. Amikor a helyzetre reagálva a beszállítók, nagykereskedők készpénzes előfinanszírozásra állnak át, jellemzően a kisebb cégek könnyen ellehetetlenülnek.
Egyedi válságkezelési megoldások
Hevesi Ferenc szerint, a járvány idején ajánlott a vállalatok számára termékportfóliójuk átgondolása, esetleges módosítása, kiegészítése olyan termékekkel, amelyek enyhíteni tudják a vevők szorongásait. Az így születő megoldások egyszerre növelik az emberek komfortérzetét, míg vállalati oldalról stabilizálják a pénzügyeket. Az egyik legizgalmasabb ilyen megoldás a METRO-é, akik a meglévő B2B mellett egy új, nem professzionális kereskedőpartnereknek nyújtott zárt webáruházzal rukkoltak elő a válsághelyzet kezdetén. Az élelmiszer és NonFood nagykereskedelmi lánc ezzel tisztán win-win szituációt teremtett. METRO kártyával rendelkező vállalkozók számára elérhetővé tettek több mint 3000 élelmiszer, tisztítószer és NonFood terméket egy új online csatornán keresztül. Mint mondja, az egészségügyi járvány-helyzet nagyon érdekes feltételeket teremtett az élelmiszer kereskedelem területén. Az online rendelési igény hirtelen megsokszorozódott, ami a piacot B2C webáruház szinten uraló hagyományos láncok nem tudtak kiszolgálni.
“A METRO esetében is azt láttuk, hogy emelkedik a professzionális felhasználók online forgalma, illetve azt is, hogy mindeközben a vásárlói összetétel mindkét csatornában offline és online átalakult. Az áruházakban ugyanis túlsúlyba kerültek a nem professzionális vásárlók a krízis helyzet miatt. Esetünkben ezzel párhuzamosan a Cash and Carry áruházainkból átmenetileg a HoReCa ügyfelek száma csökkent a krízisre való tekintettel. A változásokra egyszerre és hatékonyan kívántunk válaszolni. Szerencsére az online kiszállítási megoldásaink fejlesztésére már régóta odafigyelünk, így most gyorsan, célzottan tudtunk reagálni. Meghívásos alapon, METRO kártyával rendelkező, de nem professzionális vásárló partnereinknek, online elérhetővé tettük a fent említett szortimentet. Ezzel az otthoni készleteiket tudják feltölteni. Ezenkívül gondoltunk azokra is, akik home officeba kényszerültek, így az irodai termékek is elérhetővé váltak számukra, ezen a csatornán keresztül is. A megoldásra segítségként tekintünk és reméljük, hogy a törekvés értékét később a márkahűség erősödése visszaigazolja vásárlóink körében”
– hangsúlyozza Hevesi Ferenc.
Perger Tamás szerint, az online értékesítés erősítéséhez mások nem új csatornakonstrukcióban gondolkodnak. Esetükben például a már bejáratott webáruházukban olyan termékekkel bővítették a kínálatot, amikre most fokozódott a kereslet.
„Higiéniai termékeket, tisztítószereket tettünk elérhetővé a webáruházban, s azon dolgozunk, hogy ezek olyan mennyiségben álljanak rendelkezésre, amellyel a partnereinket is ki tudjuk szolgálni.”
Varga Csaba szerint, jogi- és adóügyi információszolgáltatóként speciális termékportfóliójuknak köszönhetően, a járvány kedvezőtlen hatásai még nem érzékelhetőek.
„Mivel jogi adatbázisaink elsősorban előfizetéses konstrukcióban érhetőek el, és webshopunkon is alapvetően online termékeket, szolgáltatásokat, webináriumokat, e-könyveket kínálunk, így jelenleg visszaesés nálunk még nem érzékelhető. Termékeinkben, szolgáltatásainkban számos olyan fejlesztést végeztünk el az utóbbi hetekben, amelyekkel támogatni kívánjuk a szakértők döntéseit ebben a nehéz, megváltozott időszakban. Azt látjuk viszont, hogy megnövekedett az információigény ügyfeleink körében, szükség van tehát ezekre a fejlesztésekre, ugyanakkor a sodró hatás a későbbiekben bennünket is elérhet. Általános trendként mi is az e-kereskedelem megerősödésével számoltunk és számolunk. A közeljövőben készül el egy a felhasználói élmény fokozását szolgáló fejlesztés a weboldalunkon”
– teszi hozzá Varga Csaba.
“Ha a fenti megállapításokat összegezzük, akkor elmondhatjuk, hogy a megtervezett, ügyfélközpontú kiszolgálási folyamatokkal és élményt nyújtó digitális felületekkel egy vállalkozás faraghat a kiadásain és növelheti a bevételeit. A karantén ideje alatt, amikor az állam által hozott döntések miatt a üzletek fizikailag zárásra kényszerültek az e-commerce modell egy igen fontos válságkezelő eszközzé vált a vállalatok – különösen a közepes- és kisvállalkozások – számára. A gazdaságunk a karantén hossza miatt megváltozott, és már sose lesz teljesen olyan mint előtte volt. Az e-kereskedelem jelentősebb szerepet fog betölteni mint eddig, és ennek a kereskedelmi csatornának a szerepe csak tovább fog erősödni. Viszont akik nem ajánlanak megfelelő ügyfélélményt, nem tudnak majd hosszú távon sikeresek lenni. Ez ugyanis az egyik elsődleges ügyfél-megtartó szempont, s ezt nemcsak a Liferay-nél gondoljuk így, hanem az IDC globális felmérése is ezt támasztja alá”
– hívja fel a figyelmet Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy az IDC vezető globális piacelemző céggel 2019 végén végzett közös kutatásukat a gyártóiparban és a biztosítási iparágban végezték el, közel 1000 multinacionális cég megkérdezésével. Már akkor is az volt a tanulmány legfontosabb tanulsága, hogy a vásárlási élmény fontossága jelentősen megelőzi a termék és a termékjellemzőket.
Gazdaság
Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban
Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.
A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.
Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.
Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.
A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.
A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.
Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket
A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.
Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.
„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”
– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.
Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.
„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”
– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.
A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).
Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.
A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.
Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.
A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.
Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása
Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.
A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.
Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
-
Egyéb kategória2 hét ago
Európa legtehetségesebb diákjai versenyeznek a Google x Bitget hackathonján
-
Zöld2 hét ago
Zöldebbé válhat a rajongás digitális ajándéktárgyakkal
-
Ipar2 hét ago
IT OPEX stabilizáció: Stratégiák és lehetőségek a kiadások optimalizálására
-
Tippek2 hét ago
Extra tippek a legújabb netes csalások felismerésére
-
Mozgásban2 hét ago
Újra megjelenik a Honda választékában a Prelude
-
Szórakozás2 hét ago
Utazás a zsebedben: így intézhetsz el mindent telefonnal
-
Tippek2 hét ago
A csendes gyilkos nem alszik télen sem: minden, amit a szén-monoxid-érzékelőről tudni kell

