Connect with us

Gazdaság

Stylers Group: A hibrid munkavégzésé a jövő a techcégeknél

Az informatikusok 75 százalékának nagyon bejött a home office

Iparági felmérések szerint a koronavírus-járvány nem rengette meg alapjaiban az IT-szektort, a fluktuáció és a fizetési színvonal sem változott drasztikusan, ráadásul az informatikusok nagy része továbbra is stabilnak tartja pozícióját.

A munkavégzés helyszínét és kereteit tekintve azonban úgy tűnik, ez az egyik olyan terület, ahol az élet valóban nem lesz már ugyanolyan, mint a pandémia előtt. Kétlaki munkavégzés, mesterséges intelligencia és fejlett feedback-kultúra – ezek jellemzik a közeljövő sikeres informatikai vállalatait. Vajon milyen lesz ezután egy céges rendezvény az IT-szektorban, és milyen módszerekkel motiválhatjuk a kollégákat az új időszámítás kezdetén? A Stylers Group HR-szakértője összeszedte a legfontosabb tippeket.

A világ legnagyobb telekommunikációs és informatikai cégei villámgyorsan és drasztikusan reagáltak a globális járvány nyomában járó változásokra. A Twitter már május elején bejelentette, hogy felkínálja az „örökös” home office lehetőségét az erre igényt tartó kollégáknak, a Google pedig fejenként 1000 dollárral járul hozzá, hogy munkavállalói otthon is megfelelő munkakörülményeket tudjanak kialakítani, amíg csak szükséges. A nagyok tehát minden eszközt bevetnek a kincset érő szakemberek megtartásáért és motivációjuk fenntartásáért, de mi a helyzet a magyar piacon?

Halász Judit, a Stylers Group HR-szakértője úgy látja, hogy

„bár június közepétől már visszavártuk a csapatokat a Stylers Group közösségi irodájába a megfelelő óvintézkedések mellett, a kollégák csupán 20-25 százaléka választotta ezt az opciót. Közülük is leginkább az adminisztratív és a projektmenedzsment területen dolgozók tértek vissza a korábbi körülmények közé, a fejlesztők visszajelzései szerint ők kifejezetten élvezték az otthoni munkavégzést és a hatékonyságban sem tapasztaltunk visszaesést. A munka jellegét és körülményeit tekintve nem volt kötelező a közösségi iroda használata, A járvány előtt csupán kollégáink 10 százaléka élt az otthoni munka lehetőségével. Egyértelműen azt látjuk tehát, hogy a jövőben az irodai és az otthoni munkavégzés egyfajta hibrid keveréke lesz megszokott az informatikai szektorban.

Összetartó csapatot nyerhetünk néhány egyszerű fogással

A hazai munkaerő-piac egyelőre nagyon bizonytalan, sokszor egymásnak ellentmondó trendek uralkodnak a folyamatosan változó járványhelyzet nyomában, így jelenleg talán mindennél fontosabb, hogy stabil szakembergárda segítse a vállalatok munkáját. Vajon milyen eszközöket vethet be az egyszeri HR-es, hogy a fejlesztők továbbra is motiváltan és kiegyensúlyozottan lássák el feladataikat?

  1. Feedback-kultúra és mérések

Egyre több humánerőforrás szakember és cégvezető ismeri fel, valójában milyen egyszerű is megérteni a fejlesztők elvárásait és igényeit a mindennapi munkavégzéssel kapcsolatban: Csupán kérdezni kell! A jelenlegi bizonytalan szituációban gyakran egy „Hogy vagy?” is helyrerázhatja a célt vesztett kolléga motivációját, és hamar rájöhetünk, hogy a munkatársak mentális egészségének támogatása a hatékonyság oldalán többszörösen megtérül. Jöhetnek tehát a vállalati kérdőívek, a nap kérdése e-mailek vagy egy néhány perces távmeeting, amiből lemérhetjük, mivel segíthetjük az adott kolléga munkáját. Kérdezzünk és mérjünk!

  1. Csatasorba áll a mesterséges intelligencia

A fentiekhez ma már az MI-alapú megoldások kínálják a legkényelmesebb eszközöket, ezekkel felmérhetjük a kollégák éppen aktuális hangulatát és a feladatokkal kapcsolatos általános elégedettségüket. Pillanatok alatt kiszűrhetők a támogatásra szoruló munkavállalók, az automatizált módszer pedig különösen nagy értékkel bír egy járványhelyzetben. Ha engedjük a fejlesztőknek, hogy tovább tanítsák a chatbotot, vagy éppen bele is kódoljanak, egy közös céges játékba is bevonhatjuk őket. A Stylers-t például egy saját fejlesztésű szoftveres applikáció, a MONICA segíti, akit hamar megszoktak a kollégák, ráadásul egy esetleges második hullám kihívásait is könnyebb lesz az ő támogatásával kezelni. Mesterséges intelligencia és gamifikáció – megkerülhetetlen irányok a jövő HR-jében.

  1. Tovább hasít az employee experience

A vállalaton belüli közösségi élmények és a csapathoz tartozás érzésének megteremtése valószínűleg még sokáig nehézségekbe fog ütközni, ezért itt minden kreativitásra szükség van: a pár perces napindító meetingek, a heti céges státuszok mellett a kikapcsolódást is szolgáló online kvízek és fotós maszkversenyek mind ezt a célt szolgálják. Nagyon úgy tűnik, hogy az oly fontos szereppel bíró céges rendezvények is megváltoznak: a nagy éves események és ünnepségek helyett kisebb, informálisabb, de sokkal rendszeresebb csapatépítők jöhetnek.

  1. Végleg átalakuló „munkatér”

A hibrid munkavégzés várhatóan magában, az irodatérben és annak funkcionalitásában is komoly átalakulást hoz majd. A közös munka, tárgyalás és csapatstátusz helyszíne továbbra is az iroda lesz, azonban az egyénileg megoldandó feladatok döntő része az otthoni munkatérbe kerül majd át. Ezzel eljöhet a kisebb, funkcionálisabb irodák kora, azonban ebben is nagy szükség van a munkaadó támogatására, amely lehetővé teszi a profi és hatékony munkavégzést home office-ban is.

Felértékelődik az empátia, a közösség (és a kávégép)

Úgy tűnik, látszólag egymásnak ellentmondó trendek alakítják majd az informatikai szektor HR-gyakorlatának jövőjét, hiszen miközben a távolságtartás, a home office és az automatizáció megkerülhetetlenül része lesz az IT-cégek életének, nagy hangsúlyt kapnak a személyes kötődések, motivációk, a rugalmas és támogató cégvezetők, illetve a csapatmunka. Óriási szerep jut tehát az emberközpontú menedzsmentnek, hiszen a HR-szakemberekkel karöltve a fejlesztők szakmai támogatása mellett személyes motivációikat, céljaikat és félelmeiket is meg kell ismerniük, akár külső szakértő vagy coach bevonásával.

„Mindennek az alapját a transzparens és őszinte kommunikáció adja, ez nagyobb biztonságot nyújt a kollégáknak, mint ha csak a pozitív hírekről hallanak a cégvezetéstől. Fel kell készülnünk arra, hogy sokkal gyakrabban kell visszajelzést adni a menedzsmentnek a teljesítményükről és a vállalat piaci helyzetéről, ehhez meg kell találnunk a leghatékonyabb eszközöket és technológiákat. A karanténidőszak alatt azt is megkérdeztük a munkatársaktól, hogy mi hiányzik nekik leginkább az irodai életből, és meglepetésünkre nem a babzsákokat vagy kényelmes munkaállomásokat említették, hanem a közösségi terek kávégépeit. Felértékelődtek tehát az együtt töltött pillanatok, informális szakmai párbeszédek, ezeknek kell megfelelő keretet biztosítanunk az új, „hibrid” világban”

– teszi hozzá Halász Judit.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss