Connect with us

Gazdaság

Évi hárommilliárd eurót bukna Európa, ha az 5G beruházásokban korlátoznák a Huawei-t

Az Oxford Economics szerint 56 millió emberrel kevesebbhez érne el az 5G 2023-ig

Közepesen rossz forgatókönyv szerint 56 millió embernek számottevő hátrányt és évi hárommilliárd euró többletköltséget jelentene a vizsgált 31 európai ország számára, amennyiben az 5G-versenyt korlátozó intézkedéseket vezetnének be – áll az Oxford Economics legújabb tanulmányában.

Az elemzés szerint egy piaci kulcsszereplő részvételének korlátozása az ötödik generációs hálózatok kiépítése során a költségek növekedése, a beruházások lelassulása és a technológiai innováció lefékezése miatt 2035-ben több mint 40 milliárd euróval vetné vissza az európai országok GDP-növekedését. Jelenleg az Európában működő, 39 élő 5G-hálózatból már 28 épül a Huawei eszközeire – globálisan a 87-ből 55 –, köztük az elsőként üzembe helyezett magyarországi 5G-hálózat is. A járvány még jobban felértékelte az 5G-technológia szerepét, minél gyorsabb kiépítése pedig kulcsfontosságú a recesszióból való kilábalásban is.

Az Oxford Economics becslése szerint a 5G-technológia elterjedése multiplikátor hatásainak köszönhetően mintegy 140 milliárd euróval járul hozzá az EU 28 tagállamának GDP-jéhez, és 2,3 millió munkahely jön létre ennek köszönhetően az unióban. Az új generációs mobilhálózat, amely jóval több adatot a jelenleginél sokkal gyorsabban, szinte késleltetés nélkül képes továbbítani, számos új bevételi forrást jelent a vállalatoknak a gazdaság minden szegmensében és növeli a termelékenységet. Továbbá a digitális infrastruktúra, így az 5G kiépítése meghatározó szerepet játszik a koronavírus által okozott gazdasági recesszióból való kilábalásban is.

Ugyanakkor egy piaci kulcsszereplő korlátozása az 5G-hálózatok kiépítése során – különösen ebben a kritikus időszakban – nemcsak jelentősen megemeli a beruházási költségeket és elnyújtjaa bevezetés idejét, hanem lassítja a technológiai innovációt, növeli a háztartások költségeit és fékezi a kilábalást a gazdasági válságból. Az Oxford Economics elemzése három forgatókönyv – alacsony, közepes és magas költségekkel számolva –  esetében modellezte azokat a hatásokat, amelyeket egy kulcsszereplő korlátozása jelentene az 5G-infrastruktúra kiépítése során. A középutas forgatókönyv szerint a 31 vizsgált európai országban az 5G beruházási költségei 19 százalékkal, éves szinten mintegy 3 milliárd euróval emelkednének a következő évtizedben. A költségnövekedés mértéke országonként más-más összeget jelent, a legkevesebbet – 3 millió eurót –  Izlandon, miközben Németországban évi 479 millió euró többletköltséggel kellene számolni.

Több millióan maradnak ki az 5G előnyeiből

A tanulmány szerint nemcsak a beruházási összegek növekedését indukálná egy ilyen intézkedés, hanem a beruházások ütemének lassulása miatt 2023-ban 56 millióval kevesebb emberhez jutna el az 5G Európában. A késlekedés emellett a technológiai innováció lassulását és a gazdasági növekedés csökkenését is eredményezné – az egyes országok GDP növekedését eltérő mértékben érintve Izlandon 13 millió euró, míg Franciaországban 7,3 milliárd euró kiesést jelentene 2035-ben. A teljes GDP-növekedést a vizsgált 31 európai országban 2035-ben pedig 40 milliárd euróval  – 2020-as árakkal számolva – vetné vissza. (Az elemzés ugyanakkor nem számolt azzal, ha az operátoroknak le kellene cserélniük azokat a meglévő berendezéseiket is, amelyeket a korlátozás alá vont eszközszállító épített ki számukra. Ebben az esetben ugyanis addicionális költségekkel és a kiépítés további csúszásával kell kalkulálni)

Magyarországon 1000 milliárd forint a tét

A tanulmány szerint Magyarországon az 5G-szolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek által stimulált gazdasági aktivitás mintegy 3,5 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez, és közel  135 ezer munkahely létrejötte köszönhető majd a technológiának. Egy esetleges korlátozás ugyanakkor ezzel ellentétes gazdasági hatást váltana ki.

Az Oxford Economics becslése szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése területén A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillió olyan ember maradna 5G nélkül 2023-ban is, aki a korlátozás hiányában hozzáfért volna egyébként a hálózathoz. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euró) vetné vissza 2035-ben.

Nőni fog a koncentráció a piacon

A tanulmány megállapítja, hogy a Huawei Technologies 31 százalékos részesedésével jelenleg a legnagyobb szereplő az 5G alapját képező rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) globális piacán. Az elemzők szerint egy Huawei méretű globális szolgáltató korlátozása ezért a fentiek mellett az infrastruktúra minőségére is negatív hatással lenne és növelné a piaci koncentrációt. Véleményük szerint ugyanis szinte minden üzletet két másik nagy globális szereplő nyerné el, minthogy a többi feltörekvő piaci szolgáltató nem rendelkezik ugyanazokkal a globális képességekkel, mint a kutatás-fejlesztés, az ellátási lánc, a termékkör és a szolgáltatások, amelyek alapján sikeresen szállhatnának versenybe.

A Huawei továbbra is az élen áll a globális 5G-telepítések képzeletbeli rangsorában. A világszerte már átadott, 87 élő, kereskedelmi 5G-hálózat közül 55  erősítenek a vállalat eszközei, Európában pedig a 39 ilyen hálózatból 28 köthető a vállalathoz. Ez egyébként az 5G kapcsán beadott szabadalmak számának tekintetében is nyilvánvaló, amelyben világelső a Huawei.

A pandémia is rámutatott az 5G-ben rejlő lehetőségekre

A vállalat 5G-megoldásai a koronavírus járvány miatt is felértékelődtek, a mobil technológiát többek között bevetették Olaszországban, Svájcban. Jellemző felhasználása  távorvoslásban –  az orvosi konzultációk, a konkrét vizsgálatok, például ultrahangos vizsgálat elvégzése és a robotok (mobil kocsik, amelyek gyógyszereket és ételt szállítanak a kórház területén) távoli vezérlése terén is.  A Huawei 5G -eszközeivel 3 nap alatt ki tudták építeni az új mobilhálózatot azokban a frissen létrehozott, kínai szükségkórházakban, ahol a vezetékes internet létrehozása minimum hetekig tartott volna. A nagy spektrumtartományban – 200 MhZ – is működőképes, mindössze 27 kilogrammos mobil bázisállomást akár egyetlen ember is üzembe tudja helyezni, két főnek pedig mindössze két órába telik a telepítése. A könnyű bázisállomással az is elkerülhető, hogy például az európai munkavédelmi előirások szerint, a 40 kilogrammosnál nehezebb eszközök telepítéséhez speciális emelőeszközökre legyen szükség.

Nemcsak az orvoslás, hanem a digitális oktatás és a távmunka területén is berobbant az 5G, amelyben fontos szerepe van az olyan megoldásoknak, mint a Huawei 5G AR routere, amely egy 5G modulon keresztül kapcsolódik az internethez és az SLA, VPN és egyéb tűzfal és biztonsági funkciókat is kiszolgálja.  Dinamikusan nőtt a helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáféréssel (5G FWA) rendelkező felhasználók száma is a pandémia alatt, Olaszországban például az egyik operátor negyed év leforgása alatt 70 ezerrel növelte a ily módon kiszolgált felhasználóinak számát.

Dinamikus növekedés az 5G-képes okostelefonok piacán is

Az 5G-képes mobilok piacán is dinamikusan fejlődik a Huawei: 2020 első negyedévében már több mint 15 millió 5G-képes okostelefont értékesített a vállalat világszerte. Kínában a legerősebb e téren a cég, ott az 5G-s mobilok piacán 50 százalékos részesedéssel bír. A vállalat elsőként a Mate30, majd a P40 sorozat csúcskészülékeit szerelte fel a Kirin 990 5G chipsettel. (Mindez nem jelenti azt, hogy mostantól már csak 5G-s készüléket dob piacra a Huawei, de azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak, 1-2 év múlva is szeretnék használni a most vásárolt telefonjukat, érdemes már 5G-képes eszközt választaniuk.) Az 5G-s készülékek előnyeit egy sor területen lehet majd használni, kezdve a videókonferenciáktól a nagy adatforgalmat igénylő gamingen át a különböző IoT-alapú nyomkövető megoldásokig.

Gazdaság

Kezdő vállalkozóknak indít díjmentes képzést a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarák közreműködésével új, térítésmentes képzést indít vállalkozást tervezők és már működő cégek vezetői számára.

A „Vállalkozói Iránytű” elnevezésű program célja, hogy gyakorlati, azonnal alkalmazható tudást nyújtson a résztvevőknek pénzügyi, adminisztratív és stratégiai kérdésekben. Jelentkezni 2025. augusztus 26-ig lehet a résztvevő vármegyei és városi kamarák honlapjain keresztül.

A képzés a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg, és úgynevezett blended learning, azaz hibrid formában zajlik, amely ötvözi az e-learning anyagokat – például videókat és esettanulmányokat – a kontaktórákkal. A tanfolyam négy fő témakört ölel fel: az ötlettől a koncepcióig tartó folyamatot, az üzleti tervezést, az adózással és adminisztrációval kapcsolatos ismereteket, valamint a válságkezelés alapjait. A részvétel teljes mértékben ingyenes, a rugalmas tanulási forma pedig lehetővé teszi, hogy a résztvevők saját tempójukban haladjanak. A program végén hiteles tanúsítvány igazolja a megszerzett tudást.

A képzés kezdő és indulás előtt álló vállalkozók számára egyaránt nyitott, továbbá azoknak is ajánlott, akik szeretnék megerősíteni üzleti ismereteiket és tudatosan építeni vállalkozásukat. Az indulás 2025 szeptemberében várható, a pontos időpontot a jelentkezők a regisztrációt követően kapják meg. A jelentkezési felület és részletes információk a területi kamarák honlapjain (mkik.hu/teruleti-kamarak) érhetők el. Kérdés esetén a helyi kereskedelmi és iparkamara munkatársai állnak az érdeklődők rendelkezésére.

További információk:

https://mkik.hu/hirek/tudasalapu-oktatasi-projekt-vallalkozoknak-gyakorlatiasan

A képzés felnőttképzés keretében, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően valósul meg. Felnőttképzési engedélyszám: E/2021/000218. Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás

Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.

A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.

Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott. 

Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése. 

Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.

Jön az iskolakezdés 

Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek. 

Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a

  • a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel, 
  • az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel, 
  • és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni

Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség. 

A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.

Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss