Connect with us

Gazdaság

Önvezető autózás: ha nem is az élbolyban, de az említésre méltók között tartják számon Magyarországot

Mennyire állunk készen az önvezető autók közforgalomba való tömeges bevezetésére?  A KPMG elemzői 30 országot találtak arra alkalmasnak, hogy érdemben vizsgálják az önvezetési technológia befogadására való felkészültségét. Magyarországnak az összesített ranglistán elért 25. helye azt jelenti, hogy a tempót ugyan nem mi diktáljuk, de fent vagyunk a térképen.

Közöttünk járnak már egy ideje, mégis sokunkban ellenérzést kelt a tudat, hogy emberi ellenőrzés nélkül közlekednek olyan járművek, amelyeket kizárólag a digitális technológia irányít. A KPMG idén is komplex kutatást végzett négy pillér mentén: a szabályozói környezet, a technológiai és innovációs környezet, az infrastruktúra kialakítása, valamint a fogyasztói hozzáállás tekintetében. A legtöbb ország – 17 a tavaly is vizsgált 25-ből –, növelte a pontszámát, viszont kiemelendő a távol-keleti régió előretörése a sorrend tekintetében: Dél-Korea a 12. helyről az előkelő 7. helyre ugrott, míg a szoros versenyben Szingapúr vette át az első helyet, Hollandiát szorítva maga mögé a második helyre. Az első ötbe még Norvégia, az USA, és Finnország fért be, ez utóbbi nem mást, mint Svédországot utasítva maga mögé, ami azt is jelenti, hogy Észak-Európa a másik fontos bölcsője az autonóm közlekedésnek.

Mint a kutatás megállapítja, az önvezetés témáját övező „felhajtás” lassan alábbhagy, és a józan építkezés fázisába lép a technológiai környezet, hogy valóban kényelmünket szolgáló, biztonságos, fenntartható eszköze legyen a mindennapoknak.

Magyarország idén a 30 vizsgált országból a 25. helyet kapta meg, míg 2019-ben 21. volt a 25-ből.  Az önvezető autózás területén itthon nem csak a Magyarországon jelenlévő autómárkák és beszállítóik aktívak (mint a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse vagy a ThyssenKrupp), hanem számos független magyar intézmény és vállalkozás is. Már 2015 szeptemberében megalakult a RECAR Autonóm Jármű Kutató Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának (KJK) gondozásában, amelyhez csatlakozott a BME VIK, az ELTE IK és az MTA SZTAKI is.

Zalaegerszegen épült tesztpálya, ahol többek között egy Smart City Zone nevű városi szimulációs környezet ad lehetőséget az önvezető autók tesztelésére, valamint a kapcsolódó töltési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztéseinek demonstrálására, köztük a Magyar Telekom és a T-Systems jóvoltából az 5G tesztelésére is. A Zalaegerszegi tesztpálya unikális abból a szempontból is, hogy a kapcsolódó M76-os főút révén intelligens gyorsforgalmi szakaszt is kaphat a jövőben.

Az önvezetés terén említésre méltó országok térképére nem csak a startupként induló rendszerfejlesztő, a fehér-zöld tesztautóival országszerte felbukkanó AImotive rakja Magyarországot, hanem az itt megtelepedő külföldi cégek kutatás fejlesztési tevékenysége is. A Continental 100 hardver és szoftver szakembert alkalmazó kutatás-fejlesztési központot nyitott, a ThyssenKrupp önvezető kormányrendszereket fejleszt, míg a Knorr-Bremse autonóm teherjárművek, a Bosch pedig szenzorok fejlesztésével foglalkozik Magyarországon. Nemcsak a német multik aktívak idehaza a K+F-ben, a Jaguar Land Rover is 100 fős tervezői irodát nyitott, a Vodafone pedig az Almotive-val és a holland Here Technologies-zal közösen a fizetést is intéző online parkolási rendszert fejleszt mélygarázsok számára. Ezek a példák is jól mutatják, hogy Magyarország elsősorban kínálati oldalon fog tudni becsatlakozni, a járműipar és a telekommunikáció metszetét adó új technológiák fejlesztési helyszíneként, beszállítójaként. A felhasználói oldalon viszont nem várható, hogy húzóerőt képvisel a magyar piac.

Metodológiai szempontból a vizsgálat elsősorban szakmai tanulmányokon és az ágazati szereplők kommunikációin alapul, ezen kívül beépít más hasonló indexeket, mint a változásra való készség,  a globális versenyképességi index, vagy a hálózati készültségi index.

A szabályozói környezet alakulása sok tekintetben meghatározza a többi pillér teljesítményét is. Ebben a pillérben a KPMG azt mérte fel, hogy az adott országok hogyan szabályozzák az önvezető autók tesztelését, forgalomban való megjelenését, mennyire hatékonyak az új jogszabályok kialakításában és bevezetésében, milyen a kormányzat viszonya az iparággal, mennyire támogatja az innovációt és mennyire nyitott az adatmegosztással járó kollaborációk terén. Az élen járó országok Szingapúr, az Egyesült Királyság és Hollandia, a sereghajtók India, Mexikó és Brazília.

Bár összességében itt a 25. helyen végeztünk, egy szűkebb területen az élen járunk: a tanulmány a legmagasabb részpontszámmal ismerte el, hogy nálunk külön kormányzati ügynökség foglalkozik az önvezető ágazati fejlesztésekkel, míg más országokban ezeket a kompetenciákat általában delegálják különböző szervezeteknek.

A vizsgálat második pillére az országok technológiai ökoszisztémáját méri fel: hány fejlesztő vállalkozás vagy klaszter működik az országban, hány szabadalmat nyújtottak be, menyire elérhető a legújabb technológia, milyen szinten áll a mesterséges intelligencia, mennyire fejlettek a felhőmegoldások vagy a Dolgok Internete (IoT) fantázianévvel jellemzett hálózati technológiák. Nem meglepő, hogy itt az USA jár az élen. A tradicionálisan magas technológiával rendelkező országok, mint Japán, Dél-Korea és Németország a legerősebbek a benyújtott szabadalmak területén. A technológiai felkészültséget erősíti az is, ha egy országban megvetik a lábukat a nagy márkákat kiszolgáló alkatrészgyártók, kifejezetten önvezető technológiákra szakosodott cégekbe történő bevásárlással. Ebben Izrael emelkedik ki a tömegből, mint az egy főre vetítve legtöbb ilyen befektetést befogadó nemzet, de jól szerepelt Németország és természetesen az USA is.

Az is kézenfekvőnek tűnik, hogy az önvezető autókra való készenlét összefügg az elektromos autók piaci részesedésével, ezen a területen Észak-Európa a legerősebb: Norvégia, Hollandia és Svédország végeztek az élen. Idén ebben a pillérben már a kiberbiztonsági megfontolásokat is vizsgálták, ezen a területen az USA mellett jól szerepelt az Egyesült Királyság is, a sereghajtóknak pedig Brazília, Chile és Csehország bizonyultak.

Az infrastruktúra vizsgálatában olyan tényezőkre fókuszáltak, mint az útfelület minősége, az utak egyértelmű kijelölése, a közlekedési jelek láthatósága, de ugyancsak ebbe a pillérbe tartozott a mobil kommunikációs infrastruktúra fejlettsége, hiszen az önvezető autók óriási adatforgalmat generálnak. Szélessávú internet szempontjából Ausztrália és Szingapúr vitte a pálmát, az internet sebessége az Egyesült Arab Emirátusban a legjobb, az utak minősége viszont Szingapúrban a legmegfelelőbb. Némileg meglepő, hogy a csehek „csehül állnak” a közutak minősége tekintetében.

Végül a felhasználói hozzáállás a kutatás legérdekesebb pillére, hiszen, ha mi, emberek nem fogadjuk el az önmagukat vezető autókat, akkor az egész kialakuló iparágnak nem lesz felvevő piaca. Nem meglepő, hogy az információ-technológiát jól kezelő országok végeznek itt is az élen, Svédország, az USA, Finnország, Dél-Korea. A tanulmány az autómegosztás piaci mutatóját is vizsgálta, feltételezve, hogy azok a fogyasztók hajlandóbbak az önvezető autókat elfogadni, akik aktívabban használják az autómegosztó szolgáltatásokat. Nem meglepő, hogy ebben Kína élen jár, hiszen ott szigorúan korlátozzák a gépjármű tulajdonlást. Azon is el lehet mosolyodni, hogy vajon miért pont az olaszok hajlandóak legkevésbé kiengedni kezük közül gyönyörű szép autóik kormányát és feladni a vezetés élményét.

Magyarország pozícióit elsősorban a digitális készségek alacsony elterjedtsége rontja, ami rányomja bélyegét az önvezetési technológiák elfogadottságára is. Mindazonáltal az önmagában siker, hogy az önvezetési technológia elterjedését legjobban befolyásoló országokkal egy listán szerepel Magyarország.

Gazdaság

Drágulnak a használt autók, mégis nagyobb az érdeklődés irántuk

Havi és éves összehasonlításban is nőtt a használt autók iránti érdeklődés – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.

A SUV-ok népszerűsége tovább növekszik, egyre inkább háttérbe szorítva a kombikat, viszont a legkeresettebb modellek listája és sorrendje nem változott érdemben.

A nyár végének közeledtével ismét fellendül a használt autók piaca. 2025 augusztusában mintegy 11 százalékkal több érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint júliusban, és 5%-kal többen fontolgatják az autóvásárlást, mint az elmúlt év azonos időszakában. Egy kicsivel, 3%-kal nőtt a hirdetések száma, és felfelé tolódtak a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,7 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,1 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,3 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény: 13,04 helyett 12,89 éves autók közül válogathatunk, és 178 ezer kilométer helyett 176 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.

Továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Éves összehasonlításban egyedül a dízelek iránti érdeklődés csökkent, minden más nőtt, az elmúlt hónaphoz képest pedig egységesen 10-15 százalék körüli növekedés látható minden kategóriában.

A kivitelek versenyében továbbra is magabiztosan vezet a ferdehátú, de a városi terepjárók (SUV-ok) júliusi előretörése kitartott: már többen (kb. 79000-en) vennének ilyet, mint kombi autókat (kb. 69000 érdeklődő). Az átlagárak minden kivitel esetében növekedtek mind az elmúlt hónapot, mind 2024 augusztusát nézve. Ferdehátú autókat átlagosan 2,6 millióért, kombikat 4,8 millióért, SUV-okat 8,9 millióért, szedánokat pedig 5,6 millióért vehetünk. Életkor és futásteljesítmény tekintetében elhanyagolható a különbség.

Az Opel Astra továbbra is a legkeresettebb autó, ahogy utána a Suzuki Swift, a Volkswagen Golf, a Ford Focus, a Volkswagen Passat is tartja a helyét már hosszú ideje. A top 10 második felében volt átrendeződés a tavalyi évhez képest: a BMW 3-as sorozat és az X sorozat is hátrébb csúszott.

„A nyári szünet után újra élénkülés tapasztalható a használtautó-piacon: nőtt az érdeklődések száma, miközben az átlagéletkor és a futásteljesítmény enyhén csökkent. A toplista is változott: a Škoda Octavia és az Opel Corsa előrelépésével a BMW 3-as a 8. helyre szorult vissza. A dobogón azonban nincs meglepetés, továbbra is az Opel Astra, a Suzuki Swift és a Volkswagen Golf vezetik a rangsort a hazai vásárlók körében.” 

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A pénz pszichológiája – Hogyan gondolkodjunk helyesen a pénzről?

A pénz pszichológiája könyv

A pénzügyi döntéseinket sokszor nem racionális számítások, hanem érzelmek, beidegződések és társadalmi hatások alakítják. Morgan Housel amerikai pénzügyi író és befektetési szakértő világszerte ismertté vált A pénz pszichológiája című könyvével, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású pénzügyi sikerkönyve lett.

A könyv nem tipikus befektetési kézikönyv: Housel nem bonyolult tőzsdei stratégiákat vagy gyors meggazdagodási tanácsokat oszt meg, hanem azt vizsgálja, hogyan viszonyulunk a pénzhez – és ez a viszony hogyan határozza meg anyagi jólétünket, biztonságunkat és életminőségünket.


Miről szól a könyv?

Housel 20 fejezeten keresztül mesél el történeteket, anekdotákat és kutatási eredményeket, amelyek rávilágítanak:

  • a pénzügyi döntéseinket sokszor a pszichológia vezérli, nem pedig a matematika,

  • a szerencse és a kockázat szerepe nagyobb, mint gondolnánk,

  • a hosszú távú gondolkodás és a türelem többet ér, mint a legokosabb befektetési trükk,

  • és hogy a pénz valódi értéke a szabadságban rejlik – abban, hogy saját magunk rendelkezhetünk az időnk és életünk felett.

A kötet legnagyobb ereje abban rejlik, hogy közérthetően, mindennapi példákkal mutatja be a pénzügyek világát. Ezáltal a laikus olvasó is könnyedén megérti, miért fontos az érzelmeink és szokásaink tudatos kezelése a pénz kapcsán.


Ki Morgan Housel?

Morgan Housel az Egyesült Államok egyik legismertebb pénzügyi gondolkodója és írója.

  • Korábban a The Motley Fool és a The Wall Street Journal szerzője volt, ahol befektetési és gazdasági témákról írt.

  • Többször elnyerte a Society of American Business Editors and Writers díját gazdasági újságírásért.

  • Jelenleg a Collaborative Fund társtulajdonosa, ahol startupok és innovatív vállalkozások finanszírozásával foglalkozik.

A pénz pszichológiája” több mint 4 millió példányban kelt el világszerte, és számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is.


Kinek ajánlható a könyv?

Ez a könyv mindenkinek szól, aki:

  • szeretné megérteni a saját pénzügyi szokásait,

  • gyakran hoz impulzív vagy érzelmi döntéseket pénzügyekben,

  • hosszú távon szeretne biztonságot és stabilitást teremteni,

  • nem csak gazdagodni akar, hanem felismerni a pénz valódi szerepét az életében.

A „Pénz pszichológiája” nemcsak befektetőknek és pénzügyi szakembereknek nyújt értékes tanulságokat, hanem bárkinek, aki tudatosabban szeretne bánni a pénzzel.


Morgan Housel könyve arra tanít, hogy a pénzügyekben sokszor nem az számít, mennyit tudunk a piacokról, hanem az, hogyan tudjuk kezelni önmagunkat. A jó pénzügyi döntések kulcsa nem a zsenialitás, hanem a türelem, az önkontroll és a tudatos gondolkodás.

Ha szeretnél tisztábban látni saját pénzügyi szokásaidban, és új szemszögből megérteni a pénz szerepét az életedben, érdemes elolvasnod Morgan Housel A pénz pszichológiája című könyvét.

A pénz pszichológiája

A pénz életünk minden területén jelen van, mindannyiunkat befolyásol, és legtöbbünket összezavar. Mindenki kicsit másképpen gondolkodik róla.
Az, hogy mennyire bánsz jól a pénzzel, nem szükségszerűen azon múlik, amit tudsz. Sokkal inkább azon, hogyan viselkedsz. A helyes viselkedés pedig – még az igazán okos embereknek is – nehezen tanítható.
A pénzre – így a befektetésre, a személyes pénzügyekre és az üzleti döntésekre – általában matematikai alapú területként gondolunk, és ekként tanítjuk. Olyan területként, ahol az adatok és a képletek egyértelműen megmondják, mit kell tenni. Ám a valóságban az emberek nem Excel-táblában hozzák meg pénzügyi döntéseiket, hanem a családi asztalnál vagy üzleti tárgyalásokon, ahol személyes történetük, egyedi világnézetük, egójuk, büszkeségük és fura ösztönzők keverednek egymással.
A pénzügyi siker nem egzakt tudomány. Egyfajta szociális készség, amelynél a viselkedésed a tudásodnál is többet számít.
Ezt a készséget nevezi a díjnyertes szerző, Morgan Housel a pénz pszichológiájának. A könyvében megosztott rövid történetekkel rávezeti az olvasót arra, hogy a pénz technikai oldalánál fontosabb az emberi tényező, és időtlen tanításokat olvashatunk vagyonról, mohóságról, boldogságról és az élet egyik legalapvetőbb kellékéről – a pénzről.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Zártkertek menthetnék meg a fiatalokat a lakásdrágulástól

Meglepő ötlet fékezheti meg a lakásárakat

A zártkertek lakóingatlanokká minősítését javasolja a hmhm.hu véleménycikke annak érdekében, hogy a szeptember 1-jén induló Otthon Start 3%-os lakáshitelprogram ne okozzon árrobbanást a lakáspiacon. A portál szerint a mezőgazdasági művelés alól kivont, kihasználatlan zártkertek bevonása jelentősen növelhetné a kínálatot, így fékezhetné az árak emelkedését, sőt akár csökkenést is eredményezhetne. A cikk úgy véli, ez különösen a fiatal vásárlóknak kínálna megfizethető alternatívát. Orbán Viktor korábban a Kossuth rádióban hangsúlyozta: az árplafonokkal és értékhatárokkal a kormány elejét kívánja venni a piaci túlfűtöttségnek.

A szeptember 1-én elindult Otthon Start 3%-os lakáshitellel sokan úgy gondolják, hogy jelentős áremelkedést okozhat a lakáspiacon. Ezzel szemben a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában még korábban ismertette, hogy a program a vásárlókat, a fiatalokat támogatja, ugyanakkor az ingatlanárak elszabadulását korlátozó intézkedéseket is bevezettek, így előzve meg az áremelkedést.

A kormányfő kiemelte: a támogatás nem vonatkozik luxusingatlanokra. A bevezetett korlátok értelmében a támogatással vásárolt lakás ára legfeljebb 100 millió forint, családi ház esetén pedig 150 millió forint lehet. Emellett négyzetméterenként legfeljebb 1,5 millió forintos árat engedélyez a program, függetlenül attól, hogy új vagy használt ingatlanról van szó. A miniszterelnök szerint ezek az árplafonok biztosítják, hogy a konstrukció valóban a családokat és a fiatal vásárlókat segítse, miközben megakadályozzák a mesterséges áremelkedést a lakáspiacon. Úgy fogalmazott: a kormány a gyors indulás után kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésre számít az ingatlanpiacon.

Vele szemben nagyon sok ingatlanpiaci szakértő és egyéb közszereplő is megszólalt, hogy ezek a korlátozások nem elengedőek ahhoz, hogy ne történjen meg egy újabb ingatlan árrobbanás, amelynek köszönhetően idővel nagyon sok magyar honfitársunknak tenné lehetettlenné a lakáshoz jutást. Ezzel kapcsolatban nagyon sokan hangoztatják kormányellenes negatív álláspontjukat – köztük többek között Magyar Péter is -, de senki sem képes olyan megoldási javaslattal előállni, mint a Kormány, amivel a kritika helyett inkább a honfitársait támogatná.

hmhm.hu szerint mindig mindenre meg van megfelelő megoldás, többek között erre – a kritikusok által sokat jelzett – lakáspiaci problémára is, amit ez a kedvezményes lakáshitel program idehaza okozna. Ha esetleg a kritikusoknak mégis igazuk lenne, akkor annak igen komoly politikai- és társadalmi következményei lennének.

Belterületi ár töredékéért juthatnának saját házhoz

Annak érdekében, hogy a plusz kereslet tényleg ne okozzon árfelhajtó hatást, valójában plusz kínálatot kellene bevonni az ingatlanpiacra. A portál szerint az egyik ilyen megoldás lehetne, ha megfelelő törvénymódosítással a kormányzat lehetővé tenné a zártkertek bevonását is a kedvezményes lakáshitel programba. Ezzel a lépéssel olyan jóval kisebb értékű ingatlanokra is lehetne kedvezményes hitelt felvenni, ami szinte mindenhol megtalálható és sok esetben a települések mellett szinte semmire sincsen használva, mivel már jó rég óta sajnos nem folyik rajta semmilyen művelés.

Ezzel a lépéssel egy csapással rengeteg olyan kisebb értékű ingatlan kerülne be a lehetséges lakóingatlanok közé, amelyeket a fiatalok a kedvezményes lakáshitel program segítségével meg tudnának vásárolni – véli a hmhm.hu cikke. Köztudott, hogy egy ilyen ingatlan a belterületi ingatlanhoz képest a töredékébe kerül, ami elég komoly vonzerő lenne a fiataloknak. Arról nem is beszélve, hogy így az ideköltözőknek végre lenne lehetőségük akár saját maguk számára is megtermelni – a házuk mellett – a zöldségeket és gyümölcsöket.

Ha a zártkertek lakóingatlanok közé történő bevonása megvalósulna, akkor a szerző szerint el lehetne kerülni a kritikusok által sokat emlegetett súlyos problémát és így a frissen indult kedvezményes lakáshitel program semmilyen áremelkedést nem okozna, hiszen a lakáspiacra történő zártkertek bevonása olyan nagy számban okozna plusz kínálatot, ami akár még árcsökkenést is eredményezhetne a magyar piacon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss