Gazdaság

A könyvelők többsége még kivár, csak a pozitív visszajelzések ismeretében nyit az automatizálás felé

Az online számla-adatszolgáltatást elsősorban az adócsalás megelőzésének érdekében vezették be, pedig akár a könyvelés modernizálása is lehetett volna a célja.

„Várható, hogy online számla-adatszolgáltatás szeptember 30-ai moratóriumának lejártával, amikor a cégek egymás között kiállított számláinak adatai teljes körűen elérhetővé válnak a hatóság és az érintett vállalkozások képviselői számára a könyvelés digitalizációja is nagyobb lendületet kap, így a vállalkozások és a könyvelők a kezdeti nehézségek után profitálhatnak is az intézkedésből.”

– emelte ki Poór Károly, az SDSYS Zrt. cégvezetője.

A könyvelők és a belső könyveléssel rendelkező cégek egyelőre még csak ismerkednek az online számla-adatszolgáltatás miatt elérhetővé váló, hatékonyságnövelést lehetővé tevő megoldásokkal. Ugyanakkor már tényleg karnyújtásnyira van egy újfajta könyvelési szemlélet, amely a számlák adatainak automatikus rögzítésére épít. Ehhez azonban a könyvelőknek érdemes rávenniük az ügyfeleiket is az újfajta digitális eszközök használatára, amely egyébként nekik is megéri hosszú távon.

Azonban nem mindegy, hogy milyen szoftver, alkalmazás támogatja a könyvelés digitalizálását. A könyvelői munka modernizációját egy olyan megoldás teheti sikeressé, amely a munkafolyamat megfelelő pontján kéri le a vállalkozásnak kiállított (szállítói) számlák adatait a NAV-tól, ezekhez hozzárendeli a bizonylat számlaképét, és egyben kezeli ezzel. Fontos feltétel még, hogy a folyamat minden lépése egy zárt csatornán keresztül történjen, küszöbölje ki a többszöri, több különböző csatornán futó kommunikációt, és biztosítsa, hogy egy számlával tényleg csak egyszer kelljen foglalkozni. Legyenek az adatok könnyen visszakereshetők, az adatbeviteli hibák minimalizálhatók, és tegye feleslegessé a manuális adatrögzítést és a rendszerek közötti export-import fájlcserét. A módszer plusz előnye, hogy nem kell papírformában tárolni a számlákat.

Ugyan most még csak minden 10-15. szakember használja a NAV-tól lekérhető adatokat, de már sok ügyviteli szoftvergyártó beépítette alkalmazásába a szállítói számlák adatainak nyers exportjának lehetőségét. Ez azonban még nem elégséges a teljes automatizáláshoz, amelyhez egyrészt arra lenne szükség, hogy az adatok összekapcsolódjanak a számviteli bizonylat képével, és hogy ez a lekérés beépüljön az üzleti folyamatokba is, meg lehessen hozni a szükséges gazdasági döntést a befogadásról, visszautasításról, módosítási igényről, fizethetőségről.

Egy olyan megoldás, amely valóban segíthet a könyvelői munka kapacitásnövelésében, integrálható a könyvelési programba, az adatok lekéréséhez nem kell kilépni a munkafolyamatból, nem kell más programot használni hozzá. Érdemes a NAV-tól származó adatokat a számla feldolgozásának első pillanatában rendelkezésre bocsátani. Ha a vállalaton belüli könyvelésről beszélünk, akkor ez az iktatás pillanata, amikor a dokumentummenedzsment folyamat megkezdődik. A szkennelés és a számlakép a rendszerbe való lementése után kiolvasható a számla sorszáma, az adószám, és ez alapján lekérhető az adattartalma, amely persze nem feltétlenül egyesével történik meg, lehet akár kötegelt is. Ezzel minden számlaképhez hozzákapcsolható egy adatfájl – a digitális kép megbonthatatlan egységet alkot az XML-adatfájllal –, és megtörtént a számlaadatok automatikus rögzítése, gépelés nélkül 100% pontosan. Ekkor elindítható egy jóváhagyási folyamat, csak nem papírok, hanem digitalizált képek kerülnek a vezetők elé. Ezután következhet a könyvelő érdemi munkája, aki így megszabadul az időrabló rutinmunkától.

Egy ilyen megoldás bevezetése a több vállalkozást kiszolgáló könyvelőirodák esetében sem teszi szükségessé egy újabb alkalmazás megvásárlását. Ha szeretnének ilyen rendszert használni, érdemes igényüket az általuk használt könyvelési szoftvert forgalmazó cégnél jelezni. Ők integrálhatnak egy ilyen új eszközt a már ismert programba, amely tehát nem egy új, különálló program lesz, csak a már ismert rendszeren belül egy új funkció. A felhasználó csak annyit vesz észre, hogy nem kell adatot rögzítenie. Elképzelhető, hogy még azokkal a könyvelői programokkal is működik ez a megoldás, amelyeknek nincs dokumentummenedzsment rendszere, ilyenkor külső felületen tölthetőek fel a képek.

Egy ilyen a megoldással még egy olyan könyvelő is kapacitásnövekedést érhet el, aki postán vagy e-mailben csatolt fájlként kapja meg a számlákat ügyfeleitől, de a legtöbb idő akkor takarítható meg, ha az ügyfelek sem papíralapon vagy csatolmányként küldik el a bizonylatokat, hanem egy felületen azonnal a rendszerbe töltik fel. Ez nem elképzelhetetlen, hiszen manapság sok cég már maga is elektronikus számlát küldd a vevőjének, vagyis inkább az jelentene plusz munkát és költséget, ha ezeket ki kell nyomtatni, postára kell vinni és fel kell adni. Tehát az ügyfél is időt és pénzt takarít meg azzal, ha az egyre csökkenő mennyiségű papír alapú számlát beszkenneli és az eleve digitális számlákat egy felületre feltölti.

Az SDSYS Zrt. számításai szerint egy adatmező kitöltése egy könyvelőprogramba integrált, automatikus dokumentumkezelő megoldással kb. 1,5 mp-ig tart. Ez egy nagyon gyors adatrögzítésre képes munkatárs esetében is, 5000 számlánként mintegy 70 munkaóra megtakarítást is eredményezhet külső könyvelés esetén. Ez pedig 3,5-szörös kapacitásnövekedést jelent. A felszabaduló kapacitást lehet magasabb hozzáadott értékű tanácsadásra, változatlan erőforrás mellett több tranzakciós könyvelési feladat elvégzésére vagy a munkatársak tehermentesítésére is fordítani az iroda igénye szerint.

„Szeptember 30-a után azonban nem várható még, hogy egy csapásra minden könyvelő azonnal automatizálja az adatbevitelt, hiszen ez másfajta logikát, az ügyviteli munkafolyamat megreformálását teszi szükségessé.”

– mondta el Poór Károly.

„Sokan félnek a változástól, mert ez rontja a biztonságérzetet, ami különösen érzékenyen érinti a könyvelőket, akiken rengeteg a teher. Ráadásul a járvány annak ellenére sem használt a digitalizációs folyamatnak, hogy elvileg a távolságtartásnak serkentenie kellett volna ezt. Egyrészt nagyon sok plusz munkát hozott, másrészt a válság sosem kedvez az innovációnak. Tehát a könyvelők többsége nem zárja ki eleve a fejlesztés lehetőségét, de a prioritási sorban nem ez van az első helyen. Végül, de nem utolsó sorban, mivel még a megoldás életciklusának a legelején járunk, még csak legbátrabb, legkísérletezőbb felhasználók nyitottak rá. A többség még kivár, figyelnek a kollégák tapasztalataira, és csak akkor vágnak bele, ha a visszajelzések pozitívak.”

Related Topics:2020 könyvelés online stratégia számla várakozás

Up Next

A gyártási folyamatok a COVID-19 idején

Don't Miss

Még több lány választhatja az informatikai szakmát

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén

Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt.

A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.

2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.

„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”

– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:

„Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé. Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.

Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.

Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.

Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.

Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.

A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.

A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem. Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását. Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.

A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?

Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.

Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.

2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.

Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

Opel Astra – 10,5%-os növekedés
Ford Focus – 13,2%-os növekedés
Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés

Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.

„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.

„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”

– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette:

„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!